Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Kijutni a hullámvölgyből Ex a pártalapsxervexet programja a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsx-ben í Készül az ország ! gyomnövény-térképe Megalakulása óta nemigen röppent a közvélemény elé ér­deklődést keltő szenzáció a bé­késcsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ből. Viszonylag, jó adottságai ellenére elég szerény eredményekkel, hol kisebb, hol nagyobb gondok közepette gaz­dálkodik. A kisebb elemi csapá­sok is meg-megbállentik pénz­ügyi egyensúlyát, fejlődés he­lyett inkább stagnál — Milyen erőfeszítéseket tesz a pártalapszervezet azért, hogy az eddigi egyhelyben topogást, hullámzást fokozott fejlődés váltsa fel? — kérdeztük Kn- rilla Sándor elvtárstól, a szö­vetkezet párttitkárától. — Erőnk jó részét eddig leg­inkább a gazdálkodás folyama­tosságán támadt rések, vissza­esések pótlására fordítottuk. Az idén is sok lyen gondunk volt. Év elején, főleg a tavaly őszről el­maradt szántási és betakarítási munkánk pótlása foglalkoztatta a pártvezetőséget és a párttag- gyűléseket. Emellett sok időt fordítottunk a készpénzfizetésre való áttérés feltételeinek elem­zésére és egy hatmillió forintos beruházás megvalósítására. A későbbiekben az alapszervezet politikai munkája, a pártépítés, a szocialista brigádok szervezése szerepéit a pártvezetőségi ülések és taggyűlések napirendjén. Ezek mellett mindkét fórumon beszámoltattuk a főagronómust a tavaszi munkák előkészítéséről és menetéről, a főállattenyész­tőt az állattenyésztés hozamai­nak és önköltségének alakulásá­ról, a főkönyvelőt pedig a szö­vetkezet pénzgazdálkodásáról. Nálunk ugyanis megegyeznek a vezetőségi ülések és párttaggyű­lések napirendi pontjai. — Mi volt az oka annak, hogy nemcsak szántani való, hanem betakarítani való is maradt tavaly őszről? Hogyan sikerült megbirkózni a párt­vezetőségi üléseken és a tag­gyűléseken megvitatott, meg­határozott feladatokkal? — Különböző okok miatt ma­radt szántatlanul 400 hold föld és töretlenül jó néhány hold ku­korica. Eléggé kedvezőtlen volt az időjárás is és nem rendel­keztünk megfelelő emberi és gé­pi erővel sem. Ráadásul a ku­korica rekord-mennyiséggel, hol­danként 34 mázsa májusi mór- Zsolttal fizetett. A főok mégis az volt, hogy a szakvezetők túl­becsülték az egyetlen, egyébként nagyon jó teljesítménnyel dol­gozó csőtörőgépet, s csak jó későn kezdték töretni kézi erő­vel is a kukoricát. A hatmillió forintos beruházáshoz nem tud­tunk hozzákezdeni. Egy évente 130 ezer pecsenyepulykát kibo­csátó kombinátról volt szó. A mi általunk kiválasztott típust nem tartották megfelelőnek a tervezők. Viszont, amit ők ter­veztek, az meghaladta a saját erő és a rendelkezésünkre álló hitel összegét, ráadásul kivite­lezőt sem kaptunk már a válo­gatással, vitatkozással eltelt idő után. Az alapszervezet politikai munkájáról azt állapítottuk meg hogy eléggé rendszertelen. A párttagok egy része eléggé mér­téktartó a kényesebb kérdések­ben. Inkább hallgatnak mint­sem vitatkoznak ezekről. A ta­vaszra maradt kukoricatörés igazi okairól sem beszélgettek érdemben. Szocialista címért versenyző brigádot is csak egyet tudtunk megalakítani, a gépja­vító és segédüzemben dolgozók közül. — Vannak-e zökkenők a termelőmunkában és a kész­pénzfizetés körül? —• A készpénz-előleget néha nagy fejtörés árán, de azért rendszeresen tudjuk fizetni. A rossz pozícióban kezdett ez évi gazdálkodást tovább rontotta az, hogy 400 hold vetésünk szenve­dett belvízkárt. Az emiatti 2,8 millió forint kiesést csak rész­ben tudjuk mérsékelni. Összevont párt- és gazdaságvezetési gyű­lésen úgy határoztunk, hogy rövid idő alatt felkutatjuk a károk mérséklésének lehetősé­geit. Emellett szigorú takarékos­ságot vezetünk be. A tervezett gépekből is csak az elengedhe­tetlenül szükségeseket vásárol­juk meg. Ilyen a két új csőtörő­gép is. Ezeket már meg is vásá­roltuk. Erre a tavaly őszi tapasz­talatok késztetnek bennünket. Egyébként is sürgeti szövetkeze­tünket a termelés teljes gépesí­tésének megoldása. Egyrészt azért, mert az idén is 22-en mennek nyugdíjba tagjaink kö­zöl, s előreláthatólag jövőre is ennyien. A fiatalokat pedig, fő­leg az ipar vonzza. A nyolc ál­talánost végzett gyerekeink kö­zül most se szerződött mezőgaz­dasági szakmunkástanulónak egy sem. — Az év második felében mi foglalkoztatja majd leginkább A kisiparosok a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben A KIOSZ Békés megyei veze­tősége felhívással fordult a kis­iparosokhoz, hogy a X. párt- kongresszus tiszteletére tegye­nek versenyvállalásokat és já­ruljanak hozzá a nemzeti jöve­delem egyszázalékos növelésé­hez. Ezt pedig a szolgáltatás színvonalának emelésével, a minőség javításával, a határ­idők pontos betartásával, a szakmán belüli tevékenység és a garancia kiszélesítésével, a kulturáltsággal és az önképzés­sel segíthetik elő. A versenyben tükröződjék megyénk nagy hagyományokkal rendelkező mozgalmi múltja, a Viharsarok kisiparosainak őszin­te, becsületes tenniakarása — fejeződik be a felhívás. A vezetőség részletesen is meghatározza a verseny lebo­nyolításának módját A vetélke­dő eredményét a megyei ver­senybizottság értékeli, s ennek alapján az alapszervezetek kö­zül az első 3000, a második 2000, a harmadik 1000 forint ju­talomban részesül. a pártalapszervezet vezetőit és tagjait? — Minden erőnkkel azon le- j szünk, hogy idejében és kifo- ! gástalanul fejezzük be az idén a í betakarítási, szántási és vetési : munkákat. Ezzel egyidőben igyek- ■ szünk meghatározni szövetkeze- • tünk további egyenletes fejlődé- : sének irányát. Jelentősen növel- ; nünk kell a növénytermelés és « az állattenyésztés hozamát ah- • hoz, hogy ne a tartalék-képzés : rovására tudjunk lépést tartani ; a többi szövetkezet jövede- S lemosztási színvonalával. Párt- i vezetőségi üléseken és taggyű- ; lésen igyekszünk megkeresni a ■ továbbfejlődés legfontosabb ■ láncszemeit. Az ez évre terve- ! zett beruházási hitelről nem i mondunk le, azonban fontolóra ; •esszük, hogy pulykanevelőt • építsünk, avagy a sertéstenyész- ! tést növeljük, korszerűsítsük-e : inkább? Ezen túlmenően igyek- ■ szünk különböző társulásokba ! lépni, mert úgy sokkal előbb és j olcsóbban jutunk az árbevételt ■ növelő állattenyésztési és egyéb • tevékenységéhez szükséges léte-, j sítményekhez — mondotta befe- ; jezésül Kurilla Sándor elvtárs. ■ K. L ■ Országos gyomnövény-felmé­rés kezdődött hazánk 200 köz­ségének határában, dr. Üjvárosi Miklós, a Vácrátóti Botanikus Kert vezetőjének irányításával. Meghatározott területen végzi munkatársaival a gabona- és kukoricatáblák növényi kárte­vőinek adatfelvételeit. A nagy munkával az idén végeznek, s a szerzett többszázezer adatot a jövő évben dolgozzák fel. Ennek segítségével tájanként állapítják meg a gyomnövények fajtáját, s a biológiájuk ismeretében a vé­dekezés idejét és módját. Ké­pünkön: dr. Újvárosi Miklós az ország különböző helyein be­gyűjtött gyomcsíranövény min­tákat rendszerezd. (MTI fotó—Bereth Ferenc felvétele—KS) Meggyorsítják a battenyai földgázelökészftö üzembe állítását Huzavona egy nagyberuházás körül A battonyai szénhidrogéntele­pet még az 50-es évek végén feltárták. Az akkori szűkös al­földi olajtermelési helyzet mi­att primitív módszerekkel már 1959-ben termelésbe állították a lefúrt olajtermelő kutakat A kapott termelési adatok azon­ban még inkább aláhúzták azt a korábbi geológiai megállapí­tást, hogy a telep szénhidrogén- vagyona inkább földgázból te­vődik össze. A jelentős földgáz- vágyon termeléséhez azonban megfelelő földgázelőkészítő üzemre volt szükség. Időközben azonban feltárásra került a jó­val gazdagabb hajdúszoboszlói és pusztaföldvári földgázvagyon, s így a battonyai földgázelőfor­dulás üzembeállítása kissé hát­térbe szorult A battonyai földgázüzem be­ruházási munkái komolyabb ütemben csak 1967-ben kezdődtek meg mint­egy 20 millió forintos ráfor­dítással. A kivitelezéssel az OKGT a Budapesti Kőolaj­ipari Gépgyárat bízta meg hazai tervek alapján. A földgázüzem többször kapott már a bányahatóságtól próba­üzemi engedélyt, azonban a fel­merült pótmunkák elvégzése nélkül erre nem kerülhetett sor. A hiánypótlások elvégzésé­re a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat építési üzeme vállalkozott saját kivite­lező gárdájával. A munkálatok már a befejezéshez közelednek, azonban az üzembeállításnak újabb akadálya merült fel, mert! a beépített nagynyomású beren­dezések edényei nem rendelkez­nek az előírás szerinti műbizony­latokkal, gépkönyvekkel. Külön fokozza a műszaki problémákat az is, hogy a léte­sítmény külső szigetelését a ki­vitelezők felszerelték, így most a külső szerkezeti vizsgálat azok újbóli eltávolítása nélkül nem végezhető el. A több éves építési idő alatt azonban a külső korrózió mér­tékéről az üzembeállítás előtt feltétlenül meg kell győződni az illetékes szakembereknek. Ez azonban olyan többletmun­kát igényel, ami a tervezett pró­baüzem időpontját is igen el­tolná. Szóba került tehál a szi­getelések kis helyenkénti meg­bontása is. Hinnék kielégítő vol­tát viszont csak a tényleges vizs­gálatok eredményei dönthetik el. Varga Béla, a vállalat igaz­gatója külön tárgyalást folyta­tott a tervező és kivitelező vál­lalatok vezetőivel az előírások­nak megfelelő műbizonylatok sürgős elkészítéséről. A Kőolaj­ipari Gépgyár és az Olajterv vállalta a hatósági előírásoknak megfelelő dokumentációk pótlá­sát és ezek birtokában már csak a bányahatósági vizsgálatokra van még szükség és a próba­üzem megindulhat. A pusztaföldvári földgázelő­készítő üzem jelenleg még a re­gionális gázfogyasztókat algyői gázzal látja el. Elkészült azon­ban Kardoskúton az az új kompresszortelep, amelynek 4200 köbméter óránkénti telje­sítményű gépegységei a közép- nyomáson érkező algyői föld­gázt a kardoskút—dunaújvárosi vezeték nyomására át tudják emelni. Ezen az úton az algyői olajkísérő gázok 50—60 atmosz­féra nyomással már az országos hálózatba kerülnének, ami rész­ben a téli csúcsfogyasztás esetéin biztonsági tartalékot jelentene. Az algyői gáz helyett így a battonyai földgázüzem látná el az orosházi, békéscsa­bai, gyulai, battonyai és me- zőhegyesi fogyasztókat. Az új földgázüzem napi 160—180 ezer köbméter 5 ezer kalóriás szabad gázt fog termelni a rendelkezésre álló mintegy 30 termelőkútból, amelyek közül 5 már a szabad gázt fogja csapolni. A kétféle minőségű földgázból a kardos­kúti keverőtelep 3500 és 7200 kalóriás gázt fog előállítani. A kisebb fűtőértékű gázt az Oros­házi Üveggyár, a nagyobbat a regionális fogyasztók kapják. Az új földgázüzem területére helyezték át az olaj termelési célokat szolgáló tankállomást is a korábbinál jóval korszerűbb kivitelben. Így a két termelési létesítménynek közös a hőellá­tása, szennyvízlikvidációja és közösek a szociális létesítményei is. Az új komplex létesítmény 18—20 fős kezelő személyzetet foglalkoztat majd, mert a kezelő személyzet létszámát is csökken­teni lehetett az újszerű megol­dással. F. I. A BATTONYAI FÖLDGÁZÜZEM ÉS TANKÁLLOMÁS LÁTKÉPE

Next

/
Thumbnails
Contents