Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

(Folytatás a 4. oldalról)

lalkozta tusukra és az otthon végzendő munkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt Indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmények — bölcsődék óvodák, napközi otthonok — Hálózatát. Ennek terheit, fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között.

9 A IV. ötéves tervidőszak ■ alapvető életszínvonal, politikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdaság lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális, egészségügyi ellátás javítása valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához.

a) A dolgozók keresetének nö. velése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munika eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottaik egy keresőre jutó reálbére 16—18 Százalékkal növekedjen. A kialakult bérarány, talanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást.

A munkások éo alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üte. me legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelemdifferenciálódást — az adó- és pénzügyi rendszer útján i— mérnökeim kell.

b) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövede. lemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű hogy a munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli.

Az egészségüevi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a területi és speciális feladatokat ellátó nagy Intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait.

c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból húsból, korszerű ruházati cikkekből éoítőanvagokból. A lakosság szoleá'tatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítón, a lakáskarbantartód, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek.

d> 400 000 lakás felépítésével meg kell srvoroítanrt a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás énül- jön mee. A program megvalósítása (szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anvasrt eszközeinek nagyobb mértékű bevonását.

Jelentő* fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés rnehett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióiát is. Fontos feladat a községek egészséges tvövízellátósSenk felle^zt-ése. A lakomig tüzel <V elhasznál fisában jelentősen növelni kell a gá-s-zvasztás arányát.

1|1 \ társadalmi gazdasági IUa fellődés a technikai és tudományos haladás fontos felté- te’e a népesség általános mű- velVégének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az. oktatás fejlesztésében ezért qz edd*eleknél ieKHari elő+éPhe kell állítani az álta’ános iskolai kón7í''s színvonalának emelését r,r Iskolák közötti sTÍmronalkü- ptohség rv’ökkentptv5t. \ kö^firv- fókú oktatásban mérsékelni kell

a gimnáziumok és emelni fi

szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás és paraszt fiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétege- ződós szükségessé teazi az általános ás szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését.

A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdáság dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére.

A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az Ifjúsági mozgalom intézményeinek háló. zatát bővíteni és korazerűsítenl kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézmé* nyekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények valamint a tömegsport-intézmények számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani.

A műszaki, technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított öaizeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások' hatékonyabb hasznosítása ériekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő tár. sadalmi problémák vizsgálatára.

Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Je. lentősen ccökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati be- vezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél Jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket.

Területfejlesztési politiI ■■ kánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli:

— biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tétedét;

— a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottaági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését.

Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol működőjük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére.

Az Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Eszalt- Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunántúlon erőteljesen fejlődik az építőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ága.

A mezőgazdasági területeken

elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését.

A kedvezőtlen természeti

adottságú és a fejlődésben elmaradott területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. ,

lO A IV. ötéves terv célki- ■ A> tűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az Irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével keil biztosítani. Csökkenteni kell az Időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni.

a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb műm kára, tegye lehetővé a jobb ke- resctidfferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létezámnö- velést.

b) A vállalati pénzügyi szabályozást Úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mező- gazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek.

c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot, az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen.

dl Az exportszerkezet gazaa- ságosságénak javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék.

el A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi, községi hozzájárulást.

| O A Központi Bizottság **»» szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzék ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során Vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi felesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására.

IV.

II gazdaságpolitikai szervezőmunka feladatai

A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat Indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktiv gazdaságpolitikai szervező murinkat a gazdaság pártirányításában és ellenőrzésében.

A gazdaságpolitikái szervező munka legfontosabb feladatai:

1

A pártszervek és párt- • szervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadal. mi munka hatékonysága javul.

2 Gazdasági céljaink eléré- * se megköveteli, hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberék felkészítését gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka erecönényességének javítására.

3 A központi funkcionális • és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs tevékenységüket.

A népgazdasági tervhez kapcsolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési prognózisokat.

A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését.

A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaság- elemző és ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre.

4 A megnövekedett tanácsi • önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának váró«. és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a közigazgatási területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv tevékenységének ellenőrzésében.

A tanácsok a tervezési tevékenység jobb koordinálásával lássák el a megnövekedett feladatukat a területi gazdaságfejlesztés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek összehangolásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában.

5 A szakszervezetekben dol- • gozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék politikai nevelő, szervező és érdekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett Jogaikat a szocialista munkaviszony fejlesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munka- körülmények javításában.

6 A szövetkezetekben és ■ azok szövetségeiben dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a szociálist^, s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. A szövetkezeteknek nyújtott állami támogatást hatékonyan használják fel, ugyanakkor tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségeik., nek, vegyenek részt a közösségi gondok megoldásában.

7 A szocialista épltőmunka ■ alapkövetelménye hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák meg terveiket a dolgozó kollektívákkal, tevékenyoégüket a tervek alapján szervezzék meg és a vállalati pártszervek folyamatosán kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtását. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok biztosítsák, hogy a dolgozók szerezzék meg a vállalatok előtt álló feladatok megoldásához szükséges ismereteket és kellően tájékozottak legyenek a kisebb közösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöltő kérdésekben. A vezetők segítsék elő a munkahelyeken az egész- éges légkör kialakulását és a szocialista munkafegyelem meg. szilárdulását.

A vállalati vezetőik a tervezésben és a végrehajtásban támaszkodjanak a szakemberekre, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom kezdeményezéseire.

8 Tovább kell fejleszteni a ■ vállalatok belső szervezetét, gazdálkodási rendszerét. Bátrabban kell alkalmazni az országon nagyvállalatok gyáregységeiben és telepeiben az önálló elszámolás elvét és olyan

Intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatásköri megolszlás alkalmasabbá tegye a gazdálkodó egyoégeket a változó gazdasági feladatok a népgazdasági tervből származó követelmények ellátására, a hazai és az exportigények kielégítésére. A vállalatok beloő mechaniz. musának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési, szervezési elvek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék.

9 A vállalati gazdálkodás ■ színvonalának emelése a vezetés további javításét teszi szükségessé. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, Irányítani és szervezni tudják a termelési, értékesítési folyamatokat a műszaki, technikai haladás körülményei között.

Nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő káderutánpótlásra, a különböző szinteken dolgozó vezetők folyamatos nevelésére és továbbképzésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők továbbképzését, a korszerű szervezési, vezetési ismeretek terjesztéséi,. Nagy súlyt kell helyezni a közgazdasági ismeretek, a gazdasági cisz. azefügaések elsajátítására, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tendenciák követeimén vei*-,-tmeetómerésére.

A pártszervezetek kísérjék figyelemmel s értékeljék a gazdasági vezetők munkamódszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, valamint a veze. tőknek a dolgozókkal való kapcsolatát. A kommunisták a pártunk politikája iránti bizalomra építve igényeljék és bátorítsák az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén, segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók élvezzék a munkahely és a társadalom megbecsülését,

*

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai szervezőmunkához a mindennapi termelő tevékenységet Jól segítő, a gazdasági ösz- szefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitáció« propagandamunka párosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gazdaságának építésében.

Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Központi Bizottság kéri ehhez a párton kívüli dolgozók támogatását és széles körű részvételét. (MTI)