Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

ÍV egy ven nyolc dolgos év után Fiatalok és idősek köszönnek rá reggelenként, miközben a balt felé tart. Ég Vígh Józsi bá­csi viszonozza kedvesen, arcán a tőle megszokott mosollyal. Ügy, ahogyan ezt évtizedek óta teszi. Csak az utóbbi években mindln. kább fáradtabban. Közben gon­dolataiban már az igazi pihenést jelentő nyugdíjas napokat latol­gatja. Mert régen volt 1922 szeptem­bere, amikor Szeghalmon SchiL linger vegyeskereskedő boltjá­ban, mint inaűgyerek a pult mö­gé állt. Azóta negyvennyolc év telt el. Csaknem félévszázad, amely számára sem csak a mun­kát jelentette. Min+ annyi hozzá hasonló, ő sem tudott menekülni a háború szenvedései elől, de ké­sőbb egyéni tragédiájától sem. amikor iß elvesztette nagylányát. Megannyi emberi megpróbálta­tás után azonban képes volt mindig újra kezdeni életét és hasznos tagjává lenni a társada­lomnak. Egészség, emberség ; Vígh Józsi bácsi e negyven- nyolc év alatt mindvégig meg­maradt a pult mellett Mint aho­gyan szőkébb hazájához, Szeg­halomhoz sem hűtlen. Ott ma­radt a „Sárréti”,emberek között. Azok között, akik emberré for­máltak. Éveikig a FŰSZERT, majd az Ipercikk Kiskereokedelmi Válla­lat szeghalmi fiókjánál dolgozott, mindig felelős beosztásban. A földművesszövetkezethez 1961- ben került, boltvezetőnek. Pár évvel ezelőtt, amikor Békés me­gyébe is eljutott az önkiszolgáló rendszer híre, ő örömmel vállalta az ismeretlen kereskedelmi for. ma bevezetését. És mint azelőtt a FÜSZÉRT-nél és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, a szövetkezet önkiszolgáló boltjá­ban is bizonyított. Még néhány hónap és nyug­díjba vonul a szeghalmiak Józsi bácsija. Példamutató kereskedő, munkájával háromszor érdemei, te ki a „Kiváló dolgozó” kitün­tető jelvényt. Közben az évek so­rán öt fiatal sajátította él mel­lette a kereskedői munkát, még­hozzá magas szinten. Egykori ta­nulód közül némelyek már évek óta vezető beosztásban dolgoz­nak. Az általa vezetett önkiszol­gáló boltból került ki két évvel ezelőtt a szövetkezeti pánztáras- verseny országos győztese is. Kívánjuk Józsi bácsinak, hogy nyugdíjba vonulása után még tsok éven át élvezze negyven- nyolc évi munkásságával dere­kasan kiérdemelt pihenést. Balkus Imre — Nem vállalna más munka­kört? — kérdezte dr. Tóth Mi­hály, a Békés megyei Tégla- és Cberépipari Vállalat üzemi or­vosa Újlaki Aladártól, akinek az ismétlődő hurutos megbetegedé­se már kezdett veszélyessé vál­ni. A beteg hosszú évekig hordta ki a téglát az égetőkemencéböl. Igaz, nem egyedül, az ő szerve­zete azonban képtelen volt elvi. selni a sűrűn ismétlődő hirtelen hőmérséklet-változásokat, ami télen bent és kint néha az 50— 60 fok különbséget is elérte. Újlaki Aladár többszöri un­szolásra végül is elfogadta az orvos tanácsát. Mivel pedig ép­pen gépjárművezetői tanfolyam, ra járt, a vállalat kilátásba he­lyezte, hogy — vizsga után — gépkocsivezető lehet. Nem kel­lett sokat várnia, hamarosan a volánhoz került. Azóta 6 év telt el és soha be­teg nem volt. Innen akár nyug­díjba is mehet. Grábner Antal villanyszerelő néhány évvel ezelőtt úgy érezte, hogy bal lábát és kezét alig tud­ja mozgatni. Azelőtt soha nem ismert fáradtságot, ezért a be­tegség« nagyon elkeserítette. Az üzemorvos vizsgálat után eltil­totta a szakmájával járó nehe­zebb munkától. Nemsokára olyan munkakörbe került, ami szoros kapcsolat­ban áll a szakmájával. TMK- elóadónak osztották be, ahol az elektromossággal összefüggő feL adatokat látja el. Az egészségi állapota nem romlott tovább, a munkája pedig teljes értékű. Jóleső érzés tölti el, hogy ilyen humánusan intézték sorsát és megállapítja: — A vállalat nehéz helyzetben sem hagyja magára a dolgozó­kat. Ez persze viszonzással jár. Az üzemi orvos szerepe Dr. Tóth Mihály 11 évvel ez­előtt körzeti orvos volt az egyik községben. Szeretett volna visz- szakerülni Békéscsabára, szülő­városába, ahol diákéveit is töl­tötte. Annak idején — mint er. zsébethelyi fiatalember —, már dolgozott a táglagyárban, nem volt tehát ismeretlen számára a nehéz fizikai munka. Ez kész­tette a téglagyár vezetőit arra, hogy felkérjék, vállalja el az üzemorvosi állást. Vállalta. Azóta kitűnő a két békéscsabai téglagyár egészség- ügyi ellátása. Orvosi tevékeny­sége hamarosan a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat többi gyáraira is kiterjedt. Dr. Tóth Mlihály minden mun- kaheílyet ismer, tudja, ' hogy egészségügyi állapotának megfe­lelően kit hol lehet vagy nem lehet foglalkoztatni. Napi teen­dőinek ellátása mellett évenként kétszer minden gyárban meg­vizsgálja a munkakörülménye­ket és a változásokra javaslatot tesz. A vállalat Ilyenkor azon­nal intézkedik. A dolgozók bizalommal for­dulnak hozzá, maguk közé tarto­zónak vallják őt. Aki beteg, amellett kiáll, ám a. rendelőben olykor ilyen vélemény is elhang­zik: — Édes barátom, maga szi­mulál. 0 volt az úgynevezett rehabi­litáció egyik kezdeményezője. Mit is jelent ez egészségügyi vonatkozásban ? — Vannak, akik olyan szer­vi elváltozásban szénvednek, amelynek következtében — ha eredeti munkakörükben marad­nak —, egészségi állapotukban további romlás következik bé. Ennek megelőzésére a dolgozót olyan munkakörbe helyezik, ahol a még meglevő képességeit tud­ja hasznosítani. Nem éppen definíciónak szán­ja ezt dr. Tóth Mihály, de ta­lán így a legkönnyebb megérte, ni. Ehhez magyarázatul hozzá­fűzi: — Lényeges, hogy ne csak a beteg feleljen meg az új mun­kahely követelményeinek, ha­nem a munkahely is a dolgozó egészségi állapotának. Rendelkezés / • 1 rr írja elő Papp Erzsébet 1950-ben a bé­késcsabai 1-es számú téglagyár présgépénél dolgozott. Egészen fiatal lány volt. Munka közben rosszukét fogta el és már csak a kórházi ágyon tért magához. Megdöbbentőn látta teljesen be­pólyázott kezét és csak azután tudta meg, hogy milyen súlyos szerencsétlenség érte. Elvesz­tette három ujját Addig egy kiváló brigádnak volt a vezetője, nagyon jól ke­resett is és egyik napról a má­sikra mindennek vége lett. Két­ségbeesésében nem hagyták ma­gára. Az anyagi segítség mellett a gyár vezetői arra ás ígéretet tet­tek, hogy felgyógyulása után te­lefonközpontba helyezik. Így is történt. Azóta Papp Er­zsébet a telefonközpontos. A tel­jes egészségét nem lehetett visz- szaadni, de az önbizalmát, élet­kedvét, igen Ö pedig ezért há­lát érez a társadalom iránt. Abban az időben ugyan még gesztus volt a rehabilitáció. Nem kötelezték rá az üzemeket. Ma már — 1968-tól — központi ren­delkezés írja elő. A békéscsabai két téglagyárban azonban már 11 évvel ezelőtt létrejött a re­habilitációs bizottság, amely 1963-tól, a Békés megyei Tégla- . és Cserépipari Vállalat megala- : kulááa óta minden gyárra kiter­jedő hatáskörrel működik. Azóta a bizottság 46 dolgozó ügyében foglalt állást, amely minden esetbén megfelelt az egyéni és társadalmi érdekék­nek egyaránt. A vállalat érdeke is A rehabilitációs bizottság há- S romtagü. A vállalat ég a szak- | szervezet megbízottja mellett, ott ! az üzemorvos is. A főszerep az : utóbbira jut, hiszen ő az, aki • az érintett személy egészségi ál. lapota alapján el tudja bírálni, hogy számára további egészség­károsodás nélkül mi a legmeg­felelőbb munkakör. Sőt azt is, hogy a megmaradt képességeit hol, melyik munkahelyen tudja a legjobban gyümölcoöztetni. Az egyéni és vállalati érdek tehát összekapcsolódik. Biztosí­tott marad a dolgozó egziszten­ciája, mert az új beosztásában gyakorlatilag 100 százalékos a munkája, a keresete pedig — legalábbis lényegesen — nem csökken. A vállalat sem jár rosz- szul, mert a kifizetett munkabér arányban áll a teljesítménnyel. Neon másodsorban kell számí­tásiba venni a dolgozókról való gondoskodásnak ennél a formá­jánál az erkölcsi hatást. Talán még annyit érdemes tudni, hogy a vállalat igazgatója eddig minden esetben elfogadta a rehabilitációs bizottság javas, latát és személyesen is szorgal­mazta, hogy az megvalósuljon. Abban a sikerben, hogy a válla­lat immár kétezer is kiérdemel­te a legmagasabb állami elisme­rést, megkapta a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Vándor­zászlaját, nem kis szerepe van a dolgozókkal való törődésnek, a humanizmusnak. Pásztor Béla Jelentés a májusi Jégkárokról Május második felében, az általában jégveszélyesnek tar­tott időszakban egyes vidékeken idén is pusztításokat okozott. A jelentések szerint Baranya me­gye déli részét „kapta el” na­Jön a nyári szezon Eleken, az új eszpresszó előtt hamarosan ernyös, nyári aszta­lokat állítanak fel. Képünkön: a bctonozó-brigád munkában. gyobb területeken a jég. Ugyan­akkor Kiskunhalason 600 hold- nyi szántó és kertészet szenve­dett jégkárt és mellette még 300 holdnyi szőlő kapott jégesőt. Ezeken a vidékeken eléggé sú­lyos a puszítás. a károkat azon­ban véglegesen csak a betakarí­tást megelőző időszakban lehet majd megállapítani. A hét eleji csapadék külön­ben országszerte kedvezően éreztette hatását. Feltűnően fel­üdültek a növények, friss erőre kaptak a kalászosok és a szántó­földi kertészeti kultúrák. A gyümölcsösökben is javította a terméskilátásokat a június eleji csapadék. Kockázat Jólöltözött „erősen középko­rú" férfi válogat a textilüzlet­ben. Gépkocsi üléshuzatot akar venni. Szebbnél szebb variáci­ókban bontják ki magukat előtte a sokszínű bútorvásznak. Nehezen tud dönteni. Tétovár. topog, mint ama bizonyos ga­lamb, s minden második szav­az, hogy: „a feleségem”. A: üzlet délelőtti lanyha forgalmi lehetővé teszi, hogy hárman ii ott sürögjenek körülötte. Hiába minden rábeszélés, nem megy a választás. Egy mégis csak megtetszik neki. Abszt­rakt minta, harsogó narancs­vörös feketével. Köztünk szólva a legrondább. — Talán ezt — mondja bi­zonytalanul. Az eladó hóhérmozdulattal nyúl az ollóért. Már vágná is. Neki igazán mindegy. — Nem! — riad meg a vevő — ne vágja le. öt után visszajövök a felesé­gemmel. Az eladó görcsösen markolja a méterrudat, de szo­cialista szektorhoz méltóan uralkodik magán. Én is visszamentem öt után. Köztünk maradjon, kiváncsi voltam, hogy ilyen ritkán lát­ható, jól fejlett papucsnak, mi­lyen felesége lehet. Ott voltak. Jól sejtettem. Az aszonyka jóval fiatalabb és jó­val határozottabb a férjénél. — Ezt kérem — mutatott az egyikre. Természetesen nem arra, amit a férj délelőtt majdnem meg­vásárolt. — Igen; délelőtt volt itt az úr. de nem tudott választani; nem vállalta a kockázatot — mondja a segéd. — Nem vagyok én Kloss... Ezt az egyet tényleg nem le­hetett ráfogni. — SGy — Óz atlanti-óceán legmélyebb pontja Kétszáz millió évvel ezelőtt még a felszín közelében volt. Ezt állapította meg Bruce C. Heezen professzor (Columbia Egyetem), az Eastward hajóról folytatott kutatásai során, a Porto-Rico táján levő 8200 mé­ter mély tengermélyedésben. Dr. Heezen korallszirt-marad- ványokat fedezett fel és ezek 15 méternél mélyebben nem képződnek. A lesüllyedés való­színűleg annak a 150 millió év előtti földkéreghasadásnak a következménye volt, amely az amerikai földrészeket elszakí­totta az eurafrikai tömbtől és létrehozta az Atlanti-óceánt. Versenyzongora Most már biztos, hogy Fischer Anni háromszoros Kossuth-dí- jas Kiváló Művész június 15-én hangversenyt ad Békéscsabán. Az érzékeny hallású zenebará­tok megnyugtatására közöljük, hogy a nem mindennapi bemu­tatóra az Országos Filharmónia versenyzőn gorát hozat Békés­csabára, amelyet az előadás előtt hangolnak fel. Ez a „hadműve­let” ötezer forintjába kerül a rendezőknek. Gorkij filmportréja A „Klim Szamgin élete” cí­mű regényen dolgozva ábrázol­ják Gorkijt annak a filmhíradó részletnek a kockái, amelyet a leningrádi filmesek felhasznál­tak Gorkijról szóló filmjükben. E részleteken kívül még számos filmdokumentumot gyűjtöttek össze, amelyek életének utolsó évtizedében örökítik meg a nagy írót. A „Találkozások Gorkijjal”! című film több részlete szovjel és külföldi írókkal folytatót beszélgetései közben, s a szovjet írók első kongresszusának szó-1 noki emelvényén ábrázolja Gor­kijt. A filmben Gorkijról szóló visszaemlékezések, Saljapinnal, Solohowal, Fagyejewel, Glad- kowal, s az orosz és a szovjet kultúra más kimagasló szemé­lyiségeivel váltott levelei is helyet kaptak. 1970. JÚNIUS 7. 5

Next

/
Thumbnails
Contents