Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
ÉLETSZÍNVONAL MEGYÉBEN készpénzjövedelmének 81—84 százalékát fordította áruk beszerzésére. A lakosság áruvásárlásra fordított pénzélköl- téee megyénkben 1965—1967. között az országos emelkedés szintjét meghaladóan növekedett, áz utolsó két évben viszont ezt a nívót nem érte el. Az elemzett időszak első felében tapasztalt fokozott vásárlás oka a magánháztartások tartós fogyasztási cikkekkel való viszonylag kisebb telítettsége. 1967 évben már élénk ütemű volt a pénzelköltés. A következő évben ennek jött a visszahatása, amit 1969-ben az árualapok és a fizetőképes kereslet összhangjának hiánya miatti tartalékolási törekvések erősödése magyaráz. Azonos következtetés vonható le egyes, a háztartások korszerűsítését célzó és általánosan keresett tartós fogyasztási cikkeknél., valamint járműveknél és bútornál. A forgalom, vizsgálata alapján a kiskereskedelmi értékesítés az elemzett időszak második felétől kezdve folyamatosan csökkent Szükségies azonban megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi árbevétel 1969. évi nagyobb mérséklődését nem annyira a kisebb fogyasztói kereslet, hanem inkább a csökkent import és az ipari termelés visszaesése miatt bekövetkezett elégtelen kínálat váltotta ki. A különféle forrásokból származó lakossági jövedelem minden száz forintjából körülbelül 12 —13 forintra tehető a megtakarításra, lakossá® kölcsönök törlesztésére, adófizetésre stb. felhasznált összeg Betétként (az OTP és a takarékszövetkezett hálózatban) a lakosság az 1965—1969. évek átlagában éves készpénzjövedelmének mintegy 2 százalékát helyezte el A bolti kereskedelem és vendéglátás szerkezetében nem állott be változás. Iparcikkekre a lakosság a vásárlásra szánt teljes összeg 56—57 százalékát költötte. A lakosság életszínvonalának fontos meghatározója a szolgáltatásokkal való ellátottság színvonala, a szolgáltatások mennyisége és minősége. Itt mindenekelőtt a lakosságot szolgáló ágazatokkal kell foglalkozni. Lakásellátás: a harmadik ötéves tervben mintegy 11 500 új lakás épül a megyében, ebből 1204 tanácsi, 1700 OTP-lakásként valósul meg a többi pedig családi házként. A bontásra kerülő lakások aránya mintegy 50 százalék, az új lakásépítéshez viszonyítva. A 100 lakásra eső lakosok száma 306, 100 lakásra jutó családok száma 106- ra tehető. Az épített új lakások kedvezően befolyásolták a lakásállomány szobaszám szerinti összetételét, így az egyszobás lakások aránya csökkent, azonban még mindig az országos átlagnál több egyszobás lakással rendelkezik a megye. A többszintes lakások (állami és OTP) teljes közművesítéssel épülnek, így a közműves lakások aránya emelkedett. Jelentősen növekedett a városokban a földgázzal fűtött lakások száma. A vízellátás területén a megye összlakosságának 26 százaléka lesz a harmadik ötéves terv végére közműves ivóvízzel ellátva. Ebből a harmadik ötéves tervben mintegy 21 százalékot valósítottak meg Ezen belül jelentősen növekedett a városi közművek kapacitása, de nem kisebb mértékben fejlődött a nagyközségek és községek ivóvízellátása is, így a tervidőszak végére csaknem minden településkategóriában az országos átlagszintet elérjük. V» ♦ « » ♦ > > > > t * t t » * * * » t « ♦< A földgáz alapkö2művek kiépítése a harmadik ötéves tervben indult meg, jelentős előrehaladás történt a lakossági és ipari fogyasztók bekapcsolásával. A tervidőszak végére mintegy 70 kilométerre növekszik a földgázvezeték hossza a három városban; Békéscsabán, Gyulán és Orosházán, s mintegy 4300 lakás kerül bekapcsolásra. Az ipar, a lakosság és közintézmény felhasználása 1970-ben eléri a 125 millió köbmétert. Ez az eredetileg tervezett mennyiséget meghaladja. Javító-szolgáltató tevékenység a harmadik ötéves tervben a megyei előirányzatnak megfelelően fejlődött. Az első két évben gyorsabban növekedett, s a tervidőszak második felében az ütem lelassult, 1970. év végére várhatóan 460 forint lesz az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke. Egészségügyi ellátás területén a bölcsődei férőhelyek számát tekintve országosan a nyolcadik helyen állunk. Járóbeteg-ellátás színvonalát tekintve egy körzeti orvosra jutó lélekszám tekintetében megyénk országosan a 11. helyet foglalja el. Fogorvosokkal valamivel jobb a megye ellátottsága. A körzeti orvosok száma a tervidőszak alatt jelentősen növekedett. A szakrendelő-intézetek fejlesztése elmaradt az igényektől. A tervezett új rendelőintézetekből csak 10 munkahely lép be a tervidőszakban, 20 munkahely a következő tervidőszak elején fogja a szakrendelések ellátottságát javítani. Általános kórházi ágyellátás, az orosházi új kórház belépésével javult a megyében, azonban továbbra is az országos átlag alatt vagyunk; 10 ezer lakosra jelenleg 38,3 általános kórházi ágy jut az országos 45-tel szemben. A tervidőszak végére óvodai ellátás területén megyénk országosan az ötödik helyre kerül. Nem sokkal rosszabb a helyzet az egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma tekintetében sem, miivel országosan a hatodik helyen állunk. E kedvező képet rontja az a tény, hogy a szükségtantermek aránya megyénkben a legrosszabb. Középiskolai tanterem-fejlesztés a harmadik ötéves tervben jelentős volt. Egy osztályteremre jutó középiskolai tanulók számában az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet, mivel 35 tanuló jut egy osztályra. Megyénk lakosságának művelődni akarását bizonyítja többek között az is, hogy a tervidőszak alatt, 2750 új művelődési otthoni férőhely épült nyolc településen. Az ezer lakosra jutó. televízió előfizetők számában pedig a 11. helyen vagyunk, valamivel az országos átlag alatt. összegezésként elmondható, hogy Békés megye gazdasága a két fő népgazdasági ág — (ipar és mezőgazdaság) fejlődése eredményeként egyre fokozottabban járul hozzá az ország javainak bővítéséhez. Annak megállapítása viszont, hogy a fejlődés eredményeként a megye gazdaságának egésze miként veszi ki részét a népgazdasági termelésből, sokoldalú vizsgálódást igényéi. Annyi azonban bizonyos, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban elért eredmények a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fejlettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez. Rocskár János Üj lakóházak egész sorát építettük és építjük fel ötéves ter- -«J " veinkben. Békés építőmunkánkat, hazánk szabadságát és függetlenségét védik néphadseregünk katonái. A mezőgazdaság rendelkezésére áll mindaz a gép, amely megkönnyíti a paraszti munkát és növeli annak eredményeit. ♦ « ♦ * * * n rt nno^f»ünnepi kenyérszegés.
