Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
\ KISZ taggyűlésen a párt ifjúságpolitikai kérdései Endrüdi (Tudósítónktól) Messziről hallatszik a hatalmas aranyló búzatáblán dolgozó SZK—4-es kombájnok monoton zúgása. Már napok óta aratnak az endrődi Lenin Tsz- ben. A majori bekötő úton tíz év körüli szandálos, nagylaposi legényke jön velünk szembe. Megszólítjuk. Mi jut eszedbe erről a névről: Tüköri báró? A kérdésre elálmélkodik. Semmi. Éppenséggel semmi. Pedig itt Nagy laposon minden, az egész föld, (csaknem háromezer hold) és a kastély is Tüköri báróé volt. Most a közös termést vágják a gépek. Aranyosra érett, tiszta, acélos búzaszemekkel telnek a teherkocsik. A motorok íelberregnek és magtárba viszik az új kenyérnekvalót. A Lenin Tsz 6670 holdas birtokán zúgnak a gépek. A kombájnok 1850 holdról takarítják be a búzát és 650 holdról az egyéb kalászost. Ahogy végeznek, felszántják a tarlót és földbe rakják a takarmánynak való másodvetést. Balázs István, a termelőszövetkezet elnöke Tímár Imre főkönyvelővel a hullámzó búza-1 táblán vigyázza a kombájnok járását. De nemcsak a földre, a termésre, a gépekre, hanem az emberekre is ügyelnek. — Hányán dolgoznak aratás idején a földeken? — Az egész birtokot véve alapul az aratnivalót teljesen gépi erővel takarítjuk be. Egyébként 25 univerzális gépünk van. Ezzel a régi és nehéz aratási munkától felszabadultak az emberek. Ennek ellenére általában most is 560—580 dolgozó jelenik meg naponta munkára. Kombájnosaink között különben olyan kitűnő aratóink vannak, mint Szabó Imre és Cserép Imre, akik a múlt évben is a kombájnosok megyei versenyének helyezettjei voltak. — Hogy fizet az idén a búzaföld? — A belvíz sok kárt tett a mi területünkön is, ami bizony most látszik meg leginkább. Eddig 650 hold vízmentes földről arattunk le, melynek 24—25 mázsás terméssel fizetett holdja. Reméljük, hogy a vízkár alá esett területek is megadják majd a 6—8 mázsás termést és így kenyérgabonából sikerül elérni a tervezett 15 mázsás átlagtermést. A takarmánygabona azonban lényegesen alatta marad a tervezettnek. Az endrődi Lenin Tsz-ben teljesen gépesített a gabona betakarítása. Szinte mór megszokták az emberek, hogy ilyenkor, aratás idején elindulnák a kombájnok a határba, beállnak a sárguló gabonatáblába, melléjük szegődnek a gépjárművek es hordjak a kombájnokból kicsorduló szemet a magtárba. Hz aratás régi ismert formája a Leninben már a múlté. A kasza a szögön rozsdásodik. A férfiak a gépnél, a lányok és asszonyok a kertészetben, a növényápolásban és az állattenyésztésben dolgoznak. Kérdem az egyik fiatal lányt, Nagykamarást állattenyésztők Tegnap, — csütörtökön délután — a megyei tanács KISZ- alapszervezete taggyűlésen vitatta meg az MSZMP Központi Bizottság februári ülésének anyagából a párt ifjúsági politikájának kérdéseit. A tájékoztatót Hevesi József alapszervezeti KISZ-títkár tartotta. A taggyűlésen jelen volt Irházi Lajosaié, a városi KISZ végrehajaratás tud-e markot szedni? — Még nem próbáltam — hangzik a válasz. — Hát kévét kötni? — Szemmel láthatóan restelkedik. — Én bizony már nem. Az anyám még igen. Ö gyerekkorában ide, a báró úr földjére járt dolgozni. — A kertészetben mennyit lehet keresni? — Tímár Ödönné 14 ezer forintot, Homok Jenőné pedig 14 ezer 300 forintot keresett az elmúlt szezonban. De ez minden munkaterületen attól függ, ki mennyire törekszik. A templomtoronyban delet harangoznak. Földre kerülnek a szerszámok, leállnak a gépek és a tsz szezon-éttermét birtokukba veszik a dolgozók. Ilyenkor aratás idején két hónapig üzemel a konyha Véha Béla irányításával, s hétforintos térítésért 520 személynek főznek naponta ízletes és bőséges ebédet. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet pedig kihelyezett büfével gondoskodik arról, hogy palackozott sörből, hűsítő italból, csokoládéból és cigarettából se legyen hiány. Ebéd után újból felzúgnak a gépek, kézbe kerülnek a szerszámok és szorgalmasan dolgoznak tovább., Ahogy hazafelé tartunk, a sárguló búzatáblák között szürke csík az országút. Rajta aranyosra érett, acélos búzaszemekkel megpakolva suhannak a gépjárművek. Magtárba kerül az új termés, majd a malom lesz a további útja, ahol finom lisztet őrölnek, hogy a pékek piroshátú, lágy kenyeret, finom ropogós zsemlét, foszlós kalácsot süssenek belőle. Sztanyik Károly Évről évre több bútor készül Mezőberényben Jövőre bevezetik a szalagszerű termelést A Mezőberényi Faipari Ktsz az idén — a tavalyihoz képest — 23 százalékkal növeli a termelését. Különösen nagy a piaca a szövetkezet által tervezett és formavédett Márta-lakószo- bónak, az Irén-dolgozószobának, a Berény I. és II. fotelnak. Sok Berény-heverő, Csalogány elnevezésű garnitúra, két- és háromajtós szekrény, valamint ágyneműtartó is készül. A dolgozók a X. pártik on greaz- szus tiszteletére vállalták, hogy az emelt tervet is 3 százalékkal túlteljesítik, az önköltséget pedig 2 százalékkal csökkentik. Ennek elérésével mintegy 2 és fél millió forinttal növelik a gazdasági eredményt. A szövetkezet már most 60 millió forint értékben kötött termelésre szerződést, 1971-re. A megrendelések a jelenleg is gyártás alatt álló bútorokból tevődnek össze, de mintegy 22 százalékkal több készül majd belőlük. A gazdasági eredmény növelésére a nagyszériákmál bevezetik a szalagszerű termelést. Ennék elősegítésére 2 millió forint értékben újabb gépeket vásárolnak, amely egyúttal lehetővé teszi, hogy 1972-ben további 22 százalékos termelésnövekedést érjenek el, A jövő év márciusában ünnepli a szövetkezet megalakuló, sának 20. évfordulóját A kilenc alapító tag közül egy meghalt, hárman nyugdíjasak, öten jelenleg is dolgoznak. A szövetkezet évről évre fejlődött és ma a tagok száma csaknem éléit a 400- at. A nagyfokú gépesítés sok nő számára is munkaalkalmat teremtett Urban Géza négy bikát hizlal. Ügy tervezi, hogy ebben a hónapban egyenként 560—600 kiló súlyban adja át őket s a legjobb, vagyis extrém „A” minőségben. Számítása szerint átadásuk után 55—60 ezer forint üti a markát. tó bizottság tagja. A tájékoztató után az alapszervezet tagsága megvitatta a megyei tanács! párttaggyűlésének a KISZ-alap- ' szervezet munkájára vonatkozó értékelését, majd az alapszervezet második féléves munkaprogramját. Ezt követően kispályás labdarúgó-mérkőzést játszottak a fiatalok, s még hosszan elbeszélgettek. Régen „olyan mint egy disznó : IV hasonlattal illették mindazt, ami rendetlen, elhanyagolt volt. Nagykamaráson a tsz sertéskombinátját csupa fény és tisztaság jellemzi. A modern csarnokokban nyoma sincs sem a szennynek, sem a bűznek. Kép. szöveg: Márton László i A háztáji árutermelés helyzete Vésztön 5-akál János tenyészkoca- gondozó szakmunkás segít a frissen született malacoknak az első táplálkozásnál. A vésztői nagyközség termelőszövetkezeteinek háztáji termelését elősegítő bizottságok munkáját tárgyalta július 23-án a községi tanács végrehajtó bizottsága. Megállapította, hogy többek között a Kossuth Termelőszövetkezetben megalakult háztáji bizottság egyéb feladatai mellett helyesen foglalkozik a háztáji gazdaságok sertés- és marhahizlalási szerződéseinek intézésével. Ezenkívül jónak értékelte azt, hogy a termelőszövetkezettel szerződött háztáji gazdaságok különböző kedvezményekben részesülnek, így például ingyenes zöldlucema, lucernádéra- és csalamádéjutta- tást kapnak. Azt is elemezte a végrehajtó bizottság, hogy az 1969-es évben a termelőszövetkezetek mennyi abraktakarmánnyal és szénamennyiséggel segítették a háztáji gazdaságokat. Megállapította, hogy különböző címen 94 vagon szemesabrakot, a részes kaszálás révén a termelő- szövetkezetek tagjai 133 vagon szénát kaptak és 1635 kataszt- rális hold háztáji kukoricát mértek ki, amelybő1! közepes termés esetén is 322 vagon májusi morzsolt kukoricát lehet betakarítani. Ezenkívül éves szinten a termelőszövetkezeteik száz katasztrális hold zöldlucernát mérnek ki a tagoknak különböző juttatások formájában. A háztáji gazdaságok árutermelésének éves forgalma jól mutatja, hogy milyen jelentőséggel bírnak a helyesen támogatott, a termelőszövetkezetek által nem elhanyagolt gazdaságok. A vésztőiek 1969-ben ösz- szesen mintegy 12—14 millió forint árut értékesítettek. S ebben a 14 millió forintban nem szerepel a szabadpiaci értékesítés, valamint az az árumeny- nyiség, amit az egyén« és háztáji gazdaságok saját szükségletükre termelnek. Minden községnek megvan a maga sajátossága. Az egyik kér. tészetéről másik vásárairól, harmadik művelődési létesítményeiről válik nevezetedé. Nagykamarás az állattenyésztéssel szerzett hírnevet. A múltban nagyon sok szép lovat tenyésztettek a nagykamarási gazdák s ezáltal vált a község híressé, jómódúvá. Manapság csökkent a lótenyésztés jelentősége és haszna, helyette a szarvasmarha-hizlalás került előtérbe. Jelenleg 800 szövetkezeti gazda 1080 szarvasmarhát hizlal a háztájiban. A szövetkezet sok segítséget nyújt ehhez, de a dolgos kamarási gazdák is minden alkalmat megragadnak az állattenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges takarmány biztosítására. A kukoricásból szinte minden szál faty- tyat, az árok partjáról minden füvet hazahordanak. Emellett feles, harmados lucernakaszálást és kazlazást is vállalnak az állami gazdaságban. Munkájuk eredményeként egyenként 50—60 ezer forint bevételhez jutnak az eladott hízott marhákért. A szövetkezetek közös sertéstelepén is szemmellátható nyoma van a sertésgondozók szak- képzettségének és jószágszerete- tének. A tiszta fényes hizlaldában átlag öthónapos korukra 105—110 kilós súlyra hizlalják a süldőket
