Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Csaknem négyszáznegyven millió forinttal növekedett Békéscsabán a kereskedelmi forgalom Ásó helyett robbanóanyag Üj módszert dolgozott ki a pe_ remartoni ipari robbanóanyag- gyár szakember-gárdája a me­zőgazdasági csatornarendszerek, vízvezető árkok kiképzésére. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízásából az Építéstudományi Egyesület támogatásával a rendkívül las­sú, nehéz munkát sikerült meg­gyorsítani és költségeit 80 szá­zalékkal csökkenteni. Az új el­járás lényege: robbanóanyagot töltenek a kívánt hosszúságú műanyagkábelbe. A föld alatt elhelyezett robbanó vezeték pil­lanatok alatt 1,3 méter mély és 2 méter széles árkot „húz” oly módon, hogy a földet 10 méte­res körzetben egyenletesen elte­ríti. Az első kísérletek Peremar- tonban és a Csepel-szigeten igen eredményesnek bizonyultak. A módszer nagyüzemen tését a szakemberek a postai munká­latoknál használatos kábelfekte­tő gépekkel kívánják megoldani, amelyek a robbanóanyag-tölte­tet gyorsan és biztonságosan süllyesztik a föld alá. Igen sok telefonra várakozót érdekel, hogy meggyorsul-e a távbeszélő-hálózat bővítése, mikorra várható ez igények ki­elégítése. Ezzel kapcsolatban az Országos Tervhivatalban a kö­vetkezőket mondták az MTI munkatársának: — Sok egyéb sürgős feladat miatt hazánkban sajnos nem fejleszthettük az igényeknek megfelelően a telefonhálózatot. Jelenleg 385 000 főközpontú és 330 000 a vállalatok, intézmé­nyek alközpontjaihoz kapcsolt telefonállomás működik, s kü­lönösen a főállomásokban nagy a hiány. A negyedik ötéves tervidőszakban a fejlesztést lé­nyegesen meggyorsítjuk. A hír­közlés bővítésére, korszerűsíté­sére 60 százalékkal többet köl­tünk, mint az előző öt évben, nagyobb összeget, mint eddig bármikor. A fővárosi közpon­tok fejlesztésén kívül növelik a vád, pécsi, siófoki, hódmező­vásárhelyi, debreceni, szegedi, győri, egri, nyíregyházi, mis- kolc-újdiósgyőri központok be­fogadó képességét is. A főállomások száma öt év alatt i26 000-rel, a vállalati al­központokhoz tartozóké 60 000- rel nő, ezen belül százezer új lakás kap telefont. Mivél azon­ban már most mintegy százezer kielégítetlen télefankérelmet tartanak nyilván, s több száz­ezer új lakás épül, amelyeknek lakói ugyancsak kémek tele­font, az igényeket sajnos a kö­vetkező öt évben sem lehet tel­jesen kielégíteni. Az Országos Tervhivatal vizsgálja annak le­hetőségét, hogy a vállalatok, közületék, szövetkezetek rész­ben vagy egészben átvállalhat­nák új telefonjuk bevezetésé­nek anyagi terheit, s ezekből Gyógyszerek — időjárás ellen Most folynak a klinikai vizs­gálatok azzal a két gyógyszerrel kapcsolatban, amelyet krakkói orvosok és gyógyszerészek kí­sérleteztek ki. A gyógyszerek főleg olyan betegeknek használ­nak. akik fokozottan reagálnak az időjárás-változásra. Az egyik gyógyszer magas, a másak ala­csony légnyomás esetén alkal­mazható. Békéscsaba egy évszázaddal ezelőtt kezdett a megye keres­kedelmi központjává fejlődni. A felszabadulás után, megye- székhely rangra emelésével to­vább növekedett vonzó hatása. A környékről sokan járnak be dolgozni, s leginkább itt vásá­rolják meg szükségleteiket. Ugyanígy elég nagy a környék­ről a piacra árut hozó és vá­sárló, de a kimondottan vásár­lási szándékkal beutazók száma is. A helyi lakosság növekvő igényei mellett ilyen szempont­ból is vizsgálja, segíti Békés­csaba kereskedelmének alaku­lását a megyei és a városi párt- bizottság, természetesen a me­gyei és városi tanács is. A vá­rosi pártbizottság végrehajtó bizottsága nemrégiben is rész­letesen elemezte a kereskede­lem eddigi várható fejlődését. az összegekből a posta további — esetleg több tízezer — tele­font kapcsolhatna be — A telefonállomások szám­szerű bővítésén kívül fontos feladat a hálózat' technikai kor­szerűsítése. Folyamatban van az automatizálási program, en­nek célja, hogy mind több vá­rospár között teremtsük meg a közvetlen tárcsázás lehetőségét. Az ilyen automatikus kapcso­lást már bevezették Budapest és néhány nagyváros — Veszp­rém, Győr, Miskolc, Szolnok, továbbá Veszprém, Pápa és Ka­posvár között. A negyedik öt­éves terv időszakában újabb 24 várospárra terjesztik ki a köz­vetlen tárcsázás lehetőségét. Automata útján tarthat tele­fonkapcsolatot Budapest Szé­kesfehérvárral, Szombathellyel, Zalaegerszeggel, Debrecennel, Gyöngyössel, Péccsel, Váccal, Siófokkal; Veszprém Székesfe­hérvárral, Szombathellyel, Za­laegerszeggel, Kaposvár Siófok­kal, Péccsel. 1985-ben már az előfizetők 90 százalékára kiter­jed a távtárcsázás. (MTI) Mi újság a Mást már bőven van fagyasz­tott és élő hal a Halértékesítő Vállalat békéscsabai boltjában. Az elmúlt hetekben csak rekla­máció érkezett a megye külön­böző tájairól. Voltak ugyanis olyan napok, amikor semmilyen halat nem tudtak szállítani a megrendelőknek. Többen nem vagy csak nehezen értették meg, hogy a járművek zömét a ka­tasztrofálisnak mutatkozó árvíz leküzdéséhez rendelték s ezért akadozott a halellátás is. Most már nagy és kis tételben is ki tudja elégíteni vevőit a halbolt. A váoárlást és a háziasszonyok munkáját megkönnyíti az, hogy szeletelt halat is árusítanak. A jókora pontyok mellett július 24- én, pénteken egy 18 kilós har­csát is feldaraboltak. Az árvíz egyébként jelentős kárt okozott a megye halállomá­nyában. Az OMI és a megyei tanács szakembereiből álló bi­zottság a vízügyi igazgatóság vízélettani osztályának megál­lapítása alapján mérte fel a kárt. Eszerint a megye 144 víz­egységéből (folyók, holtágak, csa­tornák, tavak) százában okozott kisebb-nagyobb halpusztulást az árvízi szennyeződés. Legnagyobb mérvű volt ez a Fehér- és Fe­Érdemes szemügyre venni né­hány megállapítást és számot a pártbizottság által tárgyalt írá­sos beszámolóból. Nem zavartalan még az igények kielégítése A kereskedelmi tevékenység­ben 30 különböző vállalat vesz részt, jórészt a város határain túlra is kiterjedő hatáskörrel. A lakosság ellátását 150 szövet­kezeti és állami bolt, 50 ven­déglátóegység és 100 kiskeres­kedő biztosítja. A kereskede­lemben dolgozók száma megha­ladja a 3500-at Nem a legide­álisabb eladó- és raktártér bir­tokában és nem mindig ele­gendő, változatos, a keresletnek megfelelő készlettel látják el hivatásukat. Ennek ellenére az 1960. évi 529,9 millió forint for­galmat az elmúlt év végéig fo­kozatosan 968,7 millió forintra növelték. Akkor is jelentős ez a többlet, ha figyelembe vesz- szük, hogy egyes termékeknek, árucikkeknek okkal, ok nélkül növelték a forgalmi árát. Za­vartalanabb áruellátás esetén még nagyobbra növekedett vol­na a forgalom. Ez évben is hi­ányzott némelykor a só, a gyu­fa, gyermekruha, lakástextil, olajkályha, gáztűzhely és ol­csóbb szénfajta sem volt min­dig kapható. Tőkehúsból, sör­ből és még «jó néhány cikkből nagyobb az igény a forgalomba hozott mennyiségnél. Sürgőssé vált a piaci csarnok felépítése A város lakosságának ellátása szempontjából nagyon jelentős a piaci felhozatal alakulása. A termelőket azonban nem na­gyon vonzza a Jókai utcai pi­ac. Az év jó részében ázva, fázva árusítanak a termelők, s vásárolnak a vevők. A termé­keiket piacra hozók joggal sé­relmezik, hogy a városi tanács a rendszeresen beszedett hely­pénz ellenében nem biztosít még hozzávetőlegesen sem meg­felelő értékesítési helyet. A jó­részt terméskővel kirakott pi­actér nem tartható tisztán, s halpiacon? kete-Körös altsó és középső sza­kaszán, a Hortobágy-Berety- tyó, a Büngösdd. és a Gyepes- csatornán. Több csatornából szinte teljes egészében kipusztul­tak a növényevő halak. A fel­mérés szerint a megye folyó, és csatornarendszerében levő mint­egy 100 vagonnyi halállományá­ból 15 vagonnal pusztult ki. A tógazdaságok úgy kerülték el a halpusztulást, hogy az árvíz ide­jén nem engedtek tavaikba vi­zet a folyókból. Minden bizony­nyal az árvízi fertőzés áldozata lett az az 54 kilós harcsa is, amelyet Kormányos László fo­gott Szarvason a kákafoki holt. ágban. Az óriásharcsát az or­szágos Mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításra szánták, s már Budapesten, az Állatkert­ben műit ki. Hazánkban először rendeznek elektromos halászati szakmun­kás továbbképzést. Az augusz­tusban Gyomán negrendezésre kerülő tanfolyamon a Békés me. gyeiek mellett Hajdú, Szolnok V, Csongrád megyei hallgatók is részt vesznék. Eredményes vizs­ga ellenében kisszerszámú ál­lami halászati engedélyt válthat­nak. esős időben sárban, vízben áll­nak a termelők, jönnek, men­nek a vevők. Mindezt figye­lembe véve szorgalmazza most már határozottabbán a városi pártbizottság a Sallai utcára tervezett piaci csarnok meg­építését. A lakosság ellátásának még nagyon sokáig fontos ki­egészítője lesz a piac. Éppen ezért a városi pártbizottság árufelhozatalra ösztönzi a ter­melőszövetkezeteket is, amelyek az utóbbi időben jelentősen csökkentették termékeik ily módon való értékesítését. Négyszáz új Megháromszorozódik A szocialista brigádok munka- felajánlásit tettek a BOV oroshá­zi 1 gyárában a régi épületek el­bontására. 1975-ig ugyanis fel­épül az új gyár. Két baromfi- és egy tojásfeldolgozó üzemrészt A kövérbaromfi feldolgozó üzemrész épületét bontják a szocialista brigádok. már el is bontottak, hogy átad­ják a helyet az építőknek. Lel­kesen dolgoztak az emberek — mondotta Ulbert István főmér­nök. Érthető, hiszen az új gyár megépítése talán nekik a leg­fontosabb. A jelenleginél Ugyanis lényegesen korszerűbb munkakörülményeket alakíta­nak ki, s az építkezésit úgy ter­vezik, hogy 1975-ig négyszáz üj munkahely betöltésére nyíljon lehetőség, ugyanakkor a terme­lés háromszorozódjék meg. A BOV orosházi gyárának új­jáépítését indokolja többek kö­zött — mondotta a főmérnök — a baromfitermékek iránti ér­deklődés, az üzem termelékeny­ségének emelése és önköltségé­nek csökkentése, továbbá az élet- és munkakörülmények ja­vítása. Ide tartozik még az is, hogy az orosházi körzetben megsokasodtak azok a termelő- szövetkezetek, ahol nagyüzemi módon pecsenyebaromfit nevel­nek. A baromfiiparnak ilyen módon fel kell zárkóznia a me­zőgazdasági üzemekhez. Az egy­re növekvő mezőgazdasági ter­melést a gyár jelenlegi beren­dezéseivel és épületeivel nem tudja fogadni, nem tud olyan mi­nőségű árut adni a kereskedelem­nek, mint amilyet jobb körül­mények között biztosítani tudna. A feldolgozó üzemrészek húsz' Öt év alatt százezer lakás kap telefont Magyar—kínai árucsereforgalmi és íizetési megállapodás Peking Pekingben aláírták a Kínai Népköztársaság kormánya és a Magyar Népköztársaság Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormá­nya közötti 1970-re szóló áru­csereforgalmi és fizetési megál­lapodást. A megállapodást Csou Hua- min kínai külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, a magyar kereskedelmi delegáció vezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt Li Csiang külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Halász József pekingi magyar nagykövet is. (MTI) munkahely a termelés 1975-ig évvel ezelőtt, sőt korábban épültek. Elavultak, jóformán semmilyen korszerű technoló­giával nem szerelhetők fel. Ép­pen ezért olyan újjáépítési programot javasolt a gyár ve­zetősége, melyet évről évre — 1975-ig — valósítanak meg. Húszmillió forintot költenek az élőbaromfi átvétel és feldolgozó üzem újjáépítésére, a segéd­üzemek kialakítására, a gázfo­gadó elkészítésére, a gáz terme­lésbe állítására, a víztorony építésére, a kanalizációna és a belső villamosenergia bázisra. A továbbiakban újabb milliók­ból hűtőházat, gépházat, a fel­dolgozást kisegítő technológiai üzemeket (előhűtő, bontó, cso­magoló) építenek, majd a szoci­ális létesítményeket bővítik, el­készítik a központi épületet és a műszaki objektumokat. E nagyarányú újjáépítéssel a ba­romfiipar modern üzemét hoz­zák léitre. A BOV orosházi gyára 1969- ben 730 vagon baromfit dolgo­zott fel, s 1975-ben az újjáépí­tés befejezésekor már kétezer vagon áru hagyja el az üzemet. Ez azt jelenti, hogy a negyedik ötéves tervben megháromszoro­zódik a termelés. A baromfiipar dolgozód nagy áldozatot hoznak gyáruk újjá­építésére. Nemcsak társadalmi munkát vállaltak, hanem egyet­len feldolgozó üzemükben a két­műszakos beosztást is. Persze a társüzemek is segítenek. A bé­késcsabai gyár elvállalta, hogy az orosházi körzet pecsenyeli­báját és kacsáját fogadja, bel­földi, illetve külföldi eladásra készíti elő. Ulbert főmérnök arról is be­számolt, hogy a Békés megyéi Állami Építőipari Vállalattal és a megyei tanács tervező válla­latával jó kapcsolat alakult ki. — Ügy érezzük — mondotta —> hogy az építőipari vállalat dolgozód és a tervezők is meg­látták a népgazdasági érdeket az orosháziak vállalkozásában. A tervező vállalat művezetési feladatot is elvállalt. Több alka­lommal tanácskoztunk az előt­tünk álló feladatokról, melyek­ben egyetértésre jutottunk. Most már csak rajtunk, gyáriakon a sor, hogy az újjáépítés idején a a termelést akadályozó körül­ményeket jó együttműködéssel, megértéssel küzdjük le, hogy az új gyárban minél nagyobb örömmel élvezhessük a korsze­rűbb munkakörülményt, s azt a tényt, hogy négyszáz újabb orosházi ember jut újabb kere­seti lehetőséghez. 1970. JÜLIUS 36. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents