Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

Mit mutat a tükör?

Cikkbibliográfiák a Megyei Könyvtárban

Békéscsabán,

Vívótermében sima, fehér fületek várják a? érdeklődőket. Cikkbibliográfiák. Címük: Bakes megye az árazás»» sajM» tükrében; de mi, könyvtárosok, egyszerűen Sajtótükörnak nevezzük ezeket az összeállításokat.

Nézzünk hát e tükörbe!

Valódi vagy hamis képet kapunk ?

Vannak-e számottevő publikációk Békés megyéről, érdemes-e figyelni ezt az irodalmi területet?

Vegyük alapul a múlt év cikkanyagának számadatait: 526 olyan írást találtunk, amely forrásértékű adatokat tartalmazott. 180 féle, megyénk határain kívül megjelenő sajtóterméket figyelünk. Van közöttük napi-, hetilap, magas színvonalú tudományos folyóirat, ezekből emeljük ki feljegyzéseinket, melyek végül tárgykör szerinti rendezésben kerülnek a nyilvánosság elé.

Mit árul el a Sajtótükör?

Rávilágít arra, hogy milyen sokrétű is az élet, s bizonyítja, hogy ez a színesség megyénkre is jellemző.

1969 első felében 50 féle lapban találtunk érdekes cikkeket, melyeket 18 szakcsoport ölelt egységbe. E tudósítások, beszámolók tehát sokirányú megközelítésben tárják fel az ismeretek világát. Csak a gazdagabb cikkanyaggal rendelkező csoportok felsorolására vállalkozva kell említenünk a szociográfia, demgoráfia, statisztika, könyvtárügy, politika, néprajz, agrártörténet, gyakorlati mezőgazdaság, irodalom, történelem, honismeret tárgyköröket.

Meßluiatiuk

kik írnak rendszeresen megyénkről. A Népszabadságban például Pünkösti Árpád, Tóth Pál nevével találkozunk legsűrűbben. A Szövetkezetek Békés megyei hírei gyakorta származnak Tűri T. András, a színházi beszámolók Csík István, Koltai Tamás, Rideg Gábor tollából. Jelzi viszont a bibliográfia azt is, hogy megyebeli szerzők is írnak máshol megjelenő lapokban. Így találkozhattunk Balogh Ferenc írásával, mely Ezüst György kiállítását, Saas Ervin cikkével, mely a Hedda Gabler békéscsabai bemutatóját ismerteti. Mindkét kritika a Tiszaiéiban jelent meg, abban a lapban, amely gyakorta ír Békés megyéről.

Mást is mutat azonban a Tükör.

Látható benne, hogy sok Békés megyéből elindult szerző megtartotta itteni kapcsolatait, érdeklődése nem szűnt meg a régebbi otthon iránt. A csabai Pér Endre például szívesen ápolja Szegeden Békés megye kultuszát. Varga Imre, aki Békésről került a Szocialista Művészetért című lap élére, lapjában Békési találkozások címmel beszél a városunkban megtartott művésztalálkozóról. Pallag Róbert, aki pár éve még a Békés megyei Népújság munkatársa volt, Aranyba vert dísztávirat címen írt az Ifjúsági Magazinba, e cikk tárgya a nagyszentmiklósi kincs volt. Az

aranytál feliratát Palaky László, békéscsabai kutató fejtette meg.

Múltunk, mgi életünk jelenségeit rögzítik a címleírások- Néha a kettő találkozik, csaknem fedi egymást. így ölelkezett a múlt és a jelen a vésztői földmunkás-kongresszusra emlékeztető rendezvénysorozat sajtóvisszhangjában. A munkásmozgalmi emlékek is megelevenednek a száraz címadatok között. Olvashatunk a hajdani sztrájkszerveaö Bátyi mamáink Butyánszky PáUtéról, 1919-es könyvtárfoglalásvól, a békéscsabai Achim L. Andrásról. Érdeklődéssel lapozhatjuk fel azonban azokat a cikkeket is, melyek tőlünk elszármazott, országos hírnévre emelkedett személyiségek Békés megyei kapcsolatairól adnak számot, örömmel üdvözöltük például a Képes Újságban azt a színes riportot, mely Szabó Pál bihar- ugrai látogatását írta la

Az egész összeállítás a mélyebb helytörténeti tudatosság kialakítását célozza. Különös jelentőséggel kell hát említeni a honismereti részt, amelybe Orosháza alapításának 235. évfordulójakor számos érdekes adalék került, a történelmet, mely hazánk felszabadulásának

Az élet

25. évfordulója kapcsán olyan cikkeket hívott életre, mint Abeluvazk.v László: Battpnyától Balassagyarmatig, Csaszkó Andrási: Battanyai emlékezés Brju- ltov hadnagyra és társaira című írásai. Nem sorolható fel mind, hiszen csak az első magyar község, Battonya felszabadulasaról 16 cikket jegyeztünk fej.

azonban a munka, a tevékenység. Erről is van tükörkép. Bajtó- visszhangpt vált ki a munka, a

művészi alkotás. A műit év második félévében 4 ipari, 18 mezőgazdasági, 45 művészeti vonatkozású cikk került a Tükörbe.

Ez az év is gazdag cikktermést ígér. Békéscsabán rendezték meg például a földi-eform 25. évfordulójáról megemlékező tudományos ülésszakot, a IX. Közgazdász vándorgyűlést, a H. Nemzetközi Bábfesztivált, sót ez évben még a földrajz-szak is felduzzad, ha nem is örömünkre, hiszen az árvízveszély idején a lapok címoldalán találkozhattunk a Körösök adataival.

Mindebből bizonnyal kitűnik, hogy az ismertetett bibliográfia segítséget kíván nyújtani mindazoknak. akiket érdekel hírünk a világban.

Szabad Olga

A fiatalkorúak bíróságán hallottuk

4

űíéSÍsul

unó. július xo.

SAJÁT ANYJÁT LOPTA MEG

Másodszor állt bíróság elé J. A. 16 éves ipari tanuló- A vádlqtt már többször összeszólalkozott édesanyjával mezőbe- rényi lakásukon és a legutóbbi összezördülés után elhatározta, hogy otthagyja a szülői házat és Szegedre megy dolgozni. Elhatározását hamar valóra is váltotta, de előbb — míg édesanyja a konyhában tartózkodott — a fehérneműs szekrényből magához vett hatezer forintot, majd elutazott. Szegeden 4—5 napig jól élt a köny- nyen szerzett pénzből, amelynek hamar a nyakára hágott. Miután elfogták, már csak„580 forint volt a hatezerből.

A bíróság bűnösnek találta

J. A.-t közög háztartásban élő személy ellen elkövetett lopásban és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási munkahelyén kell eltöltenie. HATSZÁZ FORINT BÜNTETÉS KOCSIKÁZÁSÉRT

K. F. Bébnegyeren, az italbolt előtt találkozott barátjával, K- S.-sel. Bementek az italboltba, ahol elsörözgettek, majd este tíz óra tájban sétálni indultak. A Széchenyi utcában megláttak egy parkírozó személygépkocsit, aminek ajtaját bicskával kinyitották és elindultak kocsikázni. Szerencsére nem messzire értek, mert felfedezték a lopást. A bíróság

K. F. vádlottat ittas állapotban való járművezetésben találta bűnösnek ezért 600 forintos pénzbüntetésre ítélte,

A JÁTÉK

és következménye

Nemrégiben tárgyalta a fiatalkorúak bírósága T. P. ügyét, akit bűnösnek találtak maradandó testi fogyatékosságot előidéző gondatlanul elkövetett súlyos testi sértésben. Az ügy előzménye, hogy T. P. napozás közben kis salakdarabokkal dobálta P. T.-t, aki többször is felszólította a fiút, hogy hagyja abba a dobálást. Egy ideig abba

sőbb ismét dobálózni kezdett és egy rozsdás szeggel olyan szerencsétlenül találta el P.

T.-t, hogy a szeg annak jobb szemébe fúródott. Bár többször is megoperálták, a fiatalember jobb szemére megvakult.

T. P.-t a bíróság 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették,

Űj telephelyen

A Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz Kétegyházi úti új telephelye előtt sóder, és homukhegyek emelkednek a magasba. Jambrich Mihály mérnök. a szövetkezet műszaki vezetője azunban úgy vélekedik, hogy ezek csak halmocskák, amelyek haipar eltűnnek a most kezdődő munkák során. A Körösvidöki Cipész Ktsz új tizem- és irodaháza, valamiül a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat szociális épülete tartozik a legnagyobbak közé. A kettő

együtt több mint 8 millió forint költséggel épül majd, e] lehet képzelni, hogy mennyi építőanyagot ' emészt fel.

Aggasztó azonban, hogy egyelőre nincs elég cement. Csak nehariiéha érkezik kisebb tételben. Téglából remélhetőleg lesz annyi, amennyi kell.-70-en dolgoznak

Máglyákba rakott faanyag viszont annyi van az udvaron, hogy abhói még a jövő év első negyedére is marad. Nagyobb részéből ajtókat, ablakokat készítenek az asztalosüzemben a TÜÍáÉP megrendelésére.

A szövetkezet egy éve költözött ide. A Kinizsi utcai régi központjában a fejlődésre semmiféle lehetősége nem volt. Még 25—30 embernek is szűk volt a hely, itt meg mar 60—70-en dolgoznak. Anyagot sem tudtak tárolni. Egy-egy nagyobb munkahely kornyékére szállították az érkező kavicsot, homokot, téglát és onnan továbbították a többi építkezésekhez.

A Kétegyházi Úti telepen megszűntek az ilyen gondok. Igaz, egyelőre még nincs megfelelő szociális létesítmény és az I irodáknak is egy régi felvonu- ! lási épületet alakítottak ki. Ám a legfontosabb most a termelés,; hogy a további fejlesztéshez i szükséges pénzösszeget előteremtsék. Elsősorban egy új Üzemcsarnok építésének a befejezése most a feladat. Még csak a betonalapok készültek el, de ez okozta a legnagyobb gondot. A mocsaras területen egészen | mélyre kellett ereszteni a pilléreket és még a földdel való feltöltés is hátra van. Szeptember

végére azonban befejezik a munkát és akkor az asztalosok ide átköltöznek. A felszabaduló csarnokban a szakipari részleg, a raktár és ideiglenesen a fürdő,- öltöző kap helyet.

Évtizedekig lesz munkájuk

Az asztalos üzemrészbe új gépok is kerülnek ég szalagszerű termelést alakítanak ki. Ehhez azonban több ember kell majd. Főleg olyan munkás, aki a gépeken dolgozik és meg néhány szakmunkás is.

— Talán jobb lenne az októbert megvárni és akkor bemutatni az újságban a szövetkezetét — vélekedik Dalmadi Gábor, a pártalapszervezet titkára.

A telep fejlesztése azonban akkor is csak egy szakaszához ér. Még sok minden hátra van, aminek a megvalósítása a közeli és a távoli jövő feladata. Ki győzné azt kivárni? Egy bizonyos, hogy hosszú évtizedekig lesz munkája a szövetkezetnek. Sőt, egyre több és már most csak egy részét tudja vállalni a megrendeléseknek.

Évről évre

nő a termelés

Ebben az évben ráadásul még Öt családi házat Is fel k£H építenie Fehérgyarmaton. Ezzel a feladattal a kondorosi QTR-la- kások építkezésén dolgozó Szarka Imre vágy Varga András vegyesbrigádját bízzák meg. Majd a vezetőség dönti el. Az évek során mindkét brigád kitűnően megállta a helyét és bebizonyította. hogy nehéz feladatokra is képes. Az árvízkárosultak gyors és pontos munkát várnak,

Az Új telephely azt is jelenti, hogy tavaly még csak 12 millió forint volt a szövetkezet éves termelési értéke, az idén 18 mii. 1ÍÓ, 1875-ig pedig 30 millió forintot akarnak elérni. A nagy tervek bizonyára meg is való- sulnak. A társadalom ezt várja a szövetkezet dolgozóitól.

P. B.

Az iskola jövője, a jövő iskolája

Egységes tanintézet - 4-töl 16 éves korig

4.

Hogyan alakul az iskola jövője, mijyen lesz, milyen legyen a jövő iskolája? Vagyis: hogy;m tovább?

Az Iskolaépítés tanulmánykö- teiteinek szerzői — építészek és pedagógusok — a felelethez támpontul adják a nemzetközi iskolafejlődési irányzatok számunkra hasznosítható tapasztalatait; előrevetítik az 1075-ig és tovább, sőt vázlatosan, a äQOÖ-ig megfogalmazható hazai szakképzési igényeket, arányokat, várható eltolódásokat.

Várható változások a munkamegosztásban

Az aktív keresők közül a fizikai dolgozók aránya hazánk, - S ban 1066-ban még 81 százalék volt. az 1975 végére becsült arány már csak 78 százalék. A technikus-állomány 1068-ban 07 ezer, 1975-bem várhatóan 133 ezer. Becsült adatok szerint 1975 végére a mérnök, fizikus, vegyész, biológus, matematikus állomány a mai, együttesen 48 ezer fő helyett több mint 106 ezer főre gyarapodik; Í6 és fél ezer helyett 45 ezer lesz a közgazdász; 93 ezerről 107 ezerre emelkedik a képesített pedagóis maradt a „játék”, majd ké- gusok száma; a mainál csaknem

tízezerrel több lesz az orvos ép a fogorvos, 7 ezerrel több az agronómus és állatorvos és mintegy 2500-zal több a jogász.

Az ezredfordulóig szóló prognózis szerint a társadalmi munkamegosztás még jobban megváltozik: közvetlenül a termelésben betanított munkás ma 57 százalék, előre becsülhető arányuk 2000-ben 11 százalékSzakképzett munkaerő ma 33 százalék, 60 százalékig nőhet az arányuk. Középiskolát végzett munkaerő ma 8 százalék, eléri minimálisan a 21 százalékot. Egyetemet végzett ma 2 százalék, minimálisan 7 százalékra emelkedik. Tudományos munkaerő ma közvetlenül a termelésben 0 százalék, 2000-ben 1—6 százalék várható. E prognózis szerint a középiskolások jelenlegi létszáma 2000-ig a háromszorosára nő. s az egyetemi hall. gatók számának meg keli négy- szereződnia, ha a képzés lépést akar tartam a tudományostechnikai forradalom követelményeivel.

A kutatócsoport munkája kollektív összefoglalójában ennek a hatalmasi, minőségileg is teljesen űj feladatnak a mególdásáHnz néhány alapelvet ajánl megfontolásra a döntésekre illetékes szerveknek.

összevont nevelési, képzési kézpont

1. A jövő szempontjából a továbbiakban összevont nevelési, képzési központok épüljenek, egységes összevont óvodákban és iskolákban gondolkodjunk. Kutatások bizonyítják, hogy a gyerekek hatéves koruk előtt sok mindent könnyebben tanulnak, mint később, ennek megfe. ielően az iskolai jellegű képzést helyes kiterjeszteni a 4—5 éves korra. A jövő képzési központja tehát intézmény- együttes, vagyis óvoda és iskola 3—13 éves korig. Ezein belül a jövő iskolája a 4—18 éves korig tartó általános egységes iskola lenne, amelyben az alapozó képzés után a gyermek érdeklődése ép a képzés célja szerint sokrétű, tagolt, szakágazatokban folyik a tanítás-nevelés. Ez az iskola jórészt átvenné a jelenlegi óvoda, az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola feladatkörét. Elvégzése után 18 éves kortól az egyetem, főiskola vagy a termelőmunka várja a fiatalokat.

2. Fél kell készülni az ötnapos iskolahótra, összhangban a felnőttek ötnapos munkahetével. Az összevont nevelési központokban az egésznapos napközi otthonos, étkezést is biztosító iskolát kell megvalósítani. A „házi feladatot” pedagógus fel-