Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
\ 4 tájékoztatás objektív volt - Az elvi különbség valóság A Népi ellenőrzés című fo- lyódrat 1970. június 6. számában Objektív tájékoztatást! címmel választ közöl a május 12-én lapunkban megjelent kommentárra* melynek címe volt: ,.A NEB portáján is kellene egy népi ellenőrzés”. A folyóiratban közölt anyagból egy kézirata példánnyal szerkesztőségünk is rendelkezik. Annak idején azzal a határozott indokkal nem tettük közzé, mivel az abban írtak, távol esnek a NEB 1970. május 7-i ülésén, szerzett személyes tapasztalatainktól. Ennek ellenére a Békés megyei Népújságban megjelent kommentárt a legsúlyosabb váddal illették a NEB 1970. május 15-i rendkívüli ülésén. Bár abban nem a testület, hanem adminisztrációs központjának vezetési fogyatékosságait bíráltuk. Akkor valamilyen indítványra megkockáztatták — írja a Népi ellenőrzés, hogy a Békés megyei Népújság: *,A valóságnak nem megfelelően tájékoztatta olvasóit az ülésen tárgyalt vizsgálati anyagról és az ülés lefolyásáról”. i~1sak emlékeztetni szeret- nénk Kulkai Sándor elv- társat, a NEB május 7-i ülésére, melyen elnökölt, hogy a testületben milyen parázs_ vita alakult ki a vizsgálat célját meghatározó összefoglaló jelentés első bekezdése és a tulajdonképpeni anyag között. Kovács József, országgyűlési képviselőnek, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatójának, Szilágyi Mihálynak, a békéscsabai Szabadság Tsz főkönyvelőjének, Horváth Pálnak, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége titkárának, Molnár Lajosnak, a párt Békés megyei bizottsága mezőgazdasági osztályvezető-helyettesének és Kassai Bélának, az TJNIVER- ZÁL Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának egybehangzott a véleménye arról, hogy az összefoglaló jelentésben kapjon helyet a MEZÖBER működésének gazdasági és politikai méltatása. Kik álltak szemben ezzel a határozott kéréssel? A vizsgálatot irányító munkabizottság vezetője a NEB-dolgozók közül Blahut Károly főrevizor, a vizsgálat felelőse, továbbá Kulkai Sándor, a NEB Békés megyei bizottságának elnöke. Tehát jogosan írtuk. hogy az ülésen részt vevő NEB-tagok és meghívottak többsége, elismerően szóltak a ME- ZŐBER Békés megyei kirendeltségének munkájáról. Amikor Kulkai Sándor összefoglalta a vitát, mégsem egészítette ki az anyagot a többség akaratának megfelelő módon. Tj’zzel kapcsolatban emlékez- tetőül még csak annyit, hogy amikor az egész anyagot elfogadásra javasolta és a NEB tagjainak szavazatát kérte, közbeszólások voltak. „Csak a vitában elhangzott kiegészítésekkel fogadjuk el” — mondták többen. Ezeket a megjegyzéseket az ülés minden résztvevője hallotta, így hallania kellett, a bizottsági ülést vezető elnöknek is! Mégis úgy tett, mintha az előterjesztés körüli vita, amely 4 órán át mindvégig igen termékeny, voít, nem adott semmi újat az összefoglaló jelentés ismételt áttekintéséhez, kiegészítéséhez. A többség kifejezett kérése tehát az volt, hogy az anyag a vitában .elhangzottakkal kerüljön a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé! Tulajdonképpen ekkor történt az a sajnálatosan megkésett bejelentés, hogy ez már késő. mert az anyag Budapesten, a KNEB illetékesei előtt van. Ez a bejelentés újabb elégedetlenséget váltott ki az ülés résztvevőiből, kivéve ez alól a NEB Békés megyei Bizottságának elnökét, valamint Blahut Károlyt, a NEB főrevizorát és a vizsgálat munkabizottságának vezetőjét. ök i már a bizottsági ülés előtt tudták, hogy az anyag Budapesten van. ’T’évedések elkerülése végett mondjuk, hogy a NEB Békés megyei bizottsága elnökének joga van ahhoz, hogy egy- egy vizsgálati anyagot a NEB ülése előtt a felsőbb szerveknek megküldjön. A vita nem is ezen a ponton csúcsosodott ki, hanem azon, hogy a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot, vagyis az ügyben tanácskozó testületet erről a tényről az anyag vitára bocsátásakor illett volna tájékoztatni! De ez elmaradt! Az előbbiekből csak olyan következtetés vonható le, hogy a szocialista demokrácia értelmezésével, az ügyben tanácskozó testület bölcsességének figyelembevételével problémák voltak. Az érződött, hogy a testület tagjai és a meghívottak teljesen feleslegesen fejtették ki jól megalapozott véleményüket. A felvetett hasznos gondolatokkal ugyanis nem egészítették ki az összefoglaló jelentést Ezek a problémák a május 7-d ülés és az azóta történt események alapján valóban megértek egy felülvizsgálatra. Itt említjük meg azt is, hogy a lapunk május 12-i számában közzétett kommentár értékelését „NEB'-szemmel” nem tartjuk szerencsésnek. Egy nyomtatásban megjelent anyagot, politikai mondanivalója alapján ítélnek meg az emberek, nem pedig a- szerint, hogy a megjelent sorokból mennyi dicsér é® mennyi bírál. A sajtó munkájának ilyenfajta értékelése 1970-ben abszurd esetnek számít! A Békés megyei Népújságban május 12-én tulajdonképpen az ügyben tanácskozó testület véleményének adtunk helyt. Megírtuk azokat a gondolatokat, melyek az anyag előterjesztése után a vitában tárultak fel. Az összesítő-jelentés értékelésébe nem bocsátkoztunk, mert, amit annakidején kértek a vizsgálatra induló népi ellenőröktől, azt becsülettel teljesítették. Mi a lapban a NEB aminisztrációjá- ban dolgozók testülettől elszakadt munkastílusát bíráltuk, a testület nevében szóltunk, tehát nem a testületet marasztaltuk el! Ismételten hangsúlyozzuk: napirendre kellene tűzni az adminisztráció munkamódszerét, felül kellene vizsgálni, azért, hogy a népi ellenőrzés Békés megyében célszerűbben és hatékony» ban tölthesse be társadalmi küldetését. Ügy érezzük, hogy lapunk május 12-i számában közzétett kommentárban valamennyi most kifejteti, gondolat benne van a sorokban és a sorok között. Akik nemcsak betűket olvasnak az újságból, hanem egy- egy téma politikai mondanivalóját is, azok felfedezték, az előre vivő gondolatokat, mint ahogyan mások a május 12-én közzétett anyagban meg is találták. (Szerkesztőségünknek többen jelezték egyetértésüket.) A magunk részéről senkit senkivel, sem ügyeskedéssel, sem pedig ravaszsággal nem akartunk szembeállítani. Csupán elavult, felülvizsgálatra érett vezetési módszert bíráltunk! Ezzel a lap és a NEB közötti kapcsolat elmélyítését tartottuk szem előtt, mert a népi ellenőrzés intézményének létével .munkájának szükségességével messzemenően egyetértünk. Publikációnkban, mint eddig is tettük, a jövőben is támogatjuk a társadalmi ellenőrzés jól bevált formáját. Mostanában egyre sűrűbb beszédtéma: Hová menjünk üdülni, kirándulni? Nos, ebben akarunk segíteni, amikor bemutatjuk megyénk nevezetességeit, hogy ne csak a távoli — sok esetben külföldi tájakat —. hanem közvetlen környezetünket, szűkebb hazánkat: megyénket is megismerjük, mert a Körösök vidéken is kellemesen el lehet tölteni a szabadságot, a hétvégeket. Az üdülőváros nevet ma már méltán j viselő Gyulát számtalanszor bemutattuk. Várfürdője, a várszínház előadásai nemcsak a megyében, az országban, hanem külföldön is ismertek. A legutóbb megnyílt nyolcemelebes SZOT-MEDOSZ Gyógyüdülő tovább növeli hírnevét. Kevésbé ismerjük viszont a szántén szép és kedves legifjabb városunkat: Szarvast. Pedig itt is van bőven üdülésd, pihenési lehetőség, sőt nevezetesség is. A Körös holtágának város felőli partján már egész vikend- telep alakult ki. A városi tanács kétemeletes üdülőjében, mellyel a sor kezdődik— nemcsak hétvégi víkendet, hanem egész évi, szabadságot is tölthetnek a pihenni vágyó családok. Az építőipari, a vas- és fémipari, a ruházati ktsz és sok más üzem hétvégi házai valóságos építészeti remekművek, minden kényelemmel ellátva. Ezeken kívül ott sorakoznak egymás mellett a szebbnél szebb magánnyaralók, s lakóik a Körös kellemes hűs vizében felüdülhetnek, hangulatos környezetben pihenhetik ki fáradalmaikat. Az idén az ország különböző tájairól is jöttek ide üdülők, mivel a SZOT e nyáron először az iskolaszünidő heteire üdülés céljára bérbe vette a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum új kollégiumi épületét A látnivalók közé elsősorban az Arborétum tartozik, 145 holdjával, 1600 különböző — a világ minden tájáról összegyűjtött —, növényfajtájával. A hírneve már régen túllépte az ország határát, s ezt ékesen bizonyítja a látogatók száma: 1957-ben például 10 525, 1967-ben pedig már 80 672 látogató tekintette meg hatalmas fáit, trópusi virágait, pálmaházát. E rövid néhány sorba nem fér bele minden nevezetesség, így közülük csak néhányat említünk meg. A világhírű öntözési rizstermelő kutatóintézet, a halgazdaság, a Tessedik Múzeum, a szárazmalom, no meg a Halászcsárda a festői Körös-parton. Érdemes néhány napot, sőt hetet is irtt tölteni tehát, s a jövőben még érdemesebb lesz, mert a város vezetői az üdülőjelleg további kifejlesztésére törekednek. K. J. végi pihenés, a Körös partján Kellemes a pihenés a városi tanács üdülőjében. Látogatók az Arborétum hatalmas fái alatt. A mezőgazdasági technikum kollégiuma, ahol több mint 200 ’SZOT-beutalt kapott helyet. Fotó: Demény
