Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
Az emberi összefogás mindennél erősebb ÉRDEMES áttekinteni az elmúlt heteket, melyek Békés negyében rendkívüli állapotok közepette folytak le. A megyére esel ke dő árvíz folyóink töltéseire szólította a lakosság jelentős részét. A közelgő veszélynek súlyát a védekezés elkezdésének napjaiban sokan iem is sejtették. A Körösök felső szakaszain lehullott esa- 3 ad ék mennyiségéből vízügyi zerveink csak következtették a Szamoshoz hasonló árvízveszélyre. Amikor Takács Lajos, a Körösvldéki Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a párt megyei bizottságát és a megyei tanács végrehajtó bizottságát a levonuló árhullámról, megszületett az első helyzetfelmérés. A párt megyei bizottságának és a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői olyan döntést hoztak, hogy nyomban alakuljon meg a területi árvízvédelmi operatív bizottság. Ebben mindazok á szervek, intézmények vezetői, képviselői kapjanak helyet, akik egy esetleges veszély bekövetkezésekor, sőt azt megelőzően az élet- és vagyonvédelem szervezéséből részt vállalhatnak. Az árvízvédelmi területi operatív bizottság első ülésén a veszélyről alkotott kép magán viselte a várható tragikus hely. zetet. Ilyen légkörben születtek határozatok az emberi életek mentésére, a veszélyeztetett körzetek élővilágának biztonságba helyezésére. Ha a Fekete-Körös védvonala nem szakad ki a romániai vízgyűjtő területen, akkor ma már tudjuk, hogy az árvíz elönti Kötegyánt, Üjszalontát, Sarkadot. Sarkad- keresztúrt, Nagygyantét, veszélyezteti Méhkerékét. Az előrejelző szolgálat olyan nagy mennyiségű víz levonulását jelezte a Fekete-Körösön, hogy az a töltés koronáját 25—45 centiméterrel meghaladja. Ilyen helyzet elé néztünk. Valószínű, hogy a rendelkezésre álló emberi erővel, technikai eszközökkel sem tudtuk volna tartani a Eekete-Körös hazai védvonalait. A vízügyi igazgatósáé és a megyei operatív bizottság a védekezés egész időszakában példásan együttműködött. Minden egyes határozatot alaposan megvizsgáltak vízügyi, államhátal- mi és politikai szemszögből egyaránt. E jó együttműködés számlájára írható mindaz az az igen gyors operatív munka, melyet a veszélyeztetett körzetekben — a védelmi szakaszokon és az állami hatalom helyi szerveiben — az élet. és vagyonbiztonság érdekében kifejtettek. Határozottan állítjuk, hogy a területi árvízvédelmi operatív bizottság a legnehezebb ' órákban is friss Információkat juttatott a járási és a községi tanácsokhoz, pórtszer- vekhez. Ezekről a helyekről cseréibe ugyancsak információk étkeztek, melyek főként a lakosság hangulatáról, a védekezés helyi feladatainak ellátásáról szóltak. A KÖZSÉGEKBEN tehát tudták, hogy a megyei szerveknél milyen intézkedések születtek, így időben fel tudtak zárkózni ezek gyors és hatékony megvalósítására. A gyorsaságé® a határozottság mindenhol és mindenkor érezhető volt. Ha nem így lett volna, akkor 180 perc alatt nem sikerült volna védett helyre szállítani 30—32 ezer embert. Ha az árvédekezéssel járó feladat súlyát nem érezték volna a megye különböző vállalatai, intézményei, akkor bizonyára sokkal nagyobb gondot jelentett volna 30 ezer ember részére szállást és terített asztalt biztosítani Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Kondoroson, Gyomén, Szeghalmon, Füzesgyarmnton és még máshol. Ugyanakkor tízezren maradtak vissza a kitelepített községekben, Az árvédekezós- hez szükséges közerő derékhada közülük került ki a védvonalakra. S amikor ment a felhívás a termelőüzemekbe: küldjenek férfi munkaerőt a töltések védelmére, akkor egyik vállalatnál sem latolgatták, mi lesz a termeléssel, a fcervteljesítés- sel, Ezreket küldtek közerőként az árvódekezéshez. Nagy tét forgott kockán. Millíárdok sorsa felett így született döntés: mentsük meg az értékeket, ne hagyjuk veszendőbe menni az emberek vagyopátl Minden tekintetben példás volt a szervezőmunka. A végrehajtott ezernyi feladat egységesen ötvöződött, forrott eggyé a közösség védelmében. Az árvízi tanulságok kapcsán feltétlen szólnunk kelj a lakosság magatartásáról. A kitelepített községek és a fogadó városok, községek népessége a helyzet komolyságához illően fogadta az árvédekezésre hozott határozatokat. Emberségből, helytállásból — mint ahogyan hangsúlyozta a területi árvíz- védelmi operatív bizottság köszöneté és elismerése is — kiválóra vizsgázott a megye társadalma. A legnehezebb napokban és amikor e gondok mind kisebb területre szorultak vlsz- sza, tovább lehetett érezni a magas fokú felelősségtudatot. S ez még napjainkban is megmutatkozik, amikor az élet már visszatért régi kerékvágásába Kötegyánban, Üjszalontán, Méhkeréken, Sarkadon, Sarkad- keresztúron, Nagygyantén, Kö- rösladányban, Dévaványán és Szeghalmon. Ezekben a községekben kifejezetten érződik a lakosság és az államhatalom helyi szerveinek „viharban” edződött kapcsolata. Az a bizalom és megértés, mellyel a lakosság körülveszi a maga választotta tanácsokat mutatja leginkább, hogy a községek a nehéz napokban Is jó Irányban fejlődtek. Jó lenne ezekről szót váltani az emberekkel a közelgő hetek párttaggyűlésein, szabad pártnapjain és falugyűlésein. Kiváló lehetőség a szocialista demokrácia bővítésére, szélesítésére, magyarázására. AZ ELMÚLT hetekben és ahogyan az események zajlót- tak, már levontak bizonyos következtetéseket az árvédekezés szervezéséből, a töltéseken folyó védelmi munkákból, az élet és a vagyonmentés eredményeiből. Helyes és jó ezekből következtetéseket levonni, mert a tanulságokra még szükség lehet. Bár a komputerekbe táplált adatok azt mutatják, hogv 1000 évenként egyszer Ismétlődik a mostanihoz hasonló árvízveszély. De arra a komputer sem adott választ, hogy árvízügyben mikor ér véget és mikor kezdődik az újabb ezer esztendő! Legutóbb 1890-ban és 1919-ben volt hasonló a helyzet a Körösökön, de lényegesen alacsonyabb vízmagassággal! A mostani árhullám minden idők legnagyobbja volt. Hogy a jövőben milyen árhullámok lesznek nem tudjuk. Ha azonban a jelenlegi színvonalát bármelyik eléri, akkor az 1970. évi árvédekezés szervezése, az élet- és vagyonmentés, a töltések védése nagy tanulságul szolgálhat. A példás szervezőmunka és helytállás a Fehér-, a Fekete-, a Kettő®-, a Sebes-Körösön, a Berettyón és a Hármas-Körös Békés megyei szakaszán, továbbá a megye határán túl is, meg a Maros és a Tisza védvonalain is ékesen bizonyította, hogy az emberi összefogás képes legyőzni a természet legvadabb erőit D. K. Vasárnapi műszak a békéscsabai /. számú téglagyárban Kocsira rakják a kemencébe kerülő száraz nyerstéglát. (Fotó: Demény) Békéscsabán, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1-es sz. téglagyárában vasárnap a reggeltől délig tartó műszakban részt vettek a városi párt-, valamint KISZ-bizottság munkatársai, a téglaipari vállalat vezetői, újságírók és lapszervezők is. Negyvenkét „amatőr” vállalta hogy ily módon nyújt segítséget az árvízkárosultaknak ahhoz, hogy mielőbb újjáépülhessenek a tönkrement családi házak anélkül, hogy az azokhoz szükséges téglát és cserepet az ország más tervezett építkezéseitől vonnák el. Holecska István művezető szervezett, irányított ezen a napon. ő osztotta el a munkát. Egy-egy csoport került a nyerstégla-lerakáshoz, a kazalozáshoz, a száraz tégla kemencébe való szállításához, a nyersáru-mozga- táshoz. A téglagyárban nem könnyű a fizikai munka, nehéz lépést tartani azokkal, akik nap-nap mellett ezt csinálják. Az a tudat azonban, hogy kell a tégla az országnak, mindenkinek erőt adott. Végül is az „amatőrök" több mint 200 ezer nyerstéglát mozgattak meg és a munkájukért járó keresetet mindnyájan felajánlották az árvízkárosultak megsegítésére. Elsősorban természetesen azokat a gyári munkásokat illeti tisztelet, akik a szabad szombatjukat és e vasárnapjukat rendszeresen feláldozzák azért, hogy minél több tégla és cserép készüljön. A párt-, a KISZ- és a vállalat vezetői önkéntes vállalásukkal azoknak mutattak példát, akik egy-egy vasárnap hasonlóan elősegíthetik a termelést; a párt- és KlSZ-alapszer- vezeteknek, más vállalatok, üzemek, hivatalok vezetőinekj dolgozóinak. Nemcsak Békéscsabán hanem mindenütt a megyében, ahol téglagyár van. Fehérgyarmatra és a többi Szabolcs-Sza tmér megyei községbe naponta 30—32 vagon téglát, cserepet Indítanak útnak. Én várják az építőanyagot más építkezésekhez is. Akik segíteni akarnak, nem kell szombat- és vasárnaponként nagy fáradtsággal és költséggel az árvíz sújtotta községekbe utazniuk, A téglagyárakban tehetik a legtöbbet az árvízkárosultakért. P. B. A kocsiról lerakják a préstől érkező nyerstéglát. Munkában az asszonyok.
