Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Lehet szabálysértés nélkül is Békéscsabán meglehetősen sokan folytatnak működési engedély nélküli ipartevékenységet olyanok, akiknek állandó munkahelyük van és valamilyen szakmában dolgoznak. A szabad idejüket használják fel arra, hogy kontárkodással mellékkeresethez jussanak. Ha a lakossági szolgáltató, javító igényeket a vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok megfelelően kielégítenék, senkinek sem lenne szüksége a kontárok munkájára. De — tudjuk — a kereslettől messze elmarad a kínálat. Ám, aki valamilyen módon jövedelemhez jut, annak az állam iránt bizonyos kötelezettségeket is teljesítenie kell. A kontár azonban ezek alól kivonja magát, ami érthetően sérti azokat, akik — amellett, hogy felelőssé tehetők a munkájukért — adót is fizetnek. Aki működési engedély nélkül folytat ipartevékenységet, szabálysértést követ el. Ha tetten érik, megbírságolják, ami különösen ismétlődés esetén komolyabb pénzösszeg kifiztésére való kötelezést jelent. Az effajta vállalkozás tehát eléggé kockázatos. Annak viszont megvan a lehetősége, hogy bárki működési engedélyt kérjen, vagyis legalizálja a tevékenységét. A városi tanács a lakossági szolgáltató, javító munka elősegítésére működési engedélyt ad ki. Persze csak akkor, ha a feltételek megvannak hozzá. Ilyen a szakmai képzettség, a kellő gyakorlat, a büntetlen előélet és természetesen a vállalat, üzem vezetőjének a hozzájárulása. Mindez a kisipar becsületének védelmét és a megrendelők érdekét szolgálja. Azt Is érdemes tudni, hogy működési engedély iránti kérelemmel a városi tanács ipari szakigazgatási szervéhez lehet fordulni. P. B. Takarékszövetkezet Bucsán Takarékos emberek a bucsai- ák. Ezt bizonyítja az is, hogy betétállományuk jelenleg meghaladja a 3,5 millió forintot A különböző kölcsönök igénylői is jelentős összeget vették már fel házépítésre, bútorvásárlásra stib. A gond viszont eddig az volt, hogy minden befizetéskor és kölcsönfelvételkor Szeghalomra kellett utazniuk. A helybeliek éppen ezért örömmel fogadták a község vezetőinek azt a javaslatát, hogy létesítsenek takarékszövetkezeti fiókot Bucsán, Az új szövetkezet meg is alakult, s a füzesgyarmati központhoz tartozik. Tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság ma, csütörtökön délelőtt 9 órakor ülést tart Békéscsabán, a megyei tanács irodaházában. A tanácskozáson megvitatják a vasúti és közúti szállítások jelenlegi helyzetét, majd a résztvevők tájékozódnak az informatív jelentések alapján a TÜ- ZÉP, a hűtőház és a zöldáruk »állításáról és gondjairól. Munkavédelem a kórházban A békéscsabai Kórházban és Rendelőintézetnél a korszerűtlen elhelyezés miatt a dolgozók munka, és egészségügyi helyzete sok kívánnivalót hagy maiga után. Bár az utóbbi éveikben az erőfeszítések nyomán valamelyest enyhült a helyzet, de még mindig messze áll attól, amit a dolgozókról való gondoskodás megkíván és amelyet a rendelkezéseik előírnak. Legtöbb problémát a szülészeten, belgyógyászaton és részben a sebészeti osztályon dolgozók szociális helyiségének hiánya okozza. Kezdetleges állapot uralkodik a gazdasági hivatal, a gépkocsivezetők, műszaki és konyhai dolgozók szociális ellátásában. Nincs önálló öltözőhelyiségük és megfelelő tisztálkodási lehetőségük. Bár rendszeresen megtartják a balesetvédelmi oktatást, mégis — éppen a felsorolt hiányosságok miatt — az elmúlt évben két üzemi baleset történt, amelyek, szerencsére csak könnyebb sérülést okoztak. A két intézetnél dolgozók szociális helyiségeinek biztosítása, mintegy 20—25 millió forintba kerülne. Sajnos, a kórház saját erőforrásából ez* nem tudja megoldani. A vérkonzerváló állomás helyiségeinek felszabadulásával tervezik, hogy a rendelkezésükre álló anyagi fedezetből a lehetőségefehe7 mérten javítani kívánják — a dolgozók egészség- és munkavédelmét. Hajnal a sütőüzemben Napirenden: A témáknak illő környe-1 zetben, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szanazugi üdülőjében tartotta meg legutóbbi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. Az első napirend ugyanis az úgynevezett viza közművesítésről, a másik pedig a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának munkájáról szólt. Takács Lajos, a Körösvidőid Vízügyi Igazgatóság igazgató- főmérnöke, a MTESZ megyei szervezetének elnökségi tagja tanulmánynak beillő jelentésben elemezte a közműves vízellátás és a szennyvízcsatornázás jelenlegi helyzetét, valamint a negyedik ötéves tervidőszakra tervezett fejlesztést. Az előterjesztésből mindenekelőtt kitűnt, hogy megyénkben a vízellátás korszerű fejlődése a harmadik ötéves tervben kezdődött el. 1957 és 1962 között épült meg a békéscsabai vízmű első szakasza, 1961-től pedig sorra alakultak a községi és városi vízműtársulatok, amelyek az érdekeltek hozzájárulásából és jelentős állami támogatás igénybevételével kezdték megépíteni a vízműveket. Az elmúlt tíz évben a vízellátás fejlesztési ütemét tekintve megyénk fejlődése lényegesen gyorsabb volt, mint az országos | vagy az iparilag fejletlen megyék átlaga. A megye négy városa és 75 községe közül közműves vízellátással a négy város és 27 község rendelkezik. A jelenlegi helyzet sze- j rint a megye közműves vízellátottsága 31 százalékra tehető, s így az országos átlaghoz képest igen elmaradott. Éppen ezért a negyedik ötéves terv egyik fontos feladata a további fejlesztés, az elmaradás csökkentése, illetve teljes megszüntetése kell hogy legyen. Ennek megfelelően, az előzetes tervek szerint a mostani 31 százalékról 64 százalékra fejlődik az ellátottság színvonala. Az értékelés — s ez nem mond ellent az előbbinek — megállapította, hogy a vízmű- vesítés fejlesztése jelenleg jól halad. A fejlesztési munkák a városok nagyobb részében cél- csoportos állami beruházásból, Gyulán és a községekben társulati erőforrásokból folynak. Pillanatnyilag a megye négy városában és 11 községében vannak folyamatban építési és vízműbővítési munkálatok. A tervek szerint az elkövetkező öt esztendőben társulati alapon 22 település vízműve épül meg, illetve fejeződik be. Most és a jövőben azonban | nem kevésbé nagy gondot jelent a szennyvízcsatornázás, melynek — mint a jelentés is megállapította — elvileg szorosan kellene követnie a közműves vízellátás fejlődését. Mindez elsősorban a közintézményekre, a többszintes beépítésű lakótelepekre és az ipari területekre vonatkozik. Ennek ellenére a csatornaellátottság országosan is, megyénkben pedig különösen elmaradt a követelményektől. Jól érzékelteti ezt, hogy a lakossághoz viszonyítva még ez év végén is csak mindössze három százalékot ér el az országos 28 százalékkal szemben. A megyei aránynál — érthető módon — lényegesen jobb a városok helyzete, de mégsem lehetünk elégedették, mivel nagyon sok a jövőbeni pótolnivaló. Éppen amiatt, hogy jelenleg a közműves vízellátottság és a csatornaellátottság között igen nagy a különbség, indokolt az az elhatározás, mely szerint a negyedik ötéves tervben a városokban és a városiasodó községekben elsősorban ezeket az eltéréseket kell csökkenteni. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, tetemes összeg szükséges. Az előzetes számítások szerint az elkövetkező tervidőszakban a megye vízellátásának, csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése csaknem 681 millió forintot igényel. A pénzügyi fedezet forrása: célcsoportos állami beruházás, társulati érdekeltségi hozzájárulás, vízügyi alap, valamint a helyi és járási tanácsok támogatása lehet e feladatok végrehajtásához. A vizi közművesítés fejlesztésének megvitatása mindenképpen hasznos volt, mivel egyáltalán nem közömbös, hogyan értékelhető a mai helyzet és milyen elképzelések megvalósításával lehetne azon az el- j következő esztendőkben változ- tatni. Az ülés második témája sokban kiegészítette az elsőt. A MTESZ megyei szervezetének I elnöksége ugyanis megtárgyalta a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának eddigi munkáját. A tudományos szervezet taglétszáma hatvan, jogi tagjainak száma kilenc. Létszámát tekintve tehát nem nagy csoport. Jelentősége azonban annál nagyobb, mert munka- területe igen sokrétű. A szervezet igyekezett is ennek eleget tenni, hiszen sok-sok vízvédelmi és szennyvízöntözési rendezvénnyel segített a természeti környezet védelme iránt felkelteni az érdeklődést és kibontakoztatni a cselekvést. Nem kevesebb gondot fordított ezenkívül az olyan fontos tennivalók megértetésére és megoldására, mint amilyen a termálvizek komplex hasznosítása, a belvízgazdálkodás, a vízhasznosítás, a vízellátás és csatornázás, valamint a vízgazdálkodás. A csoport különböző szakmai előadásaival és rendezvényeivel, javaslataival sokat tett eddig — állapították meg a vitában felszólalók. — Ugyanakkor tanácsolták, hogy törekedjen a taglétszám növelésére, nyújtson, módszerbeni és szakmai segítséget a községi tanácsoknak, mi-. vei ilyen vagy amolyan víz-1 gondok mindenütt vannak. Az elnökség ülésén Kő- I rösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezeteinek titkára ezt követően arról tájékoztatta a részvevőket, hogy tárgyalásokat folytattak a Békéscsabán felépülő Technika Házával kapcsolatban. Elmondta, hogy júliusban már hozzákezdenek az épület tervezéséhez. Ezután a zrenjanini testvérszervezettel kötött megállapodásról, a szakemberek kölcsönös tapasztalatcsere-látogatásáról tájékoztatta a megjelenteket. Végül az elnökség a megyéből eltávozott Lányi Frigyes helyébe Peity Frigyest, a Békés megyei Tégla. és Cserépipari Vállalat főmérnökét választotta meg a műszaki fejlesztési bizottság elnökévé. P. P. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat Nagy János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartja június 13-án, szombaton délelőtt 9 órától 12 óráig a hivatali helyiségében, Békéscsabán Felsőkörös sor Irodaház. A néhány héttel ezelőtt Kuná- gotán üzembe helyezett fogyasztási és értékesítő szövetkezet sütőüzeme kiválóra vizsgázott. így vélekedik erről nemcsak Kuná- gota, hanem a környékbeli községek lakossága is, mert minden reggel 6 órakor már friss, meleg kenyér és péksütemény várja a munkába sietőket. Képünkön a fonott kalácsok sütésre előkészítését mutatjuk be. Fotó: Balkus Imre ne legyen tűz Mezőkovácsházán megtörtént az 1969—1970-es tűzrendészeti ellenőrzés. A nagyközség 2143 épületéből 1885-öt vizsgált meg a 16 területfelelős. Utóelenőr- zésre csak 18 esetben került sor. Az épületek tűzrendészeti ellenőrzéséhez nagy segítséget nyújtottak a kéményseprő vállalat dolgozói is. A mezőkovácsházi testületek tagjai évről évre fokozódó aktivitással és felkészültséggel vesznek részt a megelőző tűzrendészeti munkában. A kalászosok tűzvédelmében jelentős mértékben járulnak hozzá a népgazdaság és az állampolgárok javainak védelméhez. Tavaly a nyári veszélyes időszakban tűzeset nem keletkezett, az idén pedig fokozott gondossággal készülnek a mezőgazdasági termények védelmére, mivel több jelenség alaposabb munkára ösztönöz: általában emelkedő tendenciát mutat a gondatlansággal összefüggő és a gyerekek okozta tűzesetek száma és kárértéke. A termelőszövetkezeteknél a soron következő gépszemlék alkalmával hívják fel a figyelmet a tűzrendészettel kapcsolatos hiányosságokra. A mezőgazdasági termelés növekedésével és az újabb technológiák alkalmazásával fokozódik a tűzveszély, ami egyre nagyobb feladatok elé állítja a tűzrendészet egész szervezetét, ezen belül a testületeket és különösen azok területfelelőseit. Nem kisebb a tennivaló mentő tűzrendészeti vonatkozásban sem, különös tekintettel a nagy kiterjedésű és egy tagban álló, még le nem aratott terményekre, vagy betakarítást követően a termények és szálas takarmányok koncentrált elhelyezésére. BtnÉsmmssn 1970. JÜNIUS 11. 3
