Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Megjelent a zöldborsó — Olcsóbb lett a földieper — Nagy a kínálat baromfiból A békéscsabai heti piacon a szokásosnál nagyobb volt a fer- Különösen nagy meny- primőr árust hoztak a termelők elsősorban zöldborsót, mely újdonságként számít, bár az ára elég magas, kilója 20' forint — dientet ben a pesti piaccal, ahol már 15 forintért, sőt a zöldség, és gyümlöcsboltokban 14 forintért ás lehet kapni. Egyébként zöldborsóból a termelők összesen 64 kilogrammot hoztak. Sok volt a saláta és a kara-' lábé is, sajnos azonban az ára j nagyon tartja magát, sőt a saláta drágább lett. A békéscsabai piacra összese^ 9 ezer 850 fej salátát hoztak, s 1,50 forintért kínálták darabját. A karalábét még mindig darabra adják; 1,50 —2 forint az ára. Négyezer 240 darab érkezett. A karfiol is megjelent már, bár kevés volt, mindössze 70 kilogramm', ára 20 forint Zöldpaprikából 5020 darab volt, átlagosan 1,50—2 forintért adták. Az uborka kilója 12 forint — korábban az űrietekben már ÍO forintért is lehetett kapni — összesen 230 kilogramm érkezett A retek csomója 1,50 és 1545 csomót kínáltak a termelők. A zöldhagyma valamivel olcsóbb lett, 1910 csomó volt és 1 forintért adták csaknem mindenütt. Különös, hogy az igen kedvelt parajból nagyon csökkent a felhozatal a korábbi piacokhoz képest Szombaton mindössze 25 kriograipm volt s az ára sem éppen kevés, 8—10 forint. Az új burgonya viszont lényegesen olcsóbb, átlagosan számolva 8 forint volt. Kelkáposztából 50 kilogramm volt, s ez igen kevés a korábbiakhoz képest az ára 10 forint. Sokak kedvence a gomba, amelyből nem nagyon válogathattak a háziasszonyok, átlagos ára 25 forint volt. A gyümölcspiacon már az új termés dominált, cseresznyéből 61 kilogrammot hoztak, ára 10 forint és még sokan voltak, akik csomóra adták. Ezzel szemben a pesti piacokon bőséges mennyiségben kapható és lényegesen olcsóbban is mint Békéscsabán. A földieper-termelők szintén sokat hoztak ebből az ínyenc csemegéből, összesen 413 kilogrammot s már 20—25 forintért is adták kilóját. Az alma aranykorszaka lehanyatlott, alig 4 mázsát hoztak a termelők, az ára 5—7 forint volt. A szokásosnál több volt a baromfi, összesen 329 pár csirkét hoztak, kilója átlagosan 30 forint tyűkből 157 pár volt, melyet 20—24 forint kilónkénti egységárban adtak. A tojás ára 1,10 forint, összesen 12 ezer 500 darab volt. Nagyobb az öntudat, mint az üzem Meddig húzódik az új öntöde építésének jóváhagyása ?-Már régebb óta a vasöntödében dolgozom. Jó a kereset s az igazgató is, a párttitkár | is szinte lesi az emberek gon- | dolatait. Mindennel és mindenkivel törődnek. Egy ismerősöm mondta ezt hetekkel ezelőtt, akiről tudtam, hogy régebben inkább kötetlen munkahelyeken, főleg maszekoknál szeretett dolgozni. A békéscsabai vasöntöde már régebb óta hirdet munkásfelvételt. így lényegében már kiegészült a létszám. Igaz, hogy főleg a környékbeli községekből. A beutazás azonban az embereknek sem válik előnyükre, de a pártszervezeti és üzemi életnek sem. Bármilyen fontos napirendet tárgyal a párttaggyűlés, vagy a termelési értekezlet, a vidékiek sietnek a vonathoz. Jelenleg sajnos tűi kicsi az üzem területe, a sok épület, nyersanyag- és készárukupacok között alig tud megfordulni egy teherautó. Zsúfoltak a munkatermek is. Kicsi az ebédlő, az öltöző és a fürdő. Ráadásul most néhány lány és asz- szony is jelentkezett munkára. öltözőül az eddigi pártirodát adták oda nekik, a fürdőt is kiszorítják hamarosan. Kénytelenek a szűkös helyen csaknem száz emberrel dolgoztatni, mert az évi ezer tonna kapacitásukra legalább 1700 tonna terhelés kerül. Év közben ugyanis nemcsak a vállalatok toldják meg rendeléseiket, hanem a különböző intézmények is szinte naponta kérnek soron kívül valami ki- sebb-nagyobb öntvényt. — Annyi embernek való ez az üzemi amennyivel indult: harmincnak — mondja a párt- titkár. — De hát a szükség törvényt bont. — Bontja azt más is — teszi hozzá Molnár Zoltán igazgató. Már négy éve húzódik egy új üzem építésének jóváhagyása. Az újabb és újabb sürgetésünkre leginkább csűrés-csavarás a válasz. Legutóbb azt a javaslatot kaptuk, hogy másik két vállalattal kooperáljunk. Egyelőre én nem tudom elképzelni, hogyan tudnánk összeegyeztetni profiljainkat. Mitagadás, sokszor még 2 szakácsnő sem fér el egy tűzGazdag káposzlaszüre! Szakosított szarvasmarhatelep Új sütőüzem épül az újkígyóst Aranykalász Isz-ben Az esős időjárás ellenére serény munkát lát a járókelő az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben. Megkezdték a földieper „szüretet”, szedik és szállítják a korai káposztát. A vitamindiús korai zöldségből rekordtermést takarítanak be. Hamarosan termőre fordul a zöldborsó is. — Az idén rendkívül nehéz „karbantartani a határt” — mondja erről Csík Péter elnök. TiMi^orikígyó. sívsigy mire jó a kritika? Mielőtt tengerikígyóvá nőne a Vésztői ÁFÉSZ éttermének közegészségügyi helyzetét pro- és kontra kritizáló vitasorozat, | szeretnénk feltenni a pontot ar- j ra a bizonyos i betűre, és legfőképpen azt szeretnénk, ha a vitát most már tett követné. Miről is vem szó? A közelmúltban a Népújság hasábjain három alkalommal is szóltunk Vésztő Község Tanácsa Végrehajtó Bizottságának május 15-i tanácsülésén tárgyalt, illetve annak kapcsán felmerülő ÁFÉSZ-étterem problémáiról. Először, hivatkozva a tanácsülés elé vitt beszámolóra megírtuk, hogy az étterem és a presszó egészségügyi állapota alatta marad a joggal elvárt szintnek, s nem felel meg az előírásoknak. Másodszor az ÁFÉSZ vendéglátó osztálya vezetőjének levelét közöltük. A levél feladója — enyhén szólva — megalapozatlannak ítélte a kritikát és helyesbítést kért. Véleményének helyt adtunk, de nem helyesbítettünk, hiszen a „Kinek a figyelmébe. című május 21-én megjelent cikkben ismételten hivatkoztunk a szakértőkből álló bizottság elmarasztaló véleményére. Tanácstalanságunknak adtunk kifejezést a témában harmadik alkalommal közreadott jegyzetben, amikor is az egymásnak ellentmondó információkért (amelyek közül egyik biztosan pontatlan) a vitázókra hárítottuk a felelősséget. Ennyit a múltról. A jelen pedig: Vésztő község tanácselnökétől kapott levél, valamint egy újabb vizsgálatról szóló jegyzőkönyv. Ez a jegyzőkönyv ismételten dokumentálja, hogy a Vésztői ÁFÉSZ étterme, konyhája, eszpresszója nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak és a különböző helyiségek piszkosak, rendetlenek. Az kétségtelen, hogy a tanács végrehajtó bizottsága a Népújságban közölt megjegyzés hatására rendelt el újabb vizsgálatot és — sajnos — a második ellenőrzés is negatív volt. akárcsak az első. Az ÁFÉSZ vezetői biztosan nem örültek ennek, de végül is ők hívták ki maguk ellen a közvélemény rosszallását; hiszen ahelyett, hogy rendet tettek volna saját portájukon, a bizonyítványt igyekeztek megmagyarázni, némiképpen félrevezetve bennünket és a nagyközönséget is. Nem vagyunk biztosak abban, hogy most, a kétszeri vizsgálat után nem írnak-e újabb tiltakozó levelet az ÁFÉSZ vezetői, hiszen kényelmesebb dolog a hiányosságokat takargatni, mint azokat orvosolni. Előzőleg talán arra számított az ÁFÉSZ osztályvezetője — amint arra máshol és máskor is akadt példa — a jegyzőkönyv elkészítésének tényével befejeződik a vizsgálat is? S vajon az első, az egészségtelen körülményeket feltáró ellenőrzés után a község egészségügyi. illetékesei a revíziós munka végzésének szorgalmával fáradtak-e, az előírás-szerű működés betartásán? E kérdés újabb kérdést szül. hiszen a két vizsgálat között rövid idő telt él; nem lett volna célravezető az önigazolás és a hiányosságok újbóli megállapítása helyett a korrigálás mielőbbi végrehajtására ösztönözni? A hibák feltárása nem jelenti azoknak orvoslását is. Ez — ha úgy tetszik — a következő lépés. De ezt a lépést már az ÁFÉSZ vezetőinek kell megtenni, mégpedig a községi tanács, illetve az egészségügyi szervek vezetőinek intenciói alapján. Végül is a vitát nem ez a cikk és nem is a második vizsgálat torja le, hanem az ominózus étterembe, vagy presszóba járó vésztői közönség véleménye. Mindaddig pedig, amíg a fenti, vendéglátónak csúfolt helyek valóban nem lesznek vendéglátóik, addig nemcsak az ÁFÉSZ vezetőit illeti a kritika. B. I. Kézi szövés helyett gépi szövés Megkétszerezi termelését a Mezőberényi Textilipari Ktsz A Mezőberényi Textilipari Ktsz a Magyar Gyapjúfanó és Szövőgyártól 24 mechanikai szövőgépet vásárolt, melyet folyamatosan helyez üzembe. Ezzel lehetővé vált a kézi szövés megszüntetése. Jelenleg már 36 mechanikai szövőgép áll a ktsz rendelkezésére, melynek felén ellenszolgáltatásul a kedvezményesen átadott gépekért, bérmunkában szitaszövetet készít a szövőgyárnak. A többi gépen továbbra is törülközőt, ágyneműt, nadrágszövetet (koverkót) és kanavászt gyárt nagykereskedelmi vállalatok megrendelésére. Az új gépekkel a szövetkezet éves termelési értéke már az idén jelentősen nő, jövőre pedig megkétszereződik. — De azért megbirkózunk vele. Két eső között „ellopkodunk” hasznos munkára minden olyan órát, amikor tenni lehet valamit a mezőgazdaságban. A kukorica egy részét vegyszereztük. Elég jól sikerült. Ahol nem vegyszereztük, ott másodszor kapálunk. A 350 hold cukorrépát is kiegyeltük, folyamatosan kapálunk, hisz úgy nő most a gyom, mintha húznák. A gépeket maximálisan kihasználjuk, de a tagjaink kézi munkájára sincs panasz. Ha eláll az eső — néha még a szemerkélő csapadék sem zavarja a munkásokat, azonnal benépesül a határ. Egyszerre 500—600 kézi munkást látni a földeken. Elmondotta az elnök azt is, hogy ahol nem érte belvízkár az őszi bútót, ott igen szépen fejlődik. A jelenlegi helyzet jó búzatermést ígér. Egyébként az egész határ gyönyörű az időjáráshoz viszonyítva. Zöldségből például 600 vagon az értékesítési terv s a jelek szerint ebből nem lesz lemaradása A savanyító üzemükben mintegy 3 millió 200 ezer forint értéket tartósítanak. Ha mindent egybevetünk, az újkígyósi Aranykalász Tsz 1970-ben összesen több mint 100 millió forint értéket termel. Ami a szövetkezet fejlesztését illeti, abból elég néhány adat: épül az új sütőüzem 580 ezer forintos beruházással. így a napi húsz mázsa helyett legalább 40 mázsát süthetnek majd a nagyon keresett foszlósbélű cipóból. Négyszáz férőhelyes szakosított szarvasmarha-telepet rendeznek be. A gépparkot is állandóan gyarapítják. Többek között most vásároltak egy T— 75-ös 200 lóerős lánctalpas traktort és egy tucat kitűnő állapotban levő kombájn várja az aratást. A géppark növelését mindig megelőzi a szakmunkás- képzés, hozzáértő vezetők ülnek a traktorokra és egyéb gépre. Ez a magyarázata annak, hogy Újkígyóson az Aranykalász Tsz tagjai a szeszélyes időjárással is megbirkóznak. hely mellett, nemhogy három. A dolgozók mit szólnak az új üzem halogatásához, a szorongáshoz? — Minden párttaggyűlésen és termelési tanácskozásom szóvá teszik. A többi vállalatok licitáló bérajánlatai ellenére csak azért nem mennek el tőlünk, mert bíznak benne, hogy egyszer mégis felépül a korszerű, új üzem. A munkakedvvel sincs baj. Az emberek többsége hét szocialista brigádban dolgozik. A felszabadulási versenyből is átváltottak a kongresszusi versenyre. — Egyszóval, nagyobb az öntudat, mint az üzem. — Valahogy így van. Egyelőre. Ezt azért mondjuk, mert nem tudjuk, meddig lehet hitegetni az embereket az új üzemmel. Egyelőre még semmi biztosat nem tudunk, csak azt, hogy gyűlik az ezzel kapcsolatos irat- köteg. Az üzem vezetői, s a pártalapszervezet tagjai sem tudnak sokáig mindenkit türelemre inteni. Ha tovább tart a bizonytalanság, akkor esetleg a jövő év első felében megint a munkaerőtoborzás lesz a párt- szervezet és az üzem vezetőinek legnagyobb gondja-baja. Mit lehet mindezek után mondani? Az öntödére nagy szükség van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy majdnem kétszer annyi öntvényt kémek, követelnek tőlük az erőművek, a különböző vállalatok és intézmények, mint amennyi a kapacitásuk. Nyilvánvaló, hogy egy új üzemben a mostaninál is nagyobb teljesítményre lennének képesek. Érthetetlen, miért halogatják az illetékesek az üzem felépítését, annak ellenére, hogy e célra 6 millió forint áll az öntöde rendelkezésére! —KI— Telefonbotrány A japán telefontársaság 18 év óta rendszeresen elküldi a havi számlát a Japánban állomásozó amerikai csapatok parancsnokságának az általa folytatott telefonbeszélgetésekről, de idáig még egyetlen centet sem kapott. A számla már elérte a 22,5 millió dollárnyi összeget! A Japánban állomásozó amerikai hadsereg telefonszámlája körül diplomáciai botrány tört ki. Vita folyt mind a japán parlamentben, mind az amerikai kongresszusban. Az amerikaiak elutasítják a számla kifizetését, hivatkozva a Japánban levő amerikai katonák „statútumára”, amely biztosítja számukra „szolgálati feladataik végrehajtásának megkönnyítését”. A japán telefontársaság azonban úgy véli, hogy az USA- nak ugyanúgy meg kell fizetnie telefonbeszélgetéseit, mint a japán kormány intézményeinek. „Már két épe foglalkozom ezzel a kérdéssel, mondta a japán külügyminisztérium egyik alkalmazottja. A megbeszélések mind egész különleges fázisba léptek és remélem, rövidesen megoldódnak a kérdések.” Az amerikaiak azonban nem így gondolkodnak. A tokiói amerikai nagykövetség képviselője megcáfolta ezt az optimizmust. „Jelenleg, mondotta, nem állunk közelebb bármilyen megoldáshoz, mint 17 évvel ezelőtt.” 3 1970. JÜNIUS 7.
