Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Békésszentandrás nagyközség házak belseje is. A régi „tiszta szoba” helyett korszerű bútorokkal rendezték be lakásukat és lakják is azt. A rádió, a televízió, az újságok naponta szállítják hozzájuk a híreket; így azt is megtudják milyen gondokkal küzdenek másutt. Még egy szolgáltatóház kellene... kezdeményeztek. Így egyik legszebb haladó hagyománya is megyénknek, azzá teszi annak folytatása; az idegen Habsburg zsarnokság elleni meg nem alkuvó harc nemes hazafisága. De nemcsak a földesurak sanyargatták ókét, hanem a Hármas-Körös kiöntései is, amely a falu alatt kanyargóit szeszélyes fordulóival: 1783-ban, majd 1815-ben példa nélküli árvíz pusztított. Ám a nyomorban sínylődő szentandrásiakat semmi sem rendítette el az önkényuralom elleni szervezkedés, tői. 1918-ban csatlakoztak a Tanácsköztársaság kikiáltásához Ez is elbukott. Azonban élnek az emberekben rossz env. hívására szinte sajátos jelszót adtak ki: „Mindenki segítsen! Helyre kell állítani a háború okozta károkat. Földet a parasztnak!” — És 123 család 445 katasztrális holdat vett birtokába. Szegény község? Elesett nép? Ma már mindenki mosolyogna, ha valaki is ilyet kérdezne tőlük. Mert ma már nyoma sincs ennek. A termelőszövetkezetek tagsága jómódú polgár, s a jómód látszik is a községen. Több mint 400 új kétszobás lakás épült. Egymással versengve szépítik a házakat, kertjeiket gondozzák. Azelőtt sok helyütt bokáig merült sárba az ember, Itt van Szolnok és Békés megye nyugati határa. A község belső és külterületén egyaránt sok gondot okozott már a belvíz. A lakosság segítségével a legveszélyeztetettebb utcákban társadalmi brigádok ásták a vízlevezető árkokat. Ezt tovább akarják folytatni. Azonban szükség van egy nagy csatorna létesítésére is (egymillió forint), ehhez segítséget várnak. Reménykednek abban is, hogy egy húszlakásos, többszintes OTP-társasház iránti kérésük megértésre talál... Egyszóval sokat tett e község a nagyközségi rangjáért. Néhány területen azonban még erőteljesebb haladásra van szükség. Ennek érdekében munkálkodik a községi párt és a tanács. Mim. kájukat jól segíti a lakosság. Rocskár János Fotó: Demény Gyula Utcasor az újonnan épült négyszáz lakásból. Nemcsak az utca képe változott meg; a házak szépen festett eleje és a kapu, hanem a A Körösök vize jól szolgálja a csónakázást és a kajak-kenu sport fejlesztését is. sportág fejlesztéséért, csakúgy, mint az OTP-társasház építésének szükségességéért és a nagyközség szépítéséért. Életükhöz tartozónak érezték mindezt. hogy ebben az évben csaknem mindenki kifizette az időarányos adóját, hiszen a feladatok megoldásához erre a pénzre is nagy szükség van. Hz a* 5200 lakost számláló nagyközség a megye nyugati határán a kecskémét—szarvasi országút mentén a szarvasi járáshoz tartozó település. Nyugaton Szolnok megye és keleten, Szarvas város a határa. Ott jártunkkor éppen ünnepi tanácsülésen vett részt a községi tanács valamennyi tagja és sokan mások; meghívottak. A régi múlttal rendelkező község tanácselnöke: Pálus András nem kis meghatódottsággal jelentette be: „A megyei tanács 1970. július 1-től Békésszentandrást nagyközséggé nyilvánította.” Mint említettük nagy múltja van ennek a településnek. A történelem 1297 óta jegyzi a nevét. 1463-ban Mátyás király uralkodása alajtt mezővárosi jogot kapott. 1698-ban teljesen elpusztult és csak 1719-bén találkozunk újra a nevével. Ez jelentheti az újratelepülését is. Ám amivel imertté tette nevét és örökké emlékezetes marad, ez az 1735-ös Péró-féde felkelés. Ez egész megyére kiterjedő szervezkedés volt. Vértesi János bíró és Sebestyén János esküdt vezetése alatt nagy körültekintéssel készítették elő a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelését. A vezetők azt is bejelentették a gyűléseken, hogy ők már szövetséget kötöttek Szege- dinecz Jovanovics Péterrel (Pé- róval), a Maros menti rácok kapitányával, aki fegyveres segítséget ígért. A megszervezett parasztsereg 1735 április végén egy emberként indult harcba. Velük tartottak a sarkadiak, doboziak, csabaiak, okányiak, tarcsaiak, vésztőiek, békésiek és mások. De hiába volt minden lelkesedés, Erdőhegynél leverték őket. Ez a parasztfelkelés volt a legnagyobb önálló megmozdulás, melyet megyénkben Sokat javultak a helyi munkalehetőségek is. Legjelentősebb a női munkaerőik foglalkoztatását biztosító szőnyegszövő háziipari szövetkezet. Ez az üzem Békésszentandrásan túl más községekben és Szarvas városban is hozzájárul a női munkaerő foglalkoztatásához. Több mint hétszáz dolgozója van. Nevét külföldön is ismerik. Nemrégiben a hollandok rendeltek az Arda-szőnyegekből. Az év első felében 150 perzsa^ 457 meri n ói és 9 ezer darab más szőnyeget szállítottak külföldre. Az üzem vonzza a fiatalokat. Az idén eddig 27 általános iskolát végzett leány jelentkezett felvételre. Tervei nagyok a tanácsnak, de mértéktartóak, olyanok, hogy mindenekelőtt saját erejüket tartják kiindulópontnak. Különös élmény, rendkívüli öröm volt számomra, amikor itt, az ünnepi tanácsülésen közvetlen tanúja voltam a vitának. A nagyközség ötven tanácstagja mind jelen volt '30 százaléka nő) az életük újabb kiinduló állomásán. A vitákból kicsendült, hogy a különböző területen dolgozók — értelmiségiek és fizikai dolgozók — egymásra találtak a község ügyeinek intézésében. Egyformán síkraszálltak a kajak-kenu Pálus András, a nagyközség tanácsának elnöke. Egyetértettek ezzel azok is, akik húsz éve tanácstagok és azok is, akik a mostani ciklus alatt képviselik választóik ügyeit. Gondok is vannak bőven. Mennyivel lesz több a fejlesztési alap? Öröm volt hallani, A Kiváló Üzem címmel kitüntetett szőnyegszövő épülete. ságós világ. Eltűnt. Elsöpörte 1944 októbere, a szovjet katonák győzelmes harca. Elsők között, 1944. október 15-én alakították meg a kommunista párt helyi szervezetét és annak felvízzel látták el. Szinte minden házba, udvarba be lehet vezetni a vizet. Idénybölcsőde, napközi otthon, óvodák és az idősebb korosztály életének szebbététe- lót szolgáló öregek napközi otthona is példázza a fejlődést. A jól felszerelt diákotthon, az egyre korszerűbb igények kielégítését szolgáló gázpalack-cseretelep a városiasodásra való törekvést tükrözi. A központi orvosi rendelő, a helybeli fogorvosi ellátás is tanúsítja a. tanács és a lakosság egyöntetű munkáját. A külterületi, furugyi lakosok villanyt, kutat, egy vegyesboltot, járdát és távbeszélőállomást kaptak, amivel életkörülményük sokat javult. lékek a földesúri világ, a régi nyomorúságos élet maradványai. Ezért olyan egységesek és erősek! Nincs már az a nyomorúmost 20 kilométer betonjárdát építettek. Tizenkétezer méterrel növekedett a villanyhálózat. Az egész község belterületét jó ivó
