Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Belgrad után Egy hét alatt két fontos külföldi látogatása ja volt a magyar államférfiaknak: Fock Je- hó, a Minisztertanács elnöke Ju. goszláviába, Péter Janos külügyminiszter pedig N orvegiaba utazott hivatalos látogatásira. Miniszterelnökünk belgrádi tárgyalásairól megjelent közéé közlemény alapján ennek a látogatásnak eredményeit már számba 1* vehetjük. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke mindenekelőtt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetoégi kormányfőjével folytatott őszinte, nyílt légkörben megbeszéléseiket; baráti eszmecserére kereste fel Tito elnököt es számos politikai es gazdasági vezetővel is találkozott. A látogatás befejezése előtt a magyar kormányelnök nemzetközi sajtókonferenciát tartott. Ezen a sajtóértekezleten Fock Jenő beszámolt a magyar—jugoszláv megbeszélésekről és számos kérdésre felelt. Volt ennek az újságírói kérdésözonnek egy olyan momentuma Is, amelyre érdemes egy pillanatra visszatérni. Egy jugoszláv újságíró azt kérdezte Fock Jenőtől, hogy vajon a jugoszláv—magyar együttműködői mennyire állítható példaként mások elé. Fock Jenő így felelt: „Ha azzal az igénnyel lépünk fel, hogy példaképek kívánunk lenni, akkor ez azokból, akiket így indirekte tanítani akarunk, nem jó érzést vált ki. Ügy gondolom, hogy nem kevés tanulni- való akad még másoktól. Nemrég jártam az NDK-ban és örülKambodzsai partizánok olfenzívája Phnom Penh A kambodzsai partizánok szombaton reggel offenzívát -indítottak Siem Réap észak- kambodzsai tartomány azonos nevű fővárosának felszabadításáért — tűnik ki a Reuter és az AFP gyorshíréből. Siem Réap polgári kiürítése már pénteken reggel megkezdődött és néhány órával később a tartományi főváros repülőtere már nem fogadott repülőgépeket. nék. ha a m együttműködésünk például a tudományos kutatás terén olyan eredményes lenne, mint amilyenek az NDK és a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország tudományos kapcsolatai”. A kétoldalú kapcsolatok áttekintésén túl sok szó esett Béig. iádban a nemzetközi politika aktuális problémáiról. Fock Jenő világosan kifejtette a nyílt, őszinte elvtársias légkörű tárgyalásokról: „Nyíltan beszéltünk azokról a kérdésekről is, amelyekben nem teljés közöttünk az egyetértés vagy álláspontjaink bizonyos mértékben eltérőek. Azonban a ml viszonyunkban meghatározó az, hogy azok a tényezők vannak túlsúlyban, amelyek tartósan összekötik országainkat és népeinket”. Természetes, hogy néhány nappal a NATO római miniszteri tanácsülése után a megbeszéléseken különös figyelemmel fordultak az európai együttműködés és biztonság kérdései felé. A Rómában kiadott hivatal« NATO-közlemény és nyilatkozat, bár eléggé bonyolult és ellentmondásos módon, de mégis javaslatokat tett a szocialista országok budapesti felhívásában Indítványozott európai biztonsági konferencia kérdésében. Fock Jenő joggal jegyezte meg Belgrádban, hogy „volt már a NATO-rxak rosszabb álláspontja is...” A magyar—jugoszláv közös közlemény mindenenesetrc a felék szilárd és aktív, igenlő álláspontját szögezte le a konferencia összehívásának kérdésében. A négynapos látogatásról hazatérve, Fock Jenő minden szempontból eredményesnek nevezte belgrádi megbeszéléseit. A ma- gasszintű érintkezés után mosta mindennapok munkála következik. Hamarosan elő kell készíteni az új ötévi» kereskedelmi megállapodást; tovább kell bővíteni az együttműködést egy sor iparágban és mindenek előtt műszaki-tudományos területen. Mégpedig abban a szellemben, amely a közös közlemény szavai «zerint a két szociailitsa omzág között a ió szomszédság, a kölcsönös előnyök jegyében, a szuverenitás, az egvenjogúság és a ’-oingvéVbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján eddig is segített a baráti együttműködésben. Megnyílt az „Arányút” Nyugat-Európa és Japán kő- I zött 4 órával rövidült meg a! repülőút, annak a szovjet—japán légügyi megállapodásnak J eredményeként, amely lehetővé j teszi japán polgári repülőgépek | számára a Szibéria feletti légi- \ folyosó használatát. A japán lé- ! gitársaság részére jelentős időmegtakarítást jelent az új útvo2 1910. JUNIUS 7. nal, s méltán kapta a költői „Arányút” elnevezést. A két ország közötti együttműködés a Moszkva—Tokió közös repülőgép járat megindításával kezdődött. A közeljövőben' várható, hogy japán repülőgépek Moszkva érintésével más nyugat-európai városokba is eljutnak. Tekintetteü a Szibéria feletti hosszú repülőútra, a Szovjetunió Novoszibirszk és es Habarovszk repülőterein biztosított a japán gepek számára kisegítő leszállóhelyeket. Lengyel-nyugatnémet megbeszélések Ékszerészt pontossággal végzik napi munkájukat a Szojuz—9 ürpilotái Varsó Hétfőn folytatódnak a lengyel—nyugatnémet megbeszéléseik a két ország politikai kapcsolatai rendezésének témájáról. A véleménycsere mostani, negyedik fordulójára Bonnban kerti! sor, miután az előző három találkozót Varsóban tartották meg. A két kormányküldöttségét változatlanul Józef Winiewicz külügyminiszter- hélyettes, illetve Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár vezeti. Winiewicz külügyminiszterhelyettes várhatóan 3 napig marad Bonnban. Ezalatt Scheel külügyminiszterrel is találkozik. (MTI) Lima Statáriumot vezettek be a katonai hatóságok a perui Andokban fekvő, földrengés-sújtottá Callejon de Huaylas- völgyben. Este tíztől napkeltéig kijárási tilalom van érvényben, s bejelentették, hogy a helyszínen agyonlövik mindazokat, akiket fosztogatáson érnek. A szigorú intézkedésekkel kapcsolatban az elnöki hivatal szóvivője, Augusto Zimmerman, pénteken kijelentette: szükség volt rájuk, máskülönA TASZSZ szombat reggeli | jelentése beszámol arról, hogy a Szojuz—9. űrhajó repülésének ötödik napja befejeződött. Mint a földi irányitóközpontban közölték, a napi repülési program végrehajtása sikerrel ment végbe. Andrijan Nyllkolajev és; Vitatij Szevasztyjanov űrhajósok pihennek. Egészségi állapotuk és közérzetük a telemetrikus adatok és az űrhajó parancsnokának jelentése szerint kitűnő. A szombaton megjelent moszkvai lapok a földi irányítóközpontban készített helyszínt riportokat közölnek. Az irá-' nyítóközpont véleménye szerint a két űrhajós mestere szakmáben a kormány elvesztette volna ellenőrzését a helyzet fölött. A légierő éjjel-nappal inditja gépelt a katasztrófa sújtotta övezetekbe, ahol ötvenezer embert pusztított el a földrengés. De hogy a veszély még mindig nem vonult el teljesen, bizonyítja, hogy pénteken további 18 ezer ember vesztette életét, amikor Huayan falu környékén sziklagörgeteg zúdult házaikra az egy héttel ezelőtti földren-1 gés utóhatásaként. (MTI) jának. munkájukat „ékszerészt pontossággal” végzik. Nyikolajev a Szojuz—9-et tulajdonképpen egy fejjel ellátott, két ceruza hosszúságú, fekete színű műanyagfogantyú segítségével vezérli. Maga felé húzza, akkor az űrhajó orr-része felfelé emelkedik, ha magától eltolja a fogantyút, akkor a Szojuz—9 orrrésze süllyedni kezd, ha pedig jobbra, illetve balra mozgatja, akkor az űrhajó ennek megfelelően változtatja helyzetét. A Szojuz-sorozat űrhajóinak autonóm navigációs rendszere van. Következésképpen az űrhajósok földi segítség nélkül is meghatározhatják tartózkodási helyüket, pontosan kiszámított pályamódosítást hajthanak végre, továbbá rögzíthetik a leszállás idejét, valamint a fékezőberendezés bekapcsolásának időpontját. Ami az űrhajósok munkaképességét illeti, a szakemberek egyöntetűen állapították meg, hogy az rendkívül magas fokú. Ez azért is lényeges megállapítás, mivel életmódjuk meglehetősen szokatlan: reggel és nappal alszanak, a fennmaradó időben pedig — így éjszaka — dolgoznak. Nyikolajev és Szevasztyjanov egyidejűleg alszanak az űrhajó fülkéjében levő különleges hálózsákokban. Ezek hőmérséklete 21 Celsius fok meleg. Nehogy a súlytalanság állapota következtében alvás közben „elússzanak”, a zsákokat gumiszalag rögzíti. részt átfogó politikai eszmecsere. Ebben továbbra is igém aktív szerepet vállal a magyar diplomácia, elegendő az esemény- naptár keddi bej egy zéseire utalni: miniszterelnökünk belgrádi, külügyminiszterünk norvégjai tárgyalása. Nagy figyelem kísérte Gromiko szovjet külügyminiszter párizsi tárgyalásait, amelyek során megállapodás született Pompidou elnök szovjetunióbeli utazására, tehát egy újabb szovjet—francia csúcstalálkozóra vonatkozóan. Nyugat-Európában ugyanakkor bizonyos kivárás is mutatkozik: június dereka a választások időszaka lesz. Ma járul urnák elé 35 millió olasz, jövő vasárnap tartják meg a szavazást három nyugatnémet tartományban. Elsősorban Düsseldorfra irányul a figyelem, a tizenkét millió választópolgárral rendelkező Északrajna-Vasztfá. liát kulcs-államként tartják számon. Végül, június 18-án dől el Nagy-Britanniában a munkáspárti—konzervatív párviadal. Alapvető változásokra természetesen egyik országban sem számíthatunk, még egy esetleges londoni őrségváltás esetén sem. Ám a szavazások eredménye, a választók magatartása mégis bizonyos politikai mozgásokat tükrözhetnék. Az elmúlt napokban szemmel- láthatóan kiéleződött például az NSZK belső helyzete, a jobboldali ellenzék sok „övön aluli” ütéssel, hevesen támadja a Brandt-kormányt. A bonni kabinet nehéz helyzetbe került, amit jó részt sajáfcmagánák köszönhet. Kétségtelenül túljutott azon a „tűrési határon”, amelyet reakciós ellenfelei elfogadnának, viszont korántsem tudott és akart még elérni az igazi változásig. A választások fényében mindenképpen levonhatunk majd egy s más tanulságot Barzel és Strauss kesztyűdobásának következményeiről . A politikai előrejelzés ezúttal alighanem megbízhatóbbnak ígérkezik a meteorológiainál: Dalaitól Düsseldorfig napirenden maradnak a D-betús várce- nevek, természetesen a világpolitika változatlan csomópontjait jelképezve. így látja a helel kommentátorunV, Réti Ervin: Dalaitól Düsseldorfig Hagyománya már szinte a heti összefoglalóknak, hogy az események hárem csomópont körül kristályosodnak ki: Délkedet- Ázsia, Közel-Kelet és Európa szerepel a napirenden. Ez a kiemelés természetesen nem a szerzők önkényes választása, hanem valóban ezekre a térségekre összpontosulnak a legjelentősebb fejlemények. Az elmúlt hét sem jelentett kivételt s a címben feltüntetett D-betús helységnevek tulajdonképpen ezt a széles skálát kívánják jelezni. Dalat, Dél-Vietnam kilencedik legnagyobb városa, a sai górni előkelőségek felkapott üdülőhelye a fővárostól 208 kilométernyire. Az év elején egy amerikai tábornok még úgy nyilatkozott, hogy ezt a helységet a lángban álló vietnami hadszíntér „legbiztosabb” pontjaként tartják számon. Nos, erekben a napokban a nemzeti felszabadító hadsereg tizenkettedik körzetének katonái, a legendás hírű női vezérkari főnökhelyettes irányításával 36 órán keresztül kezükben tartották Dalat-ot. (Amerikai hírforrások szerint az akciót Dinh asszony vezette — ne. ve csupán egy betűvel tér el Binh külügyminiszter asszonyétól...) A dalati rajtaütés, valamint vele párhumamosan a szabadságharcos erők tevékenységének felélénkülése ismét bizonyíthatta, hogy sem az úgynvezett vi- etnamizálás, sem a háború ki- terjesztése Laoszra és Kambodzsára nem hozhatta meg a várt eredményt. A dél-vietnami népi erők változatlan kezdeményezőképességgel és harci erővel állják a sarat. Ez nemcsak képletes kifejezés; a közelgő monszun alaposan feláztatja a talajt... Nixon nyugtató és magyarázó Ixsszéde is végső soron védekező jellegű volt. Igaz, fenyegetőzésekben sem szenvedett hiányt, de az elnök képtelen volt válaszolni az alap-problémára, ha igazán olyan jól mentek a dolgok Kambodzsában Amerika számára, akkor máén van elérhetetlen messzeségben az áhított katonai siker. Ez a helyzet további veszélyeket is rejt magában. A jeleik szerint az amerikai derékhad — nem utolsósorban a monszun miatt — viszavonul majd Kambodzsából, de a saigoni csapatok maradinak, sót esetleg thaiföldi egységekkel egészülnék ki. A bangkoki rendszer bevonása viszont a háború újabb szélesítése, most már az idők inai térségen túlra, a még nehezebbé tenné a megállást. A Közel-Keleten bombák robbanása szolgáltatta az aláfestést a júniusi háború harmadik évfordulójához. A hadi jelentések arról tanúskodnak, hogy ennek a háborúnak még nincs vége. Az események tömegéből a kairói palesztin tanácskozást emelném ki, amelyet talán kicsit el is ho- mályosítottak a többi hírek. Első ízben történt meg, hogy valamennyi palesztin ellenállási szervezet egy asztalhoz ült, jóllehet, a tanácskozásokat eddig boj- kottáló népi felszabadítáoi front egyelőre csupán „jelképes” küldöttel képviseltette magát. Az értekezleten három új vezető szervet választottak. Egy huszonhét tagból álló központi bizottságot a politikai irányvonal összehangolására; a vezérkari főnökökből álló egyesített katonai parancsnokságot; s egy jordiániai—palesztin főbizottságot a vitás kérdések rendezésére. A hírek szerint létrehoznak egy hasonló testületet Libanon vonatkozásában is. Amennyiben ezek a palesztin egységtörekvések sikeresek lesznek — a feltételes módot a korábbi kedvezőiden tapasztalatok miatt kell használnunk —, komoly mértékben Járulhatnak hozzá a közel- keleti erővisznyok változásához. Kontinensünkön tovább folytatódik a csaknem az egész földStatárium a perui földrengés színhelyén
