Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

(Folytatás a 3. oldalról)

alista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozóik élet- színvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosításét.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a IV. öltévé« terv összpontosítsa népünk erőfeézítését.

— a munka termelékenységének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének Javítására;

— a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban;

—■ a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban, határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az ország- gyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

I

Az 1971—1975. évi idő- ■ szakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell á növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is ösz- szehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—- 42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben iiáwekedjék.

Minden területen javítani kell a tertttelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez. ■

2 A népgazdaság fejlődésé- ■ nek fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében:

— a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányait 75—17 százalékra, a felhalmozásét pedig 25—23 százalékba kell tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javaink kereslete é« kínálata között;

— a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításéval, valamint közép- és hosszú lejáratú hiteleik felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket;

— tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben — hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát;

— a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdísára, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett __ az állami bevételekkel

m

egalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek.

3 A felhalmozáson belül az ■ állóeszközök korszerűsítésére, bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését ' mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási

tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére: a mezőgazdasági és nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technoeszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányét.

A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak soráh az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemben kb. 41—43 százalékkal kell növelni. Magasabb folkra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartási építési kapacitások és szervezetek létrehozását teszi szükségessé.

Az iparpolitika alapvető • Célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fej-. 1 észté,-; kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelés- szerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak eíső- oorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi vemenyképesség fokozáséval valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani.

Biztosítani kell a progresszív ágazatok, dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékeny- «égek megszüntetését, illetve korlátozását.

A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével Összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A villamcoenergla termelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosenergia igényét. A vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan az építő- anyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyoroabban kell fejleszteni.

A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb feldolgozás fokú, előrecsomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát. A köny- nyűiparban a lakossági és az expend igényekkel összhangban a tervidőszak sorén a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására:

— az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energia- termelésünk gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság més ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, > hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

■— az alumíniumipiar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választ ékú alumínium-fél gyártmányból késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fi- zetést mért eg egyensúlyára;

— a korszerű közúti járművek és tizállítóeszközök fejlesztésé, nek folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru. és személyforgalom modernizálásában, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére;

— az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek épületszerkezetek gyors elterjeszté. sére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelőiének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének;

— a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizáláséhoz szükséges;

— a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépeik helyett modem termelőeszközök üzembe állítására, ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelőkapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását;

— a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására. ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés es értékesítés magas színvonalú szervezésének, irányításának, és egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kultúra kifejlesztését eredményezi.

A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére. A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési-beruházási együttműködést.

5 Az agrárpolitikában ■ * soron következő években a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bázisénak továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszergazdaságban.

Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szűntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Különösen fontos feladat a sertéshústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — mindenekelőtt a háztáji — gazdaságok termelési lehetőségeit jobban ki kell használni.

Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állat- állomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével és korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni.

Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmányfelhasználás gazdaságosságát.

A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat.

Az ország kenyérgabona-szükségletét a jövőban is hazai termelésből kell biztosítani.

A műtrágya- és növényvédő- szer-ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növény- termesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni keli a talajvédelmet és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az Üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együttműködést a termelésben és a forgalmazásban.

A vízgazdálkodás tervszerűbb fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét,

A tervidőszakban be kel] fejezni a Tisza völgye gazdasági- társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem blztonsá-' gának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni Ml a védelmi létesítményeket.

A szállítás és forgalmazás * arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában,

A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közieké^ dési ágazatok közötti munka-7 megosztás előnyeinek kihasználásált. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítésél és folytatni kell a záhonyi átrakókörzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével .és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása.

A hírközlés területén a távbeszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő-összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat.

A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási

munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását.

A gazdaságfejlesztési cél- ■ kitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkésországokkal bőviteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkéspiacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételére.

A KGST-országokkal és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell tenni a szocialista importlehetőségek feltárására.

A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben' áll. Erőteljesebben kell támaszkodni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag és féltemnek, illetve fo- gyaszitásiclkk-import igényeink kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában.

A fejlett tőkésországokkal minden olyan esetben Indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeinknek megfelel es nem jár politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkésországok viszony* latéban alapvető követelmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása.

8 Foglalkoztatáspolitikánk ■ fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett.

A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munktermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A kapacitások jobb kihasználása és az egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az építés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökken.

A munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremtő etők.

Javítani kell a munkahelyi körülményeket Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egéez- ségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövi- 4ebb munkaidőben történő fog

(Folytatás as 5. oldalon)