Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

Maximálisan? Az egyik vállalat munkaver- seny-felclősétől hallottam: „A szocialista brigádok vállalták, hogy maximálisan teljesitik a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni hármas jelszó köve­telményeit”. A semmitmondó szöveget a kezében tartott pa­pírról olvasta fel, amely a ver­senyvállalásokat tartalmazta. Mi az, hogy maximálisan? A magyar nyelv értelmező szótár» szerint a lehető vagy elérheti, legnagyobb, legmagasabb fokon, mértékben. Tehát ebben az esetben az érintett brigádok olyannyira szocialista módon élnek, dolgoznak és tanulnak, hogy magasabb fokon már nem is lehet. Elhiszi ezt valaki? Hol áll az ember ilyen érte­lemben a maximálistól, amikor egyelőre inkább minimális köve­telmények vannak? Am a mini­mális sem csekélység, ha tud­juk a jelentését. Ez pedig: a leg­kisebb, a legkevesebb, olyan, amiből már nem lehet engedni, amennyi feltétlenül kívánatos, szükséges. Ennyi éppen elég. A maximumot persze később sem lesz ésszerű célul tűzni, hanem mindig csak egy-cgy elérhető határt. Ebben a vonatkozásban olyat, amit mérni lehet és ösz- szehasonlítási alapul szolgálhat a brigádok életének, munkájá­nak, tanulásának megítélésénél. A mini és a maxi szó eléggé használatos manapság, de hagy­juk meg ezt inkább a szoknya- divatnak. Ne keverjük bele ok­kal, ok nélkül mindenbe, még a munkaverseny-vállalásba is. A maximalistáknak sem ajánljuk, vagyis azoknak, akik az elmé­letileg megállapított legmaga­sabb, az adott lehetőségek kö­zött meg nem valósítható Igé­nyekkel lépnek fel másokkal, ritkán önmagukkal szemben. —or Tizenkétmilliárd forint kulturális összegezték a művelődésügyi gazdasági szakemberek az el­múlt év tapasztalatait és a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatait. Erről kérdezte dr. Nagy Sándort, a Művelődésügyi | Minisztérium pénzügyi és el— | lenőrzési főosztályának vezető­jét az MTI munkatársa. — A művelődéspolitikai! irányelvek határozottan és egy­értelműen leszögezik: a kultúra soha sem válhat árucikké, min­denkor a közügyet kell szolgál­nia. Számunkra, a művelődésügy gazdasági szakemberei számára ebből egyértelműen adódik a feladat: anyagi-pénzügyi eszkö­zeinkkel mindenkor az értékes, progresszív törekvéseket támo­gatjuk. Nagy a felelősségünk azért is, mert az állami költség- vetésnek jelentős részével ren­delkezünk: a kulturális ágazat költségvetése 1970-ben 12,4 mil­liárd forint — mindez lehetővé teszi, hogy eredményesen fel­használva célkitűzéseink meg­valósuljanak. — Egyik legfontosabb művelő­larendszer, mindenki minden irányba továbbjuthat. A gya­korlatban azonban még a kö­zépfokú képzés iskolánként és területenként fellelhető nívókü­lönbségei. a hátrányos szociális és műveltségi viszonyok, vala­mint a felsőfokú Intézmények felvevőképessége mégiscsak sze­lektálnak. Napjainkban az oktatásügy, az iskolapolitika minden számot­tevő nemzetközi fórumán elis­meri, hogy a Szovjetunió, az eu­rópai szocilista országok a kul­túra és a közoktatás demokra­tizálásában az élre törtek, s a hagyományos iskolai Intézmé­nyek korszakos megújítását első­sorban ezeknek az országoknak az iskolareformjai tűzték napi­rendre, indították el. Nyugat- Európában és Amerikában ezzel összefüggésben immár két évti­zede emlegetik, hogy a két rendszer között az „agyvelők' versenye is folyik a tudásért. Nixon még alelnök korában a Szovjetunióban és Lengyelor­szágban járt Rickover altenger- nagy kíséretében. Rickover visz- szaérkezése után úgy nyilatko­zott a New York Times-ban: „Az igazi versenyfutás közöt­tünk és a Szovjetunió között a művaáődésügy területén folyik. Az a nemzet lesz potenciálisan az uralkodó hatalom, amely célokra dárpolitikai célunk: a fizikai dolgozók hátrányos helyzetben levő tehetséges gyermekeinek megfelelő és sokféle segítése — szakkörök, tanfolyamok, korre­petálás, diák-szociális juttatások és hasonlóak formájában. A mi­nisztérium az elmúlt évben több mint egymillió forinttal támo­gatta az egyetemi KlSZ-bizott- ságokat, amelyek matematiká­ból, fizikából segítették a kö­zépiskolások harmadik és ne­gyedik osztályos tanulóinak elő­készítését. A könyvkiadás az elmúlt év­ben 77 millió forint állami tá­mogatásban részesült és 119 millió forintot kapott a film­gyártás és forgalmazás. — Az idei számos feladat kö­zött szerepel többek között a szakközépiskolák arányának to­vábbi növelése, a könyvtárak, múzeumok beszerzési lehetősé­geinek emelése, a zenei élet to­vábbi kibontakoztatásának na­gyobb anyagi támoaatása — mondotta befejezésül. (MTI) megnyeri ezt a versenyt... Orosz­országban 1 millió 600 ezer kö­zépiskolás tett le olyan vizsgát, amelyet az Egyesült Államok végzős középiskolásai közül kö­rülbelül csak 2 százalék tudna letenni...” Kritikus tantárgyak Qmerikában Amikor 1957-ben az első szovjet szputnyikot fellőtték, az amerikaiak mintha kezdtek vol­na lassan felébredni. 1963-tól a kormányzat húsz fontos nevelés­ügyi törvényt fogadott el; össze, állították, majd bővítették az úgynevezett kritikus tárgyak listáját. Ezek: először a termé­szettudományok, a matematika és idegen nyelvek voltak, ké­sőbb pótlólag a listára került a történelem, a társadalomtudo­mányok, a földrajz, az angol nyelv- és irodalom is. Az állami iskolák pénzügyi juttatást, a magániskolák hitelt kaphatnak a kritikus tárgyak oktató- és szem. léltetőeszközeinek beszerzésé­re. Meddig jutottunk, hol állunk mi a műveltségért, folyó ver­senyben? Szenes Sándor Következik: Helyezésünk a műveltség világversenyében­A megye gondjairól; Iparfejlesztés — ipartelepítés Munkaerő-elhelyezés Igen ook olvasónk kérdezte —■ mivel megyénknek a népgazda­ságban betöltött szerepét hosszú évek óta a mezőgazdasági ter­melés határozza meg —, hogyan is állunk az iparral és milyen elképzelések vannak a jövőt il­letően? Korábbi tudósításunk­ban jeleztük, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága jú­nius 30-án megtartott ülésén el­fogadott: „az ipari termelőerők területi elhelyezkedése és a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről — szóló előterjesztésre vissza­térünk. Elöljáróban el kell mondani, hogy dr. Romvári László osz­tályvezető tanulmánynak is megfelelő előterjesztése az ipar jelenét és jövőjét Illetően meg­értésre talált a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén. Ezekből adunk közre szemelvé­nyeket, melyek minden bizony­nyal választ adnak olvasóink kérdésére. Való igaz az, hogy a megye Iparának részaránya — az utób­bi évek fejlődése ellenére — jó­val kisebb mint a mezőgazda­ságé. Mind emellett megyénk szocialista iparának termelése adta 1968. évben az országos tér. melés 81,3 százalékát síküveg­ből, 36,1 százalékát égetett cse­répből, 39,1 százalékát konzerv- üvegből, 29,2 százalékát férfi­ingből, 17,9 százalékát vágott baromfiból, 27,3 százalékát szá­raztésztából, 20,4 százalékát eu_ korból, 24,9 százalékát földgáz­ból, és 11,4 százalékát kötöttáru, ból. R dinamikus fejlődés és az ipar területi elhelyezésé­nek megváltoztatása, illetve az arányok kívánt összetételének elérése gyorsabb ütemben való­sítható meg. Az iparfejlődéenek különös jelentősége van a me­zőgazdaságból felszabaduló munkaerő és a fiatalok, nők munkába állítása szempontjából. Az ipartevékenység nagyobb ré­sze városokban koncentrálva he­lyezkedik el. Űj üzemek telepí­tése az elmúlt tíz évben nagyobb renzben városokban történt. A megye szocialista iparában foglalkoztatott 49800 dolgozó 33,8 százaléka a megye székhelyén, 31,4 százaléka egyéb városokban, 34,8 százaléka községekben ta. Iáit megélhetést. Az ipar jelen­tős része Békéscsabán koncent­rálódott. A megye települései ipari fog­lalkoztatás alapján a követke­zőképpen kategorizálhatók; Ipa­rilag fejlett város a megyében nincs. Iparilag átlagosan fejlett város: Békéscsaba. Iparilag át­lagosnál gyengébben fejlett vá­rosok: Orosháza, Gyula, Szarvas. Iparilag átlagosnál gyengéb. ben fejlett települések: Mezőbe- rény. Sarkad. Mezőhegyes, Gyo­ma, Endród, Tótkomlós. Iparilag gyengén lejlett tele­pülések : Békés. Mezőkovácshá- za, Szeghalom, Battonya. A többi települések iparilag igen gyengén fejlettek, vagy ipa­ruk nincsen. A harmadik ötéves tervben az iparfejlesztések eredményekép­pen a foglalkoztatottak száma mintegy 12—14 000-rel növek­szik. Az ipari foglalkoztatottság fejlődésének üteme meghaladta az utóbbi 10 évben az országos átlagot, igy a megye iparának súlya tovább nőtt az országoson belül is. Kedvező a szövetkezeti ipar magas részaránya, mert a közsé­gek ipartelepei 80 százalékában ehhez a szektorhoz tartoznak. Az ország iparában foglalkozta­tott dolgozóknak több mint 2 százaléka megye területén talál­ható. A szövetkezeti iparban foglalkoztatott részarány ennél magasabb, 7 százalék. Egyedi nagy beruházások, je­lentősebb ipari létraítményei kö­zé tartozik az Orosházi Üveg­gyár. Békéscsabai Konzervgyár, Békéscsabai. Hűtőház, Békéscsa­bai Kner Nyomda, valamint a Békéscsabai Kötöttárugyár bő­vítése, a Békéscsabai f orgácsoló­éi Szerszámgépgyár. A hat be­ruházás összesen mintegy 920 millió Ft befektetéssel valósult meg. Az üzembe helyezett léte­sítményekben mintegy 4 600 új munkahely létesült. Kiemelt jelentősége van a Szeghalom községben telepített szövetkezeti fémtömegcikk­üzemnek, mert égető foglalkoz­tatási gondot enyhít. Az ipar­ban foglalkoztatottak aránya a békési járásban 8,7 százalék, a mezőkovácsházi járásban 6,7 százalék, a legkisebb az arány a szeghalmi járásban, 3,5 százalék. A nagyközségek közül Mező- berényben 4,5 százalék, Sarka­don 3,8 százalék, Gyoma—End- rődön 3,8 százalék, Békésen 3,5 százalék, az iparban foglalkoz­tatottak aránya. Nagyon kedve­zőtlen Szeghalom 0,4 százalék, Vésztő 0,1 százalék, Battonya 0,9 százalék, iparban foglalkoz­tatottjainak aránya. Az ipari termelés infrastruktu­rális feltételei városokban* és nagyobb községekben megtalál­hatók, más településeken pedig viszonylag gazdaságosan meg­oldhatók. Békéscsabán, Gyulán koordi­nált, közművesített és iparvá­gánnyal ellátott ipartelepek van­nak. Orosházán és Szarvason is megtörtént a közös ipartelep ki­alakítása, de közművesítése csak részleges. Az említett helyeken általában nagy teljesítményű villamasenergia-, középnyomású földgázvezeték, Ivóvíz- és szenny­vízcsatorna, telefonvezeték, köz­út létesült. Viszonylag kis össze­gű beruházás mellett lehetséges a csatlakozás. Az ipartelepek to­vábbi fejlesztésére és bővítésére mód van. Folyamatban van Szeghalomban a közös ipartelep koordinálása, s további lehető­séget látunk Békésen, Gyomén, Mezőkovácsházán hasonló meg­oldás kialakítására. Vízigényes iparok telepíthetők Békésre, Gyomára. A munkaerő, városok esetében helyből és vonzási körzetéből napontkénti bejárással megold, ható, községek esetében pedig nagy részen helyből, kisebb rész. ben a környékről. A települések lakóinak ellá­táshoz kapcsolódó Infrastruktu­rális beruházások az elmúlt 10 év során olyan mértékűek voltak, melyek megfelelő életkörülmé­nyeket jelentenek városokban és nagyobb községekben. Ennek következtében megyénkben több településen ipari üzem létesítésére alkalmas kfirülmények teremtődtek. A földgáznak, mint korszerű energiahordozónak kellő kihasz­nálása még városokban (Békés, csaba, Orosháza, Gyula) sincs biztosítva. A jövőben további te­lepülések bekapcsolása a gáz­szolgáltatásba (Békés, Mezőbe. rény, Gyoma, Mezőkovácsháza. Mezőhegyes, stb.) csak növeli a telepítés szempontjából kedvező feltételeket. Dotációra ki nem jelölt terü­leten a kommunális adó és te­rülethasználat, illetve igénybe­vételi díj elengedésével, vagy mérséklésével továbbra is szük­séges segíteni a telepítést. Úgyszintén szorgalmazni szükséges a Budapestről kitele­pítésre került üzemek, a Buda­pesten munkaerőhiánnyal küzdő üzemek megyébe történő letele­pítését gondosan kidolgozott ajánlásokkal. A közművesítési munkák hatékony koordinálása az ipartelepítés (bővítés) egyik fontos feltétele. Az élelmiszeripar további fejlesztés« és korszerűsítése me­gyénk sajátos helyzetéből adó­dik, e téren azonban nem a fog­lalkoztatás kérdésének, új mun­kahelyek létrehozásának kérdése az elsődleges. A textilipari hagyományaira való támaszkodás, a híradás- technikai ipar jelenlegi üzemei­nek megerősítése, fa. és bútor­ipari fejlesztése jelentik a ked­vező ipari profilok kialakítását u jövőben. Iparfejlesztési alapból történő támogatásból a megye kijelölt körzeteiben szükséges az ipart fejleszteni. Az iparfejlesztésnél cél a mezőgazdaságból felszaba­duló munkaerő megfelelő elhe­lyezése. az iskolát végző fiatalok foglalkoztatása, az egészségtelen ingázás megszüntetése a területi­leg eltérő életszínvonal közelí­tése. Indokolt számításba venni a megye északi, mezőgazdasági termelésre kevésbé értékes te­rületén fekvő, megfelelő út- és vasút kapcsolatú, jelentős mun. kerő-feleslegű nagyközségeket (Szeghalom, Vésztő, Dévaványa, Gyoma, Endrőd). Ezen adottság megfelelő kihasználása: indokol­ja a szeghalmi és szarvasi járás iparfejlesztési körzetként való kijelölését. Az említett koncepciónak má­sik jelentős iparfejlesztési terű. lete '/„-k és csaba Ó3 körzete (Gyu­la, Sarkad, Békés, Mezőberény), ahol a meglevő üzemek tovább­fejlesztésükre kedvező adottsá­gokkal, infrastrukturális háttér, rel rendelkeznek. Szarvas vá­rosban meglevő jelentősebb szö­vetkezeti középüzemek bővítése teremthet gazdaságos új foglal­koztatási lehetőséget. A szüksé­ges munkaerő helyben, illetve vonzáskörzetéből biztosítható. Ml’zőkovácsháza és körzete az ott jelentős és fontos mezőgazda- sági termelésnek egészségéé ki- egyenlítéseként és a foglalkoz­tatási problémák megoldására, ipari vonatkozásban további 'ej. lesztóit igényel. Az osztály felmérést végzett, hogy a vállalatok, szövetkezetek saját forrásainak és a preferen­ciák figyelembevételével milyen ipari fejlesztés lenne lehetséges. A készült összeáll! tác alapján mintegy 200 millió Ft összegű iparfejlesztési alappal 740 millió Ft összegű ipari beruházás len­ne megvalósítható, mely hozzá­vetőlegesen 7 000—7 500 új ipari munkahelyet jelentene. Sajátos, sága ennek a felmérésnek, hogy a saját forrásból és bankhitel­ből biztosítandó, megfelelő há­nyadot elsősorban a meglevő vá­rral üzemek tudnának biztosí­tani. Jelentősen fejlődne ugyan­akkor Szeghalom, Békés, Balto- nya, Endrőd, Tótkomlós közsé­gek ipara is. A területi és Ösz- szegszerű megkötöttség miatt ki­sebb program megvalósítása lát­szik lehetségesnek. Mintegy 500 jnillió Ft beruházással nagyobb részben városban (Békéscsaba, Szarvas) 4 000 fő részére létesül­ne új ipari munkahely. Békés­csabán a kötöttárugyár, szer­szám- és gépelemgyár, férfi- fehérneműgyár, két tanácsi vál­lalat, továbbá öt jelentősebb kis­ipari szövetkezet, Szarvaoon két Idsipari szövetkezet és a Buda­pesti Ruházati Vállalat telepé­nek, Békésen a mezőgazdasági gépgyár telepének fejlesztése ta­nácsi támogatással megoldható­nak látszik. A kijelölt területekre a pre­ferált. egyéb területeken a saját erőből fejlődő ipari üzemek számítások szerint 1985-ben ősz. szesen mintegy 69 000 főt fognak foglalkoztatni, a keresők 32,4 százalékát. Összegezve: a városokban meglepő ipari bázisok erőtelje­sebb fejlődése következtében nő a városok iparában foglalkozta­tottak részaránya, emellett a községek iparral való ellátott­sága a maihoz viszonyítva szin­tén kedvezőbb képet mutat majd. R. 3. 1970. JÜLIUS 8.

Next

/
Thumbnails
Contents