Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
r Hz MSZMP KB határozata a IV. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építő- munka az 1966—1970 években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a IH. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek. A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosain nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munAz 1366—70 években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tervezettnél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik a tervezett 19—21 százalékos növekedés helyett A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállalatok és a szövetkezetek nagy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál. Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítására kitűzött célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Változatlanul fennmarad azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonya ságára vonatkozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereskedelmi aktivitása — különösen a gazdaság irányításának reformja után — nőtt, a versenyképességük javult. A legutóbbi években több termelési, együttműködési megállapodás született, s a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytar tott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés- és a fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek. A szocialisita iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezet- változásra. Öt óv alatt az ipar ' termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghála- dó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezi az ipari termelés szerkezetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének javulása, a termékek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s miség alkotó munkájának kibontakozását A Központi Bizottság népgazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükségesnek tartja, hogy a következő ötéves nem tudta megfelelően ellensúlyozná a munkaidő csökkentésével kieső munkaidőalapot. A termelés növekedésének csak 55 százalékát fedezték a termelékenység javulásából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségének és a munka- fegyelemnek hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése — az ötévi átlagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenés© ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13 15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szocialista nagyüzemek gazdaságilag és szervezetileg jelentősen fejlődtek. A háztáji gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növénytermelésben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás történt a mezőgazdasági és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban forditottpk a felhalmozásra és fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagábán, a nemzeti jövedelem 24 százalékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen beruházások állománya. Ezért a felhalmozási terv szerinti arányának fenntartása érdekében, a központi szerveknek fékezniük kell a készletnövekedés ütemét, és sokoldalú összehangolt intézkedésekkel csökkenteniük kell a befejezetlen beruházások állományát AIII. ötéves terv életszínvonalpolitikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadalmi rétegeik jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16— 17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére el- .érte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluról, A lakosság áruellátása lényegesen jobb az előző tervidőszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szolgáltatások fejlődése még nem képes a mai gyorsabb jövedelememelkedés mellett kellő összhangba hozni a gasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését. kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével. Az 1968—1970. években megvalósult az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének heti 44 órára való csökkentése. Pártunk IX. kongresszusásnak határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javítani a magyar munkásosztály életkörülményeit. A munkaidő-alap csökkenése nagy feladat elé állította a gazdasági vezetést, ebből átmeneti nehézségek is keletkeztek, jó néhány vállalatnál nem teljesítették a termelékenység növeléséA Központi Bizottság megállapítja hogy a népgazdaság 15 éves távlatú terve prognózisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. AIV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat. A hosszú távú tervezőmunka a következő másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit tisztázza, azzal a céllal, hogy segítse és megköny- nyítse tervgazdálkodási rendsze. rünk alapjának, az ötéves terveknek a kidolgozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és nép- gazdasági struktúraváltozás kívánatos, miképpen fejlődnek % nemzetközi gazdasági kapcsolatok és milyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe. A IV. ötéves terv az alábbi hosszútávú fejlődési irányok alapulvételével készült: Alapvető célunk a szoci" alizmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében: — gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését és a gazdasági hatékonyság szempontjából közelítem kell a gazdaságilag fejlett országokhoz. Ezért a következő időszak központi feladata az egész gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a népgazdasági jövedelmezőségnek a javítása; — a mainál magasabb fokú általános és szakképzés1, és ki- terjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatásának kell teret engedni; — az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb >—. színvonalát és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését kell -elérni; — a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni. A következő másfél évti- ■ zed központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, vei kapcsolatos vállalásukat. Ennek tanulságait hasznosítani kell az iparban és a későbbiekben a gazdaság más ágaiban is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reáljövedelem tervezettnél gyorsabb fejlődése kedvező, mert összhangban van a gazdaság növekedésével. Ugyanakkor gazdaságunk sajátos problémáját mutatja a reál- jövedelem összetételének alakulása. A bérek emelkedését szűkíti és korlátozza egyfelől a béren kívüli szociálpolitikai juttatások gyorsabb növekedési üteme, másfelől a foglalkoztatottak számának még mindig jelentős növekedése a mezőgazdaságon kívüli területen. Mindez bizonyos mértékig ellentmond annak a kívánalomnak, hogy erősödjön a bérrendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciálódjanak a munkateljesítmény szerint, hogy nagyobb anyagi megbecsülést biztosítson a jobb munkáért és fokozottabban elismerje a dolgozók törzsgárdájának munkáját. és vállalatok érjék el a világ mind újabb és újabb termékek legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében: — növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési- vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát javítani kell; — ezzel összhangban, a Központi Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különböző vezetői posztjaira juttatja; — a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és techni. kai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani; — a termelést és a szolgáltatásit egyre inkább, olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlődés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatokat. 3 Távlati orientációnk a ■ KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció programjának kidolgozására irányuló munkátokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés élmény ítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a A IV. öitéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, nak — a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezők. — Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami, nagyberuházások, mind a vállalati beruházások terén megfigyelhető még a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata-. — Az egy foglalkoztatottra ju. tó termelés a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968—1969-ben jelentősen csökkent és csak 1970-ben növekszik ismét kellően. — A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi hanyagság, felületesség vagy közönyösség keresendő. A tervidőszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a reform elveinek jobban be kell hatolniuk a vezetési és szervezési munkába, gyorsítani kell a vállalati belső irányítási és felelősségi rendszer korszerűsítését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét. A III. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésének folytatásához. tések együttes megvalósítasa- val, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika,, kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra. Adottságainkkal össz■ hangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá fejlett tőkésországokkal való termelési, tudományos, technikai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján. Társadalmunk fejlődését ■ továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munka- megosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően s — a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot ered. ményezi; — a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni; — mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis. és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt; — a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz. A IV. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészítem és az országgyűlés elé terjeszteni. s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szoci- (Folytatás a 4. oldalon) kasok, a parasztok és az értei- tervben a gazdasági munka maL S gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966-1970 időszakban Az 1966—1970 években hatottak — és még jelenleg is hatlí. II népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei közös érdekeket szolgáló fejleszIII. Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához
