Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
(Demény Gyula felvétele) Ar ^ íz veszély után A Tisza vidéki és a Körösök- menti árvíz nehéz napjairól már csak múlt időben beszélnék a krónikások. A borzalmas órákat emlékként idézik fel azok is, akik hősiesen helytálltak az eszeveszetten eliramodott folyók megfékezésében, vagy emberségből csillagos ötösre vizsgázva siettek az árvíztől menekített családok segítésére, befogadták ókért otthonaikba, összeadták forintjaikat, hogy valamennyire is enyhítsék a bajba jutottak gondjait. A Felső-Tisza vidéki árvíz községeket pusztított el. A ja- j vak között szövetkezeti vagyonok merültek a hullámsírba. A } Szamos menti árvízkárosultak támogatására az egész országban mozgalom indult. A kormány felhívására a Gyulai Háziipari Szövetkezet tagjai is órákon belül 15 ezer forintot gyűjtöttek. Jóformán még el sem küldték támogatásukat a Vörös- keresztnek, még alig juhászko- dott meg a medréből kitörő Szamos — már a Körösök völgye került óriási veszélybe. A nagy esőzések után a Romániából lezúduló hatalmas víztömeg fenyegette a partmenti településeket. Egyik napról a másikra soha nem mért magasságra, 10 méter fölé — emelkedett a Körösök vízszintje. Ezért a Békés megyei árvízvédelmi operatív bizottság elrendelte a veszélyeztetett községek kiürítését. Román területen kilépett medréből a Fehér-Körös és árvíz höm- pölygött a Gyulavári alatt két esztendővei épített lokalizációs töltés felé. „Ez a gát elbír még nagyobb víztömeget is” — mondották a szakemberek. Mégis éjt nappallá téve őrködni kellett az átázott, és óráról órára más helyen szivárgó töltéseken, nehogy az árvíz martalékai legyenek a Körös menti községek. Ebből a gigászi munkából példamutatóan vették ki részüket — többek között — a háziipaí^ szövetkezetek dolgozói is Gyulán. Egy emberként siettek a hívó szóra, hogy segítsenek, ahol csak tudnak. — Félelmetes éjszaka volt ~_ mondja Kertész Imréné, a gyulai részleg vezetője arról az éjjelről, amikor a kitelepített sar- kadiak és kötegyániak teherautókon, autóbuszokon megjelentek Gyulán. — Sok ismerős arc volt közöttük, hiszen Sarkadon egy részlegünk és csaknem 150 bedolgozónk van. Ám az ismerősökre most alig lehetett ráismerni. Arcukra a jövőtől való félelem, a kétségbeesés vonásai rajzolódtak. Hiszen az otthonukat, vagyonukat hagyták el, nem tudva, egyáltalán birtokolhatják-e azt valamikor. Am csak a menekítettek előtt rémlettek határtalanul bizonytalannak azok az órák és a következő napok. A megyei operatív bizottság mind a kitelepítést, mind a menekítettek elhelyezését és később a visszatelepítést is — magas fokú szervezettséggel, mindösze néhány óra alatt oldotta meg. Ez, természetesen, csak úgy sikerülhetett, hogy segítségére voltak mindenben a menekülteket befogadó városok és községek lakód, így a gyulai htsz tagjai is. Már a kitelepítés előtt megbeszélést tartották a gyulai telep | vezetői: Geiszt György elnök. I Bánszki Pálné párttitkár, Ker-i tész Imréné részlegvezető és Farkas Gézáné, a Március 8 szocialista brigád vezetője. A megbeszélésen két napirendi pont szerepelt: 1. Hogyan mentsék meg a sarkadi részlegük raktárában felhalmozódott értékeket? 2. Milyen módon segítsenek a kitelepülteken? Az első kérdés végére gyorsan pontot tettek: sürgősen át kell szállítani Gyulára a sarkadi raktárkészletet és meg kell szervezni a sarkadiak munkáját a gyulai telephelyen. A második kérdés végrehajtásában megbízták Kertésznét, aki egyben a Vöröskereszt alapszervezeti titkára: menjen el a városi szervhez és érdeklődjön, mivel lehet segíteni a bajban? Ott elmondották, hogy miben. A Március 8 szocialista brigád ajánlotta föl elsőnek: egynapd keresetüket az árviz sújtotta családoknak Juttatják s a kormány felhívására lemondtak a szabad szombatról, hogy a sarkadiak termelési kiesését ne csak pótolják, hanem a felhívásnak eleget téve, egy százalékkal növelni tudják éves termelési tervüket. K értés* Imrénéhez egymás után nyitottak be a tagok. Beje. lentették, hogy a nehéz napokban otthont adnak a menekített családoknak. Harminc htsz-dol- gozó 200 sarkadi és kötegyáni kitelepítettnek adott lakást és teljes ellátást. Bánszkdnénál, Kertésznénál, Farkas Gézáné-1 nál, Szilágyióknál három-három ember helyezkedett el, Galliné — aki hairmadmagával éi — tíz napig tizenöt személyre főzött A szövetkezet 99 százaléka nő. A férfi tagok a gátak erősítésére vonultak. Karádi József asztalos két éjszaka és egy nappal dolgozott fáradhatatlanul a töltéseken. Hordta a homokzsákokat,segítettaz átszivárgások megszüntetésében. Akkor is ott volt, mikor a megszelídült és leapadt Fehér-Körösbe a szádfalak kibontása, a gát átvágása után be kellett vezetni a szántóföldeket elöntő árvizet. ülés Ferencné a sarkadi részleg vezetője a Gyulára telepített tagokat kereste fel, hogy helyben vegyék fel a munkát. Hat jelentkezőt állítottak a rongyszőnyegek pucolására, a szállítás biztosítására. Csapó Pálné, Debreczeniné és a többiek — raktárosok, szőnyegszövők — nem válogattak a munkában, azt csinálták zokszó nélkül, amit kellett. Tíz nap alatt ez is segített abban, hogy a szövetkezet határidőre rendeltetési helyükre tudta küldeni a termékeit és ami még nagyobb eredmény a sok gond között: ebben a kritikus dekádban a gyulai telepen megduplázódott a termelés. A társakon való segítés további példáit sorolhatnánk. Csak egyet még a sok közül. A nehéz napokban telefonértesítést kapott Kertészné vöröskeresztes titkár: sürgősen szükség van néhány véradóra a kitelepítés során elszenvedett balesetek miatt. Farkas Gézáné, Végvári József- né és Tóth István azonnal jelentkeztek. A gyulai htsz tagjai egy emberként álltak csatasorba mindenütt, ahol csak tudtak, hogy enyhítsenek a gondokon. Valóban csatát vívtak e néhány hét alatt. A természettel vívott gigászi harcot, melyből az emberi ösz- szefogás végül is győztesként került ki. S most a szövetkezeti tagok azon fáradoznak, hogy az országot ért károk pótlásához a kormány felhívására termelésük fokozásával is hozzájáruljanak. Az akkori lendületük, helytállásuk nem csökkent az árvízveszély után sem. A sarkadiak termeléskiesése ellenére féléves tervüket túlteljesítették. Varga Dezső 10 1970. JLLlts 5. fibvá let! húsz ifjúsági klub? Hová lett húsz Békés megye- 1 ben működő klub? Hiszen eddig jobbára csak arról lehetett hallani, hogy Itt vagy ott „összeálltak” a fiatalok, ragyogóan megy a mozgalom s a viharsarki ifjú- i sági klubok tarolnak a Kiváló címért folyó versengésben. Napjainkban negyvenegy klub működik a megyében, hússzal kevesebb, mint néhány hónappal korábban. Az még csak érthető, de semmiképpen sem fogadható el, hogy ha olyan helyen oszlanak fel ezek a csoportok, ahol az alapvető feltételek sincsenek biztosítva. De ml indokolja, hogy Orosházán, Szarvason vagy éppen Biharug- rán tegyék ki a MEGSZŰNT j táblát. A KISZ-vezetők évek óta a valóban gyéren csordogáló anyagiakra panaszkodnak, a klubvezetők a helyiség és a berendezés siralmas állapotán keseregnek. Vége a hőskorszaknak, amikor egy bevert ablakú szobára (amelynek berendezése . többnyire néhány rossz szék, asztal és biliárd volt), azt mondták, hogy ez a klub s ezzel a fiatalok ügye le Is került a napirendről. Vége a hőskornak s a mindenáron való klubalapítás helyébe az amúgy is szűkre szabott szabad idő hasznos és kellemes eltöltésének szándéka került. A kettős szándék — amint arra húsz klub feloszlása a példa — nem minden esetben vezetett közös eredményre. Nem elégedhetünk meg csak, a különben figyelemre méltót produkáló, többszörösen Kiváló címmel kitüntetett klubjaink folytonos emlegetésével. Minden elismerés a gyulai harisnyagyári, a békéscsabai és az orosházi FÉK, valamint a sarkadi Karinthy klubnak, de jó lenne sikereik titkát átmenteni és más helyeken Is propagálni. Ha egyáltalán van titok! Mert — és ez a legfurcsább az egészben — már-már ott tartunk, hogy a klubmozgalom első számú kerékkötője a pénz, illetve a pénz hiánya. Tucatnyi példát lehetne sorolni, hogyan hal el a fiatalok otthonteremtő, közös ' programot szervező törekvése egy-egy szőrösszívű főkönyvelő i zsugoriságán. Arról van szó, hogy egy több milliós összeggel gazdálkodó nagyüzem egyszerűen képtelen (?) finanszírozni egy klubot. Azt mondják, másra kell a pénz s megesz) a fene az olyan társaságot, amelyik anyagiak nélkül nem tud boldogulni. Bezzeg a mi időnkben .. ! Valóban, a „lenni vagy nem lenni' kérdést dönti cl egy jól berendezett helyiség vagy egy magnetofon. Kényelmes dolog az unalomig emlegetett / izi- sok pajzsa mögül acsarkwUn! s fügét mutatni a pénztárca megnyitása helyett. Bezzeg a vendéglátóipar nem rest a zsebébe nyúlni. Csinos presszókat, éttermeket nyit (srófol egyet osztályba sorolásán), hadd szórakozzon és költse pénzét az a kultúrára szomjazó fiatal. Az eltűnt klubok nyomát kutatva külön fejezet illeti meg a művelődési házak vezetőit, s általában a népművelőket. A KISZ legutóbbi megyei végrehajtó bizottsági ülésén egyik hozzászóló szó szerint ezt mondta: a hivatásos népművelők semmibe sem veszik az ifjúsági klubokat. Tekintsünk el e kemény állítás finomításától (akinek nem inge, ne vegye magára), de egyszer nézzük már meg, hogy mikor van szüksége a művelődési házaknak a fiatalokra! Sajnos, többnyire csak akkor, ha bált vagy zenés mulatságot rendeznek, ahol a belépőjegy és a büfé szép kis pénzt hoz a konyhára. Hová lett húsz Ifjúsági klub? Kényelmes dolog lenne azt állítani, hogy a „férgese” elhullt és ma már csak az életképesek funkcionálnak. Am a negyvenegy működő klub Jé ha ötezer fiatalt hoz össze. De mi lesz a többi ötvenezerrel? Tudjuk, a klub nem az egyedüli üdvözítő forma az ifjúság nevelésére, szórakozásának és Időtöltésének biztosítására. De — és ebben avatott klubológusok egyetértenek — nem vagyunk olyan helyzetben, hogy büntetlenül áment mondjunk húsz klub fölött Brackó István INGYENES tízhónapos művezetöképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves és ács-, állványozó szakmunkások. A tanfolyam kezdete: Kecskeméten augusztus 17. Baján augusztus 24. INGYENES tízhónapos, építőipari könnyűgépkezelftképzö tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari segédmunkások, blokkozók, betonozok és kubikosok. A tanfolyam kezdete: Kecskeméten szeptember 14. Baján 'szeptember 21. ÖNKÖLTSÉGES tízhónapos szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves vagy ács-, állványozó betanított munkások. A tanfolyam kezdete: Kecskeméten szeptember 14. Baján szeptember 21. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót, Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca34. 114609
