Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

Lesz-e gázfűtés az fisszel a Körös-parti és a Szabadság téri bérházakbaa ? Hűsölés a h i lakosság előnyére cserélt gazdát egy ktsz-részleg Eleken avagy még miadig szükség van a gátakon az őrségre. (Fotó: Demény Gyula) Jankai Tibor Háziasszonyok szatyorral egy- egy lépcsóház-fordulónál össze­összedugják fejüket. A téma a bevásárlás, utána az, hogy: „Ná­latok kész van már?” Kifúrt fa- lakról panaszkodnak, hogy nem érdemes takarítani sem addig, amíg nem lesz kész a gázveze­ték. Lábon tolt cserépkályhák Utáni piszok és szemét a laká­sokban. Jó lesz a gázfűtés, de készen lesznek-e a hideg idő beállta előtt? Miért kezdenek a munkába és miért mennék el váratlanul más mun. kahelyre? X, Y-nál már kész van! A borravaló is sokat segít. Ügy tudóm, N. N.-ék már azért vannak rendben... És még sokáig lehetne sorol­ni Békéscsabán a bér ház sok-sok lakójának panaszát, vélt vagy igaz sérelmeit. A legilletékesebb helyen, az Ingatlankezelő 'Vállalatnál ko­pogtatunk. Kollár György főkönyvelő szí­vesen fogad és néhány tapoga­tózó kérdés után van elég leje­gyezni valója az újságírónak. — Minden panaszról és hírről tudomásunk van, és erre én csak azt tudóm válaszolni, hogy van a mi munkánknak sok olyan ré­sze, amiről a nagyközönség nem tud és nem is tudhat. Vállala­tunk már eddig is megtett és megtesz mindent, hogy a mun­ka rendben folyjon és idejére elkészüljön. A múlt évi jó gazdálkodási eredményünk jutalma az. hogy a* előirányzott négy és fél mil­lió forint helyett 6 milliót költ- hetünk gázosításra. Saját gáz­szerelő részlegünk van szerző­déses alapon a Délmagyarorszá­gi Gázszerelő Vállalattal, rövi­dén a DÉGÁZ-zal. S bár még meg sem jött a keretmódosítás a másfél millióra, a DÉGÁZ máris megkezdte a munkát. Műszaki ellenőrünk és a DÉ­GÁZ szakemberei állandóan fi­gyelik, ellenőrzik a munkát. — Mi igaz abból, hogy itt-ott megkezdik a munkát, kifúrják a falakat és elmennék más mun­kára? — A fontossági sorrendet megtartjuk, és épületszámyról épületszárnyra megyünk. Van azonban a munkának a laikusok által nem Ismert része. Például a gerincvezeték elhelyezésére egyszerre kell az egész épületen falakat kifúrni, s csak aztán jöhet a lakásonkénti bevezetés. Százharminc-száz­negyven dolgozónk elszórtan 50 —60 munkahelyen dolgozik, s ezek között van komolytalan, a munkafegyelmet nehezen meg­tartó ember is. Mindenkit min­den percben nem ellenőrizhe­tünk, s a „maszekolást”, ami szintén a panaszok között van, szigorúan tiltjuk. Fegyelmivel és elbocsátással büntetjük, erre már volt elég példa. — És a borravaló? — Ez ellen is harcolunk, de sajnos, ez már minden munka- területen elharapódzott. Bejön a dolgozó a lakásba munkalappal. A háziasszony kávét főz és be­dug a zsebébe egy ötvenest vagy százast, kérés nélkül is. így az­tán szépen rászoktatják a dol­gozókat, hogy rendes munkabé­rükön felül is nem megszolgált keresethez jussanak. — Szeretnénk, ha az ön nyi­latkozata megnyugtatná a kétel­kedőket, de a múlt évi Kulich lakótelepi példák mást mutat­tak .. . — A gázosítás nálunk mind­össze kétéves múltra tekint vlsz- sza, de ehhez képest jó úton ha­lad. Valóbán, azon az őszön so­kan fáztak a kályha nélküli la­kásokban. Segítségül teatűzhe­lyeket vásároltunk és azit adtuk ki a lakóiknak, míg a gázszere­lés el nem készült. Ez persze sovány vigasz lenne a Körös­parti és a Szabadság téri bérhá­zak lakóinak, és az is, ha köt­bért kellene fizetni a késedel­mes munka után a DÉGÁZ-nék, de ebből még nem lesz meleg szoba és forró víz a fürdőszobá­ban. Bízom benne, és a jelenleg el­végzett munkák után úgy látom, hogy az első hűvös őszi napon már begyújthatják új gáZkály- háiukat a most még aggódó la­kóink. Huszár Istvánná Ügy hallottuk: ellenzést vál­tott ki az Eleki Vegyesipari Ktsz tagjainak körében az, hogy kon­fekciórészlegüket át akarja venni a Gyulai Szabó Ktsz. Még mielőtt kimentünk volna, meg­tudtuk a KISZÖV-lől, hogy ész­szerű elgondolásról van szó. Mi. vei Eleken sem a ktsz elnökét, sem a párt alapszervezertének titkárát nem találtuk, a községi pártbizottság titkárától, Baukó Márton elvtárstól kértünk fel­világosítást. — Tudunk erről az elgondo­lásról. A pórt és a tanács vég­rehajtó bizottsága is megtár­gyalta és helyeselte. Arról van ugyanis szó, hogy az Eleki Ve­gyesipari Ktsz-nek az építő- és asztalosipar mellett különböző lakossági szolgáltatási profilja van, Konfekciórészlegét lénye­gében a község vezetőinek kéré­sére hozta létre, hogy ezzel is enyhítse a női munkaerők fog­lalkoztatásának gondját. A ktsz vezetői nem láttak sok rációt a férfimunkaruhát-készítő rész­legben, s ezért nem fordítottak gondot és költséget eddig a kor­szerűsítésére. Ezért örömmel fo­gadjuk, ha átveszi a Gyulai Szabó Ktsz. Annál is Inkább, mert létszámnövelési és üzem­bővítési tervről beszéltek. A konfekciórészleg nagy telken épült házban működik. Mellette van még egy nagyobb telken álló még nagyobb épület, ami­ben hasonló részleget lehetne létesíteni. Mi szívesen vennénk a Gyulai Szabó Ktsz vagy bármelyik má­sik üzem vagy gyár ilyen tö­rekvését. A békési kosárfonó már létesített községünkben egy részleget. Ez azonban nem sokat segített a foglalkoztatási gondon. Most is legalább 250 nő vár munkaalkalomra a község­ben. Ráadásul a termelőszövet­kezet gépesíti a növénytermelés különböző folyamatait, s így újabb női munkaerők szaba­dulnak fel. Visszatérve a részleg- ótadási-átvételi tárgyalásokra* úgy állapodtunk meg, hogy jú­nius 17-én újra összeülünk a KISZÖV és a két ktsz képvise­lőivel. Az árvízveszély miatt azonban nem tudtak eljönni a jelzett Időben. Miután ezeket elmondta a községi pártbizottság titkára, elmentünk a szóban forgó rész­leghez. Útközben üzenetet hagy. tunk a ktsz alapszervi titkáré­nak, hogy ha megérkezik és tud, Jöjjön utánunk. Jött is csakha­mar és szívesen. Addig Durai János részlégvezetővel beszél­gettünk. filmandta, hogy már: egy hete, július 1-én át is vette a részleget a Gyulai Szabó Ktsz.; Az ott dolgozók mindegyike örömmel fogadta ezt. Eddig nem­hogy fejlődési, korszerűsítési le­hetőségünk nem volt, hanem az anyagvásárlási összegeket is nehezen sikerült kicsikarni, mondván, hogy a többi részleg­nek is szüksége van anyagra. — Nem azért mondom, hogy jól járt ez a részleg a cserével, mert én voltam a máshová tar­tozás egyik kezdeményezője — folytatta Durai Jáno6. — Az itt dolgozóknak ezután módjukban; lesz változatosabb és igényesebb1 munkát is megtanulni, készíteni. Emellett biztosítva lesz az, hogy mindent megkapjanak, ami tör­vényesen megilleti őket. Többek között üdülőbeutalót is* amihez az elmúlt három évben senki sem jutott közülük. Persze lé­nyegesebb mindennél a fejlesz­tési lehetőség. Most még le­gyártjuk a megrendelt konfek­ciót, aztán fokozatosan beleta­nulunk a gyulaiak profiljába. Máris vettünk fel három dolgo. zót. Január 1-vel beindítjuk a második műszakot, az eddigi 23 gép számát 35-re növeljük, a dolgozók létszámát pedig a mostani 35-ről legalább 8Ö-ra. Az eddigi bedolgozó rendszer is megmarad. Későbbi fejlesztési tervei is vannak a ktsz-nek. — Mindez rendben van. Re­mélem nem járunk úgy, mint korábban. Időközben megérkezett a ktsz alapszervi titkára, aki úgy tud­ja, hogy a gyulaiak fokozatosan 150 dolgozó munkába állítását tervezik. Elmondta, hogy a részleg átadását pártvezetőségi ülésen, párt- és szövetkezeti taggyűlésen vitatták meg. Csu­pán néhán'yan nem értették meg: nem mindegy, hogy 30 vagy 150 eleki asszony és lány dolgozhat majd ennél a részlegnél. Egyéb­ként a két ktsz megkötötte a szükséges megállapodást. Mivel a részleget béralapjával együtt vette át a gyulai ktsz, az eleki ktsz-nek lehetősége nyílt arra, hogy t, községben nagyon hiá­nyolt férfi és női fodrászatot — kozmetikád ellátással —, továb­bá motorkerékpár- és háztartási gépjavító részleget hozzon létre. Ezek elhelyezésére a szükséges építkezéshez rövidesen hozzálát­nak. Ezentúl lehetősége nyűt yz asztalosrészleg , bővítésére s női munkaerők fokozottabb al­kalmazására is. Mindezekből kitűnik, hogy jól járt mind a két ktsz a részleg- átadással-átvétellel. A gyulai ktsz eddig hiányzó jelentős szá­mú munkaerőhöz jutott ezáltal. Ha erőteljesebb fejlesztésre, a szomszédos épület megvételére is lenne ereje, a közeli Kétegy- házáról és Lökösházáról is hoz­zájutna munkaerőhöz. Az eleki ktsz is jól járt, mert profiljának megfelelő részlegekkel bővülhet s a lakosság legnagyobb örömé­re, hiszen az újabb munkalehe­tőségek mellett a már régen hi­ányolt szépítkezőhelyekhez és a motorkerékpárok, háztartási gé­pek helyi javításához is hozzá­jutnak. K. I. Statisztikai könyvszemle: A szövetkezeti A Központi Statisztikai Hiva. tál ipari adattárainak sorozata újabb kötettel, „A szövetkezeti ipar adattára, című adatgyűjte­ménnyel bővült. Áz ipari szövetkezeti mozga­lom megindulása, 1949 óta még egyetlen alkalommal sem adtak ki olyan átfogó adatgyűjte­ményt, amely a szövetkezeti ipar adatait ilyen részletességgel tartalmazta volna. Ezt a. hiányt pótolja a szövetkezeti ipar adat­tára, amely részletes és sokolda­lú tájékoztatást nyújt az ipari szövetkezeti mozgalomban vég­bement jelenségek iránt érdek­lődőknek. A kiadvány szerkezetileg ki­lenc részre tagolódik. Az első rész összefoglaló táblázatokban tartalmazza — egvas mutatók tekintetében az állami iparral is festőművész kiállítása Békéscsabán Békéscsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeum három termében nyílik meg július 12-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor Jankai Tibor festőművész kiállítása. A művész a fasizmus elől emigrált Dél-Amerikába és ma is Los Angelesben él. Tárlatát Babák György, a bér késcsabai városi tanács elnök­helyettese ás dr. Kirimi Irén, a Magyar Nemzeti Galéria művé­szettörténésze nyitja meg. ipar adattára összehasonlítva — a szövetkezeti ipar fontosabb adatait. A máso. dik fejezet a szövetkezeti ipar­ban gyártott fontosabb termé­kek termeléséről ad tájékozta, tást, bemutatva, hogy a szövet­kezeti iparban termelt mennyi­ség a szocialista iparban termelt mennyiség hány százalékát, teszi ki. A III—VIII. fejezetek ipar­ágas, iparcsoportos és ipari fő­csoportos részletezésben tartal­mazzák a szövekezeti ipar ada­tait. Az adattár utolsó része, a „Függelék” tartalmazza, a) fon­tosabb fogalmak magyarázatát, b) az ipar 1970. január l-től ér. vényes ágazati rendszerét, vala­mint c) szövetkezetek 1968. de­cember 31-én érvényes névjegy­zékét. Aki szereti az ízes halételeket (harcsa halászlé, rántott hal, tárcsái halászlé), KERESSE FEL A FELÚJÍTOTT köröstarcsai halászcsárdát ZENE, JÖ BOROK, SÖR, ÜDÍTŐ ITALOK. PRESSZÖKÁVÉ. III. o. árak. Csoport esetén 10 % engedmény, x

Next

/
Thumbnails
Contents