Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Nagykamarás! KISZ-ííatalok

önmagukról

Mottóként akár a már köz- ’ hely számba menő „vannak! még problémák” kijelentést j idézhetnénk. Találkozásunk al-! kalmával a nagykamarási KISZ- alapszervezet vezetőségének tagjai legalábbis ennek szellemében nyilatkoztak. Komoly, súlyos gondok kerültek szóba beszélgetésünk során, amelyek őszinte feltárását korábbá személyes ismeretségünk csak elősegítette. Ügy gondoljuk, hogy nemcsak a nagykamarási, hanem általábam a faltisi. KISZ- űatalok mozgalmi életének problémái tükröződnek az alábbi sorokban.

Czene Ilona, az alapszervezet tátikára: Nem akarok alaptalan kijelentéseket tenni, de tagságunk többségét közöjnböenek tartom. Itt vannak például a taggyűlések. Nálunk a fiatalok nem szívesen „gyűléseznek”. Olyan kifogásokat hallottunk, hogy túl hosszúak a titkári beszámolók. Ezért aztán, amióta én vagyok a titkár, a lehető legrövidebb beszámolókat tartom, de ettől sem lettünk többen. Ha azt akarjuk, hogy egy taggyűlésem a fiatalok nagyobb része megjelenjen, szórakoztató programokat keil meghirdetnünk; magnóhallgatást, játékot, meg ilyesmit, viszont ez nem lehet egy KISZ-taggyűlés fő programja. Más példát is tudok említeni. A múlt évben politikai témájú előadássorozatot szerveztünk, amelyre előadónak községünk fiatal állatorvosát hívták meg. A színvonalas, amellett érdekes foglalkozásokra mindig sokan eljöttek, de többen, csak az utána beígiért magnóhallgatás kedvéért. Azt hiszem, nem vagyok pesszimista, de azt kell mondanom, hogy az igények csak a magnóig terjednek, legalábbis a vezetőség erről van meggyőződve. Az is az igazsághoz tartozik viszont, hogy nem ismerjük kimerítően fiataljaink igényeit, ezért most azt tervezzük, hogy minden szombat este amolyan klubest- félét tartunk és ott kiteszünk egy dobozt, ahova mindenki bedobhatná papírra vetett észrevételeit, javaslatait. Taggyűléseken próbáltunk már korábban is hasznos bírálatokat, tanácsokat kapni, de ott senki sem szól semmit, legalábbis nekünk nem. Csak egymás fülébe súgják mondanivalójukat. Külsőre mindenki azt hihetne, hogy nálunk minden a legnagyobb rendben van, senkinek semmi kifogása nincs.

Korpa Éva: Pedig van bőven, ha nekünk nem is mondják el. Ez talán egy kicsit bizalom kérdése is és fiataljainknak abban a megjegyzésében, hogy a vezeA Békéscsabai Kötöttárugyár felvesz férfi szakés betanított munkásokat

TEXTILFESTŐ

munkakörbe.

Magas kereseti lehetőség. 44 órás munkahét, munkaruha-, védőétel-juttatás.

Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.

tőség csupa irodistából áll, valószínűleg egy kis bizalmatlanság is meghúzódik.

Dékány Ferenc: Mégpedig alaptalanul, mert nem csupán irodában dolgozó fiatal van közöttünk. Egyébként is, a vezetőséget az alapszervezet tagjai választják, és hogy az előbbiekben feltételezett bizalmatlanság nem lehet ok a tagság ilyen magatartására, az azzal is bizonyítható, hogy amikor én voltam a titkár — 1961 és 1966 között —, a vezetőségben egyetlen irodista sem volt, mégis a maihoz hasonló volt a helyzet.

Ficzere Erzsébet: Az alapvető probléma szerintem az, hogy községünk KISZ-fiatailsága két részre oszlik; a tsz-ben dolgozókra és a középiskolásokra. (Az utóbbiak iskolájuk alapszervezetének tagjai ugyan, de aktívan részt vesznek a mi mozgalmi életünkben is.) Természetesen mindkét csoportnak más az érdeklődése, igénye. Fiataljaink egy része szombat esténként csak az italozás kedvéért jön be a kultúrházba, mert úgy nézik őket felnőttnek, úgy fogadja be őket a brigád. Erre a többieknek sem pénze, sem igénye nincs. Taggyűléseinken is kiütközik ez a különbség, mert van,

jaaki kedvét találja a közös tékban, mások ugyanezt bohóckodásnak, gyerekes dolognak tartják. A színvonalas beszámolókat vagy előadásokat érdeklődéssel és figyelemmel hallgatók mellett vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy a prédikáció a templomba való.

Káli József: Persze lenne olyan feladat vagy program, amivel össze lehetne fogni a tagságot, és itt elsősorban a társadalmi munkára gondolok. Jelenleg az a helyzet, hogy még az alapszervezet belső életével szorosabban összefüggő munkák legnagyobb része is a vezetőség vállát nyomja. Azt szeretnénk, ha a tsz támogatásával jutalmakat, például nyári táborozást biztosíthatnánk a legtöbb társadalmi munkát végző fiatalok számára. Mindez azonban a tsz-en is múlik, nemcsak rajtunk.

A nagykamarási KISZ-alap>- szervezet tagjainak beszélgetése, problémafelvető vitája ezután még órákig tartott. Azonban ez a kiragadott rész is jól példázza a szándékot; tenni, cselekedni valamit, együtt a község KISZ-fiataljaival, az egész falu ifjúságáért.

Csípés Antal

Népfront-rendezvények:

Város- és községpolitikai bizottsági ülés

A Hazafias Népfront megyei, város- és községpolitikai bizottsága július 7-én délelőtt 9 órakor tartja ülését Békéscsabán, a technika ház előadótermében. A tanácskozáson részvevőket Komlódi Elek, megyei főépítész, mérnök tájékoztatja a Körösök menti üdülőterületek (idegen- forgalom) helyzetéről.

elnökségi ülés

A Hazafias Népfront megyei elnöksége július 8-án tanácskozik Békéscsabán a népfront megyei titkárságán, melyen Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Szarvas városok népfront-mozgalmának helyzetét tárgyalják meg.

TANÁCSTAGOK

TAPASZTALATCSERÉJE

SZARVASON

Nagyszerű kezdeményezésről adtunk már hírt, amikor a Hazafias Népfront Békéscsaba, V. kerületi bizottsága elhatározta, hogy a kerület tanácstagjai részére más városi tanácstagokkal tapasztalatcserét rendez. Erre a látogatásra július 8-án kerül sor Szarvason. A program szerint autóbusszal utaznak a kerület tanácstagjai, majd Szarvason, a vb-termében tanácskoznak a helyi városi tanács több tagjával.

Ezt követi majd az üzemlátogatás és az Arborétum megtekintése.

JÁRÁSI TITKÁRI ÉRTEKEZLET

A Hazafias Népfront megyei bizottsága július 11-én 9 órai kezdettel a népifront járási titkárainak értekezletet tart Bé. késosabán. Napirenden szerepel többek között a nőbizottságok megalakulásénak eddigi tapasztalatai.

Ne jelentsen hátrányt a magányosság

A helyi nőtanácsok megszűnése és a pártvezetőség újraválasztásának előkészítése sok mindenre rádöbbentette több helyütt its a helyi és a felsőbb irányító szerveket. Az úgynevezett feloszlató nőtanácsüléseken és azóta is elhangzik még az asz- szonyók körében, az, hogy eddig nem sok szükség volt az ő véleményükre, munkájukra.

Nem a kifejezés helytállóságán van a hangsúly, hiszen tudjuk, hogy a nőtanácsok eredményesen töltötték be érdekvédelmi szerepüket. Sokirányú község- fejlesztési munkájuk mellett segítettek sok pillanatnyilag kétségbeesett, súlyos helyzetéből egymaga kivezető utat nem találó, sok lány és asszony, különösen az elhagyatottan, magányosan 'élő idősebbek ügyében. Az is köztudott, hogy a termelő- egységekben működő vagy most megalakuló nőbizottságokban minden asszony és lány megtalálja ezután is az érdeklődési körének megfelelő közéleti elfoglaltságot és szükség esetén a megfelelő érdekvédelmet is. Ám, az is köztudott, hogy a helyi nőtanácsok és a körülöttük működő nőbizottságok együttes ereje, erőfeszítése ellenére is többnyire a férfiak kezébe került a helyi vezetőállások és tisztcégek többsége vagy egésze. Pártalapszervgzetek, községi párt- és tanácsi végrehajtó bizottságok, különböző választott testületek egész sorában mindössze egy-két nő van, vagy egyetlen egy se.

Az egyik községi csúcsvezetőség titkárával nem is ezt, hanem a párt tömegkapcsolatát boncolgattuk. Azt, hogy közvetlenül és közvetve hogyan jut el a lakosság több mint felét kitevő asszonyokhoz, lányokhoz a párt helyi politikája, a lakosság élet- és .munkakörülményének állandó javítására irányuló törekvései, tervei. Kiderült, hogy a 3 ezer lelket számláló községben mindössze 14 asszony és lány tagja a ptórtnak. Így aztán, ha akarták volna, akkor sem tudták volna minden alapezervezet vezetőségében kialakítani a nők képviseletét. Egyszóval éppen azokból a vezető testületekből hiányzanak az asszonyok, ebben a községben is és másutt is, amelyek elsődlegesen hivatottak időről — időre megszabni az élet- és munkakörülmények ja4

BÉKÉS MCfflSSúé:

UKÍO. JÚLIUS 7.

A BÉKÉSCSABÁI KONZERVGYÁR

azonnali belépéssel felvesz

1 lő hűtőgépkezelőt

Jelentkezni a gyár üzemviteli osztályvezetőjénél lehet

110919

Az iskola jövője, a jövő iskolája

1.

A tudományos-technikai forradalom és az oktatás

Építészek és pedagógusok egy csoportja, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a közelmúltban Iskolaépítés címmel elkészített egy ötkötetes tanulmányt, mely. ben értékelik az elmúlt két évtized iskolaépítését építészeti és p>edagógiai szempontból; új iskolaépítési alapelveket javasolnak, előretekintve a hazai közoktatás várható feladataira, igényeire 1985-ig és tovább is, a század- és ezredfordulóig, 2000- ig.

Mi indokolja az ilyen mesz- szire tekintő iskolafejlesztési prognózisokat? Ha a feleletet csupán az oktatásra szűkítjük, akkor is nyilvánvaló: egy ország oktatási szerkezete, pedagógiai, szakképzési színvonala és iákolaépítészete legalább egy emberöltőn keresztül érezteti a társadalmi hatását. Ha tehát iskolakorszerűsítésről van szó, nemcsak jogos, de szükségszerű is a lehetőleg minél teljesebb előrelátás, minimálisan 15—20,

vitásának hogyanját és ütemét. Hiányoznak a vezető testületek jó részéből azok a családanyák, akiknek minden gondolatuk a család igényeinek minél teljesebb kielégítése, akiket elsőként érint a helyi munkalehetőségtől kezdve a lakáshelyzet és az áruellátás alakulásának mikéntje.

Nem firtatjuk, hogy milyen hatékonyan tudtak beleszólni az ellátás és az igények széles skálájába eddig a nőtanácsok. Arról viszont tudunk, hogy az asz- szonyok, főleg a magányos asz- szonyok sokasága végül ie — női vezetőségi tag hiányában — a pártszervezet, vagy a szakszervezet valamelyik férfitagjának segítségét volt kénytelen kérni munkába állásához, munkaügyi vitájához, vagy lakásgondjának megoldásához. Tegyük hozzá, hogy így sem jártak valameny- nyien sikerrel. A tévhit ellenére nem minden, csupán az apróbb ügyek elintézésére sarkallják a hivatalbeli férfiak egy- részét a női bájak, mosolyok, vagy könnycseppek. A nagyobb horderejű ügyek esetében, erősebbnek tűnik ezeknél a paragrafus, a sorrendiség és sok más tényező. A vélt igazának a férjével együtt érvényt szerezni igyekvő asszonyok nem torpannak meg az újabb és újabb hivatalok küszöbe előtt. A magányosan élő fiatal nők azonban annál inkább, mert az ügyintézők egy része több mint gyanús pillantással fürkészik őket és a szószólónak felkért férfi vezetőségi tagot is; Mi több — nem is egy fiatal magányos nő panaszolta már szerkesztősé, günkben, hogy bátortalanokká váltak igazságuk és jogaik keresésében, azért, mert itt is, ott is megkérdezték, ha segítővel, szószólóval nyitottak be: „Kik maguk egymásnak, hogy ennyire követelőznek, kardoskodnak?”

Az ilyen sértő gyanakvás és hátrány is követeli azt, hogy az üzemek párt. és szakszervezeti vezetőségében, de lehetőleg minden hivatal ügyintéződ között is megfelelő arányban, legyenek a Elsősorban családanyák, akik nem gyanakvást táplálnak a nem kis számú magányos nők iránt, hanem megértést és a lehető legtöbb önzetlen segítőkészséget.

K. I.

maximálisan 30—35 évre. Korunkban azonban sokkal szélesebb körű a probléma. A szerző-kollektíva — jogosan — abból indult ki a tanulmányában, hogy korunk a tudományostechnikai forradalom korszaka s ez ma az egyik döntő faktor a világ egészének változásaiban; ez a nevelésügy és mindenfajta iskolafejlesztési elképzelés domináns „háttere” is.

Szakmák elavulása és előretörése

Milyen feladatokat ró ez az iskolákra? Azt, hogy ne csupán a 60—70-es évek szakismereteire, hanem — többek között — a XXI. századra is nevelje a gyerekeket — felelik a tudomány képviselői. Nem egy-egy szakma fogásait kell egész életükre szólóan beléjük tömni, hanem készséget arra, hogy mint szakemberek, tudásuk korszerűsítésével túléljék szakmák és tudományok forradalmát, sőt, maguk legyenek a

forradalom harcosai és győztesei; tanulni tudjanak majd szüntelenül az egyetem után is.

A tudományos-technikai forradalom következtében egyes szakmák elavulása és új szakmák előretörése, az állandó újratanulás szükségessége már napirenden van. Az NSZK-ban például száz dolgozó közül 30 nem azt a szakmát űzi, amelyet kitanult, Franciaországban

1959—67 között a dolgozók öt százaléka változtatta meg teljesen a szakmáját Egy amerikai prognózis az 1965—75 közötti évtizedre a következő létszámeltolódást jósolja egyes szakmákban az USA-ban: a mezőgazdasági munka 18, a pék 10, a szerszámgépkezelő 10 százalékkal csökken, a tanár 29, a műszaki rajzoló 42, a rádióműszerész 44, a vegyész 61, a számí tógépkezelői létszám p»edig 106 százalékkal növekszik.

A mi gazdaságunk technikai, műszaki, tudományos színvonala még jelentős fáziseltolódással követi a világ élenjáró országait de a fejlődés gyorsul. A mezőgazdaságban piéldául a nagyüzemi gazdálkodás kiszorítja a hagyományos paraszti munkát, csökkenti a mezőgaz-