Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

A HATÁRON

Június elsején nyílt meg a gyulai határtákeló állomás és már eddig több mint 6 ezren lépték ét Az egyre növekvő forgalmat mutatja, hogy míg júniusban 1578-an vettek igénybe, júliusban 20 nap alatt több mint négyezren. Nemcsak a személyforgalom jelentős a gyulai határszakaszon, hanem a járműforgalom is. Hatszáz motokerékpár, személygépkocsi, autóbusz és kamion haladt át a legváltozatosabb úticéllal. Ér.

dekes, hogy a legkülönbözőbb nemzeteik állampolgárai vették igénybe átkelésre a gyulai magyar—román határszakaszt.

Zömmel csehszlovákok, de volt már török, NSZK, bolgár, fvan-, oia, holland, szovjet, amerikai, svájci utas is,

A nyári szezonban még nagyobb forgalomra számítanak és ennek zavartalan lebonyolítására fel is készültek az illetékesek.

Mikor jár családi pótlék a szakmunkástanuló után

AZ ÉRVÉNYBEN LEVŐ rendelkezések szerint az ipari, mezőgazdasági és kereskedő szakmunkástanuló-gyermek után az I, és II. éves tanviszony tartamára Jár a családi pótlók, legfeljebb azonban a gyermek 10. életévének a betöltéséig. Ez azt jelenti, hogy a ha a szakmunkástanuló-gyermek X, vagy II. éves tanvtszonyának a tartama alatt tölti be a 19. évét úgy a családi pótlék csak a 19. életévének a betöltéséig jár.

Nem jár azonban családi pótlék az olyan szakmunkástanulógyermek után,,aki szakmunkástanuló-otthonban van f»1 helyezve, még abban az esetben sem, ha akár a szüló, akár a gyermek a tanulóotthoni elhelyezésért térítést fizet.

Az olyan mezőgazdasági tanuló után, aki csak az év egy részében az elméleti oktatás ideje alatt van tanulóotthonban elhelyezve, általában évenként öt i hónapon át — az ilyen gyermek után — az elméleti oktatás, illetve a tanulóotthoni elhelyezés idejére nem jár. A gyakorlati idő tartamára, amikor a gyermek a szülő háztartásában él, erre az időre már jár a családi pótlék.

NEM JAR a szakmunkástanuló-gyermek után a családi pótlék akkor sem, na a gyermek a vállalati tanulószálláson var elhelyezve, továbbá ha a tanulóotthonban elhelyezett gyermek a nyári szünidő alatt a szülők .háztartásában él.

Új könyv

A magyar régészet regénye

A magyar múlt emlékeit idé- ■ zi fel a mű nyolc szerzője az ásatások során feltárt leletek, ősi kövek, faragványok, régi kódexék, krónikák tanúvallomásai alapján, Az őskort az érdi vadásztelepülés es a bükki Sze. leta barlang kultúrája alapján mutatja be, majd sorra veszi az újabb korok leleteinek beszé- j des bizonyságait, s ezekből rekonstruálja az ó- és középkori | magyar életforma kialakulását j kastélyokban és viskókban egy- j aránt. A régészeti irodalom! iránt az utóbbi időben mrgnö- . kedett érdek'ődést színesen, élvezetes formában elégiti ki ez a kötet. I

Az olyan szakmunkástanuló után, aki előzőleg már érettségi, vagy ezzel azonos értékű vizsgát tett, családi pótlék még abban az esetben sem jár, ha a gyermek I. vagy II. éves szakmunkástanuló.

Tekintettel arra, hogy a tanulóotthonokban elhelyezett szakmunkástanuló-gyermekek, különösen a mezőgazdasági szakmunkástanuló-gyermek esetében igen sok vitás kérdés merült fel eddig is az érdekelt dolgozók és családi pótlékot folyósító szervek. kifizetőhelyek között, így a SZOT Társadalombiztosítási Fő- ignzgatóságának Békés megyed Igazgatósága az alábbiakra hív- ja fel az érdekelt dolgozók figyelmét.

AZ A DOLGOZÓ, aki olyan

gyermek után részesül családi pótlékban, aki I, vagy II. éves szakmunkástanuló és tanuló- otthonban van elhelyezve, úgy ezen körülményt a részére családi pótlékot folyósító szervek, vagy a mnkáltatójának, vagy, ha a munkáltatója üzemi kifizetőhely, úgy a kifizetőhelyein azonnal jelenteni köteles.

Ha az ilyen gyermek mező- gazdasági szakmunkástanuló és csak az év egy részében van tanulóotthonban elhelyezve, úgy közölni kell azt is, hogy mikortól meddig, van. vagy volt tanulóotthonban elhelyezve.

Az a dolgozó pedig, akinek gyermeke az új tanulóév kezdetekor, vagvis legközelebb 1970. szeptember 1-én kerül szakmunkástanuló-otthonba, vagy, ha mezőgazdasági szakmunkástanuló lesz 1970—71 tanévben és évközben kerül tanulóotthonba, úgy ezen körülményt a már említett családi pótlékot folyósító szervnek, üzemi kifizetőhelynek, a tanulóotthonba kerülés napját követően, 8 napon belül kell bejelentenie,

A 14. ÉLETÉVÜKET betöltött, de a 16. életévükéit be nem töltött gyermekek eltartásának a tényét a családi pótlékban részesülő dolgozó az érvényben levő rendelkezések szerint a folyósító szerv, ill, kifizetőhely felhívására minden év szeptember hónapjában nyilatkozattal köteles igazolni. Ilyen esetben, ha a dolgozó az ilyen gyermek eltartásával kapcsolatban nyilatkozik és a gyermek szakmunkástanuló-otthonban nyert elhelyezést, úgy ezen körülményt a nyilatkozaton kell, hogy közölje.

Arany háxa a Tisxíaeíxi ér melleit

A falú szélén áll a kastély. Előtte a Tisztavízi ér folyik Köxnilötte hatalma« fák. Platánok, tölgyeik. A pázsiton a nemrég húllott eső cseppjei gyöngyöznek. S ott, ahol a gazdasági udvar kezdődik, friss va- kolatú, még ajtó nélküli nád- fedeles kunyhó.

Geszten, a Tiszáik régi birtokán járunk. Nem a kastély miatt. Az alacsony kunyhó, a remete-lak érdekel bennünket. Az a kis házikó, amelynek eredetijében majdnem 120 évvel ezelőtt, 1851-ben Arany János ólt, mint Tisza Dompnkos nevelője. Az a kis ház, amelyet a második világháború vihara — mint annyi más értéket ebben az országban — elsöpört. Ahol feltehetően Arany egyik költeménye: „A dalnak búja” született, melyben a nagy költő így kesereg:

„Sötét éjben, rideg lakában,

Virrazzt meddő bánatában

A dalnok egyedül.“

Egyedül- Hiszen a harcostársak, a szeretett barátok, köztük Petőfi, akkor már az enyészeté. S a forradalom elbukott. Az a kis épület érdekel bennünket, amelyet a néhai Tiszák jobbágyainak kései leszármazottai, Geszt mai urai építettek újjá, társadalmi összefogás^ sál. Nem nagy értékű munka ez, ha forintban mérjük. Ha azonban kulturális értékét tekintjük, az* a ragaszkodást, amely Arany személyét, költészetét, a geszti jobbágy-ivadékokhoz köti, más értelmet kap ez a munka.

Hogyan is kezdődött? Erre keresek választ a községben. Elsőként Erdet Lajost, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökét kérdezem. Fakult fényképet tesz elém, rajta alacsony, szürke falu, nádfede- les házikó, nagy lombú fák alatt.

— így nézett ki az Aranyház, a háború előtt. Ugyanúgy, mint amikor a költő a múlt

Néhányan azok közül, akik az Arany-ház újjáépítését segítették.

század derekán két éven át

benne lakott,

— Tudomásom szerint egy évig — helyesbítek, de az elnök tagadban ingatja fejét.

— Szó giné® róla. Két éven át volt Geszten a költő, 1850-ben es 51-ben.

Ügy hiszem, nem a ml dolgunk eldönteni a vitás kérdést. Tény azonban, hogy Arany János 1851 januárjától októberéig biztosan Geszten tartózkodott, mint Tisza Domonkos nevelője. Télen a kastély második emeletén, nyáron pedig a parkban álló remete-lakban lakott.

Remete-lak. Van ebben valami, ami asszociációra készteti az embert, hiszen Arany János a szabadságharc bukása után valóban úgy élt egy ideig, mint a remete, elvonulva, magába- zárkózva.

— Szóval az Arany-ház a háború alatt tönkrement — folytatja az elnök —, falait és berendezéseit széthordták, Csak az alapjai maradtak meg mélyen a föld alatt. Azt az emléktáblát, amely a ház falán volt, az egyik disznóólhoz, vezető járdába beépítve találtuk meg itt a községben. Jelenleg Kiskőrösön van, az ottani műSZEREI OLYISNI?

Tízfordulós rejtvénypályázalunk — Első ^ij egy db 500 forintos vásárlási utalvány

Tízfordulós rejtvénypályázatunk 10 kis-keresztreit vényt tartalmaz. A 10. forduló után a megadott keresztrejtvények megadott kockáiból kapjuk majd meg Csohány Gabriella Kossuth Kiadónál megjelent könyvének címét, valamint a regény fű- alakjának nevét. Az összeolvasást sémát a 10. fordulóban ismertetjük.

Az egyes fordulókhoz rejt- vényszelvényeket mellékelünk, ezeket összegyűjtve a helyes megfejtéssel együtt kell beküldeni. Rejtvényszeivények nélkül a pályázat érvénytelen. Most Is érvényes az a közkedvelt szabály, hogy aki több rejtvényszel vény-sorozatot mellékel, helyes megfejtés esetén a neve a beküldött sorozatok számának megfelelően kerül a szerencsekerékbe.

A pályázat első díja a Népújság ajándéka, I darab 500 forintos vásárlási utalvány. Második díj a Kossuth Kiadó Békés megyei kirendeltségének ajándéka, 25 kötetes kiskönyvtár; harmadik díj (5 darab) 100—100 forintos vásárlási utalvány.

A beküldési határidő 1970. augusztus 10. Cím: Békés me1

gye» Népújság Szerkesztősége,

Békéscsaba, Szabadság tér 17. A nyertesek névsorát 1970. augusztus 13-i, csütörtöki számunkban

közöljük.

1. forduló

1

X

~T

r

' b

J

e

9

IS

’

Vízszintes: 1. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Nógrádi Sándor könyvének címe. 5, Hatalmas agyagalak. 6. RE!! 7. Idegen férfinév (—’). 10. Színvonal.

Függőleges: 1. Fafajta. 2.

...Lenke, színművésznő, 3. Ilyen csapás is van 4. Személynévmás. 8. Véd. 9. Vissza: szürke fém.

Rejtvényszelvény

sz.

0.

1.

zeumban. Visszaígérték nekünk, ha elkészül ez a rekonstrukció

— mutat a már felépült házikóra. — Budapestről pedig Arany kezeírásáról kapunk fotókópiákat és más emléktárgyakat.

— Ki kezdeményezte az újjáépítést?

— A Hazafias Népfront helyi elnöke, Erdei Imre keresett meg 1968-ban. ő szorgalmazta, de meg keR mondani, sok ember egyetértésével találkozott az ötlet. Azóta, amint láthatja, sok- minden történt

Időközén megérkezik Erdei Imre és Deák Ferenc, a Hazafias Népfront elnökhelyettese is, és két fiatal lány, a község KISZ-szervezetének tagjai. Bogyó Jolán ég Mihálka Piroska.

— Az alapokat az öregek

visszaemlékezése alapján kerestük meg és csákányoztuk ki a földből — mondja Erdei Imre.

— Utána megmozdult a falu.

Persze mondanom sem kell, hogy pénzünk nem volt, Az Arany János úttörőcsapat tagjai téglákat gyűjtöttek, s mikor együtt volt minden, a falakat Brand János, Fáskerti Imre, Bondár József, Sarkadi Gábor, a Gyulai Járási Tanács Építési és Közlekedési Csoportjának dolgozói húzták fel a kiszeseink segítségével. Ott dolgozott fiataljaink közül Fábián Mátyás, Bartha István, Rotics János, Balogh Mihály, Bogyó Erzsébet és ez a két lány is, —■ mutat a vb-elnök a szerényen ülő Bogyó Jolánra és Mihálka Piroskára. Az idősek közül, többek között Vas Gé- záné és Simon Györgyné is gokat tettek azért, hogy a nagy emlék újból álljon a kastély tövében.

— A nádtető, ahogy a fényképről megítélhető, szinte Ugyanaz, mint az eredeti volt

— veszem kezembe a fakult képet.

— Nem véletlen — mosolyog az elnök —, jó szakember csinálta: Csikaj Lajos helyi kőműves. A nádat 4 Biharugrai Tógazdaság adta, és én, meg Proksz Béla, az akkori párttit- kár segítségével hoztam el ide. A faanyagot a geszti Egyetértés Termelőszövetkezet adta, ebből készítette el az ablakokat. altokat és a tetőszerkezetet Török Lajos bognármesterünk.

— Mikor lesz teljesen készen az Arany-emlékház?

— Ügy tervezzük, hogy augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adjuk át rendeltetésének, Sajnos, az eredeti berendezés elveszett. Az ÁFÉSZ padlásán van egy régi íróasztal. Az idős emberek úgy mondják, ott állt valaha a remete-lakban egy másik kis asztal, egyenes hátú szék és egy vaságy társaságában. Ez volt Arany János nyári lakásának összes berendezése.

Valamennyien a kastély felé nézünk, amely ma iskola, könyvtár, és kultúrház, ahol valaha a nagy urak bársonyban, kényelemben éltek.

Botyászki János