Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
Szünidei rajzverseny A békéscsabai Ifjúsági és Üttörőház a héten sikeres gyermekrajz-versenyt rendezett Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen. Az ifjú „grafikusok” nagy „művészi” ambícióval vettek részt a versenyen, ahol értékes, színes ceruzákat nyertek. (Fotó: Demény) •■■■■■■■■■■■■■■■■BaaiaBaBaaBBaiaaaaBBaaiBBBaBBBBBaaBaaiiBaaBBBaBBaiiaaaaaaBBaaiaaBBeaaaa-. Á Számítástechnikai Oktató Központ 1971-es keretében szervezők és vezetők programja A pártvezetőség-választás előkészítése a gyulai járásban Beszélgetés Arany Tóth Lajos elvtárssal, az MSZMP gyulai járási pártbizottságának első titkárával Napjaink technikai fejlődésének egyik központi kérdése a számítógép alkalmazása a műszaki, a gazdasági, s a tudományos élet valamennyi ágában és az ezzel kapcsolatos számítás- technikai szakemberképzés problémája. A Számítástechnikai Oktató Központ (SZAMOK) az 1970—71-es oktatási évben különböző tanfolyamokon képez ki számítástechnikai szakembereket. Az átfogó oktatási program számítástechnikai képzése, elektronikus számítógépprogra- mozó-képzés, gépkezelő-képzés, műszerképzós és továbbképzés kezdődik. Ezenkívül számos egyéb továbbképző tanfolyamot és speciális tanfolyamét indítanak. A jelentkezések határideje 1970. augusztus 20 és érdeklődései lehet fordulni a SZÁMOK tanulmányi osztályához, Budapest, XIV., Baktaá Gyula u. 7. A közelgő pártvezetőségi választások előtt munkatársunk felkereste Arany Tóth Lajos elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Gyulai Járási Bizottságának első titkárát és az alábbi kérdésekre kért választ: Hogyan álltak helyt a párttagok az elmúlt választás óta? — Járásunk I960, július 1- től a volt sarkad! járás hét községével növekedett. A párt IX. kongresszusának előkészítését a pártvezetőség-választás. feladatait a megnövekedett alapszervezetekkel és a megduplázódott párttagsággal közösen oldottuk meg. A választás óta a párt által meghatározott feladatok végrehajtásában jó eredmények születtek, melyekben nagy szerepe volt a járás háromezer párttagjának, akik az élet minden területén megtalálhatók. Ma is kezdeményezői, irányítói az előrehaladásnak, harcolnak a visz- szahúzó, maradi gondolkodás- mód és szűkláíókörűség ellen. Ez főként a pártmegbizatások teljesítésében tükröződik. Így a járás területén 1966-ban 593 pártbizobtsági, csúcsvezetőségi és alapszervezeti vezetőségi tagot választottak. A vezetőségválasztás után pedig 317 pártcsoportvezetőt. 325-en vállalták a pártoktatás propagandista tisztét. A különböző tömegszervezetekben, mozgalmakban a választott tisztséget betöltött vezetők száma csaknem ezer. A 207 szocialista brigádvezetőnek 70 százaléka párttag. Van munkásőr, segédrendőr, de sorolhatnánk a párttagok különböző megbízatását, örvendetes az, hogy a járás párttagságának túlnyomó többsége részt vállalt ■a párt célkitűzéseinek ismertetésében és végrehajtásában. A járás politikai, közéleti tevékenységének ma is ők a legaktívabb résztvevői, mondhatom úgy, hogy az egészséges politikai összhangulat formálói. Ehhez hadd említsek meg néhány kiragadott adatot. A járásban a harmadik 5 éves terv teljesítése jól alakul. Az iparban, a foglalkoztatottak 309 ezer, (Annak köszönhetően, hogy az 1980 és 1969 között épített lakásokból csak 33 százalék egyszobás, tíz év alatt a száz szobára jutó népesség húsz százalékkal csökkent...) A megyék adataira áttérve is megállapíthatjuk: a fejlődés üteme területenként eltérő. Számszerűen a legtöbb lakás 1960 és 1969 között Pest megyében épült — 49 211 darab —, majd Borsodban — 19 437 —, s Veszprém megyében (19 095). A legkevesebb Tolna megyében — 3707 —, Baranyában — 4966 — és Hajdú- Biharban (6293). A lakások ösz- szetételét elemezve az előzőekhez hasonlóan nagyok a megyék közötti különbségek. Baranya megye 79,8 ezerre rúgó lakásállományából például 54,6 ezer a két- vagy több szobás, míg Békésben a 145,8 ezerből mindössze 64,1 ezer... A lakásoknak több mint a fele egyszobás Bács- Kiskun, Hajdú-Bihar, Pest, Sza. bolcs-Szatmár és Szolnok megyében, Győr-Sopronban, Tolná- ben a lakások nagyobb része kót- vagy több szobás. A sorozatot a szerzőnek illenék valamilyen frappáns befejezéssel zárnia. Ügy hiszem, felesleges a fejtörés. A tények, az adatok önmagukért szólnak, múltba világítanak, jelent értetnek meg, s körvonalazzák a holnapot. Ezért több hát egyszerű statisztikai adatgyűjtésnél a népszámlálás... száma 1966-hoz képest több minit másfélezerrel növekedett. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a nők foglalkoztatottsága érdé-1 kében. Az utóbbi évek során alakultak; a Gyulai Harisnya-J gyár dobozi, a Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi, a Békési Kosárfonó eleki, az Üjkígyósi ÁFÉSZ kátrányipari, valamint az ÉRDÉRT kétegyházi ládakészítő üzemének részlegei. Ezeken a helyeken több mint 400 nő kapott munkát. A járás termelőszövetkezeteiben 1966 évhez viszonyítva a közös vagyon 220 millió, a tiszta vagyon 212 millió forinttal növekedett. A tagok részesedése 52 millió forinttal emelkedett. Az egy tsz-tagnak jutó jövedelem 4874 forinttal emelkedett, az eltelt időszak alatt. A kenyérgabona átlagtermése 31, a cukorrépa 37 százalékkal, a kukorica átlagtermése 1969-ben 24,6 mázsa májusi morzsolt volt. Az állatállománynál szerényebb a fejlődés. A IX. kongresszus határozatai, a harmadik ötéves terv, a gazdaságirányítási rendszer bevezetése, a közművelődés, a nemzetközi helyzet változása elsősorban a párttagság érdeklődé^- sét váltották ki. A kulturális, gazdasági és nemzetközi politikai élet helyes magyarázatában jelentős szerepet tulajdonítottak pártszervezeteink a propaganda és az agitáció különböző formáinak. Igazolja ezt az, hogy 1966- ban a párttagság 52 százaléka, 1970-ben. már a párttagság 70 százaléka és a pártonkívüli felnőtt lakosság 18 százaléka tanult a marxista oktatás különböző formáin. Az elmúlt választás óta párt- szervezeteink élete dinamikusabb lett, munkájuk tervszerűbb, módszereik fejlődtek, több szerepet kap az elvi elemző munka, a tájékoztatás, a politikai munka erősödött. Komoly agitációs eredménynek tudjuk be, hogy a járásban minden 100 családból 19 előfizetője a Békés megyei Népújságnak, 18 a Népszabadságnak, 19 a Szabad Földnek. A párttagság 30 százaléka előfizetője valamelyik pártfolyóiratnak. Aligha kell igazolnom ezek után, hogy a IX. kongresszus határozatainak megértésével az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével sokat javult a pártszervek vezető, koordináló és ellenőrző tevékenysége, nőtt önállóságuk. Nőtt a pártszervezetek, a párttagok népszerűsége, tekintélye. Hogy mégis egy példával éljek, az utóbbi évek során 452 párttagot vettek fel alapezervezeteink. Melyek voltak az első lépések a mostani választás előkészítésében, milyen tennivalók következnek? — A Központi Bizottság választásra vonatkozó határozatát járási párt bizottsági ülésen és két alkalommal titkári értekezleten ismertettük. A JB intézkedési terve elkészült. A JB a községi felelősöket bízott meg, községek segítésére tagjaiból, akik ellenőrzik a választási munka előkészítését és lefolyását. Jelenleg legfontosabbnak tartjuk a megfelelő káderkiválasztást, a taggyűlésekre a kétéves munkáról és a pártértekezletre a négyéves munkáról szóló beszámolók elkészítését. A községekben már elkészültek a választási tervek, a taggyűlések időpontjait is egyeztették a párttagsággal. Jelenleg a taggyűlési beszámolók készülnek. Fontosnak tartjuk, hogy azok a vezetőségek kollektív munkája legyen. Az előkészítő munka során a X. kongresszus irányelveinek széles körű népszerűsítését, véleményt és javaslatkérést fontos politikai tevékenységnek tartjuk. Természetesen ebben -a munkában is elsősorban a párttagságra számítunk. Azonban az állami tömegszervezeti, társadalmi mozgalmak tevékenységét sem nélkülözhetjük. A választás már augusztusban elkezdődik — hiszen az augusztusi taggyűléseken kell az alapszervezeteknek a kétéves munkájukról számot adni és megválasztani jelölő bizottságukat — az idő sürget, a járásban úgy látjuk, hogy a beszámoló készítését meg kell gyorsítani. Miben látja a jelölés — választás eredményességét? — Minden bizonnyal a párt X. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésével összefüggésben további nagy feladatokat határoz meg. A határozatok végrehajtása többek között a IV. ötéves terv eredményes megvalósítása nagyban függ attól, hogy pártszervezeteink élére a választás során mennyire sikerül felkészült, munkaképes vezetőséget választani. Különösen fontosnak tartjuk a gazdasági területeken olyan összetételű vezetőségek létrehozását, melyek mint testületek képesek áttekinteni a vállalati, üzemi és a szövetkezeti életet és megfelelő partnerei lehetnek a gazdasági vezetésnek. A vezetőségválasztás lehetőséget ad a vezetőségek összetételének javítására. A pártvezetőségek összetételétszük- séges erre érdemes nőkkel, fiatalokkal, kétkezi munkásokkal, szakkáderekkel javítani. Az előkészítő munka során pártszervezeteink de főleg a megválasztásra kerülő jelölő bizottságok legfontosabb feladata a fentieket figyelemmel kísérni. Fontos; hogy a választásig széles körben kérjék ki a párttagok véleményét, s helyes, ha a pártszervezet területén dolgozó pártonkí- vüliek véleményét is figyelembe veszik, mielőtt javaslataikat a választó taggyűlés elé terjesztik. Szeretnénk, ha a kongresszusra való készülés során a párt- politikai munka erősödne, a párttagság aktivitása tovább javulna. Pártunk X. kongresszusának irányelvei a Szervezeti Szabályzat-tervezet módosítása minden pártszervezetben megvitatásra kerül; testületi üléseken, párttaggyűléseken. Helyesnek tartanánk, ha az ülések előtt minden pártcsoport eszmecserét folytatna és a tagság véleménye, javaslatai már a testületi ülések beszámolóiban szerepelnének. Ilyen alapos előkészítés rendkívül növelné a párttagság aktivitását, erősítené a pártdemokrácia szélesedését. Mit vár az újraválasztástól személy szerint a titkár? — A választások során szeretnénk, ha az egész pártélet tovább javulna; az egység,, a politikai, ideológiai, kulturális nevelőmunka, az agitáció. Növekedjen a pártszervezetek önállósága. Erősödjön minden területein a párt befolyása, vezető szerepe. Az elvárások a választástól nagyok, hiszen feladataink nem csökkentek. A IV. ötéves terv megvalósítása járásunk területén, az ifjúság és a nők helyzetének javítása, az évi tervteljesítés, az 1971 évi országgyűlési és tanácstagi választások adják feladatainkat. Ügy gondoljuk, ha sikerül a nagy munkák végrehajtása során valamennyi párttagot a politikai munkában aktivizálni, akkor sikeres volt a párttagok odaadó munkája. Rocskár János békés msmsz?. 3 és a lakóház az ember legközvetlenebb térbeli környezete. > lakáskörülmények erőteljes befolyásolod az életviszonyoknak, s ezzel a demográfiai helyzetnek is. Ennek felismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi nép- számláláskor jutott hely a lakás- körülményeknek is a kérdőíveken, ám 1930-ig csak a városokra, s utána is a 10 ezer lelken felüli településekre terjedt ki. fi lakásszám növekedése Évek; 1931—1941 1941—1948 1949—1959 1960—1969 A lakások számának növekedése felülmúlta a népesség emelkedését, s így javult a lakás- helyzet az elmúlt két évtizedben. A lakásállomány település — típusonkénti megoszlása sem érdektelen. A fővárosban 630,8 ezer, a megyei jogú városokban csökken az egyszobás lakások aránya I960, és 1970 között az egyszobás lakások száma 201 ezerrel — 11,9 százalékkal — csökkent. Az 1960. évi népszámláláskor a teljes lakásállomány 61,3 százaléka volt egyszobás, 1970-re ez az arány 47,2-re mérséklődött. Ugyanez idő alatt 482 ezerrel nőtt a kétszobás s 118 ezerrel a három, vagy több szobás lakások száma. Az ország laikásMegbízható, teljes adatok csak 1949-től állnak rendelkezésre. 1970. január 1-én 3 157 000 volt az ország lakásállománya, 400 ezerrel több, mint az 1960. évi népszámláláskor. Ez 15 százalékos növekedésnek felel meg, ami 1930 óta a legmagasabb emelkedési ütem. (Évi átlagban 1,5 százalék). 1949 és 1960 között ugyanis 1,2 százalék volt, 1930 és 1949 között pedig az egy százalékot sem érte el. A tejesen tiszta képért tekintsük át az alábbi táblázatot: Darab Gyarapodás %■ 215 126 9,9 68 889 2,9 291111 11,8 399 182 14,5 179 ezer, a járási jogú városokban 632,4, míg a községekben 1714,6 ezer lakás van. (Zárójel közé tesszük, bár általános tév- hiedelmet cáfol: a községekben több a kétszobás és annál nagyobb lakás, mint a városokban!) Az adatok elemzésének legfőbb következtetése: fokozatosain állományának 43 százaléka ma kétszobás, 9,8 százaléka pedig három, vagy több szobás. (A növekedés a kétszobás lakások esetében 54,9, a három és több szobásoknál pedig 62,2 százalékot tett ki!) A lakásállomány nagyság szerinti megoszlása: egyszobás 1489 ezer, kétszobás 1359 ezer, három vagy több szobás Mészáros Ottó 1970. JÚLIUS 24,
