Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
Fock JenS látogatása Zala megyében Fock Jenő, az MSZMP Politi. kai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csütörtökön kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett. Délelőtt Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épületében a megye vezető pártaktíváival találkozott. Itt Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára Ismertette a megye politikai és gazdasági helyzetét, majd a miniszterelnök válaszolt a feltett kérdésekre. Fock Jenő délután — Varga Gyula társaságéban — Gellén- házát a dunántúli kőolajbányászat központját kereste fel. Itt Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipri Tröszt vezér- igazgatója, Tóth Ferenc, a Dunántúli Kőolaj- ős Földgáztermelő Vállalat igazgatója, Varga József a Dunántúli Kutató é» Feltáró Vállalat igazgatója, Bácsi János, a dunántúli kőolajipari pártbizottság titkára, több j kutató és termelési szakember i fogadta a vendéget. Bíró Ernő főgeológus, majd Barabás László kutató-főmérnök ismertette a dunántúli kőolaj- és földgázkutatás helyzetét, Tóth Ferenc, a termelővállalat igazgatója pedig a kőolaj- és földgáztermelésről valamint a termelés-technológiáról adott tájékoztatót. Andreotti visszaadta... Glulló Andreotti megbízott miniszterelnök csütörtökön délelőtt felkereste Se ragét köztársasági elnököt és közölte vele, hogy visszaadja kormányalakí- táeí megbízását, mivel eddigi tárgyalásain nem sikerült biztosítani egy négy pártból álló középbal kormány megalakulását. Saragat szombaton kezd újabb tanácskozásokat az olasz politikai vezetőkkel. Hz ötödik forduló Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt 10 órakor, a varsói külügyminisztérium épületében megkezdődött a lengyel—nyugatnémet politikai véleménycsere ötödik fordulója. A Lengyel Népköztársaság küldöttségét Józef Winlewlcz külügyminiszterhelyettes, a Német Szövetségi Köztársaság delegációját pedig Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár vezeti. A tanácskozáson részt vesznek tanácsadók és szakértők is. A csütörtökön délelőtt Varsóban kiadott kommüniké ezúttal már konkrétan megjelöli a megbeszélések témáját: az ötödik forduló során a küldöttségek hozzálátnak a kétoldalú kapcsolatok redezésének alapjaira vonatkozó megállapodás kidolgozásához és megszövegezéséhez. Mostantól fogva tehát nem pusztán tapogatózásról, szondázásról van szó, hanem azoknak a pontoknak okmányba foglalásáról, amelyekben az előző négy forduló során és azt követően egyetértés mutatkozott a felek között. Lengyel részről soha nem hagytak kétséget afelől, hogy az államközi kapcsolatok norma-' ltzélásúnaik alapkérdésé az Ode. ra—Neisse határ bonni részről történő elismerése. Ha Bonn valóban letett arról, hogy „hátsó kaput” tartson nyitva a határkérdésben, akkor elhárulhat a fő akadály a két, ország kapcsolatainak normalizálásának útjából, a i^ostani megbeszélések feltehetően választ adnak majd erre a kérdésre. Szüksé gállapot Laoszban A laoszi királyi kormány Dél- Laosz területére csütörtökön ki. hirdette a szükségállapotot, mi. után a felszabadító erők nagy területeket vontak ellenőrzésük alá. A kormány a szükségállapot elrendeléséről a hadseregfőparancsnokság jelentésének meghallgatása után döntött. A laoszi hazafias front pártja rövidesen újabb küldöttet indít útnak Vientiane-ba, hogy a központi kormánnyal előzetes béke- tárgyalásokat folytasson. Hol döntenek a szövetkezeti tagok munkaügyi kérdéseiben? Miniszteri rendelet a kisipari szövetkezetek munkaügyi rendelkezéseinek módosítására A kisipari szövetkezeteknél eddig érvényben levő munkajogi szabályzat kidolgozásakor és elfogadásakor az OKISZ maga határozhatta meg és szabályozhatta a kisipari szövetkezeti dolgozók munkajogi kér. déseit. A szövetkezeti szövetségek jogköre azonban időközben megváltozott; a szövetkezetekre vonatkozó, múlt év augusztusában megjelent kormányhatározat a szövetségeket érdekképviseleti szervekké nyilvánította és megszüntette mun- kajog-szabályozásii jogkörüket. A kormányhatározat az OKISZ által kiadott munkaügyi rendelkezéseket továbbra is irányadóknak nyilvánította, ugyanakkor felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a korábban kiadott rendelkezéseket felülvizsgálja s szükség szerint módosítsa. Ennek nyomán jelent meg a Magyar Közlöny csütörtöki számában a munkaügyi miniszter rendeleté a kisipari szövetkezetekre vonatkozó egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról. A rendelet több munkaügyi részkérdés! szabályoz. Többek között megváltoztatja a szövetkezeti tagság fegyelmi fórumait. Korábban az OKISZ vagy a KISZÖV-ök bírálták el azokat, a szövetkezeteknél hozott fegyelmi határozatokat, amelyekben jogorvoslásért hozzájuk fordultak. A most megjelent rendelet értelmében ezután a szövetkezeti fegyelmi határozat ellen fellebbezők a járási, városi, kerületi tanácsokhoz fordulhatnak. Vitás vagyoni ügyedben — munkabér, részesedés stb. — először a szövetkezeti munkaügyi bizottság dönt, s ha a döntést az érdekeltek sérelmezik, közvetlenül bírósághoz fordulhatnak. A szövetkezeti munkaügyi bizottságok általában olyan hatáskörrel rendelkeznek, mint a vállalati munkaügyi döntőbizottságok. Lapzártakor érkezett DR. SlK ENDRE, az Országos Béketanács elnöke csütörtökön fogadta Romes Csandrát, a Bé- ke-VUágtanács Lenin-díjas főtitkárát. A baráti hangulati találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről, a Béke- Világtanács soron következő feladatairól. BVT és a magyar békemozgalom együttműködéseinek kérdéseiről. • • • BOBMA ROBBANT AZ ANGOL ALSOHÄZBAN. A törvényhozás képviselői a Közös Piac 4 belépésről tárgyaltak, amikor — Anthony Barber EGK-vail foglalkozó miniszter szólásra emelkedése pillanatában — két bomba robbant az ülésteremben. Hatalmas pánik tört ki, és az üléstermet azonnal kiürítették. A merénylőt. —, akinek Indítékairól nem tudnak semmit — azonnal őrizetbe vették. Sérülés a robbanások következtében nem történt, előreláthatólag könnygázgránátok robbantak az Ülésteremben. ♦ * * ..AZ EGYIPTOMI HADSEREG újjáépítése rekordidő alatt befejeződött. Mindenekelőtt a szovjet segítség következtében” — mondotta Nasszer elnök, nagy érdeklődéssel várt beszédében. Rendkívül fontos harci szakaszban vagyunk jelenleg — mondotta az elnök. Arról van szó, hogy meg kell törni Izrael légi- fölényét, „Az amerikai Phan- tom-gépek egykor megkezdték területeink elleni támadásokat és most ml megkezdjük ezeknek a gépeknek az elfogását.” Találkozó dél-vietnami sebesültekkel Sebesült vietnami hazafiak magyarországi gyógykezelésen levő 14 főnyi csoportja a Hazafias Népfront budapesti székházában társadalmi és tömeg- I szervezeti vezetőkkel találkozott. Az Összejövetelen részt vett Romes Chandra, a Béke-1 Világtanáes Budapesten tartózkodó főtitkára is. A képen; Nguyen Thi Muoi 22 éves kiváló purtizénlány és Vo Van Khanh, a dél-vietnami sebesültek csoportvezetője a találkozón. (MTl-fotó — Vigovszki Ferenc felv. -r KS) Nguyen Thi Binh nyilatkozata lonifa Peringben Csütörtökön Pekingbe érkezett a Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere vezette román katonai delegáció. A román küldöttség Huang Juang-seng- nek, a Kínai Népi Felszabadító hadsereg vezérkari főnökének meghívására baráti látogatásra étkezett Kínába. Miután befejezte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatását, a két fél között csütörtökön délután megkezdődtek a tárgyalások. „Az Egyesült Államok Jelenleg nem akar komoly tárgyalásokat kezdeni a vietnami probléma - békés rendezéséről — jelentette ki ' Nguyen Thi Binh rJk:ásszony, a DIFK Delhiben tartózkodó külülgyminisztere. Binh asszony élesen elítélte az amerikai agresszió kambodzsai területre történt kiterjesztését. Hangoztatva a „vietna- mizálási” program kudarcát, a DIFK külügyminisztere kijelentette: Indokína országainak eltökélt szándéka, hogy folytatják a harcot az amerikai intervenciósok teljes vereségéig. A harcoló vietnami nép küldöttét üdvözölve Menőn indiai parlamenti képviselő, a Békevilágtanács tiszteletbeli elnöke hangoztatta: „a vietnami népnek a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió részéről nyújtott hatalmas támogatása hozzájárul a hős vietnami nép mielőbbi győzelméhez”. (MTI) A megszámlált ember Q Hol és hogyan lakunk? A címben feltett kérdésre nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, s éppen ezért — bonyolult. Mert igaz, lakásokban lakunk, tágasan vagy zsúfoltan, de: hol vannak ezek a lakások? Városban, falun, külterületen, belterületen, stb? Es mekkorák? Egy- vagy négyszobásak, folyóvizesek, vagy még villany sincs bennük? A település — és lakásviszonyok tanulmányozása friss tudomány. Az emberiséig alig néhány évtizede felismerte, hogy életviszonyaira döntő hatást gyakorol: hol és hogyan lakik? 1870-ben az ország lakosságának 74,1 százaléka élt községekben, ez az arány 1949-ben 62,1- re. 1970-ben 55,5 százalékra mérséklődött. A főváros lakossága az ország népességének 18,8. míg a többi városé 25,7 százalékát tette ki 1970-ben. (1960 és 1969 között tehát a városi lakosság aránya 39.7 százalékról tovább nőtt, s elérte a 44,5-ef.) A tényleges szaporodás számszerűen: a fővárosban 135, a megyei jogú városokban 105, a járási jogú városokban 254 ezer fő. Mekkorák a városok? A főváros és a négy megyei jogú város lakossága túl a százezren. A 40 ezernél népesebb városok száma 13, míg a 20 ezer léleknél nagyobb településeké 49. Érdekesség, hogy közülük kettő nem város: Békés és Érd. A népszámláláskor 3224 településen írták össze a lakosságot. E települések nagy része azonban kicsi. Ötszáznál kevesebben élnek a települések 20,6 százalékán, s ezernél kevesebben további 25,4 százalékán. Magyar- ország lakosságának 46 százaléka tehát ezer főnél kisebb településeken él, s az ezeken a helyeken levő szerény életkörülmények érthetővé teszik, hogy 1960 és 1969 között 830 ezer em_ bért, népességük 20.4 százalékát vesztették el. (Figyelemre méltó vonás: országos összességben is csak az ötezren felüli települések tényleges népességszaporodása pozitív előjelű, a kisebb falvak népessége csökken.) Ahogy a kisebb falvak, úgy veszítenek jelentőségükből a külterületek is. Az 1949. évi nép- számlásákor 1,59 millió ember, az ország lakosságának 17.3 százaléka élt külterületen. (Az érdekesség kedvéért: a külterületeken férfitöbblet van. ezer férfire ezernél kevesebb nő jut, több a gyermek egy-egy családban, mint a belterületi népesség, 261 ezer fővél — 23,3 százalékkal — csökkent. 1960-ban az ország népességének még mindig 11,2 százaléka élt külterületeken, 1970-ben ez a 8,3-re zsugorodott. Napjainkban 858,5 ezer a külterületen élők száma, s háromnegyed részük községek külterületén lakik. A tanyák, a falutól távoleső települések soha nem rejtegettek romantikát, legalábbis az ott élők számára. A kenyér kényszere volt az, ami ott tartotta a népességet, s keserű örökségnek tudható be, hogy még ma is 14 201 külterületi lakott hely található az országban. A legtöbb Pest megyében — 1287 — és Szabolcs-Szatmárban — 1123 — míg a legkevesebb Csongrád — 402 és Nógrád megyében (406). A teljes lakosságon belül a külterületi népesség aránya Bács- Kiskun megyében a legnagyobb — 28,7 százalék! —, majd Csong- rád megyében (27,6). A legkisebb Hevesben — 2.3 — és Vas megyében (2,7 százalék). A külterületi népesség fogyása a legnagyobb mérvű Szolnok megyében volt — 38.2 százalék — majd Békésben — 36,5 —, míg a legkisebb Pest megyében (5,3). Szám- szerint a legtöbben — 164,5 ezer — Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében — 89' ezer — élnek külterületen, míg a legkevesebb — 7685 — Vasban. Megkíséreltük a feleletet a kérdés első részére: hol lakunk? Következzék a kérdés második része: hogyan? A reális kép megalkotása érdekében azonban pillantsunk vissza, a múltba. Szakszerű fogalmazással: á lakás
