Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Medern könyvtár, kis hibával Ä múlt év végén adták át rendeltetésének Csanádapácán az új Arany János Művelődési Házat. A modern épület má­sodik emeletén kapott helyet a könyvtár. Néhány napja ott jártunk, s láttuk, hogy a köny­vek még mindig a parkettán vannak elhelyezve, mivel a Tótkomlósi Vegyesipari Ktsz ez ideig nem készítette el a már rég megrendelt polcokat. Ez lenne azonban a kisebb hi­ba, a nagyobb pedik az, hogy — mint azt Seszták Andrásné megfogalmazta —, könyvtár olvasótábora, amióta az új helyre költöztek, lényegesen csökkent. A könyvtárosnő sze­rint azért, mert figyelrpen kí­vül hagyták, hogy az idősebb korosztály — mintegy 120 em­ber — nem szívesen megy fél a második emeletre, a jelenle­gi olvasóteremhez. Ez az oka többek között, hogy tavaly az első fél évben 16 500 kötetet kölcsönöztek ki az olvasók, az idén viszont 4000 kötettel ke­vesebbet. A községi tanács mindent megtesz, hogy a könyvtár könyvállományát fejlessze. Az első fél ‘évben 7400 forintot költöttek könyvvásárlásra és 36 különböző folyóiratot járat­nak. B. J. Ingyenes napközt, gyámügyi segély, patronáló szülök Eredményes gyermekvédelmi munka Gyomán A megyében nemrég lezajlott gyermekvédelmi napok jó Íra­tással voltak a gyermek- és if­júságvédelmi munkára Gyomán is. A nagyközségben ez idő alatt több ankétot, előadást tartottak, így előadás hangzott el a Póhal- mi részen szép számú közönség előtt az alkoholfogyasztás ártal­mairól. A művelődési ház nagy­termében a gyermek- és ifjúság, védelem időszerű kérdéseiről ta­nácskoztak, az 1-as számú ál­talános iskolában a szakmun­kástanulóik szabadidő-felhasz- nuiásáról volt szó. Az ankétokkal, tanácskozások­kal sikerült a község lakosságá­nak — elsősorban az állami és társadalmi vezetőknek — a fi­gyelmét ráirányítania gyermek­es ifjúságvédelemre. Tapasztal­ható az utóbbi időben, hogy na­gyobb segítséget is kaptak a gyámügyi feladatokkal foglal­kozók, a gyermekvédelmi állan­dó bizottság tagjai a fennálló hiányosségak megszüntetésére. A további tennivalók végrehaj­tására pedig újabb aktívák je­lentkeztek; szülők kapcsol ód talo be a bizottság munkájába. Az utóbbi időben tovább ja­vult a gyermek- és ifjúságvé­delmi tevékenység a községben. Nagyobb figyelmet fordítanak elsősorban a veszélyeztetett gyermekekre. Az állandó bizott­ság legutóbbi ülésén a gyámügyi előadó felkérte az általános is­kolák gyermekvédelmi megbí­zottjait, hogy kísérjék figyelem­mel a veszélyeztetett gyermekek sorsát, vegyék nyilvántartásba és tájékoztassák az állandó bizott­ságot, a gyámügyi előadót hely­zetükről, hogy a szükséges intéz­kedést mielőbb megtehessék. A körvégben jelenleg 42 veszélyez­tetett gyermeket tartanak nyil­ván, s az állandó bizottsági ta­gok, aktívák közül állandó párt­fogót neveztek ki melléjük, akik rendszeresen figyelemmel kísé­rik életüket, sorsukat, segítenek, ha erre szükség van. Ennek eredménye többek között az is, hogy állami gondozásba vételre csak igen kevés esetben került sor. A veszélyeztetett gyerme­kek szüleit is csupán négy eset­ben kellett beidézni, figyelmez­tetni helytelen magatartásukra, annak következményeire. Ha a bizottság és a gyámügyi ható-íág úgy látja, hogy anya­gi segítségre, segélyezésre van szükség, minden esetben környe­zet-tanulmányt végez és segélvj A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT Békéscsabai Gyára (BARNEVÁL) zefor­vezetőket vesz fel 110934 folyósít. Ez év első felében 6 gyermeknek biztosítottak telje­sen ingyenes napközi otthoni ellátást, 6 család részére pedig, a szülők nehéz anyagi körülmé­nyei miatt, segélyt folyósítottak. Ebben a munkában segítenek az általános iskolák gyermekvé­delmi megbízottai is, az I-es szá­mú iskolában például az év első felében volt olyan gyermek, akik megsegélyezésére javasla­tot tett a gyermekvédelmi meg­bízott. A gyámügy foglalkozik a kis­korúak házasságkötésének enge­délyezésével is, s minden eset­ben csak alapon, körültekintő környezettanulmány után enge­délyezi a házasságkötést. Első­sorban a fiatalok helyzetét, kö­rülményeit vizsgálják és azt, hogy milyen anyagi és lakás- helyzetük van, hogyan indulnak az új életre. Az állami gondozott gyerme­kekkel fokozott gonddal törőd­nek. Jelenleg a nagyközségben 49 állami gondozottat tartanak nyilván, n a szülőkkel állandóan tartják a kapcsolatot. K. 3. ÖN IS AUTÓTULAJDONOS? Július 1-én esedékes a KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ­SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. n. félévi dija. A hó végéig pótlék- mentesen fizethető. Befizetőlap, felvilágosítás fiókjainknál. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Népfront-kezdeményezés; Jaminai tanácstagok látogatása Szarvason Kedves meghívásnak tet­tünk eleget, amikor július 8- án munkatársunk elkísérte a békéscsabai V. kerületi ta­nácstagokat Szarvasra, ta­pasztalatcsere látogatásra. Me­gyénkben egyedülálló nagy­szerű kezdeményezés a Haza­fias Népfront V. kerületi el­nökségének, hogy munkater­vükbe iktatták megyénk vá­rosainak, nagyobb települései­nek és tanácsaik munkájának megismerését. A választás el­sőként megyénk legfiatalabb városára: Szarvasra esett. Így adódott, hogy július 8-án né­pes kis csoport: Molnár Béla, Ulveczki Ferenc, Csehlovszki András, Tóth János, Kazár János, Bánki Mária, Dénes Ferencné, Bencsik Andrásné, Sicz András, Kesjár János, Miklya János, Szász Pál, No- vák Pál, Zádori Lajos, Gaj­dács Pál, Romvári László ta­nácstagok, illetve meghívot­tak a városi tanács autóbu­szán a kora reggeli órákban elindultak Szarvasra. Útjukra elkísérte: Vasas Pál, a kerü­leti pártszervezet titkára, ta­nácstag, Szabó András, a nép­front kerületi elnöke, Ráta Pál, a népfront kerületi titká­ra, tanácstag, valamint Sza­bados Béláné, a békéscsabai városi tanács titkára, mint a csoport vezetője. Ügy 9 óra tájban érkezett meg a csoport a szarvasi vá­rosi tanács épületébe, ahol Varga László vb-elnök és Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára fo­gadta őket és adtak rövid tá­jékoztatót a fiatal város szo­cialista fejlődésének gazdag eredményeiről. Szabados Bé­láné viszontüdvözlésében a 17 ezer lakosú munkáskerület népfront és tanács tagjainak lelkes munkájáról szólt. Meg­hívta a szarvasiakat: látogas­sanak el Békéscsabára. A meghívást ők is elfogadták. Ezután került sor a városné­zésre. Először a modem mezőgaz­dasági technikumot tekintet­ték meg, majd az országos hí­rűvé vált Halkutató Intézet­ben győződtek meg az elért, nagyszerű eredményekről. Még a 60 éves Molnár Béla, aki már 20 éve tagja a ta­nácsnak, sem merte remélni, hogy valaha is hall ilyen eredményekről. Ebből csupán ennyit: 220 ezer kacsa-te­nyésztés a halastavakon egy év alatt, ezzel egyidőben ugyanazokból a tavakból ka­taszteri holdanként 600 kilo­gramm hal tenyésztése! Nem győzték dicsérni a csodálatos eredményeket, az ott dolgozók tudományos és gyakorlati munkáját. A tanácsi üdülő láttán néhány sóhaj is elszállt: Csabán is elférne egy hason­ló... Majd a Pepi-kert évszá­zados fáinak árnyékában eny­hítették a nap 30 fokos me­legét A Halászcsárda terített asz­talainál pedig kisebb csopor­tokban beszélgették a látotta­kat. A legidősebb tanácstag: Molnár Béla, a jaminai ke­rület „Béla bácsija” további sikereket kívánt a szar-vasiak­nak, hogy a „nagy falu” való­ban várossá fejlődjön. Azo­nosságot a két város fejlőd.’' életében úgy találtak; amit ott a Körösök vize a halgaz­daság ad, itt azt másfajta üzemek teremtik meg. A ta­nácsi munkában sajnos azo­nos a teendő, amikor még ma is arról beszéltek: hozzá kell szoktatni az embereket, hogy beleszóljanak területük ügyeinek intézésébe. Erre a „receptet” valahogy így fo­galmazták meg: meg kell hallgatni az embereket, ez az eredményes népfront- és taná­csi munka sikere. Mindenkit meghallgatni, mindenkivel elbeszélgetni, s ennek alapján kell összeállítani a fejlesztési terveket is. Ekkor mindig az történik, és úgy történik, ahogy a terület lakossága akarja. Amikor ajánljuk más terü­leteknek, kerületeknek is az itteni kezdeményezést és a ta­pasztalatok megismerését, mindjárt néhány tanulságra is felhívjuk a figyelmet. Ezt úgy említették az V. kerületi tanácstagok: ,,egy kerületben élünk Csabán és Szarvasra kellett jönni, hogy megismer­jük egymás munkáját”. Az elmondottak alapján szinte nehéz lenne felsorolni azt a sok színes, hasznos te­vékenységet, amit az V. ke­rületi lakosság körében foly­tatnak, külön, külön egymás­ról szinte mit sem tudva. Nem furcsa? A másik tanulság — talán a szervezés hibája — ami alig érthető az, hogy kevés szarvasi tanácstag kísérte út­juk során a vendégeket. Jól­lehet, hogy a több mint fél­száz városi tanácstagból ju­tott volna néhány vitapart­ner. A tanácsi munka közös gondjaiknak megoldására ez jótékony hatással lehetett vol­na. Mégis, ami nagyon fontos eredménye volt ennek a talál­kozónak: a személyes barát­ság kialakítására való törek­vés. Molnár Béla, a csabai veterán tanácstag gyönyörködve nézi a Körös-part remekét; az újon­nan épült mezőgazdasági tech­nikumot. Fotó: Demény Gyula títís msm-stsi q 1970. JÚLIUS 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents