Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
Az első idei búza Nagy teljesítményű gabonatisztitóval rendelkezik a medgyes- bodzási és pusztaottlakai Egyetértés Tsz. Képünk röviddel azután készült, hogy hozzáláttak az idei első búza tisztításához. A kombájnok üzemképességének kipróbálásával learatott első olasz búzát kitisztítása után széjjel osztották a tagok között. >" Fotó: Malmos Százötven vagon kenyérgabona Javában tart az aratás Tótkomlós határában. Bőven van munkája a kambájnosoknak, mivel a Viharsarok Tsz-ben 1700 hold vár aratásra. Ebből 1050 hold a kenyérgabona. Tavaly ősszel több fajta búzát vetettek, hogy az aratás idejének jobb kihasználását ezzel is biztosíthassák, a fertőző betegségek továbbterjedését csökkentsék. (Torzsgomba, fuzárium). Ennek tudható he, hogy Tótkomlóson viszonylag jó termést takarítanak be, mivel holdanként 17,5 másza búzát várnák. öt kombájn reggeltől késő estig arat és csépel. A magtartályból ürített szemeket a tsz kambájnszérűjóre szólítják. Ott szárítják, tisztítják. Készítik elő értékesítésre. Ebben az esztendőben 150 vagon kenyérgabonát adnak el a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak. A tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben komplex módon szervezték meg az aratást. A kombájnok után szalmabálázók és szalma- lehúzók járnak. Az állattenyésztő telepek szomszédságában levő gabonafajtákról a felhasználási hely mellett kazalba rakják a szalmát. A távolabb eső részeken pedig hálába kötik s így szállítják a tsz majorjaiba. Megszervezték a tarlók hántását, trágyázását és nyári mélyszántását is. Csökkent a zöldség- gyümölcstermelés — Kevés a felhozatal - Városellátó szövetkezet kellene Szarvason Megyénk legfiatalabb városában az utóbbi piaci tájékoztatások szerint az ellátás nem kielégítő. Ez az állapot már nem új keletű, s visszavezethető a termelés, a felvásárlás, valamint az értékesítés nehézségeire. A legutóbbi vizsgálat szerint illetékes szakemberek megállapították, hogy nemcsak a városban, hanem a szarvasi járás területén az utóbbi 4 évben jelentősen csökkent a zödség- és gyümölcstermő terület Szarvason például 1966-ban 247 hold volt, 1969-ben viszont csak 205 hold. Ennél kirívóbb Békésszentandrás helyzete, ahol 1966-ban 323,1969. ben pedig csak 129 hold volt a zöldség és gyümölcstermő terület A járásban 4 évvel ezelőtt összesen 1392, 1969-ben viszont csak 644 holdon termeltek a fenti termékekből. A termelőszövetkezetek sem törekedtek arra, hogy gondoskodjanak a lakosság megfelelő zöldség- és gyümölcsellátásáröl. Csupán a gyomai termelőszövetkezetek rendelkeznek nagyobb alapterületű holland-ággyal, az Alkotmány Tsz 3918, a Győzelem Tsz 11250 és a Dózsa Tsz 2170 négyzetméter területen termel zöldségféléket. A szarvasi szövetkezetek technikai felkér szültségie igen kedvezőtlen. A tsz-ben mindössze 700 melegágy! ablak és 4 palántázó gép van. A melegágyi terület csupán 1050 négyzetméter. Pedig az öntözési feltételek adottak. Viszont sem a nagyüzemekben, sem a háztáji gazdaságokban nem honosodtak meg a fólia alatti zöldségtermelés módszerei. Ez okozza azt, hogy a piacokon kevésbé jelentkeznek termékeikkel a szövetkezetek. A járásban, de elsősorban a városban hagyomány volt a bolgárkertészet, azonban ezek jórészt megszűntek vagy a szak- szövetkezetekbe olvadtak, melyek működése nem mondható kielégítőnek. A piaci felhozatal sem jó elsősorban Szarvason. A termelő- szövetkezetek az amúgy is kevés zöldség- és gyümölcsféléket nem a piacon, hanem az ipari üzemeknél értékesítik. Csupán néhány szövetkezetnek van saját standja a járás területén. A békésszentandrásd tsz-ek például a megtermelt áru mintegy 70—75 százalékát szállítják az iparnak, s csupán egy piaci standot működtetnek. Érdekes- ségként lehet megemlíteni, hogy Szarvason az olyan termékeket is, mint például a görögdinnye, paradicsom és zöldpaprika — melyeket a város területén meg. termelnek — más piacokon értékesítik. Ugyanakkor a dinnyeszükségletet máshonnan biztosítják. Az áru utaztatása egyrészt csökkenti a termék értékét, mert romlik a minőség, másrészt növeli a fuvarköitsé-j geket, amit végeredményben a! fogyasztóval fizettetnek meg. j Az ÁFÉSZ-ek zöldség és gyű-: mölcsellátó tevékenysége szin-■ tén csökkent.. Érdemes megvizsgálni a felhozatal alakulását, csupán két év összehasonlításában. Szarvason 1963-ban vöröshagymából 96,7 mázsát, tavaly viszont mór csak 77,8 mázsát kínáltak eladásra. Fejeskáposztából 1265,6 volt 1968-ban, az elmúlt évben pedig 812,3 mázsa. Zöldpaprikából a felhozatal 1968-ban 555,1, 1969-ben pedig 489,3 mázsa volt. Az összes zöldségféléből 3508,8 mázsát hoztak a piacra 1968- ban, tavaly viszont már csak 2694,5 mázsát Hasonló a helyzet a gyümölcsféléknél is. A járás területén működő gyümölcs- és zöldségszaküzletek száma megfelelő, a hiba viszont ott van, hogy a szakboltok ellátása szűkös. Többnyire csak tömegcikkeket — burgonya, káposzta, zöldpaprika stb. — árusítanak, primőr áruk forgalmazásával csak igen korlátozott mértékben foglalkoznak. Az értékesítés komoly akadálya, hogy a termék útja a termelőtől a fogyasztóig meglehetősen hosszú. Az ÁFÉSZ felvásárlási üzemága a termékeket átadja a kereskedelmi üzemágnak, melyet azután a kezelésében levő szakboltban értékesít. Ez a forma nem elég rugalmas. Helyes lenne, ha a szakboltok közvetlen is felvásárolhassanak árut. A gyümlöcs- és zöldség jobb ellátása miatt indokolt lenne például Szarvason egy városellátó szövetkezet létrehozása. K. J. Elveszett Szolnok- Békés megyei Élelmiszer Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Szolnoki Fiókja feliratú. 51-es sorszámú bélyegző, valamint a 69001-töl 69100-ig terjedő sorszámú ellenőrző bélyegtőmb és a 2I181-1ÖI 21200-ig terjedő sorszámé áru — visszáru tömb. Ezt a bélyegzőt és az említett sorszámú okmányokat érvénytelenítjük. FASZÉRT FIÓK Szolnok, Rékasi út ll-es számú irodaház Családi vagy társasház t évvel ezelőtt egy essend [nemzetközi építész-tanácskozáson a világ minden tájáról összesereglett építészek és tervezők rendkívül világosan, tömören összefoglalták korunk város- és lakásépítési problémáit. E szerint az emberiség, s az egyes országok lakóinak la_ kósigényeit tömegtermelés nélkül nem lehet megoldani. A né_ pesség szaporodása és a korszakra jellemző gazdasági fejlődés, a városi lakóterekbe való tömörülés egyaránt megkövetelik az építés magasfokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építészeti kérdés, hanem alapvető társadalompolitikai feladat is. Mit jelent ez? Mindenekelőtt az előregyártást és a gépi erővel történt tömeges építési módot. Csak így gyorsítható az építés sebessége — a legkisebb munkaerő-felhasználás mellett, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával. Persze hiába a koncentrált, városias építés igénye és szüjj.- ségesoége a gyorsan iparosodó hazai vidékeken is, az egyéni kis családi házaknak, a hagyományos kézműves építési módoknak még hosszú élete van a földön, — nálunk is, A családi ház a fejlődő és fejlett ipari országokban is eddig még ellenállt az iparosodás forradalmi rohamainak. Sőt, a falvakból elvándorló tömegek „magukkal viszik” ezt az építési módot és hagyományos igényt a városokba, a városiasodó településekre is. Végső soron ez a magyarázata annak a lappangó vagy nyílt vitának, amely nálunk is akörül folyik: családi házakat, vagy tömörebb lakó-településeket, — emeletes, sűrűbb beépítésű városi otthonokat, társas, szövetkezeti, állami lakásokat — épit- senek-e a fejlődő kisvárosokban, a nagyvárosok peremén, az iparosodó, városiasodéra alkalmas településeken? A vitapartnerek két tábora pedig: az egyik oldalon az építtetni szándékozók, akiknek zöme szívesebben fektetné anyagi erőit családi házba; a másik oldalon a településfejlesztés, az építés „hivatalos” emberei: tanácsi vezetők, tervezők, az építővállalatok képviselői, illetve az építés finanszírozói. Ök a korszerűségre, a gazdaságosságra hivatkozva a városias, tömegesebb építkezést szorgalmazzák, segítik elsősorban, iyi agyarország lakásállomá1Ti nya 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ezer. A lakás- állomány nagyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községekben épült. Ennek következtében a községek lakáshiánya csökkent, egyes helyeken —az elvándorlás következtében — már bizonyos felesleg is jelentkezik. Nem csökkent viszont az utóbbi 20 évben a fővárosi, és általában növekedett a várcei lakáshiány. A problémáknak azonban ez csak az egyik oldala. A másik, ami nemkevésbé lényeges: épp az lenne a cél, s az igény, hogy koncentrált lakásépítéssel a városi lakásszám és a városias építésű lakás legyen túlsúlyban. Ezt követeli a már városi rangra emelt 76 település jövője, s annak a mintegy további kiemelt településnek, nagyközségnek a fejlődése, amelyek 25—30 év alatt, az ezredfordulóig érhetik el a városi rangot. Közművesítés, közlekedési hálózat, utak, járdák, üzletek, bölcsőde óvoda esetleg iskola és még sok más közintézmény — mindez már természetes igénye azoknak, akik utcákat, utcasorokat, kisebb-nagyobb településeket népesítenek be családi házakkal. A telek, a közművesítés' és minden egyéb járulék azonban jobban, gazdaságosabban hasznosítható, ha emeletes házak épülnek. A fejlődő nagyközségekben, kisvárosokban hitelkedvezményekkel igyekeznék versenyképesebbé tenni a társasházépítést, s a városias lakás- építkezés más formáit. Újabban bővebb a választék az ilyen célokat szolgáló tervgyűjteményekből, tervvariációkból is, sőt: a városiasodé nagyközségek fejlődésének gyorsításra ma már az OTP kis társasházaik és sorházak építésére tsz-tagoknak is nyújt kölcsönt. Ez bizonyára a fiatalabb tsz-tagok, szakemberek körében vált ki érdeklődést. Mindezek ellenére, ma még sok tekintetben könnyebb családi házat -építeni, mint egy társas vagy lakásszövetkezeti építkezésbe belevágni. A családi háznál kisebb gond a telek fék. vése, a beépítés mikéntje; beszerezhetik apránként is az anyagot s ez a „természetbeni edőtakarékosság”- előnyös, míg a társult építkezők nem is tárgyalóképesek, amíg egy összegben le nem fizetik az építkezés „belépődíját”. S mindezen felül: a családi ház építőinek kisebb a függősége a kivitelezőiktől, míg a társaeházak, lakásszövetkezeti építkezések zöme magánszervezésű, s a jogi garanciák az építőket nem védik eléggé a hivatalok és építők lassúságától, költségtúllépésétől, számtalan egyéb idegtépő, pénzt rabló pac- ká zásától. A negyedik ötéves tervben az összes lakásépítésnek legalább kétharmadát a városokban [kell megvalósítani, és jobbára többszintes lakóházak formájában. Ezért a kormány az eddiginél jobb pénzügyi feltételeket nyújt a társuló építőknek. A verseny azonban azt is megkívánná, hogy hasonló előnyöket és biztonságot élvezhessenek, mint akik egyedül építkeznek. Ha azok apránként gyűjtik az anyagot, ezeknél az előtakarékosság játszhatná ugyanezt a szerepet, s a garancia, hogy mire a kezdéshez szűk. séges pénz összegyűlik, lesz is mibe fektetni. A magánszervezést fokozatosan visszaszoríthatná a vállalati, szövetkezeti, tanácsi. és OTP-szervezés. Akkor talán az építési vállalatok is kevesebbet packázhatnának, mintha magánszervezőkkel állanak szembe. Sz. S. B Nagymágocsi BFÉSZ vas-, műszaki boltja az alábbi anyagokat ajánlja megvételre Betonacél 16—B 60—40 Köracél ST 42 20—22 Köracél A 42 130 mm-ig MBA kábel 3x2,5, 4x2,5, 4x4, 4xÖ-os MA 1 kW 1x35-ös kábel Forgácsoló szerszámok Ügyintéző: Balogh. Telefon: 6.
