Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
Mit ad a nyár és mit hoz a tél? Kint nyár van, de a Trefort utcai Építőik Munkácsy Mihály Kultúrotthonának irodájában jó a hűvös. A fogadtatás viszont annál szívélyesebb. Vörös Sándomé, az otthon első függetlenített igazgatója fiatalasz- szony. Csupán három hete hogy átvette munkakörét, de nem érzi magát itt újnak, idegennek. Hiszen az építőknél volt statisztikus, szakszervezetis, könyvtáros és tanácstag s így munkájának egyik alpfeltétele, az emberek megismerése, már meg is született. — A közgazdasági technikumban érettségiztem, s most elvégzem a népművelési főiskolát. Három hét után persze csak arról szólhatok, hogy mit találtam itt, milyen az élet és mik a terveim a télre, hiszen a nyár nem az az évszak, amikor az emberek szívesen ülnének munka után a négy fal között. Előjegyzési naptárát mutatja s én sorban jegyzem a programot. Nyugdíjasklub. Éppen ma itt vannak az építők régi és új nyugdíjasai. Barátságos, nagy helyiségben bili- árdoznak, kártyáznak, beszélgetnek az idős férfiak. Minden hónapban egy vasárnap délelőtt a gyerekeknek van filmvetítés. S míg a kicsinyekre a nőbizottság tagjai felügyelnek, a papák is szórakozhatnak, kártyázhatnak egy kis sör mellett, a fiatalok által rendbe hozott, ápolt kerthelyiségben. Kedden zenekari próba Mert érettségizett fiatalok, köztük egy lány is, Ji'rika, aki énekel, orgonái és íuvolázik, itt gyakorolnak a minden szombat esti táncestéhez. Ök persze fizetést is kapnak. — No igen, ezek a táncesték! — vágok köze. — Nem valami jó hír kering róla a városban. Beszéljünk róla nyíltan. — Én is féltem tőle, de kellemesen csalódtam. Még csak kétszer voltam itt. de a fiatalok csinosan felöltözve (csak két farmernadrágos volt, az is tiszta) elég kulturáltan viselkedtek. Egy dolgot azonban szeretnék megoldani. A nagytermet most takarítottuk, a parkett vilupállal van felfestve. Amíg meg nem kezdődik a tánc, vagy szünet van. idebent dohányoznak. A sűrű füst egészségtelen és nem mindenki használja a hamutartót. Nézem a tágas, fénylő nagy termet, az eltaposott csikkek barna foltokat égettek a világos padlóra. — Van itt egy kisebb terem asztalokkal,, talán itt lehetne cigarettázni, sörözni^ s aki a sörözésben nem ismer határt, rendezőink megkérik a távozásra. „MANZÁRD ifjúsági klub” — olvasom a fehér műanyagból készült különleges táblán, különleges modern betűkkel írt feliratot. Vörösné arca is felderül, mikor belépünk a szépen dekorált kis helyiségbe. — Ez a harminc fiatal a mi főerősségünk. Munkaterv szerint dolgoznak, naplót vezetnek. Van egy nyolctagú kis szereplőgárdájuk. Nemzeti ünnepeken ők adnak műsort, irodalmi igényűt is, és kabarét is. Volt egy nagy sikerű Berkesi- est, ezt az író—olvasó találkozót a télen is megrendezzük. Tervezünk vitaestet, közös kirándulást és még sok hasznos és szép szórakozást. — A brigád-klubot már én szeretném létrehozni abból a körülbelül 900 dolgozóból, akik a szocialista brigádok tagjai. A munkásszállókkal is kapcsolatot kell tartani, a vidékiekkel is, kiutazni, felmérni a látottakat és felhasználni a jó tapasztalatokat. DerÜS epizóddal zárul a látogatás. A kis lépcsőház felé nyitva van az irodaajtó. Lépések és férfihangok hallatszanak: — Egy asszonynak csakany- nyi esze van, hogy meg tudja fogni a főzőkanalat! — hallatszik. Aztán belépnek, meghökkennek a két nő láttán. Az építők két dolgozója, látogatóba jöttek az új igazgatónőhöz, akit régen ismernek, tegeznek is. Nevetünk és megköszönjük a bókot a nők nevében, mire az idősebbik zavartan mentegetőzik. — Otthon történt valami kis kellemetlensége — és ezt panaszolta kollégájának. Nem haragszunk, jóízű beszélgetésbe kezdünk, s a szívélyes búcsúzás után kérik: jöjjek el a télen, s nézzem meg. valóra váltak-e a tervek? Szívesen ígérem meg és tudom, hogy a lelkes, művelt új igazgató, ha nő is, tovább lát a főzőkanálnál. Huszár Istvánná Katonai ünnepség Békéscsabán A honvédelmi miniszter utasítása szerint ez évtől kezdődően több helyőrségben nyilvánosan rendezik meg a tiszthelyettesi iskolák növendékeinek avatását. A Békéscsabai Központi Tiszthelyettes Iskola növendékeinek nyilvános avatási ünnepségére a miniszteri rendelet szerint augusztus első vasárnapján kerül sor a Tanácsköztársaság útján, a Jókai Színház előtti részen. Kezdete 10 órakor lesz amikor is az alakulat felsorakozik a dísztribün előtt. A Himnusz hangjai után az elöljáró pk üdvözli a megjelenteket ezt követően kerül sor az ünnepélyes fogadalomtételre. Ezután az elöljáró parancsnok mond ünnepi beszédet, amit az íntemacionálé zár. Az egység ezután díszmenetben vonul el a tribün, valamint az ünnepségen részt vevő lakosság előtt. Tóth Péter növendék fegyvertechnikus lesz és az elméleti, vizsgán bebizonyítja feleiével, hogy mesterien elsajátította „a tananyagot”. Ma kezdődnek a nagyvázsonyi lovasnapok Nagyvázsony az elmúlt években érdeket eseményeiről szerzett hírnevet. Az ősi község közepén emelkedik a híres Kinizsi-vár számos látnivalóval. Feltárása 1951-ben kezdődött és 10 évi munkával, több millió forint költséggel helyrehozták, s látogatók ezrei keresik fél minden évben. Nagyvázisonyban megelevenedik a magyar középkor. Mátyás király és hős hadvezérének: Ki_ nizsi Pálnak kora. építészeti emlékei, s az ásatásokból kikerült leletek szinte elérhető közeibe hozzák a XV. század világát. A hangulatot csak fokozzák a lovasjátékok, melyek minden évben nézők tízezreit vonzzák a községbe. Az idén július 26-án, ma tartják az ünnepi megnyitót a lovasjátékok idei premierjét. A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, az IBUSZ az Országos Lótenyésztési Felügyelőség, a Dél-Nyugat Dunántúli Lovasszövetség és Nagyvázsonyi Községi Tanácsa nagy apparátussal, kiváló szervezéssel gondoskodik a program zavartalan lebonyolításáról. A lovasjátékokra egésznapos műsorral várják a vendégeket. Minden délelőtt díjugrató versenyeket rendeznek, délután pedig bemutatókat tartanák. A Budapesti Lovasklub harsonásai kezdők a bevonulást majd ugratóverseny lesz és Kinizsi Pál bevonulása, korabeli ruhákban. Bemutatókat tartanak még a szombathelyi, keszthelyi, nagyvázsonyi, budapesti és a BM-lovasok. Az utóbbiak 1848-as huszárruhában jelennek meg. Felelevenedik a törökvilág számos szereplővel és a közönség láthatja a híres négyes- és ötöfogatokat is. A lovasnapok július 28-án folytatódnak, 30-án, valamint augusztus 1-én és 2-án ismétlik meg a versenyeket bemutatókat és játékokat. Az ország minden táiáról már hónapokkal előbb nagy volt az érdeklődés és bizonyára — „telt ház” lesz minden bemutatón K. 3. Helyesbítés ,fl megszámlált ember w1 című cikksorozatunkban — a forrásként felhasznált statisztikai kötetben előfordult nyomdai elírások miatt — sajnálatosan téves adatközlés történt, amelyet ezúttal helyesbítünk. A cikksorozat első részének 5. oldalán az első és második bekezdés helyesen így hangzik: A főváros után Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 1052,1 lélek él egy négyzetkilométeren. A nagyvárosok további sorrendje: Pécs, Miskolc, Debrecen. A kisebb városok közül Kaposvár még Szegedet is megelőzi, az egy négyzetkilométerre jutó 1212,2 fő a három és félszerese a debreceninek ... A főváros után tehát Kaposvár a legsűrűbben laKülönjárat A bevonult sorkatonák ünnepélyes eskütétele alkalmából az IBUSZ különjáratú autóbuszokat indít. Ezzel az utazásszervezéssel segítséget kívánnak nyújtani a hozzátartozóknak, hogy könnyebben és rövidébb idő alatt tudjanak elutazni azokba a helyőrségekbe, amelyek távol vannak megyénktől és vonattal nehezen közelíthetők meg. Július 31-én Nagykanizsára, augusztus 1-én Kalocsára. Csongrádira, Székesfehérvárra indítanak autóbuszokat. kott hely. A legritkábban lakott pedig Karcag: 63,6 ember él egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest a listavezető: 136,1 fő jut egy négyzetkilométerre, Komárom megyében nem sokkal kevesebb, 134,2. Száz fölött van a népsűrűség még Győr-Sopron megyében, míg a legkisebb Somogybán, (59,8), majd Baranyában (63,7). Általános és szembetűnő vo- náe, hogy az ipari, s újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővárosokénak, s jó néhány történelmi patinájú településének. Így például Győrben 938,4, Dunaújvárosban 840,8, Tatabányán 711.9 a népsűrűség mutatója, míg Cegléden 155,4, Gyulán 146,7, Hódmezővásárhelyen 111,6, Hajdúnánáson 68,6, s Kisújszálláson 65,3 __ K özponti Sajtószolgálat Tóth Károly növendék sikeresen jutott túl a vizsgán és most már felszabadultan meséli Balogh Gyulának és Jászberényi Mihálynak, hogy éppen a 13-as tételt kapta. Nem volt babonás, mert ötös lett a felelet. A laktanya udvarán mindennapos próbával készülnek az ünnepélyes fogadalomtételre. Alakulnak a sorok, keményen dobban a díszmenet. (Fotó: Demény Gyula)
