Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Sportpálya a lakótelepen? A Népújság 1970. május 21-1 számában e rovatban dr. Lugzi György több Kulich Gyula lakótelepi olvasó nevében „Grund vagy sportpálya?” címmel panaszos cikket írt. A levél több oldalról megvilágítva, súlyosan sérelmezi, hogy a lakótelep 15 —10-os épület mögött a beígért „grund” helyett több illetékes szerv jóváhagyásával kézilabda- pálya épül. Sérelmezi továbbá, hogy ezen a pályán nem a lakótelep gyerekei jutnak játszási lehetőséghez, hanem több vállalat és sportkör Itt akarja lejátszani kispályái bajnoki labdarúgómérkőzéseit. A kedves levélíró a saját, illetve lakótársai szemszögéből nézve, első hallásra népszerűnek ható indokot hoz fel a megkezdett építkezés ellen. Idézve a cikkből: „Féltjük gyermékein- ket, akik továbbra is kénytelenek lösznek a házak közt a betonon, szemetes kukák, tolató Skodák, Trabantok, motorbiciklik között rúgni a bőrt!?” Engedje meg, Kedves Levélíró, hogy ezek után megkérdezzem: a lakótelep felépülése óta miért nem jutott senkinek eszébe, „akár társadalmi munkában is” a gyerekek részére grundot építeni és miért nem háborodtak fel azon a mindenki által tudott tényen, hogy a kérdéses területen helyenként két métert meghaladó gaz, építkezési törmelék, kő-vakolathal máz éktelenkedett egészen .addig, míg a Városi Sportiskola, valamint a Víz- és Csatornamű SC közös összefogással egy sportpálya és egy grund építési munkálatait meg nem kezdte. Akármennyire in furcsán hangzik, igenis fel fog épülni a grund, annak ellenéire, hogy mind a mai napig ennek semmi nyoma nem látszik. A késedelem oka „csupán” az, hogy az alap elkészítéséhez szükséges kazánsalak nem áll kellő rneny- nyiségben az építők rendelkező, sere. Ez úgy vélem, a sportpálya építésének üteméből is látható. Nem tudom, melyik területre gondolt a Kedves Levélíró, amikor levelében a következő megállapítást teszi: „Nem lehet elvenni a gyerekektől azt a kevés játszóteret”. Talán csak nem arra a dzsungelre, amelyen a sportpálya épül? Egyébként ezen a területen az előzetes tanáosi elképzelések szerint gépkocsigarázsok épültek volna. A sportszervek kérésére azonban a városi tanács e picinyke területet átudta a sport ée a gyerekek számára. Igen, a gyerekek számára! A kedves levélíró és lakótársai nagyon rosszul tájékozódtak a városi tanács, a városi TS valamint a majdani kezelésre jogcoultak közös megállapodásáról. A megállapodás értelmében, a sportpálya területe be lesz kerítve, de bejárati ajtaja minden időben, bárkinek, aki azt igénybe kívánja venni, nyitva lesz. Továbbmenve: a versenycélokat Is szolgáló pálya úgy kerül megépítésre, hogy az télen — vízelárasztással — jégpályaként is használható legyen. Véleményem szerint, ma már ez is hozzátartozik a gyerekek spox'tigényének kielégítéséhez. Az sem lehet közömbös az ott lakók számára, hogy a pálya elkészülte után a mintegy 300 lakótelepi sportiskolás tanulónak nem kell kb. 1,5—2 km távolságra (VTSK—MÁV-pálya) edzésre járni, hanem otthonukhoz közel juthatnak sportolási lehetőséghez. Ezzel az amúgy is túlterhelt gyerekek számára több szabad időt biztosítunk, ami a tanulás szempontjából sem lehet közömből. A teljes tisztánlátás érdekében azt is meg kívánom jegyezni, hogy mind a pálya, mind a grund elkészülte után a Víz- és Csatornamű SC és a Városi Sportiskola kezelésébe kerül, azzal a megkötéssel, miszerint kö- telesekmindkét területet naponta gondozni úgy, hogy azok a lakótelepi gyerekek, valamint — uram bocsa’ — esetemként a sportolók igényeit is maximálisan kielégítsék. Végül, de nem utolsósorban, azt sem szabad e probléma boncolgatásakor figyelmen kívül hagyni, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. évben kelt határozata értelmében az újonnan épülő, nagyobb lélekszámú lakótelepeken sportolásra, testedzésre alkalmas területeket kell biztosítani úgy a gyerekek, mint az idősebbek számára. Ez pedig — úgy vélem — senki számára sem lehet közömbös! Vizsnyal Imre, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Békéscsabai Városi Tanácsának elnöke ígif is lehet M. J. békéscsabai olvasónk egy olyan esetről adott hírt, amilyen, sajnos, ritkábban tapasztalható, mint a negatív dolgok. Éppen ezért helyt adunk írásának, példaképül azoknak, akiktől elvárnánk, hogy hasonlóképpen viselkedjenek. „Június 6-án délelőtt történt á következő eset — írja olvasónk. — Békéscsabán a vasútállomás Jelöl a szemerkélő esőben egy mustár színű CO 14—14 jelzésű Moszkvics személygépkocsira lettem figyelmes. Amikor a DÁV-lroda elé érkezett, óvatosan lelassított, mivel ezen az útszakaszon a sok esőzés miatt nagy mennyiségű víz gyűlt össze. Piaci nap volt, s nagy forgalom. A gépkocsi vezetője ezt látván, egészen a Felszabadulási emlékműig csökkentett sebességgel haladt, óvatosan ügyelve arra, nehogy sarat, latyakot fröcsköljön szét jármüvével. Az útkereszteződésekben pedig többször Is megállt, udvariasan átengedve a gyalogosokat. Udvariasságból, előzékenységből jelesre vizsgázott o kocsi vezetője." Szomjúhozók A békéscsabai SZTK rendelő- intézetet látogató betegek köréből többen tették már szóvá lapunk szerkesztőségénél, hogy az amúgy is hosszú várakozásokat nehezíti, hogy a betegek nem tudnak hozzájutni friss üdítő italhoz, mert sehol az épületben nincs büfé. A vidékiek pedig azt nehezményezték, hogy szendvicset, egyéb élelmiszert nem tudnak venni, várakozás közben a város különböző pontjain levő boltokat nem kereshetik fél. Ezért javasolták, hogy a kisker. vagy a vendéglátó tegye lehetővé az intézetben egy büfé üzemeltetését. Ezúton továbbítjuk a betegek kérését. Válasz Zúzmara-ügyben A Népújságban „Szerkesszen velünk” rovatában „Zúzmara és kérdőjel” címmel árpoblémá- val foglalkozó cikket közöltek. A két bolt közötti árkülönbözet valóban fennállt, mentségünkre felhozzuk, hogy az új mechanizmusban gyakori az árak le-, vagy felfelé való változása, illetve a különböző beszerzési forrásoknál nem azonos a beszerzési ár. Jelen esetben a 71. sz. villamossági boltunk vásárlása ez év áprilisában történt, mikor is ezen ritkán keresett cikk ára; már lényegesen olcsóbb volt. Természetesen a jelentkező áreltérésekre központunk megfelelően intézkedni szokott. Sajnálatunkra — mint már fent jeleztük —, ezen ritkán keresett és kis volumenű cikk elkerülte figyelmünket. Intézkedtünk a szóban forgó cikk árának egységes leszállítására. Cikküket köszönettel vettük, mert felhívta fig-Jelmünket a hibákra. Cs. Szabó Imre UNT VERZÁL Kiskereskedelmi VaJlalait főosztályvezetője Nyomozás rúdelem után „Két hónapja nem szól a rádióm, Mini-Super készülék és csak rúdelemmel működik. Azt azonban hiába keresem a boltokban, nem kapok”. „Bejártam Gyulát, Békéscsabát és a megye több rádió-műszaki boltját, sőt a Centrum Áruházban is jártam, hogy rúd- elemet vegyek a Mini-Super rádióhoz, amit ajándékba kaptam. Azonban egy idő óta — körülbelül két hónap — nem tudom működtetni, mert hiába nyomozok rúdelem után, nem kapok”. Ilyen, és ehhez hasonló tartalmú leveleket, bejelentéseket kaptunk az elmúlt hónapban, s a hozzáfűzött véleményeket kiki vérmérséklete szerint közölte. A tény viszont ettől még tény marad: valóban nem lehet kapni sehol az üzletekben Hídelemet. Egyik olvasónk azt kérdezte, hogy vajon a kereskedelemmel, vagy a gyártóvállalattal van-e a baj? Ennek a kiderítéséhez kérte segítségünket, s megpróbáltuk ml Is kinyomozni, azonban teljesen sikertelenül. Olvasóinkkal együtt kérdezzük a gyártóvállalattól: miért nem lehet kapni rúdelemet? A választ sürgősen várjuk, reméljük, megnyugtató lesz. Vízben a Pajtás-sor A békéscsabai Pajtás-sori új házak lakóinak helyzete — bár közel sem olyan súlyos —, nagyon hasonlít az árvízzel sújtott családokéhoz. 8 ha — mint mondják — hamarosan nem kapnak bajukra orvoslást, az a veszély fenyegel őket, hogy tönkremennek a házak, alááznak a falak. Többen fordultak hozzánk Ilyen bejelentéssel az elmúlt napokban, mintha csak egyszerre telt volna be a pohár. Igaz, ehhez a telítettséghez hozzájárult a napokban lehullott sok csapadék is. A lakók panasza nem újkeletű, a sajtó, a rádió, sőt a televízió is foglalkozott vele az elmúlt évek során. Am hiába volt minden, hiába juttatták el az illetékesekhez, azonkívül, hogy néhány szivaty- tyút beállítottak, sok nem történt. is 30—35 centiméteres víz áll sokhelyütt. Az utak nincsenek feltöltve több utcában, s a környék lakói most már nem tudják, kihez forduljanak, hogy orvoslást kapjanak. Mindenütt csak ígérgetéseket hallottak eddig. Igaz, a szivattyúk egy ideig dolgoztak, de mint egyik olvasónk Írja: a Pajtás-sori vízátemelő szivattyúknak alacsony a teljesítménye. Jelenleg egy 15 centiméteres átmérőjű csövön nyomják a vizet, s ez nagyon kevés ahhoz, hogy a környéken levő utcák talajvizét elvezessék. Nem értjük, miért nem üzemel az a nagyteljesítményű szlvaty- tyú, amelyet a tavasszal állítottak be. Tudjuk — fejezi be levélírónk —, hogy vannak ennél súlyosabb problémák is, melyek megoldásra várnak. De az itteni lakóknak ez a legnagyobb és legsürgősebb. Kérjük a tisztelt Az esőzések még csak súlyosbították a helyzetet. Az idén már háromszor kiöntött a Pajtás-soron végighúzódó csatorna, elárasztva a kerteket, a házak környékét vízzel. Volt olyan eset, amikor 70—80 centiméteres szennyes ár töltötte meg az udvarokat, kerteket, s a házak tulajdonosai csak gumicsizmában tudtak közlekedni. Az állapotokat rajzunk is illusztrálja. Bár az idő némileg javul, ma | szerkesztőséget, hogy ha lehet, akkor segítsenek ennek megoldásában és figyelmeztessék az illetékeseket. Az V. kerületi lakók gondján sajnos, nem tudtunk segíteni, azonban bejelentésüknek helyt adunk, ha úgy tetszik, legyen figyelmeztetés az illetékeseknek. Reméljük azonban, hogy az állapotokat enélkül is tudják és mindent elkövetnek a helyzet mielőbbi javítására. némi mellékzöngével „Kényelem vagy rendelkezés?” cím alatt cikk jelent meg Rácz Sándor dobozi lakos panaszával kapcsolatban. Kifogásolja, hogy Békéscsaba és Gyula autóbuszállomásoikoai miért csak elővételben váltott menetjegy, gyei, illetve bérletjeggyel lehet az autóbuszjártokra felszállni. Felteszi a kérdést, hogy ka- lauzi kényelemről, vagy rendelkezésről van-e szó? Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy nem kalauzi kényelemről, hanem rendelkezésről van szó. Az autóbuszállomásokon, ahol elővételi pénztár üzemel, a menetjegyeket a pénztárnál kell megvásárolni, nem az autóbusz- járat kalauzánál. Ezt a rendelkezést különösebben nem szükséges magyarázni, amilyen természetes, hogy a MÁV-állomá- sokon is a pénztárnál kell a jegyet megvásárolni és a vonatra csak érvényes utazási igazolvánnyal lehet felszállni, ugyanilyen természetes ez az autó- buszállomásokon is. Aki az utol. só percben érkezik az autóbusz, állomásra, számolnia kell azzal, hogy még jegyet is kell vásárolnia és esetleg nem lesz ülőhelye. Ezzel a MÁV-állomásokon is számolnia kell, sőt ha érvényes utazási igazolvány nélkül száll fel a vonatra, a menetjegy árán túlmenően 10,— forint pótdíjat is tartozik fizetni. Ha az utas számára ez a MÁV-nái természetes, miért nem v°lna a2 a MÁVAUT-nál? Az autóbuszközlekedés területén az a törekvés, hogy a nagyobb forgalmú helyeken fokozatosan épüljenek autóbuszállomások, minél kiterjedtebb legyen a forgalmi szolgálat és a pénztári hálózat. . Mindez az utazókzönség jobb' kiszolgálása érdekében történik. Fokozatosan el kell oda érnünk — elsősorban a távolsági járatoknál —, hogy a menetjegyeket ülőhelybiztosításs’dl adjuk ki, az autóbuszra történő beszállítás ülésrajz alapján történik. Itt is az jár jobban, aki menetjegyét elővételben, időben meg. vásárolja, nem az utolsó percre hagyja. A jövőben az utazás kulturált, ságának, a kiszolgálás minőségének javítása érdekében a fentiek mindinkább előtérbe kerülnek. Szabó Lajos, AKÖV személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezető • » • Nagyon helyesnek tartjuk az AKÖV ilyen irányú törekvését, azonban a mai viszonyok között kissé furcsának hat, mivel általános tapasztalat, hogy az autóbuszoknál — jármű híján — legtöbbször igen nagy a tumultus, nincs elegendő ülőhely és az utasok örülnek, ha egyáltalán fölfémek egyes járatokra. Az ilyen intézkedések mostani bevezetése éppen olyan, mintha valaki előbb a slusszkulcsot ve. szí meg — hogy maradjunk az autós témánál —, és azután a gépkocsit.
