Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Másfél milEIárd forint értékű közszükségleti cikk a fepűdő országokból Ä közszükségleti cikkek behozatalában a korábbi években főként az élelmiszerek, a déligyümölcsök, fűszerfélék domináltak, újabban azonban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az iparcikkek, a ruházatipari termékek, tartós fogyasztási cikkek. A ruházati cikkek behozatala ebben az évben a tavalyinak mintegy háromszorosa lesz, s így forgalomba kerülhet többek között 1,2 millió külföldi felső_ és alsóruházati kötöttáru és ISO 000 négyzetméter szőnyeg. diából pamut- és gyapjúszövet, I tranzisztoros rádió, Pakisztánból szőnyeg, nyers pamutszövet és pamutfonal, bőráru vásárolható. Iránban a piackutatás személygépkocsi, hűtőszekrény, ruházati cikk, cipő és más termékek importjának lehetőségeit tárta fel. „Divat” Magyarországot filmezni Évről évre több külföldi televíziós forgatócsoport keresi fel hazánkat, s készít dokumentum- filmet, riportot, Magyarország tájairól, nevezetességeiről, a lakosság életéről. 1970. év első félévében 13 ország 22 forgatócsoportja járt hazánkban. Leggyakoribb vendégek között vannak az NDK, a francia, szovjet, jugoszláv, nyugatnémet és ' osztrák riporterek, operatőrök. Áz első, kerámiabetétes panelelemekből épülő lakóház Békéscsabán Az áruellátás bővülő forrása a fejlődő országokból származó import. Ennek értéke ebben az évben 25—30 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a másfel milliárd forintot. Különösen az iparcikkek behozatala fokozódik. A fejlődő országok új ipari bázisaik kialakításánál korszerűbb technikát, technológiát és külföldi licence- ket alkalmaznak, s olyan, a világpiacon versenyképes cikkeket bocsátanak ki, amelyek megjelenése Magyarországon a magyar ipart is sok esetben versenyre késztetheti. Az új importpiacok feltárására magyar delegáció járt a mült évben Marokkóban, Algériában és Tuniszban, ebben az évben pedig az Egyesült Arab Köztársaságban, Indiában, Iránban és Pakisztánban. A piackutatás nyomán az Egyesült Arab Köztársaságból vas-műszaki áruk, lakberendezési cikkek, építőanyagok, hűtőszekrények, üvegáruk, továbbá háztartási vegyszerek és kozmetikai készítmények* bar (Jelinek Bajos rajza) kémelháritó csoportjánál dolgozott. Hozzá fordult tanácsért. — A dolog egyszerű — felelte Fuche. — Itt csak Sadie Cohen segíthet. Gyere pajtás megkeressük. Sadie Cohen New Yorkban lakott, üzlete a West* Broad- wayen, a magasvasút előtt húzódott meg. Útközben az őrnagy is beszélt Sadie-ről: — Sadie Cohen kasszafúró. Fedófoglalkozását, mint ártatlan civil, egy nyilvános üzletben folytatja. Használt páncélszekrényekkel és zárakkal kereskedik. A mi kedves Sa- die-nk jó csomó időt töltött már a Sing-Singben. Mi se t ■ V ■ ■ voltunk azonban fejre ejtett fi-! úk, rendszerint a büntetés le-: töltése előtt, korábban kienged- ■ tűk őt. Mindig visszatartottunk! egy vagy két dolgot a feje fe-: lett. s így sikerült elérnünk, ■ hogy a mi számunkra is dolgoz- ■ zon. Egy ízben megszereztük az ! egyik Gestapo-ügynökség New I York-i irattárát. Sadie nyitotta 1 ki nekünk a páncélszekrényt. • Ugyanez történt a japán kon zu- I látuson is. Én mondom, öregem, ■ nincsen olyan zár, amit ez az j ember ne tudna kinyitni. i Sadie Cohen hosszú, keskeny ; üzlethelyisége szabályos ócska- • vastámak tűnt A bolt végében ■ egy kis iroda állott elkülönítve, ; betört. helyenként foltozott, ; légypdszkas üvegfallal. Sadie ! ósdi, redőnyös íróasztal mellett 5 ült, és egy kulcsot reszelgetett. ! Kis, pocakos öreg zsidó volt, S szürke göndör hajjal, amelyen : úgy ült ütött-kopott keményka- : lapja, mint bánatos tyúk a fész- ■ kén. Az őrnagy bemutatta neki • társát. — Na, mi újság van, had- nagy úr? — kérdezte az őrnagy- : tói. — Hogy vannak a bombá- ■ sai? Miben lehetek a szolgála- ! tára? ■ — A kormány megbízásából ! jöttem önhöz. Mr. Cohen — i mondotta a Qu 2-es csoport ve- ■ zetője. — A háborús erőfeszíté- ! sek közben néha rendkívüli fel- ■ adatok is adódnak. Most példá- jj ul egy bizonyos washingtoni jj páncélszekrényt kellene fel- ! nyitni. Két kérdésem van: vál- ; lalkozna-e a feladatra és meny- ! nyit kér fizetésképpen? (Folytatjuk) ' Befejezés előtt a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mini-házgyárában (poligon-üze- mében) készült kerámdabetétes panelelemekből épülő első 56 lakásos, ötszintes ház Békéscsabán, a Tolnai utcában. A jövőben évente 400 hasonló lakás építését tervezi a vállalat. (Fotó: Demény Gy.) Motorosok a gyalogjárdái Motorkerékpárosok motoroznak a Kulich Gyula Lakótelep 27—31. számú épületei előtti gyalogjárdán. Leszorítják, lelökik még a gyerekes anyákat is, A felnőttek és gyerekek kénytelenek lemenni a majd két méter széles gyalogjárdáról azért, mert ezek az ámokíütók veszélyeztetik testi épségüket, vagy éppen életüket. Mindezt látják az illetékesek, akik tehetnének valamit az élet biztonságáért, csak éppen nem tesznek semmit. Lehet, hogy hozzátartozójuk is ott motorozik? Rendeletek tiltják *a gyalogjárda igénybevételét, motorozás céljára. A szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Kormány számú rendelet 51. pontjában kimondja, hogy 1900 Ft pénzbírsággal is lehet sújtani az ilyen esetek elkövetőit. A rend és a közbiztonság normalizálására itt mo§t már csak a hatósági intézkedés segíthet. Az ott lakók türelmes agitációja már régen kevés. A. H. Ellenőrzés a tulajdonjog alapján A z ellenőrző bizottságok munkája sokat javult az utóbbi időben — állapítja meg a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége —, a gazdasági fejlődéstől azonban elmaradt a munka színvonala. Hogyan lehetne tovább javítani a termelőszövetkezetek belső ellenőrzését? — ezért ezt a témát tűzte vitára a minap a tsz-szövetség elnöksége. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelveket adott ki a tsz-e(k ellenőrzésére, melyben azt írja, hogy akkor tekinthető a belső ellenőrzés megoldottnak, ha az állami és társadalmi ellenőrzés a törvényes célnak megfelel és hatékonyan működik. Ha a termelőszövetkezeti gazdálkodás minden szintjén megszilárdul a vezetői ellenőrzés. Ha valamennyi termelőszövetkezetnél a gazdálkodást és működést tulajdonosi szemléletben vizsgálja az ellenőrző bizottság, alkalomadtán külső szakértő bevonásával. Az ellenőrzés többféle módon valósulhat meg. Csak a főbb formáit említjük. A külső ellenőrzési szervezet; a törvényességi felügyelet, az általános ellenőrzést ellátó népi ellenőrzési bizottság, a pénzügyi ellenőrzést végző tanácsi apparátus, a tűzrendészeti, az egészségügyi, a munkavédelmi felügyelet és így tovább. Vezetői ellenőrzésről akkor beszélünk, amikor a termelőszövetkezet választott vezetői, kinevezett szakemberei a gazdálkodással összefüggő napi feladatok megvalósítását vizsgálják. Ide tartozik még az ellenőrző bizottságok működése. A termelőszövetkezetek belső ellenőrzése tehát egy komplett feladat. Téves tehát az a nézőpont, miszerint a tsz-ek belső ellenőrzését kívülről kell megszervezni, megoldani. Ez csak alkalomadtán lehet jó és hasznos. A termelőszövetkezet, mint termelési szervezet a tsz-gaz- dák állandó ellenőrzése alatt áll ilyen vagy amolyan módon. El kellene érni azt, hogy vala- j mennyi szövetkezet belső ellenőrzése a tulajdonosi jog alapján szerveződjön tovább. Az 1967. évi III-as törvény 26. paragrafusának első bekezdése ezt mondja: „A termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos belső ellenőrzést a tagság, a közgyűlés által, a tagok sorából választott ellenőrző bizottság útján végzi.” Ebből következik, hogy az ellenőrző bizottság jogköre a tsz egészére kiterjed. Ez viszont feltételezi, hogy az ellenőrző bizottság olyan testület, amely al. kalmas arra, hogy a termelő- szövetkezetben előforduló valamennyi gazdasági eseményt hatékonyan tud vizsgálni. Az ellenőrző bizottság akkor dolgozik jól, ha ellenőrzései során figyelembe veszi a törvények, rendeletek, jogszobályok előírásait, ha ezeket az üzemi és a népgazdasági érdeknek megfelelően alkalmazza. Fontos, hogy az ellenőrzés a vezetés munkáját támogassa, de az is lényeges az ellenőrző munkában, hogy a tagság jogos érdekeit szolgálja. Tulajdonképpen ezért szükséges, hogy az ellenőrző bizottság tagjai magasfokú erkölcsi és szakmai ismeretekkel, tulajdonságokkal rendelkezzenek. T ermelőszövetkezeteinkben az ellenőrző bizottságok tevékenységét általában a vagyonvédelem kérdéseire szűkítették és szűkítik le. Az ellenőrzés területe üzemen belül ennél jóval nagyobb. Mindenekelőtt az alapszabály szerinti működést, a szövetkezetpolitikai kérdések vizsgálását, a termeléspolitikai célok megvalósítását^ az üzemszervezés problémáit és a tagokkal kapcsolatos személyes és közösségi kérdéseket említjük. A Dél-Békés megyei Tsz-ek I Területű Szövetsége — amint I ez az elnökségi ülésen is elhangzott — 1968-tól minden esztendőben tett bizonyos intézkedéseket a belső ellenőrzés színvonalának javítására. Megszervezték az ellenőrző bizottsági elnökök évenkénti rendszeres továbbképzését. Ebben az esztendőben május 27-én, június 3-án, június 10-én és június 17-én tartottak előadást a társadalmi tulajdon védelme, az általános ellenőrzés, az okmányszerű ellenőrzés és a belső ellenőrzés helyzetéről, a fejlődés várható irányáról. Nagy érdeklődés» kísérte az előadásokat, hiszen mindössze két ellenőrző bizottsági , elnök maradt csak távol. Az előadásokat követő vitákon hangzott el az az óhaj, hogy legalább negyedévenként hívják össze az ellenőrző bizottságok elnökeit és az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőkről a szövetség rendszeresen adjon tájékoztatót. H ogyan lehetne tovább javítani a tsz-ek belső ellenőrzését? — erre a kérdésre adott választ a tsz-szövetség elnöksége, amikor az ellenőrző bizottság, mint testület kollektív jellegű munkájának továbbmélyítését ajánlotta. Az ellenőrzésekbe a bizottsági elnökök mellett a bizottságba választott tagokat, sőt felkért szakértőket vonjanak be. Az ellenőrzési munkát meghatározott időre programozzák, a tapasztalt hiányosságokat és egyéb észrevételeket minden esetben közöljék a tsz vezetőségével, hogy az intézkedéseket tehessen. Bár az ellenőrző bizottság a tsz közgyűlésének bizottsága, idetartozik felelősséggel, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tsz vezetősége évente legalább egy alkalommal vezetőségi ülés elé vigye az ellenőrző bizottság munkáját, s ezen a megbeszélésen az egész ellenőrző bizottság — elnök és tagok is — részt vegyenek. Sokat tehetnének az ellenőrző bizottságok munkájának javításáért a külső ellenőrző szervek is. Gyakran megesik, hogy eltekintenek attól a kormányrendelettől, amely részükre kötelezően előírja, hogy ellenőrzéseikbe vonják be a szövetkezetben működő ellenőrző bizottságokat. Feltétlen fontos lenne az is, hogy a jövőben megkülönböztetett gondosságot fordítson a tsz-szövetség az ellenőrző bizottságok tagjainak továbbképzésére. Az utóbbi hetekben több termelőszövetkezet belső ellenőrt is munkába állított, azzal a céllal, hogy az ellenőrző bizottság munkáját bővítse, hatékonyságát biztosítsa. Ez sikerrel járt. Éppen ezért azt javasolta a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének Elnöksége, hogy minden termelőszövetkezetiben — ahol 30 millió forintot meghaladó halmazott termelési értéket állítanak elő évente — állítsanak be belső ellenőrt. S termelőszövetkezetek bel- ső ellenőrzésének helyzetét és fejlődésének irányát az előbbi alapossággal elemezte a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének Elnöksége. Csupán ehhez a napirendhez nyolcán szóltak hozzá, mondtak egybehangzó véleményt arról, hogy szükségesnek tartják és igénylik az ellenőrzés színvonalának további javítását. Tsz-elnökök, főkönyvelőik, vezető szakemberek vélekedtek így. önmagába véve az ellenőrzés szükségességének megítélésénél ez az igény és az elnökség útmutatása igen pozitív eredményként értékelhető. Dupsi Károly saasmsm 3 1970, JULIUS 10.
