Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Kilencvenezer tonna papír A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára az egyik legfiatalabb városunk legfiatalabb gyárai közé tartozik. Két éve termel folyamatosan. Ezen idő alatt közel 90 ezer tonna famentes, fatartalmú iró. és nyomópapírt adott a nép. gazdaságnak. A dunaújvárosi gyárban a termelés évröl-évre folyamatosan emelkedik. A fokozatos felfutásban az idén megközelíti, jövőre pedig eléri a tervezett maximális kapacitást a gyár. A közelmúltban fejeződött be egy új kalandersor szerelése, Négyszáz úttörő évzárója A békéscsabai Űttörőhiíz szakköri évzáró ünnepségét a héten tartották. Az új úttörőház szakköreiben befejeződött az első „tanév”. A 22 szakkör 25 csoportjában 400 úttörő és kisdobos tevékenykedett. A Tanácsköztársaság útjáról történt átköltözés csak a jaminai gyerekeknek okozott problémát — egy részük a nagy távolság miatt elmaradt. Horváth Imréné, az Űttörő- ház igazgatója évzáró beszédében elemezte az egyes szakkörökben egy év alatt végzett munkát. A bábosok, az irodalmi színpad és az énekkar szép sikere mellett hangsúlyozta, hogy a többi, kevésbé látványos szakköri tevékenység is magas színvonalon folyt. A legjobban dolgozó gyerekéit könyvjutalmat vagy oklevelet kaptak, majd az úttörő-színpad, a társastánc-szakkör és az úttörő kamarakórus félórás műsorral szórakoztatta az ifjú közönséget. Az évzáró után kiállítást nyitottak meg a szakkörök vezetői. A tablók s a tárlókon látható tárgyak szépen dokumentálják az egyéves munkát. Nagyon ötletesek a bélyegekből, ú jságíki vonatokból, képekből összeállított történelmi, művészeti, technikai tematikájú tablók, de sok látogatót vonzottak a technikai szakkörök ügyes mintapéldányai is. A kiállítást június 13-ig lehet megtekinteni. A «aß M 13!®, JÚNIUS 7. »melynek üzembe helyezésével javult a dunaújvárosi papír minősége. Képünkön: Néhány tekercs papír a 90 ezer tonnából. (MTI fotó) Mint ismeretes, az algyői szénhidrogénmezőt majdnem köziépen szeli át a Tiszia és árterülete, de délikeleti részét is a Maros védvonalai határolják. Az új olaj mezőn több milliárd értékű beruházások építése folyik, amelyek árvíz előli mentése ma Csongrád megye egyik legnagyobb problémája Szeged védelmén kívül. A mező ez évi termelését már az egymillió tonnára tervezték. Természetesen az árvízveszély nélkül. A szolnoki Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség az árvízveszélyre való tekintettel külön rendelkezést adott ki a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak, és a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzemnek, hogy a vízügyi szakemberek előrejelzésének megfeüelően kezdje meg a veszélyeztetett területek értékes olajipari berendezéseinek kimentését. Hozzájárult ahhoz is, hogy ha indokolttá vá. lik, termelő olajkutatkaft is lezárjanak. A felügyelőség vezetője helyszíni szemlét tartott a veszélyeztetett területein. Megbeszélést folytatott Forgó Lászlóval, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével, majd Jándi András hajóskapitánnyal víziúton tekintette meg az olaj- mező védelmére folyamatban levő munkálatokat. A mezőt négy veszélyforrás is fenyegeti. Ezek közül különösen veszélyes a_ Maros—Tisza torkolatánál levő gátak átszakadása, mert ez esetben a Maros és a Tisza háromszögében levő, már lezárt termelőkutak és három tankállomás kerülne víz alá. Ez a terület egyébként is az olajmező legmélyebb pontja. A másik nagy veszélyt a Tápé—Al- győ közötti gátszakadás jelenti.. Itt különösen erősítésre szorul a vesszőséri gátőrház körüli töltés, amelynek átszakadása Tápén és Algyőn kívül a mező nagyobbik részét, több tankállomást, az ideiglenes barakktábort, az épülő ipartelepet, a tízezer tonnás főgyűjtőt és a termelés zömét adó olajkutakat fenyegeti. Az árvízvédelmi parancsnokság e gátszakasz védelmére határozta el a mintegy hét kilométer hosszú szorítógát megépítését. Ennek elkészültéig is a veszélyes töltésszakaszt műanyagHernvnc vagon eper svéd exportra Alig néhány éve. hogy meghonosodott megyénkben a földieper. A vitamindús tavaszi illatos gyümölcs jó termést hoz. A Békéscsabai Hütőházban mélyhűtött, cukrozott epret előszeretettel Vásárolják svéd exportra. A hűtőház a környékbeli kollektív gazdaságokkal mintegy 120 holdon termeltet földiepret. Rekordtermésre volt kilátás, a gyakori esőzés miatt azonban mintegy 20—30 százalékos kieséssel számol az tizem. A földieperből — 25 dekós csomagolásban — harminc vagonnyit szállítanak svéd exportra. Kútfúró és Kaiánépíiő Közös Villalat Kútfúró és Kázartépitő Közös Vállalatot alakított az orosházi Üj Élet és a dánszentmiklósi Rákóczi Tsz. Az újdonsült szövetkezeti vállalat olyan szakipari területre ad kiváló mesterekből álló brigádokat, ahol rendszerint munkáshiánnyal küzdenek. A felsőbb szervektől az egész ország területére megkapták a működési engedélyt. A vezetőség a tervet nagy gonddal készítette el, s július elsején áll munkába félszáznyi dolgozó. fóliával és más technikai eszközökkel fokozottan védi. Sajnos, még csaknem három hétre tehető a veszélyes időszak, s az átázott, szivárgó gátak nem sok reménnyel kecsegtetnék. Megerősítésük sem egyszerű feladat, mert az uszályokon érkező anyagokat csak átrakással lehet átvinni az algyői vasúti híd alatt a túlságosan magas vízállás miatt. Á szorítógát építésében az olajosok is kiveszik részüket. Az árvízvédelmi munkálatokhoz eddig több mint harminc munkagépet és egyéb gépjárművet adtak. Mintegy kétszázan szintéin a gátak védelmén dolgoznak. Az olajipar szivattyú-aggregát- jai végzik a veszélyezetett műtárgyak cementtejjel való erősítését is. Ezzel akarták elvégezni a veszélyes gátszakaszok beto- nitos tömítését is, azonban a súlyos gépek alatt az átázott gátak olyan veszélyesen süllyedtek meg, hogy a műveletet abba kellett hagyni. Hingl Józisef üzemegységvezető hat fúró- és lyukbefejező berendezést költöztetett ki a veszélyeztetett területről. A fúróA Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén vitatta meg a városi tanácshoz tartozó vállalatok és intézmények dolgozóinak munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi és balesetelhárító tevékenységét. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnál dolgozók munkakörülményei megfelelők. A vállalat betartja azokat az előírásokat, amelyek védő felszereléseket és berendezések alkalmazását rendeli el azokon a helyeken, ahol | arra szükség van. A vállalat speciális tevékenységéből adódóan a város Morzsák Varga András operaénekes vezietésével művészek látogattak Makó térségébe, hogy a gátakon szolgálatot teljesítő katonáknak, vízügyi dolgozóknak műsort adjanak. A katonai találékonyság rögvest megmutatkozott. Megkérdezték Varga Andrástól, hogy a gát koronáján vagy a töltést támasztó padkán rendez- zenek-e be színpadot, öltözőt, súgólyukat és orchestert. A töltés koronáját választotta, mivel onnan messzebbre lehet látni és a fiúk a pádkán komótosan el tudnak helyezkedni. Mindjárt feliratok születtek és a gát bél egy darabkát kineveztek színpadnak, súgólyuknak, orches- temek, öltözőnek. A rendezők mindezt tudatták a művészekkel. Azután oper^áriáktól. operett számoktól, táncdaloktól és magyarnótáktóí zengett a környék. Amikor Makótól 4—5 kilométerre felfedezték az árvízvédekezés minden eddiginél legveszedelmesebb buzgárját, hozzáláttak Makó kitelepítéséhez. A gyermekeket, az időseket és aj nőket Szentesre, Hódmezé-1 vásárhelyre menekítették. Gyors munka volt, mégis alapos, hiszen a kitelepítésre engedélyebrigádök már az új fúrási pontokon dolgoznak. A termelő vállalatnál Juratovics Aladár üzemvezetőnek viszont huszonöt olajtermelő kutat kellett lezárnia. Ezeket külön jelzőcsövekkel látták el, hogy a vízijárművek a kútfejszerelvényeket le ne törjék. A tankállomások tartályait teljesen feltöltötték és a felúszás ellen lerögzítették. Az olajkutak termelését a legvégsőkig fenntartották, de a növekvő vadvíz miatt ezeket már úgyis fel kellett adni, hiszen a termelőcsövek paraffintalanítását már elvégezni nem bírták. Súyos termelési kiesésekre kell számítani az algyői olaj- mezőn. Az eddigi felmérések szerint napi 600 tonna kőolajról és 90 ezer köbméter földgáztermelésről kellett lemondania a szegedi üzemnek. A legjobb esetben is az árvízveszély miatt 15 —20 ezer tonna kőolaj és csaknem négymillió köbméter földgáztermelést kell a veszteséglistára írni. A szegedi üzem azonban kész arra is, hogy ezt az adósságot az év végéig még ledolgozza. F. I. területén szétszórtan találhatók a munkahelyeik és a dolgozók tisztálkodási lehetősége nem mindenütt megoldott. Ez megszűnik az új telephelyen létesítendő szociális épület üzembe helyezésével. A baleseteket vizsgálva kiderült, hogy az elmúlt évben a vállalatnál nyolc üzemi baleset történt — amelyből kettő volt súlyosabb — s ezek miatt 288 munkanap esett ki a termelésből. A vállalat vezetősége a balesetek további csökkentése érdekében elrendelte a munkavezetőkön kívül a csoport- és j brigádvezetők számára is a | munkavédelmi vizsga letétedét. a gátról zett időnek csak felét vették igénybe. A ba.i közeledtél látva a makóiak nem vitatkoztak. Volt azonban egy érdekes eset: az egyik fiatalasszony azt kérte az érte siető katonáktól, hogy maradhasson. Közölték az asszonynyal, hogy a kiürítés parancs’ Megszegni nem lehet.. így hált neki is, mint a többieknek, mennie kell! Az asszony mégis próbálkozott. Előszedte női rafinériáját és azt mondta a kis- katanáknak: „Ha itt hagynak, akkor mindannyian itt alhátnak nálam”. A kiskáténak egymásra mosolyogtak és megjegyezték: „Mindannyian? Kicsit sokan lennénk. Így hát szedje a batyuját és menjünk, mert Vásárhelyen már vetett ágy várja.” Makónál egy csoportban egész csokorravaló buzgárt fogtak el. Máshelyen szintén viaskodtak a fakadó vizekkel. Ahol baj volt, oda elsősorban katonákat rendeltek, akik újra és újra beigazolták mennyire urai a helyzetnek. Így volt ez akkor is, amikor Koloncsák alezredessel találkoztunk a töltésen. Egy elfogott buzgár zsák oszlopának tetején néhány percre pihenőt rendelt el, mert a katonák a gyors munka következedében elfáradtak. A zsákvár, mely a buzgárt ölelte, lehetett 7—8 méter magas és 3—4 méter széles köralakú. E buzgár mellett továbbiak elfogásán dolgozlak a közmunkára kirendelt polgári erők. A védekezésit szinte egy- időben kezdték el, mégis a katonák negyedannyi idő alatt készen lettek, mimt a polgáriak. Hogyan lehet ez? A magyarázat roppant egyszerű. Koloncsák alezredes és katonái huzamosabb idő óta együtt dolgoznak a katonai ismeretek elsajátításán és annyira ismerik egymást, hogy a parancsnok arcmozdulatábói is tudják mikor, mit kell tenniük. Most is így volt. Koloncsák alezredes csak intett, és nyomban húszan-harmtncan termettek körülötte. Várták az eligazítást, hogy fiatal hévvel, lendülettel melyik buzgárra vessék magukat. Makó megmenekült, mert a buzgárokat mind elfogták. S ha valaha megírják majd a Maros 1970. évi májusi árhullámának levonulásának történetét, akkor bizonyára néhány bekezdést szentelnek a Központi Tiszthelyettesi Iskola parancsnokainak, növendékeinek, akik egy emberként álltak helyt, megmutatták, hogy növendék létükre is legények a gáton. Amikor a művészcsoport befejezte töltésen adott műsorát, indultak Makóra, ahol a pihenőben levő alakulatok és a férfi lakosság várta őket. Az immár harmadik hete tartó kemény küzdelerrtberuis jól jötlt, jól esett a muzsika és a dal. Ekkor tudódott ki, hogy Varga András operaénekes apátfalvi születésű. Szülei is ott élnek. Ezért elsők között lépett színpadra. Amikor az újrázásnak is eleget tett, gépkocsiba ült és meglátogatta szüleit A műsor végén ismét a színpadon volt. A színfalak mögött könnyes szemmel mondott köszönetét a körülötte levő katonáknak, akikről az édesapja azt mesélte, hogy Apátfalva nekik köszönheti nyugalmát, békéjét. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az apátfalvi részen a Központi Tiszthelyettesi Iskola növendékei védték a töltést, akkor a kapott elismerés, köszönet, di. csérét a mi katanafSainknak szól. Közöttük szép számmal voltak olyanok is, akik a Szamos partjáról vonultak be megyénk valamelyik laktanyájába es a Maros partján tudták meg, hogy szülői Házukat elsodorta a szennyes áradat. Mondani sem kell, hogy milyen nagy erőbevetéssel dolgoztak valamennyien. Dupsi Károly Fokozódó veszélyben az algyői olaja sezó Nyolc üzemi baleset az elmúlt évben az Ingatlankezelő Vállalatnál
