Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
ÍV egy ven nyolc dolgos év után Fiatalok és idősek köszönnek rá reggelenként, miközben a balt felé tart. Ég Vígh Józsi bácsi viszonozza kedvesen, arcán a tőle megszokott mosollyal. Ügy, ahogyan ezt évtizedek óta teszi. Csak az utóbbi években mindln. kább fáradtabban. Közben gondolataiban már az igazi pihenést jelentő nyugdíjas napokat latolgatja. Mert régen volt 1922 szeptembere, amikor Szeghalmon SchiL linger vegyeskereskedő boltjában, mint inaűgyerek a pult mögé állt. Azóta negyvennyolc év telt el. Csaknem félévszázad, amely számára sem csak a munkát jelentette. Min+ annyi hozzá hasonló, ő sem tudott menekülni a háború szenvedései elől, de később egyéni tragédiájától sem. amikor iß elvesztette nagylányát. Megannyi emberi megpróbáltatás után azonban képes volt mindig újra kezdeni életét és hasznos tagjává lenni a társadalomnak. Egészség, emberség ; Vígh Józsi bácsi e negyven- nyolc év alatt mindvégig megmaradt a pult mellett Mint ahogyan szőkébb hazájához, Szeghalomhoz sem hűtlen. Ott maradt a „Sárréti”,emberek között. Azok között, akik emberré formáltak. Éveikig a FŰSZERT, majd az Ipercikk Kiskereokedelmi Vállalat szeghalmi fiókjánál dolgozott, mindig felelős beosztásban. A földművesszövetkezethez 1961- ben került, boltvezetőnek. Pár évvel ezelőtt, amikor Békés megyébe is eljutott az önkiszolgáló rendszer híre, ő örömmel vállalta az ismeretlen kereskedelmi for. ma bevezetését. És mint azelőtt a FÜSZÉRT-nél és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, a szövetkezet önkiszolgáló boltjában is bizonyított. Még néhány hónap és nyugdíjba vonul a szeghalmiak Józsi bácsija. Példamutató kereskedő, munkájával háromszor érdemei, te ki a „Kiváló dolgozó” kitüntető jelvényt. Közben az évek során öt fiatal sajátította él mellette a kereskedői munkát, méghozzá magas szinten. Egykori tanulód közül némelyek már évek óta vezető beosztásban dolgoznak. Az általa vezetett önkiszolgáló boltból került ki két évvel ezelőtt a szövetkezeti pánztáras- verseny országos győztese is. Kívánjuk Józsi bácsinak, hogy nyugdíjba vonulása után még tsok éven át élvezze negyven- nyolc évi munkásságával derekasan kiérdemelt pihenést. Balkus Imre — Nem vállalna más munkakört? — kérdezte dr. Tóth Mihály, a Békés megyei Tégla- és Cberépipari Vállalat üzemi orvosa Újlaki Aladártól, akinek az ismétlődő hurutos megbetegedése már kezdett veszélyessé válni. A beteg hosszú évekig hordta ki a téglát az égetőkemencéböl. Igaz, nem egyedül, az ő szervezete azonban képtelen volt elvi. selni a sűrűn ismétlődő hirtelen hőmérséklet-változásokat, ami télen bent és kint néha az 50— 60 fok különbséget is elérte. Újlaki Aladár többszöri unszolásra végül is elfogadta az orvos tanácsát. Mivel pedig éppen gépjárművezetői tanfolyam, ra járt, a vállalat kilátásba helyezte, hogy — vizsga után — gépkocsivezető lehet. Nem kellett sokat várnia, hamarosan a volánhoz került. Azóta 6 év telt el és soha beteg nem volt. Innen akár nyugdíjba is mehet. Grábner Antal villanyszerelő néhány évvel ezelőtt úgy érezte, hogy bal lábát és kezét alig tudja mozgatni. Azelőtt soha nem ismert fáradtságot, ezért a betegség« nagyon elkeserítette. Az üzemorvos vizsgálat után eltiltotta a szakmájával járó nehezebb munkától. Nemsokára olyan munkakörbe került, ami szoros kapcsolatban áll a szakmájával. TMK- elóadónak osztották be, ahol az elektromossággal összefüggő feL adatokat látja el. Az egészségi állapota nem romlott tovább, a munkája pedig teljes értékű. Jóleső érzés tölti el, hogy ilyen humánusan intézték sorsát és megállapítja: — A vállalat nehéz helyzetben sem hagyja magára a dolgozókat. Ez persze viszonzással jár. Az üzemi orvos szerepe Dr. Tóth Mihály 11 évvel ezelőtt körzeti orvos volt az egyik községben. Szeretett volna visz- szakerülni Békéscsabára, szülővárosába, ahol diákéveit is töltötte. Annak idején — mint er. zsébethelyi fiatalember —, már dolgozott a táglagyárban, nem volt tehát ismeretlen számára a nehéz fizikai munka. Ez késztette a téglagyár vezetőit arra, hogy felkérjék, vállalja el az üzemorvosi állást. Vállalta. Azóta kitűnő a két békéscsabai téglagyár egészség- ügyi ellátása. Orvosi tevékenysége hamarosan a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat többi gyáraira is kiterjedt. Dr. Tóth Mlihály minden mun- kaheílyet ismer, tudja, ' hogy egészségügyi állapotának megfelelően kit hol lehet vagy nem lehet foglalkoztatni. Napi teendőinek ellátása mellett évenként kétszer minden gyárban megvizsgálja a munkakörülményeket és a változásokra javaslatot tesz. A vállalat Ilyenkor azonnal intézkedik. A dolgozók bizalommal fordulnak hozzá, maguk közé tartozónak vallják őt. Aki beteg, amellett kiáll, ám a. rendelőben olykor ilyen vélemény is elhangzik: — Édes barátom, maga szimulál. 0 volt az úgynevezett rehabilitáció egyik kezdeményezője. Mit is jelent ez egészségügyi vonatkozásban ? — Vannak, akik olyan szervi elváltozásban szénvednek, amelynek következtében — ha eredeti munkakörükben maradnak —, egészségi állapotukban további romlás következik bé. Ennek megelőzésére a dolgozót olyan munkakörbe helyezik, ahol a még meglevő képességeit tudja hasznosítani. Nem éppen definíciónak szánja ezt dr. Tóth Mihály, de talán így a legkönnyebb megérte, ni. Ehhez magyarázatul hozzáfűzi: — Lényeges, hogy ne csak a beteg feleljen meg az új munkahely követelményeinek, hanem a munkahely is a dolgozó egészségi állapotának. Rendelkezés / • 1 rr írja elő Papp Erzsébet 1950-ben a békéscsabai 1-es számú téglagyár présgépénél dolgozott. Egészen fiatal lány volt. Munka közben rosszukét fogta el és már csak a kórházi ágyon tért magához. Megdöbbentőn látta teljesen bepólyázott kezét és csak azután tudta meg, hogy milyen súlyos szerencsétlenség érte. Elvesztette három ujját Addig egy kiváló brigádnak volt a vezetője, nagyon jól keresett is és egyik napról a másikra mindennek vége lett. Kétségbeesésében nem hagyták magára. Az anyagi segítség mellett a gyár vezetői arra ás ígéretet tettek, hogy felgyógyulása után telefonközpontba helyezik. Így is történt. Azóta Papp Erzsébet a telefonközpontos. A teljes egészségét nem lehetett visz- szaadni, de az önbizalmát, életkedvét, igen Ö pedig ezért hálát érez a társadalom iránt. Abban az időben ugyan még gesztus volt a rehabilitáció. Nem kötelezték rá az üzemeket. Ma már — 1968-tól — központi rendelkezés írja elő. A békéscsabai két téglagyárban azonban már 11 évvel ezelőtt létrejött a rehabilitációs bizottság, amely 1963-tól, a Békés megyei Tégla- . és Cserépipari Vállalat megala- : kulááa óta minden gyárra kiterjedő hatáskörrel működik. Azóta a bizottság 46 dolgozó ügyében foglalt állást, amely minden esetbén megfelelt az egyéni és társadalmi érdekéknek egyaránt. A vállalat érdeke is A rehabilitációs bizottság há- S romtagü. A vállalat ég a szak- | szervezet megbízottja mellett, ott ! az üzemorvos is. A főszerep az : utóbbira jut, hiszen ő az, aki • az érintett személy egészségi ál. lapota alapján el tudja bírálni, hogy számára további egészségkárosodás nélkül mi a legmegfelelőbb munkakör. Sőt azt is, hogy a megmaradt képességeit hol, melyik munkahelyen tudja a legjobban gyümölcoöztetni. Az egyéni és vállalati érdek tehát összekapcsolódik. Biztosított marad a dolgozó egzisztenciája, mert az új beosztásában gyakorlatilag 100 százalékos a munkája, a keresete pedig — legalábbis lényegesen — nem csökken. A vállalat sem jár rosz- szul, mert a kifizetett munkabér arányban áll a teljesítménnyel. Neon másodsorban kell számításiba venni a dolgozókról való gondoskodásnak ennél a formájánál az erkölcsi hatást. Talán még annyit érdemes tudni, hogy a vállalat igazgatója eddig minden esetben elfogadta a rehabilitációs bizottság javas, latát és személyesen is szorgalmazta, hogy az megvalósuljon. Abban a sikerben, hogy a vállalat immár kétezer is kiérdemelte a legmagasabb állami elismerést, megkapta a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, nem kis szerepe van a dolgozókkal való törődésnek, a humanizmusnak. Pásztor Béla Jelentés a májusi Jégkárokról Május második felében, az általában jégveszélyesnek tartott időszakban egyes vidékeken idén is pusztításokat okozott. A jelentések szerint Baranya megye déli részét „kapta el” naJön a nyári szezon Eleken, az új eszpresszó előtt hamarosan ernyös, nyári asztalokat állítanak fel. Képünkön: a bctonozó-brigád munkában. gyobb területeken a jég. Ugyanakkor Kiskunhalason 600 hold- nyi szántó és kertészet szenvedett jégkárt és mellette még 300 holdnyi szőlő kapott jégesőt. Ezeken a vidékeken eléggé súlyos a puszítás. a károkat azonban véglegesen csak a betakarítást megelőző időszakban lehet majd megállapítani. A hét eleji csapadék különben országszerte kedvezően éreztette hatását. Feltűnően felüdültek a növények, friss erőre kaptak a kalászosok és a szántóföldi kertészeti kultúrák. A gyümölcsösökben is javította a terméskilátásokat a június eleji csapadék. Kockázat Jólöltözött „erősen középkorú" férfi válogat a textilüzletben. Gépkocsi üléshuzatot akar venni. Szebbnél szebb variációkban bontják ki magukat előtte a sokszínű bútorvásznak. Nehezen tud dönteni. Tétovár. topog, mint ama bizonyos galamb, s minden második szavaz, hogy: „a feleségem”. A: üzlet délelőtti lanyha forgalmi lehetővé teszi, hogy hárman ii ott sürögjenek körülötte. Hiába minden rábeszélés, nem megy a választás. Egy mégis csak megtetszik neki. Absztrakt minta, harsogó narancsvörös feketével. Köztünk szólva a legrondább. — Talán ezt — mondja bizonytalanul. Az eladó hóhérmozdulattal nyúl az ollóért. Már vágná is. Neki igazán mindegy. — Nem! — riad meg a vevő — ne vágja le. öt után visszajövök a feleségemmel. Az eladó görcsösen markolja a méterrudat, de szocialista szektorhoz méltóan uralkodik magán. Én is visszamentem öt után. Köztünk maradjon, kiváncsi voltam, hogy ilyen ritkán látható, jól fejlett papucsnak, milyen felesége lehet. Ott voltak. Jól sejtettem. Az aszonyka jóval fiatalabb és jóval határozottabb a férjénél. — Ezt kérem — mutatott az egyikre. Természetesen nem arra, amit a férj délelőtt majdnem megvásárolt. — Igen; délelőtt volt itt az úr. de nem tudott választani; nem vállalta a kockázatot — mondja a segéd. — Nem vagyok én Kloss... Ezt az egyet tényleg nem lehetett ráfogni. — SGy — Óz atlanti-óceán legmélyebb pontja Kétszáz millió évvel ezelőtt még a felszín közelében volt. Ezt állapította meg Bruce C. Heezen professzor (Columbia Egyetem), az Eastward hajóról folytatott kutatásai során, a Porto-Rico táján levő 8200 méter mély tengermélyedésben. Dr. Heezen korallszirt-marad- ványokat fedezett fel és ezek 15 méternél mélyebben nem képződnek. A lesüllyedés valószínűleg annak a 150 millió év előtti földkéreghasadásnak a következménye volt, amely az amerikai földrészeket elszakította az eurafrikai tömbtől és létrehozta az Atlanti-óceánt. Versenyzongora Most már biztos, hogy Fischer Anni háromszoros Kossuth-dí- jas Kiváló Művész június 15-én hangversenyt ad Békéscsabán. Az érzékeny hallású zenebarátok megnyugtatására közöljük, hogy a nem mindennapi bemutatóra az Országos Filharmónia versenyzőn gorát hozat Békéscsabára, amelyet az előadás előtt hangolnak fel. Ez a „hadművelet” ötezer forintjába kerül a rendezőknek. Gorkij filmportréja A „Klim Szamgin élete” című regényen dolgozva ábrázolják Gorkijt annak a filmhíradó részletnek a kockái, amelyet a leningrádi filmesek felhasználtak Gorkijról szóló filmjükben. E részleteken kívül még számos filmdokumentumot gyűjtöttek össze, amelyek életének utolsó évtizedében örökítik meg a nagy írót. A „Találkozások Gorkijjal”! című film több részlete szovjel és külföldi írókkal folytatót beszélgetései közben, s a szovjet írók első kongresszusának szó-1 noki emelvényén ábrázolja Gorkijt. A filmben Gorkijról szóló visszaemlékezések, Saljapinnal, Solohowal, Fagyejewel, Glad- kowal, s az orosz és a szovjet kultúra más kimagasló személyiségeivel váltott levelei is helyet kaptak. 1970. JÚNIUS 7. 5
