Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
Maximálisan? Az egyik vállalat munkaver- seny-felclősétől hallottam: „A szocialista brigádok vállalták, hogy maximálisan teljesitik a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni hármas jelszó követelményeit”. A semmitmondó szöveget a kezében tartott papírról olvasta fel, amely a versenyvállalásokat tartalmazta. Mi az, hogy maximálisan? A magyar nyelv értelmező szótár» szerint a lehető vagy elérheti, legnagyobb, legmagasabb fokon, mértékben. Tehát ebben az esetben az érintett brigádok olyannyira szocialista módon élnek, dolgoznak és tanulnak, hogy magasabb fokon már nem is lehet. Elhiszi ezt valaki? Hol áll az ember ilyen értelemben a maximálistól, amikor egyelőre inkább minimális követelmények vannak? Am a minimális sem csekélység, ha tudjuk a jelentését. Ez pedig: a legkisebb, a legkevesebb, olyan, amiből már nem lehet engedni, amennyi feltétlenül kívánatos, szükséges. Ennyi éppen elég. A maximumot persze később sem lesz ésszerű célul tűzni, hanem mindig csak egy-cgy elérhető határt. Ebben a vonatkozásban olyat, amit mérni lehet és ösz- szehasonlítási alapul szolgálhat a brigádok életének, munkájának, tanulásának megítélésénél. A mini és a maxi szó eléggé használatos manapság, de hagyjuk meg ezt inkább a szoknya- divatnak. Ne keverjük bele okkal, ok nélkül mindenbe, még a munkaverseny-vállalásba is. A maximalistáknak sem ajánljuk, vagyis azoknak, akik az elméletileg megállapított legmagasabb, az adott lehetőségek között meg nem valósítható Igényekkel lépnek fel másokkal, ritkán önmagukkal szemben. —or Tizenkétmilliárd forint kulturális összegezték a művelődésügyi gazdasági szakemberek az elmúlt év tapasztalatait és a következő időszak legfontosabb feladatait. Erről kérdezte dr. Nagy Sándort, a Művelődésügyi | Minisztérium pénzügyi és el— | lenőrzési főosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. — A művelődéspolitikai! irányelvek határozottan és egyértelműen leszögezik: a kultúra soha sem válhat árucikké, mindenkor a közügyet kell szolgálnia. Számunkra, a művelődésügy gazdasági szakemberei számára ebből egyértelműen adódik a feladat: anyagi-pénzügyi eszközeinkkel mindenkor az értékes, progresszív törekvéseket támogatjuk. Nagy a felelősségünk azért is, mert az állami költség- vetésnek jelentős részével rendelkezünk: a kulturális ágazat költségvetése 1970-ben 12,4 milliárd forint — mindez lehetővé teszi, hogy eredményesen felhasználva célkitűzéseink megvalósuljanak. — Egyik legfontosabb művelőlarendszer, mindenki minden irányba továbbjuthat. A gyakorlatban azonban még a középfokú képzés iskolánként és területenként fellelhető nívókülönbségei. a hátrányos szociális és műveltségi viszonyok, valamint a felsőfokú Intézmények felvevőképessége mégiscsak szelektálnak. Napjainkban az oktatásügy, az iskolapolitika minden számottevő nemzetközi fórumán elismeri, hogy a Szovjetunió, az európai szocilista országok a kultúra és a közoktatás demokratizálásában az élre törtek, s a hagyományos iskolai Intézmények korszakos megújítását elsősorban ezeknek az országoknak az iskolareformjai tűzték napirendre, indították el. Nyugat- Európában és Amerikában ezzel összefüggésben immár két évtizede emlegetik, hogy a két rendszer között az „agyvelők' versenye is folyik a tudásért. Nixon még alelnök korában a Szovjetunióban és Lengyelországban járt Rickover altenger- nagy kíséretében. Rickover visz- szaérkezése után úgy nyilatkozott a New York Times-ban: „Az igazi versenyfutás közöttünk és a Szovjetunió között a művaáődésügy területén folyik. Az a nemzet lesz potenciálisan az uralkodó hatalom, amely célokra dárpolitikai célunk: a fizikai dolgozók hátrányos helyzetben levő tehetséges gyermekeinek megfelelő és sokféle segítése — szakkörök, tanfolyamok, korrepetálás, diák-szociális juttatások és hasonlóak formájában. A minisztérium az elmúlt évben több mint egymillió forinttal támogatta az egyetemi KlSZ-bizott- ságokat, amelyek matematikából, fizikából segítették a középiskolások harmadik és negyedik osztályos tanulóinak előkészítését. A könyvkiadás az elmúlt évben 77 millió forint állami támogatásban részesült és 119 millió forintot kapott a filmgyártás és forgalmazás. — Az idei számos feladat között szerepel többek között a szakközépiskolák arányának további növelése, a könyvtárak, múzeumok beszerzési lehetőségeinek emelése, a zenei élet további kibontakoztatásának nagyobb anyagi támoaatása — mondotta befejezésül. (MTI) megnyeri ezt a versenyt... Oroszországban 1 millió 600 ezer középiskolás tett le olyan vizsgát, amelyet az Egyesült Államok végzős középiskolásai közül körülbelül csak 2 százalék tudna letenni...” Kritikus tantárgyak Qmerikában Amikor 1957-ben az első szovjet szputnyikot fellőtték, az amerikaiak mintha kezdtek volna lassan felébredni. 1963-tól a kormányzat húsz fontos nevelésügyi törvényt fogadott el; össze, állították, majd bővítették az úgynevezett kritikus tárgyak listáját. Ezek: először a természettudományok, a matematika és idegen nyelvek voltak, később pótlólag a listára került a történelem, a társadalomtudományok, a földrajz, az angol nyelv- és irodalom is. Az állami iskolák pénzügyi juttatást, a magániskolák hitelt kaphatnak a kritikus tárgyak oktató- és szem. léltetőeszközeinek beszerzésére. Meddig jutottunk, hol állunk mi a műveltségért, folyó versenyben? Szenes Sándor Következik: Helyezésünk a műveltség világversenyébenA megye gondjairól; Iparfejlesztés — ipartelepítés Munkaerő-elhelyezés Igen ook olvasónk kérdezte —■ mivel megyénknek a népgazdaságban betöltött szerepét hosszú évek óta a mezőgazdasági termelés határozza meg —, hogyan is állunk az iparral és milyen elképzelések vannak a jövőt illetően? Korábbi tudósításunkban jeleztük, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága június 30-án megtartott ülésén elfogadott: „az ipari termelőerők területi elhelyezkedése és a továbbfejlesztés lehetőségeiről — szóló előterjesztésre visszatérünk. Elöljáróban el kell mondani, hogy dr. Romvári László osztályvezető tanulmánynak is megfelelő előterjesztése az ipar jelenét és jövőjét Illetően megértésre talált a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén. Ezekből adunk közre szemelvényeket, melyek minden bizonynyal választ adnak olvasóink kérdésére. Való igaz az, hogy a megye Iparának részaránya — az utóbbi évek fejlődése ellenére — jóval kisebb mint a mezőgazdaságé. Mind emellett megyénk szocialista iparának termelése adta 1968. évben az országos tér. melés 81,3 százalékát síküvegből, 36,1 százalékát égetett cserépből, 39,1 százalékát konzerv- üvegből, 29,2 százalékát férfiingből, 17,9 százalékát vágott baromfiból, 27,3 százalékát száraztésztából, 20,4 százalékát eu_ korból, 24,9 százalékát földgázból, és 11,4 százalékát kötöttáru, ból. R dinamikus fejlődés és az ipar területi elhelyezésének megváltoztatása, illetve az arányok kívánt összetételének elérése gyorsabb ütemben valósítható meg. Az iparfejlődéenek különös jelentősége van a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő és a fiatalok, nők munkába állítása szempontjából. Az ipartevékenység nagyobb része városokban koncentrálva helyezkedik el. Űj üzemek telepítése az elmúlt tíz évben nagyobb renzben városokban történt. A megye szocialista iparában foglalkoztatott 49800 dolgozó 33,8 százaléka a megye székhelyén, 31,4 százaléka egyéb városokban, 34,8 százaléka községekben ta. Iáit megélhetést. Az ipar jelentős része Békéscsabán koncentrálódott. A megye települései ipari foglalkoztatás alapján a következőképpen kategorizálhatók; Iparilag fejlett város a megyében nincs. Iparilag átlagosan fejlett város: Békéscsaba. Iparilag átlagosnál gyengébben fejlett városok: Orosháza, Gyula, Szarvas. Iparilag átlagosnál gyengéb. ben fejlett települések: Mezőbe- rény. Sarkad. Mezőhegyes, Gyoma, Endród, Tótkomlós. Iparilag gyengén lejlett települések : Békés. Mezőkovácshá- za, Szeghalom, Battonya. A többi települések iparilag igen gyengén fejlettek, vagy iparuk nincsen. A harmadik ötéves tervben az iparfejlesztések eredményeképpen a foglalkoztatottak száma mintegy 12—14 000-rel növekszik. Az ipari foglalkoztatottság fejlődésének üteme meghaladta az utóbbi 10 évben az országos átlagot, igy a megye iparának súlya tovább nőtt az országoson belül is. Kedvező a szövetkezeti ipar magas részaránya, mert a községek ipartelepei 80 százalékában ehhez a szektorhoz tartoznak. Az ország iparában foglalkoztatott dolgozóknak több mint 2 százaléka megye területén található. A szövetkezeti iparban foglalkoztatott részarány ennél magasabb, 7 százalék. Egyedi nagy beruházások, jelentősebb ipari létraítményei közé tartozik az Orosházi Üveggyár. Békéscsabai Konzervgyár, Békéscsabai. Hűtőház, Békéscsabai Kner Nyomda, valamint a Békéscsabai Kötöttárugyár bővítése, a Békéscsabai f orgácsolóéi Szerszámgépgyár. A hat beruházás összesen mintegy 920 millió Ft befektetéssel valósult meg. Az üzembe helyezett létesítményekben mintegy 4 600 új munkahely létesült. Kiemelt jelentősége van a Szeghalom községben telepített szövetkezeti fémtömegcikküzemnek, mert égető foglalkoztatási gondot enyhít. Az iparban foglalkoztatottak aránya a békési járásban 8,7 százalék, a mezőkovácsházi járásban 6,7 százalék, a legkisebb az arány a szeghalmi járásban, 3,5 százalék. A nagyközségek közül Mező- berényben 4,5 százalék, Sarkadon 3,8 százalék, Gyoma—End- rődön 3,8 százalék, Békésen 3,5 százalék, az iparban foglalkoztatottak aránya. Nagyon kedvezőtlen Szeghalom 0,4 százalék, Vésztő 0,1 százalék, Battonya 0,9 százalék, iparban foglalkoztatottjainak aránya. Az ipari termelés infrastrukturális feltételei városokban* és nagyobb községekben megtalálhatók, más településeken pedig viszonylag gazdaságosan megoldhatók. Békéscsabán, Gyulán koordinált, közművesített és iparvágánnyal ellátott ipartelepek vannak. Orosházán és Szarvason is megtörtént a közös ipartelep kialakítása, de közművesítése csak részleges. Az említett helyeken általában nagy teljesítményű villamasenergia-, középnyomású földgázvezeték, Ivóvíz- és szennyvízcsatorna, telefonvezeték, közút létesült. Viszonylag kis összegű beruházás mellett lehetséges a csatlakozás. Az ipartelepek további fejlesztésére és bővítésére mód van. Folyamatban van Szeghalomban a közös ipartelep koordinálása, s további lehetőséget látunk Békésen, Gyomén, Mezőkovácsházán hasonló megoldás kialakítására. Vízigényes iparok telepíthetők Békésre, Gyomára. A munkaerő, városok esetében helyből és vonzási körzetéből napontkénti bejárással megold, ható, községek esetében pedig nagy részen helyből, kisebb rész. ben a környékről. A települések lakóinak ellátáshoz kapcsolódó Infrastrukturális beruházások az elmúlt 10 év során olyan mértékűek voltak, melyek megfelelő életkörülményeket jelentenek városokban és nagyobb községekben. Ennek következtében megyénkben több településen ipari üzem létesítésére alkalmas kfirülmények teremtődtek. A földgáznak, mint korszerű energiahordozónak kellő kihasználása még városokban (Békés, csaba, Orosháza, Gyula) sincs biztosítva. A jövőben további települések bekapcsolása a gázszolgáltatásba (Békés, Mezőbe. rény, Gyoma, Mezőkovácsháza. Mezőhegyes, stb.) csak növeli a telepítés szempontjából kedvező feltételeket. Dotációra ki nem jelölt területen a kommunális adó és területhasználat, illetve igénybevételi díj elengedésével, vagy mérséklésével továbbra is szükséges segíteni a telepítést. Úgyszintén szorgalmazni szükséges a Budapestről kitelepítésre került üzemek, a Budapesten munkaerőhiánnyal küzdő üzemek megyébe történő letelepítését gondosan kidolgozott ajánlásokkal. A közművesítési munkák hatékony koordinálása az ipartelepítés (bővítés) egyik fontos feltétele. Az élelmiszeripar további fejlesztés« és korszerűsítése megyénk sajátos helyzetéből adódik, e téren azonban nem a foglalkoztatás kérdésének, új munkahelyek létrehozásának kérdése az elsődleges. A textilipari hagyományaira való támaszkodás, a híradás- technikai ipar jelenlegi üzemeinek megerősítése, fa. és bútoripari fejlesztése jelentik a kedvező ipari profilok kialakítását u jövőben. Iparfejlesztési alapból történő támogatásból a megye kijelölt körzeteiben szükséges az ipart fejleszteni. Az iparfejlesztésnél cél a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő megfelelő elhelyezése. az iskolát végző fiatalok foglalkoztatása, az egészségtelen ingázás megszüntetése a területileg eltérő életszínvonal közelítése. Indokolt számításba venni a megye északi, mezőgazdasági termelésre kevésbé értékes területén fekvő, megfelelő út- és vasút kapcsolatú, jelentős mun. kerő-feleslegű nagyközségeket (Szeghalom, Vésztő, Dévaványa, Gyoma, Endrőd). Ezen adottság megfelelő kihasználása: indokolja a szeghalmi és szarvasi járás iparfejlesztési körzetként való kijelölését. Az említett koncepciónak másik jelentős iparfejlesztési terű. lete '/„-k és csaba Ó3 körzete (Gyula, Sarkad, Békés, Mezőberény), ahol a meglevő üzemek továbbfejlesztésükre kedvező adottságokkal, infrastrukturális háttér, rel rendelkeznek. Szarvas városban meglevő jelentősebb szövetkezeti középüzemek bővítése teremthet gazdaságos új foglalkoztatási lehetőséget. A szükséges munkaerő helyben, illetve vonzáskörzetéből biztosítható. Ml’zőkovácsháza és körzete az ott jelentős és fontos mezőgazda- sági termelésnek egészségéé ki- egyenlítéseként és a foglalkoztatási problémák megoldására, ipari vonatkozásban további 'ej. lesztóit igényel. Az osztály felmérést végzett, hogy a vállalatok, szövetkezetek saját forrásainak és a preferenciák figyelembevételével milyen ipari fejlesztés lenne lehetséges. A készült összeáll! tác alapján mintegy 200 millió Ft összegű iparfejlesztési alappal 740 millió Ft összegű ipari beruházás lenne megvalósítható, mely hozzávetőlegesen 7 000—7 500 új ipari munkahelyet jelentene. Sajátos, sága ennek a felmérésnek, hogy a saját forrásból és bankhitelből biztosítandó, megfelelő hányadot elsősorban a meglevő várral üzemek tudnának biztosítani. Jelentősen fejlődne ugyanakkor Szeghalom, Békés, Balto- nya, Endrőd, Tótkomlós községek ipara is. A területi és Ösz- szegszerű megkötöttség miatt kisebb program megvalósítása látszik lehetségesnek. Mintegy 500 jnillió Ft beruházással nagyobb részben városban (Békéscsaba, Szarvas) 4 000 fő részére létesülne új ipari munkahely. Békéscsabán a kötöttárugyár, szerszám- és gépelemgyár, férfi- fehérneműgyár, két tanácsi vállalat, továbbá öt jelentősebb kisipari szövetkezet, Szarvaoon két Idsipari szövetkezet és a Budapesti Ruházati Vállalat telepének, Békésen a mezőgazdasági gépgyár telepének fejlesztése tanácsi támogatással megoldhatónak látszik. A kijelölt területekre a preferált. egyéb területeken a saját erőből fejlődő ipari üzemek számítások szerint 1985-ben ősz. szesen mintegy 69 000 főt fognak foglalkoztatni, a keresők 32,4 százalékát. Összegezve: a városokban meglepő ipari bázisok erőteljesebb fejlődése következtében nő a városok iparában foglalkoztatottak részaránya, emellett a községek iparral való ellátottsága a maihoz viszonyítva szintén kedvezőbb képet mutat majd. R. 3. 1970. JÜLIUS 8.
