Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Hotel Szerelem Bedő—Tamássy zenés vígjátékának bemutatója a 3ókai Színházban Felkai Eszter, Széplaki Endre és Cserényi Béla a Hetei Szerelemben Régi színházi gyakorlat sze-1 rint egy-egy szezont vagy az egész évi művészi munkát betetőző, mintegy összegző nagy- szabású bemutatóval — klasszikus prózával, látványos nagyoperettel — vagy egy amolyan nyár eleji, már a közelgő szünetet idéző „könnyebb fajsúlyú” mű bemutatásával zárják a j társulatok. A Jókai Színház j együttese ez évben az utóbbi megoldást követte, amikor Bedő István—Tamássy Zdenkó Hotel Szerelem című zenés víg- játékát választotta utolsó be- j mutatójául. A vidámságot, dal-j lamos melódiákat, jó szórako-' zást váró nézők nem csalatkoztak, jóllehet a bemutató nem minden vonatkozásban nyújtott maradéktalan élvezetet. A siker első számú biztosítékát a cselekmény! elemek megválasztása jelentette. Ebben Bedő István, a darab szerzője olyan v, társszerzőt” hívott segítségül, mint a 18. század egyik legnépszerűbb drámaírója: Goldoni. A Hotel Szerelem színpadán megelevenednek A fogadósné című vígjátékának szereplői, csak éppen 20. századi kiadásban, ahol a szépséges Mirando- linát Csibi, a hotel-panzió vezetője helyettesíti, a hároan széptevő lovagot a főrevizor, a sztahanovista és a giccsfestő „pótolja”, míg Fabrioió, a szerelmes pincér helyett Tóni, a hotelmindenes szerepel. E frappáns alaphelyzet nyújtotta lehetőséget igyekezett a szerző messzemenőkig kihasználni, találó aktualitásokkal, ötletes fordulatokkal vezetve a cselekményt. Nem hiányzik a darabból a szatirikus karikirozás sem, különösen a régi, sokszáz százalékos teljesítmények emlékéből élő sztahanovista, a felkapott. dúsgazdag giccsfestő, valamint a látszólag megvesztegethetetlen főrevizor jelenetei teremtenek erre alkalmat. Tamássy Zdenkó dallamdús, musicalszerű kísérőzenéje is nagyban hozzájárult a bemutató sikeréhez. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR gyakorlott vontatóvezetőt vesz fel az ormain belépésed. Jelentkezés a gyár szállítási osztályvezetőjénél lehet. 110735 Máté Lajos gondos és alapos rendezői munkát végzett. Koncepciójában helyesen érvényesítette a darab vígjátéki jellegét, emellett számos ügyes ötlettel tette még hangulatosabbá az előadást. Az együttest mértéktartó szerepformálásra ösztönözte, nem engedve a harsány megoldások csábításának. (Zsófi álnépies hangoskodásáról a szerző tehet, ez a figura még akkor is „kilóg” a darabból, ha a végső megoldáshoz nélkülözhetetlen!) A szereplők közül — primus inter pares — Székely Tamás alakításáról szólunk először. Már puszta megjelenése is légkört teremtett a színpadon. Alakításában a megvesztegethetetlen, nőgyűlölő főrevizor a szemünk előtt alakul át engedékeny, szerelmes rajongóvá. Mozdulatai, gesztusai még hitelesebbé tették szerepformálását. Felkai Eszter hotel-panzió vezetője fiatalos temperamentumával mindvégig kezében tartotta az előadás szereplőinek irányítását, ügyesen kormányozva a hotel-vendégeket a végső megoldás felé. Jó partnernek bizonyult Gálfy László is a hotel-mindenes alakítójaként. Cserényi Béla öreg sztahanovistája, valamint Széplaki Endre giccsfestője szintén hozzájárult a sikerhez. Romvári Gizi is igyekezett helytállni a rossz, nem neki való szerepben, a galgamenti tájszólás imitációjában megírt hangoskodással azonban nem tudott mit kezdeni. Az énekbetétek előadásában kitűnt Gálfy László biztos intonációja, s ez jelentős | momentum még akkor is, ha egy zenés vígjáték előadásában nem ez a legfőbb szempont. Vágvölgyi Ilona egyszerű. ízléses díszletei, ötletes jelmezei (Zsófi népies utánzaté ruháját kivéve) tetszettek, mint ahogyan hatásosak voltak a vendég koreográfus Somoss Zsuzsa táncbetétei is. A Novák Mátyás vezette zenekar láthatóan, illetve hallhatóan beleélte magát a jazzhoz, a tánczenéhez közelálló zenei betétek előadásába. összegezve megállapítható, hogy könnyű, amolyan nyár eleji szórakozást fgért és nyújtott a Hotel Szerelem bemutatója, s ez akkor is érdem, ha a produkció nem tartozik színházunk idei legjelentősebb bemutatóinak sorába. A darab is minden bizonnyal sikert arat majd a megyeszékhelyen és tájon egyaránt. Papp János Papírén maradtak a tsz-feflesztósi tervek fldotiak a gyengeség orvoslásának mádszerei Beszélgetés Kovács Lajos elvtárssal, a szeghalmi járási pártbizottság titkárával Az eddigiekből ítélve ez az esztendő is csatlakozik a korábbi természeti és elemi csapásoktól terhes esztendők sorozatához. Most is sok kárt okozó belvíz borítja a szántóföldek jó részét és esőzések sorozata gátolja a talajművelést, a növények ápolását, fejlődését. Ilyen körülmények között látszólag nem sok értelme van az évek óta gyengén vagy hullámzó eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdításáról beszélni. Csakhogy sem az idei, de a következő években! gazdálkodást sem szabad a véletlenre bízni, még kevésbé a „Majdcsak lesz valahogy, hiszen nem szánhatunk szembe a természettel” belenyugvást elhatalmasodni hagy. ni. Még a szeghalmi járásban sem, ahol pedig gyenge minőségű, szikes és nagyon belvizes földeken csökkenti az amúgy is alacsony termésátlagokat a már- már károsnak, mint kedvezőtlennek mondható időjárás. A gyenge szövetkezetekben is tapasztalható a küzdelem a termésátlagok növeléséért, a gazdálkodás megszilárdításáért és színvonalának emeléséért. — Milyen segítséget ad ehhez a küzdelemhez a járási pártbizottság? — kérdeztük Kovács Lajos elvtárstól, a járási pártbizottság titkárától. — A mi adottságaink közepette fokozottan visszatérő, állandó téma a szövetkezetek megszilárdítása. A régebbi erőfeszítések helyett csak 1967-ig lapozok vissza. Annál is inkább, mert a járási pártbizottság akkor hozott egy érdemben! határozatot a gyengén gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítására. Szerepelt ebben a lsz-ek párt- és gazdaságvezetésének megerősítése szövetkezetenként hároméves fejlesztési terv elkészítése és még több minden, amitől eredményeket vártunk, reméltül ;K Sajnos az elmúlt év végéig nemhogy csökkent volna, hanem növekedett a gyengén gazdálkodó és a mérleghiánnyal záró szövetkezetek száma. — Ezt a megállapítást a zár- számadási közgyűlések adataira vagy ezen kívül végzett vizsgálatra, elemzésre alapítja Kovács elvlárs? — Vizsga ltokra és elemzésekre. A végrehajtó bizottsági ugyanis a múlt évi gazdálkodás riasztójelzései után elővette az 1967-ben hozott határozatot és egyenként megvizsgálta: mit, hogyan hajtottak végre abból és saját terveikből az érintett szövetkezetek. Az akkori kilenc gyenge szövetkezet közül csak a dévaványai Aranykalász és az okányi Petőfi Tsz-ben tapasz- j taltunk bizonyos mérvű fejlődést. Három szövetkezetben jelentős volt a visszaesés, négyben! pedig mérleghiány keletkezett. I Az okok tanulságosak a jövőre nézve, ezért érdemes boncolgatni őket. A vizsgálat során kiderült, hogy 1967-ben a kilenc gyenge szövetkezet közül csak az említett dévaványai és okányi készített mértéktartó, megvaiósítható tervet Csak ebben a kettőben küzdöttek következetesen a kitűzött célok lépésről lépésre való megvalósításáért. Bár 1968- ban a tervezettnél magasabb árbevételt értek el, mégsem vitték túlzásba a jövedelemosztást, hanem a gazdálkodás továbbszi- lárdítására és tartalékolásra for. dították a többletbevétel ló részét. Emellett a rendelkezésükre álló fejlesztési összegeket gyorsan megtérülő beruházásokra fordították. Főleg a növénvter- mesztés gépesítésére, talajerő- utáwV’tfáxra és belvízvédelemre. A többi hót gyenge szövetkezet zömében ennek szinte az ellenkezője történt. Egyrészt hároméves fejlesztési terveik inkább kívánságlistához hasonlítottak, mint következetességre, erőfeszítésre ösztönző iránytűhöz. A terv készítésekor nem vették lágyelembe adottságaikat, a rendelkezésükre álló emberi és gépi erőiket, pénzeszközeiket, mósszóval az anyagi és műszaki bázisaikat. Ráadásul több helyütt a fejlesztési tervet is elsüllyesztették, csak a napi teendők között tévelyegtek. Azért mondom ezt, mert időszerű tennivalóik közben nem figyelték, hogy milyen hatással lesznek azok a negyed-, a fél- és az év végi ös szered meny re. A tévelygésre jellemző, hogy egyik-másik gyenge szövetkezet a melléküzemágak fejlesztését előbbre- valónak tartotta a gazdálkodás legalapvetőbb feladatánál: a növénytermesztésnél és az állat- tenyésztésnél. Űgyannyira, hogy nemcsak a pénzeszközök jó #részét fordították erre, hanem* az ehhez szükséges építkezés, anyagbeszerzés és üzletkötés kötötte le a vezetőség energiáját és a szállítókapacitás jó részét is. — Elnézést Kovács elvtárs, de olyan érzést keltettek az eddig elmondottak, mintha magukra maradtak volna 1967 után a gyenge szövetkezetek. Ügy tűnik, mintha senki sem figyelmeztette volna akkor melegében őket arra, hogy nem érnek el sikereket kívánságtervvel és az erejüket meghaladó melléküzemági vállalkozásokkal. — Nagy szavak helyett azt mondom, hogy a járási pártbizottság és a járási tanács sem buzgólkodott úgy az említett határozat meghozatala után, mint előtte. Gyenge mentegetődzés most már az, hogy akkoriban kezdődött a szövetkezetek fokozott önállóságának korszaka. Az Is, hogy az 1968 évi átmeneti eredmények megtévesztő „heje- huja lakodalom” elégedettséget keltett az irányítószervek apparátusában. Keserű tanulságként vonta most le a járási pártbizottság is, hogy nem elég csak határozatot hozni, útmutatást adni, hanem követnünk kell a határozat megvalósulását, s azt Is, hogy valóban jó irányban haladnak-e azok, akiknek útmutatást adtunk. — Értelmezhető ez úgy is, hogy az önállóság ellenére a jövőben gyakrabban látogatják a szövetkezeteket és kritikusabb szemmel figyelik majd gazdálkodásuk minden mozzanatát? — A szövetkezetek önállóságát továbbra is a legmesszebb-' menőkig tiszteletben tartjuk.! Csupán arról van szó, hogy I gyakrabban hozzuk ezután kő- j zös nevezőre álláspontjainkat minden lényegesebb kérdésben. Az csak természetes, hogy a járási pártbizottság — gondolom a járási tanács apparátusa is — nagyobb felelősséggel segíti, ösztönzi ezután a szövetkezeteket. A járási pártbizottság ismét határozatban rögzítette azokat az elképzeléseket, amelyek a következő években elősegíthetik a gyenge szövetkezetek megerősödését, s a többiek továbbfejlődését. E célok elérése természetesen elsősorban a szövetkezetek párt- és gazdaságvezetőinek, tagjai összességének erőfeszítésén, a fokozottabb és többoldalú állami támogatáson múlik. A járási pártbizottság azt javasolja a gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek, hogy újabb fejlesztési tervüket öt évre készítsék el, s adottságaiknak megfelelően hangolják azt össze | a negyedik ötéves terv népgazdaság irányelveivel, igényeivel, i Lépésről-lépésre, évről évre való fejlődésükhöz szerintünk azok a módszerek vezetnek, amelyeket az elmúlt években a dévaványai Aranykalász és az okányi Petőfi Tsz alkalmazott. Vagyis az, ha célkitűzéseiket adottságaikhoz, anyagi erejükhöz mérten szabják meg, s attól nem térnek el a meg-megcsilia- nó pillanatnyi előnyök reményében sem. Azt javasoljuk, hogy anyagi erejüket fő tevékenységükre, a gazdálkodásra, elsősorban a növénytermesztés színvonalának növelésére, erőgépekre, talajerő-utánpótlásra, belvízvédelemre, s hozzáértő szakemberek alkalmazására fordítsák a kezdeti években. Az ellenkező hiedelmek és állítások ellenére a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nem mérhe- tetelenül sok állami támogatással erősödött meg. Egyszerűen a növénytermelést alapozták meg elsősorban, s azon fejlődött jövedelmezővé gazdálkodásának többi ágazata. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tagadjuk az állami támogatás szükségességét. Annyira nem, hogy egyenesen kérjük is azt gyenge szövetkezeteink számára. A legjobban rászorulóknak továbbra is dotációt, főleg szakemberek alkalmazásához. Szeretnénk, ha, viszonyaink miatt, távlatokban is dotálná államunk a járásunkban termelt úgynevezett kiemelt termékeket, s ha az Állami Biztosító megkülönböztetett módon kártalanítaná az elemi csapás okozta károkat. A banktól azt kérjük, hogy részesítse hitelnyújtási előnyben gyenge szövetkezeteinket. Azt is szeretnénk, ha ezek a közös gazdaságok elsődlegesen kapnának kedvezményes gépvásárlási hitele- köt A lehetséges sokféle állami támogatás közül soknak tűnik ennyit is kérni. Azonban a mi gyenge szövetkezeteinknek mielőbb több évi lemaradást kell pótolniuk ahhoz, hogy szilárdnak mondható legyen a gazdálkodásuk, s aztán úgy fejlődjenek, erősödjenek, hogy ne ingassa meg, ne vesse vissza őket az eddigiekhez hasonlóan a ki>- sebb-nagyobb természeti és elemi csapás. A beszélgetés folyamán Kovács elvtárs a tennivalók nagy részét, a nagyobb felelősséget, következetességet és küzdeniakarást elsősorban a termelő- szövetkezetek pártalapszerveze- teinek, a kommunistáknak címezte. Azért, mert rajtuk is múlott, hogy helyenként egyes vezetők letérítették a gazdálkodás menetét a helyes vágányról. Rajtuk is múlott, hogy a megfontoltságot, az előrelátást a pillanatnyi érdekek hajhászása váltotta fel. Rajtuk múlik elsősorban a jövőbn is, hogy a gyenge szövetkeztek megerősödése ne a tető felrakásával, vagyis a komplex gépesítéssel, a gyárszerű melléküzemági tevékenységgel, hanem a. sziláid gazdálkodási alapok megteremtésével folytatódjon az idén és a következő években. Kukk Imre Gumivufkanizáló felszerelés és bérén- deziés sürgősen eladó. Érdeklődni: i KÖRÖSVIDÉKI CIPÉSZ f SZÖVETKEZET, Békéscsaba, Vécsey u. 14—18. x BjtíS SMSH 1970. JÜNIUS II. 5
