Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

Könyvtárat építenek CTjlíIg-yéson és Kevernaesen Az eltűnt mosoly A pult két oldala örök téma megértőnek, hálát érdemlőnek, humoristák, karikaturisták, ka- aki a dolgát teszi, amiért a As épülő kevermesi könyvtár. Újabb két könyvtárral bővül a megyei hálózat a Száz falu — száz könyvtár-mozgalom kereté, ben. A megyei könyvtár vezető­je, Lipták Pál tájé­koztatása szerint Újkígyó­son jelenleg egy 250 négy. zetméter alapterületű könyvtár épül, amely előszámítáa szerint 20 esztendőre megoldja a község könyvtári problémáját. Az új kulturális intézményben zenei részleg is lesz. Az építési határ­idő 1970. november 7-e. A könyvtárat a község a járási ta­nács anyagi támogatásával építi. Az Országos Népművelési Tanács viszont 120 ezer forintot ad a bútorok beszerzéséhez és 50 ezer forinttal támogatja az új köny­vek vásárlását. A kétszintes ga­lériával készülő könyvtárban külön ifjúsági és gyermekrész­leget is létesítenek. A másik könyvtárt Keverme- sen, a már meglevő művelődési házhoz építik hozzá. Ez a létesít­mény 180 négyzetméter alapte­rületű lesz, konszerűen beren­dezve. A bútorzat vásárlásához 100 ezer, könyvállomány felfris­sítéséhez pedig 50 ezer forintot ad az Országos Népművelési Ta­nács. A mozgalom keretében még jelentkezett a Bélmegyeri Köz­Munhavédelmi negyedévet rendeznek az építők A több éves tapasztalatok sze­rint a harmadik negyedévben történt a legtöbb baleset a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein. Korán­ban munkavédelmi hónap ren­dezésével próbálták a balesete­ket megelőzni. Most, július 1-től szeptember végéig munkavédel­mi negyedévet szerveztek. E kezdeményezéssel egyidőben kezdődött el az év végéig tártó munkavédelmi verseny is. A balesetmentes brigád cím elnye. réséért indított versenybe 34 brigád, több mint 400 tagja, a balesetmentes munkahely cím elnyeréséért szervezett verseny­be tíz munkahely 34 műszaki dolgozója nevezett be. A mostani negyedévben mun. kavédelmi ankétokat, a terme­lőegységek között pedig munka- védelmi vetélkedőket is rendez­nek. ségi Tanács is, sajnos, azonban a könyvtár építéséhez még a mai napig sem fogtak hozzá. Pe­dig a bútorok vásárláséhoz és a könyvállomány felfrissítéséhez az Országos Népművelői! Tanács által biztosított hitelösszeg ren­delkezésükre áll. hangulata, Haydn ma is élő em­léke serkentőleg hatott a részt­vevőkre. A lelkesítő hatás a tá­borozás végén elhangzott igen színvonalas koncerteken tükrö­ződött, Az orozág egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncert­termében hangzottak el Haydn, Bach, Vivaldi művei, a szomszé­dos Petőházan nyaraló szabolcsi árvízkárosult gyermekek előtt. A záró díszhangversenyen a szek­ciók munkájának nagyszerű eredményét élvezhettük. A tábor sikere a szervezőket arra ösztönzi, hogy ezentúl évről évre megrendezzék az ifjú ze­nészek nyári találkozóját. Ezt a résztvevők nagyon helyeslik és köszönettel fogadják, mert a ze­neszerető ifjúság tudásának gya­rapítaná mellett emlékezetes él- i ményekét 'is nyújt. Az Iskolaépítés című ötkötetes tanulmány szerzői részletes elemzést nyújtanak azokról a reformokról és reformokért fo­lyó harcokról, amelyek megpró­bálják hozzáidomítani az isko­lát korunk társadalompolitikai, valamint tudományos- és tech­nikai követelményeihez. Az 5()-es évek második felétől oktatási reformtörvények jelen­nek meg a Szovjetunióban, Bul­gáriában, Csehszlovákiában, az { NDK-ban, Magyarországon, | Ausztriában, Svédországban, ( Finnországban, az NSZK szövet. S ségi államaiban, Hollandiában, • Olaszországban, Franciaország­• ban, az Egyesült Államokban és sok más országban. A bonyolult és részleteiben eltérő , reform- változatok néhány közös jellem­zője kidomborítható. Az egyik: a kötelező iskolai oktatást álta­lában 8—9, 10—12 évre emelik. Ez a kötelező időszak az általá- no 'iskola, alsó és felső tagoza­tát öleli fel, illetve 10—12 éves oktatásnál már valamilyen kö­zépfokú oktatási változatot ;s megvalósít. 1$ nyugtalan középfok A hármas létra alján az alsó tok az elemi kultúr technikákat, barészerzők számára. S örök té­ma vásárlónak, kereskedőnek is. Mert mindennap jön a ve­vő, s keres, kér, kíván, köve­tel, panaszkodik, méltatlanko­dik, veszekszik, háborog A vásárlás — legyen annak helye modern üzletcsoda, szerény, fa­lusi bolt, piac—tipikus találkozó­pontja az árutermelő társadal­mak emberének, a vevőnek és az eladónak. A kereskedő mo­solya, szívóssága a vevő kapa- citálásában irodalmi remekmű­vek, képzőművészeti alkotások inspirálója volt évszázadokon át. Napjainkra valahogy kive­szett. Műalkotások témájaként, s a pultok mellett ... Nincs. Hiánycikk. Hogyan? De hiszen valahol itt van a kutya elásva, mert akkor mogorva a keres­kedő, ha a vevő keresi az árut s nem fordítva, az áru a ve­vőt! Ilyen közgazdasági, mondjuk némi maliciával, tudományos magyarázata lenne az eltűnt mosolynak? S nem az, hogy a boltos összeveszett a feleségé­vel, a gyerek intőt vitt haza az iskolából, legorombította a fő­nöke? Ez ig indoka lehet oly­kor a modortalan „modornak" általánosságban azonban má­sok, mélyebbek és bonyolultab­bak az összefüggések. A min­dennapos csaták eredője ott van, hogy iparnál, mezőgazda­ságnál kevésbé fejlődött a ke­reskedelem bolthálózata és a szolgáltató ágazat. Ezért, hogy imádkozni kell a szerelőnek, a busás baksist dugdosni a zsebé­be. Ezért, hogy a túlzsúfolt borbélymühelyben a törzsven­dégek soronkívüliséget élveznek, a tüzelőt akkor szállítják, ami­kor éppen a szállítók kedve tartja s így tovább. Ezért a fe­je tetejére állított a világ, ahol az mosolyog, az kér, rimánko- dik, aki fizet, s az tűnik ke­gyet gyakorlónak, jószívünek, versenye a közös egynívójú alapműveltsé. get közvetíti; elsajátíttatja, megszoktatja az adott ország közösségi, társadalmi tudniva­lóit. A második lépcső: az álta­lános iskola felső tagozata, elő­relépés a szaktárgyi felvevőké­pesség növelésében, de még nem differenciál érdeklődés és tehetség szerint. A harmadik lépcső: a középfokú oktatás (kö­telezően vagy anélkül) tagoza­tok vagy' iskolatípusok egész rendszerében már többnyire va­lamilyen alap- vagy befejezett szakképzést nyújt, illetve cso­portosít, szelektál, előkészít a felső oktatásra. Általánosítható közös jellem, zője a reformoknak az is, hogy „alul" az általános iskola alsó tagozatán és „felül” a felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatásban viszonylag alapvető változtatás nélkül, (legalábbis eddig) köny- nyebben alkalmazkodott az új követelményekhez. „Alul” tan­tárgy. és tantervmódosítások­kal, „felül” a tudományterüle­tek szerinti gyors differenciáló­dással. Nálunk például 1938-ban 16 felsőfokú intézményben 37 karon, ma pedig 92 intézmény­be« 111 karon folyik az egyete­mi, főiskolai oktatás. pénzt kapja. A társadalom életét s benne az egyén magatartását törvény­szerű, s ösztönös tényezők egyaránt befolyásolják. Ahol sok ember találkozik, ott éppen ezért társadalom és egyén sok­féle vonása, jellemzője lemér­hető. A vásárlásban, a közleke­désben, a strandon, a mozik­ban, az utcákon — a gyalog­járdákon éppúgy, mint az út­testeken — pillanatról pillanat­ra vizsgát tesz mindenki, egyé­ni és közösségi magatartásból, viselkedésből, abból, hogy fon­tos-e számára annyira a másik ember, mint önmaga?! Vizsgá­ink, mitagadás, nem túl sike­resek. Sok a bukás. A tüleke­dés, az otrombaság, az útszéli hang. Furcsa lény az ember. A fé­szekből kipottyant madárfió­kát őszinte részvéttel babusgat­ja, esetleg sokadmagával azon töpreng, miként segíthetne Megáll, bámészkodik hosszú perceken át, mert egy mókás masinával éppen csövet fektet­nek. S utána rohan, lökdösődik az üzletben, fittyet hány a sor­ban állókra a mozipénztár­nál, félrelöki a buszmegállóban várakozó idősebbet... Furcsa lény, vagy inkább arról van szó, hogy ösztönös reagálások keverednek rossz beidegzettsé- gekkel? Arról, hogy a felgyor­sult életritmusnak vadhajtásai ts vannak, de ezek nyesegeté- sére egyéni, s társadalmi érte­lemben eddig kevés figyelem jutott. Elmondjuk sűrűn: mi­csoda „népek" vannak, micso­da emberek. Mert lábunkra hágtak, mert a hentes mócsin- got adott, a zöldségesüzletben még feleletre sem méltattak, csak a kezükkel legyintettek „. De hát kik azok a „népek"? Nem mi, magunk vagyunk, va­lamennyien? A középfokú oktatás azonban — századunkban, s főként az utóbbi egy-két évtizedben — világszerte az állandó nyugta­lanság és átalakulás állapotában van. Az „általánosan művelő” ha­gyományos középiskola keretei széttörnek. E keretek közé egy­részt betör a gyakorlati szak­képzés, másrészt egymás mellett és egymás felett elhelyezkedő, szakmai iskolatípusok egész há­lózata alakul ki. Ebben a tudo­mány és a technika diktálta szakoktatási igények jutnak ki­fejezésre. Az általános társadal­mi igény pedig, hogy a szakmai iskolák változatai ugyanúgy nyissanak utat az egyetemi, fő­iskolai oktatáshoz, mint az álta­lános művelő középiskolák. fl szocialista országok az élen A kapitalista országokban tz harc is a kiváltságos, vagyonos osztályok, rétegek műveltségi monopóliuma ellen. Angliában, Franciaországban, az NSZK-- ban. Svédországban például csak meghatározott középisko­lákból lehet az egyetemre men­ni, a többi középiskolatípus többnyire zárt, zsákutca a fel­sőfokú továbbtanulás szempont­jából. A munka melletti esti és levelező felsőfokú oktatás a ka­pitalista országokban általában ismeretlen. A szocialista orszá­gokban elvben nincs zárt isko­Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort Néhány kocsi típusokhoz formált, feltöltött — kívánságra beszerelt — akkumulátor áraink egyéves garancia mellett: 12 V-os akku. Warszavához, Moszkvicshoz. Wartburghoz 520.— F* 12 V-os akku. Skoda MB 1000-eshez 650,— Ft 6 V-os akku. Wartburghoz. Opelhez 450.— Ft A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk Közületek részére árjegyzék! árat számítunk fel Megrendelésre készítünk és javltunk bármilyen savas akkumulátort. Vállalunk akkumulátor-formálást és -töltést, Használt akkumulátorokat megveszünk. Javítás Idejére kőlcsönakkumulátort Ingyen adunk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula. Blanár L. u. 3 sz. Telefon: 248. Zenei tábor Fertődön Tóth Nándor, a Debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola szarvasi szüle­tésű hallgatója írja lapunknak: Az elmúlt hónap huszonegye, dikétől július másodikáig ren­dezte meg a Győr-Sopron me­gyei KlSZ-bdzottság Fertődön az első, kísérleti jellegű ifjúsági zenei tábort. Az ország minden tájáról érkeztek fiatal zenészek, többen Békés megyéből Is, álta­lában a zeneművészeti szakkö­zépiskolák és a szakmunkáskép. ző-intézetek tanulói. A tábor célja minél több kö­zös muzsikálás, éneklés, illetve a résztvevők felkészítése a KISZ-mozgalmi munkára. A tíz napot kétirányú prog­ram töltötte ki. Délelőtt kinn a földeken szőlőt kötöztünk, sza­mócát és feketeribizlit szedtünk, • délután pedig különböző szék­Az iskola jövője, a jövő iskolája 2. Sz „agyvelők dókban folyt élénk legkiválóbb szakemberek veze. ! tésével. Pezsgő hangulatot árasz- : tottak a zenekari, énekkari és • kamarazenekari foglalkozások. • Kiegészítőiül magas színvonalú j előadások hangzottak el, gazda- • gítva a jelenlevő mintegy 140 ! ifjú felkészültségét. A csodálatos Eszterházy-kas- ! tély és az egész környék sajátén :

Next

/
Thumbnails
Contents