Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Tisztelegnek a győztesek Július 3-án délután Szege­den ünnepség és nagygyűlés volt az árvízi védekezés sike­res befejezése alkalmából. Az ünnepség végén az árvízvé­delem hősei, néphadseregünk alakulatai, közöttük megyénk fiai a Központi Tiszthelyettesi Iskola növendékei is tiszteleg­tek a megmentett város lakos­sága, a katonai, politikai és ál­lami vezetők előtt. Foto: Ilovszki Egy lány, hát asszony A Gyomai Háziipari Szövet- [ kezeiben tavaly alakult meg hét' csinos fiatalasszonyból és egy, ugyancsak csinos fiatal lányból I a Kosztolányi Dezső kötő-bri­gád. Az asszonyok — mond­ván, hogy egy lánynak több az ideje és különben is kedves, ba­rátságos, nyíltszívű, aranyos teremtés, no meg a munkában példamutató — egyhangúlag Varga Erzsébetet választották meg brigádvezetőül. A Kosztolányi elnevezés Gál Ferencné ötlete volt. aki gimnazista korában nagyon megkedvelte az irodalmat és ma is a könyvek rabja. Koszto­lányi Dezső az egyik kedvenc írója. Mindez persze nem jelent kü­lönösebbet. Hanem a brigád mindjárt megalakulásakor célul tűzte a szocialista cím elnyeré­sét is. Igaz, a szövetkezethez csak nemrég kerültek, de rövid idő alatt megszerették a mun­dasági népesség számát, utat nyit a gépek és vegyszerek, a technika és a kémia rohamos előretörésének. Az építőiparban az előregyártás, a szerelés hó­dít. Rendkívül gyors változá­sokat él át a járműipar, a ve­gyészet, a műtrágyagyártás, a híradástechnika. Hz Orion példája Ez utóbbival kapcsolatban Marx György Kossuth-díjas fi­zikus egy tanulmányában az Orion példáját említi. Ebben a gyárban egy évtized alatt meg­szűnt a rádiógyártás, tömegessé tették a tv-gyártást; az elekt­roncsövet kiszorította a tran­zisztor, a hagyományos huzalo­kat a nyomtatott áramkör, a százméteres rádióhullámokat a deciméteres URH; dolgoznak a színes tv gyártás kifejlesztésén. Az iskolákra, a szakképzésre vetítve ezt a folyamatot, egy angol bizottság, amely a tizen­évesek nevelését elemzi, így látja a most felnövő nemzedék jövőjét: „Azok a fiatalok, akik most kezdenek dolgozni, jóval a századforduló után vonulnak majd nyugalomba. Abban a ter­melőágazatban, -amelyben elhe­lyezkednek, minden valószínű­ség szerint legalább egyszer tel­jes technikai forradalmat élnek kahelyiiket. Ügy gondolták, semmivel sem tehetnek többet érte, mint pontos, szorgalmas munkával, becsületes magatar­tással, ami egyiküknek sem okoz különösebb nehézséget. A brigád tagjai hamar össze­barátkoztak egymással. Nincs bennük irigység, féltékenység agymás iránt. Örömmel veszik tudomásul, ha valaki elismerést szerez, s úgy könyvelik ei, mint az egész brigád sikerét. Amikor Búzás Andrásáét nemrég tíznapos szovjetunióbe­li jutalmazásban részesítették, mindenki együtt örült vele. Igazságosnak tartották, hogy rá esett a választás, mert nemcsak jól dolgozik, hanem — itt a szövetkezetibén — közöttük a legrégibb dolgozó, a kötőüzem alapító tagja. No, azért nem kell mindjárt valami különösre gondolni, ha valakit alapítónak titulálnak. Búzás Andrásné két éve került ide, a szövetkezet felvirágoztatásá­nak kezdete csupán arra az időre nyúlik vissza. Azelőtt majd át. Meglehet, ma még fel ! sem talált technikai folyamatot • irányítanak majd olyan gépe- j ken, amelyeket csak ezután tér- | veznék meg... Semmilyen dől- : gozó — legyen kék zubbonyos ! munkás, vagy fehér köpenyes alkalmazott, technikus, vagy egyetemet végzett diplomás — nem várhatja el, hogy vala­mely adott állás, valamely fog­lalkozásban vagy szakmában egyetlen szűk területre való specializálódás, élete végéig, megélhetést biztosít számára...” Iskolareformok évtizede Idomulva a jelenhez és ké­szülve a jövőre, kiváltképp az utóbbi két évtizedben a világ minden fejlettebb országban reformok sorozata alakítja, vál­toztatja az iskolát, az egész közoktatást. Két szorosan ösz- szefüggő tényező érezteti a hatását az iskolára. Egyrészt a termelés, a technika és a tu­domány módosító igényed; más­részt a törekvés, hogy az is­kola művelt, sokoldalú, a leg­jobb képességeik kifejtésére al­kalmas nemzedéket engedjen ki a falai közül. Szenes Sándor Következik'. Az „agyvelók" versenye. sem kötő-, sem szövőüzem nem volt még és munkaalkalmat alig nyújtott a háziipar a gyo­maiaknak. Amikor a fiatalasszony sok­sok élménnyel gazdagodva ha­zajött a azovje tűni óbeli kirán­dulásról, szinte minden részle­tet el kellett mesélnie. Ámul- va hallgatták a többiek. Most futballmeccsre készül a brigád. Igaz, hogy csak ketten fociznak közülük a szövetkezet női csapatában, mégpedig Gál Ferencné, aki a kapus, Varga Erzsiké pedig az egyik csatar. A többiek drukkerek. Talán a nagy buzdításnak köszönhető, hogy az első mérkőzésen 5:l-re legyőzték a szarvasi ellenfelü­ket. De Gál Ferencné azért még mindig bosszankodik, hogy öt rúgták le és a bíró mégis elle­nük ítélt 11-est. így született a szarvasiak egyetlen gólja. Mondják ők szép sorjában. És csevegés közben már-már majdnem elfelejtettem, hogy a miunkában elért eredményükről is kérdezzek egyet s mást. Gyu- ricza Máténé azonban meg­nyugtat: — Áprilisban értékelték az első negyedévi eredményünket. A brigád teljesítménye megha­ladta a 141 százalékot. A má­sodik negyedév — úgy hírlik — még jobb lesz. — És a minőség? Egy kicsit megsértődik ilyen kérdés hallatán és épp hogy ki nem kéri magának, mielőtt vá­laszol: — Mi nem szoktunk vissza­kapni munkadarabot. Még annyit, hogy ketten szü­lési szabadságon vannak a bri­gádból. Nemsokára valaki kö­veti őket és előbb-utóbb talán majd más is. De ha letelik az idő, visszajönnek Szeretnék, ha most már hosszú évekig együtt maradnának. A barátságuk ak­kor még jobban elmélyül. Azt tudják, hogy a szocialis­ta cím elnyerésétől nem mesz- sze állnak. Pásztor Béla Zászlófelvonás a KISZ- iá bor ban Hétfőn délelőtt a békéscsabai KISZ-táborban hűvös időben, szemerkélő esőben kúszott fel a zászlórúdra a háromszínű lobo­gó, hirdetve ezzel, hogy meg­kezdődött a Békés megyei KISZ Bizottság vezetőképző tábora. A résztvevő alapszervezeti agitá- ciós és propagandafelelősöket Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte és vázolta az egyhetes progra­mot, majd Mihalik György első­titkár nyitotta meg a tábort. Az Ünnepélyes esemény résztvevője volt Inokai János, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa is, A vezetőképző tábor résztve­vői egy hetet töltenek a sátor­városban, s az alapvető vezetési, mozgalmi ismeretek elsajátítása mellett különös gondot fordíta­nak majd a Központi Bizottság februári ifjúságpolitikai kérdé­sekben hozott határozatának megismerésére, feldolgozására, valamint a megyei pártbizottság intézkedési tervéből adódó konk­rét tennivalók és módszerek ta­nulmányozására. A hétfői ünnepélyes zászló- felvonással tehát kezdetét vette a Békés megyei KlSZ-vezető- képzés, s a mostaniakkal együtt mintegy 800 fiatal lesz majd vendége a Lencsési úti tábor­nak. A program természetesen nem lesz híján kulturális és sportrendezvényeknek, vetélke­dőknek sem, s ha az időjárás en­gedi; lesz harci túra és tábortűz is. Szövet — fémszálbúi Azt hihetnénk, hogy vala­melyik textilszövöde gépter­méről készült e felvétel, csak a szálak „gyenge” csillogása sejteti, hogy valami másról van szó. Valóban, nem tex­til-, hanem fémszövőgépek láthatók a képen, a helyszín pedig a Szovjetunió évi két­millió négyzetméter különfé­le fémhálót előállító krasz- nokamszki üzeme. Szálszaka­dás azért természeteeen itt is előfordul, hiszen a legfino­mabb hálókat 55 mikron (!) átmérőjű huzalból készítik. (1 mikron a milliméter ezred része). A fémhálók legnagyobb „fogyasztója” a cellulóz- és papíripar. A foszlott és vízzel péppé kevert cellulózszálakat végtelenített fémhálószalagra terítik rá, ahol víztartalmá­nak nagy része eltávozhat, le- csöpöghet az apró nyílásokon keresztül, mielőtt az anyag a simítóhengerek közé kerülne. A malmok, a különféle őrlő- és osztályozóművel sem nél­külözhetik a más-más szem­csenagyságot átengedő fém­szitákat, ugyanígy a folya­dék- és levegőszűrő berende­zéseknek is fontos tartozéka a finom fémháló. Az üzem a legkülönbözőbb fémekből — rézből, acélból, alumíniumból, ezüstből, sőt platinából is — készíti ter­mékeit, melyeknek egyedüli előállítója az országban. A fertőtlenítő sugarak Ki nem panaszkodott — kü­lönösen városlakó — a csapi viz klóros ízére? Mind ez ideig nem volt gazdaságosabb mód­szer a víz fertőtlenítésére. A higany-kvarclámpa viszont meg­felelő eszköznek látszik. Az el­ső ilyen berendezés óránként 70 köbméter vizet csírátlanított, je­lenleg egy 3000 köbméteres tel­jesítményű is működik már. Ez az eljárás feleslegessé te­szi a klórozást, így nincs mesz- sze az idő, amikor vizünk meg­szabadul kellemetlen mellék­ízétől.

Next

/
Thumbnails
Contents