Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

Június 8—13 Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Filmszemle Egerben Köztudott, hogy az új terme­lési és technológiai eljárások, módszerek megismertetésében, terjesztésében jelentős ' felada­tot tölt be a szakirodalom. A szakikönyveik, a szakfolyóiratok közvetett módon a termelés gyors ütemű mennyiségi és mi­nőségi fejlődését, az új techno­lógiák hatékony alkalmazását, célszerű továbbfejlesztését szol­gálják; elősegítik a vertikálisan szervezett élelmiszergazdaság egyre növekvő feiadaitaimak tel­jesítéséit. Am ugyanezt a célt szolgálja — ha más formában is — a saakfilm, amely a szak- propaganda, az ismeretátadás, gyarapítás dinamikus eszköze. Ez a felismerés vezette a há­zzá agrárszakembereket, amikor — több mimt 30 évvel ezelőtt — először használták ismeret­terjesztésre a mezőgazdasági SEsakfUmeket. És aztán két évti­zed múltán, 1958-ban, amikor a szakfömek túljutottak az ál­lamhatárokon — hirdetve egy- egy ország mezőgazdasági kul­túráját — Budapesten megtar­tották az I. Mezőgazdasági Filmszemlét, amelyen hét szo­cialista ország képviseltette ma­gát. E mindenképpen hasznos kezdeményezés hagyománnyá vált; újabb állomása a MÉM és a Heves megyei tanács szerve­zésében június 8—13-a között Egerben megrendezésre kerülő Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Filmszemle. Itt bemutatják azokait a filmeket, amelyek jól szemléltetik, repre­zentálják Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, Románia, Szovjetunió és termé­szetesen hazánk élelmiszergaz­daságának legújabb tudományos eredményeit, törekvéseit, fejlő­dését, termelési eljárásait, új oktatási és képzési módszereit. Négy kategóriában — oktató, tájékoztató, dokumentum és népszerű tudományos — össze­sen 59 külföldi és 12 magyar filmet láthatnak az érdeklődők. Megyénk szakemberei előtt is érdeklődésre tarthat számot a Cukorrépa Fliesband-bói című szocialista országok segítségével megerősödtek a haladó arab rendszerek, s melléjük — Líbiá­ban, Szudánban és Dél-Arábiá- ban — újak sorakoztak fél. — Mindez nincs ínyére az amerikai imperializmus­nak, mert tisztában van vele, hogy a béke konszolidálja eze­ket a rendszereket, megszabadít­ván őket a hadikiadások nyo­masztó terheitől — és ekként le­hetővé tegye társadalmi előre­haladásukat. Korántsem viselik annyira szívükön az izraeli nép érdekeit az amerikai monopóliu­mok, hogy kedvük volna az arab világ társadalmi harcainak kö­zepette, félretenni legerősebb es2közüket a térségben: Dajan hadseregét. Ezért mondta joggal Brezsnyev idén áprilisban, hogy a Közel-Keleten azonnal béke lehetne, ha valóban mindenki a biztonság érdekeiből inulna ki! A haladó arab rendsze­reket kellett biztonságba helyez­ni az izraeli szoldateszkától, s ennek egyedüli lehetősége volt a gyors katonai megerősödés. Az idei izraeli terrortámadások Egyiptom ellen bizonyították, hogy Tel Aviv kényszeríteni próbálja környezetét az „ameri­kai békére” (Pax American), a NDK oktatófilm, amely a gépe­sített, nagyüzemi cukorrépa-ter­mesztést szemlélteti, s ugyan­csak az NDK versenyül lmje a népszerű tudományos kategóriá­ban a Holnap kenyere c. alko­tás. Mindenképpen hasznos le­het a szakembereknek a Szov­jetunió állategészségügyi témájú filmje, a Száj- és körömfájás, amely bemutatja a betegségek megelőzését és a védekezés mód­szereit; valamint a Mezőgazda^ ság villamosítása és a Méhek betegségei és kártevői című filmek. A zöldség-gyümölcster­mesztés korszerű eljárásaival ismerteti meg az érdeklődőket a Zöldségtermesztés növényházak­ban című román oktatófilm. A burgonyatermesztő gazdaságok szakembereinek tanulságos lehet a Burgonyatermesiztés című len­gyel film. A népszerű-tudomá­nyos filmek kategóriájában bi­zonyára rangos helyet foglal el a Növekedés ereje című cseh­szlovák és az Idő pulzusán cí mű bolgár film, az utóbbi a rádió- irányítás mezőgazdaságban való alkalmazhatóságát szemlélteti. A hazai ffilraek közül figyelemre méltó A mezőgazdasági gépek korrózió elleni védelme, a Ku- koricaitermesztés komplex gépe­sítése című oktatófilm és a do­kumentumfilmek kategóriájá­ban az Érdemes volt című, amely a szövetkezeti mozgalom fejlődését örökíti meg, néhány Békés megyei termelőszövetke­zetet is bemutatva. A program szerint tehát szín­vonalas versenyfilmeket láthat­nak az érdeklődők és a zsűri, amelynek elnöke Horváth Sán­dor, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője lesz. Ügy véljük, hasznos lesz, ha megyénkből mind több agrár- szakember vesz részt az egri filmszemlén, bizonyára mind­annyiunknak ad valami érdeke­set, újat, amelyet esetleg saját gazdaságukban — azok adott­ságait figyelembe véve, ahhoz igazítva — alkalmazná, haszno­sítani is tudnak. Dékány Sándor ■■iiinuiununimmninuiuminHai s ■ politikai eredményre. A Tel : Aviv-i szólam a „közvetlen tár- ■ gyalásökról” a diktálási pozíciót ■ próbálja fenntartani; különös az ; érvelés, miszerint Izrael „nem ■ bízhat” a nemzetközi garanciák- ■ ban, ellenben azonnal bizton- ■ Ságban éreznó magát, ha egy ve. : le tárgyaló arab vezető aláír egy ■ papírt... A mostanában ismétlődő ■ Libanon elleni támadások pedig ■ azt tanúsítják, hogy — lévén ■ gyenge a libanoni haderő — a ■ f elkészületlen arab országokkal S miként bánna el az izraeli ve- : zetés, mint szólna bele ügyeik- ■ be, s jogosítaná fel önmagát : „megtorlásokra’); kénye-kedve : szerint. Az izraeli és az őket támogató ■ amerikai katonai körök azonban : nem fokozhatják végtelenségig ■ kalandorsá gu kát, mert lassan- ■ ként már ők is látják, amit egy- ! re többen világszerte, hogy az S idő nem a Tel Aviv-i és wa- ; shingtomi politikának dolgozik. ; A szocialista országok [ megértése és teljes együttérzése ■ kíséri az arab népek jogos ön­védelmi harcát és mindent el- | követnek a konfliktus politikai ■ megoldása, a Közel-Kelet beké. : jenek igazságos rendezése érdé. ■ kében.-rj- = Kíméletlen ellenfé nak. Csíkokban folyik a verí­ték. Csökken a vízállás. A hare azonban tovább tart. A meg­áradt Tisza kíméletlen ellenfél, * Pályásbabát tart karján a fia­talasszony a szegedi Bertalan emlékmű oszlopnál, s nézi a za­varos hullámokat. — Nem fél? — kérdezem tőle, s a választ már látom is riadt szemébőL — Félek. De bízom az erőben, amelyik városunkat védi. Maguk honnan jöttek? Megmondom. Cuppanós csókot nyom az ar­comra. — Köszönjük — mondja, s mintha könny csillogna szemé­ben. Az elismerés nem az enyém. Azoké, akik Köntvélye- sen 20 ezer, Tápénál 30 ezer, Gyálaróten 18 ezer és még ki­tudja hol, hányszor sok ezer ho­mokzsákkal erősítik a gátakat. Azoké a Békés megyei embere­ké. akik fáradságot nem ismerő munkájukkal kiérdemelték a védett városok lakóinak elisme­URH-rádiók zümmögnek, te­lefonok csörögnek, s a tápéi Ti- szatáj Termelőszövetkezeit iro­dájában, ahol az árvízvédelem egyik szakaszának védelemve- zetősége dolgozik, utasítások, parancsok repülnek dróton és az éter hullámain a megáradt Tisza gátjaira. — Mi van a búvárokkal? A katonai védelem vezetőjét ké­rem a készülékhez... Száz ember azonnal induljon a 2-es pontra... Jelentem a körtvélyiesi szivaity- tyúház térségében hajnali 3 órákor feltört buzgárt 3 ezer homokzsákkal a Békés megyei polgári védelmi műszaki tarta- lókalakulat egysége lokalizálta. réséit. BotyánszKf János Amerre csak megfordulunk a szakaszok védelem vezetőségei n, Könnyűbúvároknak segítenek megyénk katonái a gát fóliázá­Alakulatunk parancsnoka a tápéi Tiszatáj Tsz irodájában. — Tiszatáj kéri a 6-ostt, Ti­szatáj kéri a 6-ost... 6-os jelent­kezzen! Vétel! mindenütt ilyen és hasonló je­sában. leütések, utasítások hangzanak. A gáton pedig folyik a birkózás. Az ellenfél a megáradt folyó. Széles a Tisza és sárgán kava­rog. írtóztató tömegű víz. Egy perc nyugtot sem hagy. Hol itt, hol ott próbálkozik kitöréssel. De hiába. A gátak állják a nyo­mást. A védelemben férfiak állnak, negyvenezren éjjel-nap­pal. Keményen. Katonák és ci­vilek. önkéntesek és behívottak. * Södar István védelemvezető mérnök a Békés megyei polgári védelem tartalék műszaki ala­kulat parancsnokának kezét szorongatja. — Nehezen vártuk Önöket, alezredes elvtárs! Ezen a szaka­szon — húzza végig ujját a tér­képen jelzett kanyargó kék vo­nalon — baj van! Kilométeren­ként 1500 homokzsákot kell le­rakni. Emberekre van szükség. Hányat tud adni? Kétezer köbméter középblokk tégla és négymillió cserép blokkgyártást Fehérgyarmaton — Mennyi kell? Értem! Rend. ben! A parancsnoki terepjáró már robog is tovább. A könnyűbú­várok Csepelről érkeztek. — Tíz katonát kérnék pa­rancsnok elvtárs. Fóliázzuk a gát belső oldalát, de nem bol­dogulunk egyedül — mondja Farkas Ferenc, a békaemberek vezetője. S a tíz Békés megyei „fiú” már ott is van. * Tovább megyünk. A Nagyfai Állami Gazdaság térségében a gát külső oldalán lábtámaszt készítenek fiaink. Nemes Károly tizedes robosztus termetű férfi. Egy kézzel kapja fel a mintegy 60 kilónyi súlyú homokzsákokat és dobálja egymás után társai­A Fehérgyarmaton nemrégi­ben üzembe helyezett új tégla­gyár is jelentősen károsodott az árvíz hatására. A helyreállítási munkák mihamarabbi elkezdé­sére hathatós segítséget nyújt a Békés megyei Tégla, és Cserép­ipari Vállalat. Tizennégy műsza­ki képzettségű dolgozót irányí­tanak a közeli napokban Fehér- gyarmatra, hogy a téglagyártás­hoz műszaki és anyagi segítsé­get nyújthassanak. Addig is, amíg ez a téglagyár elkezdi a termelést, Békés megyéből 2 ezer köbméter középblokk tégla szállítását készítik elő, hogy a elkezdhessék. A Tégla- és Qserópipari Vál­lalat az országos szervek kéré­sére terven felül 4 millió csere­pet gyárt ebben az esztendőben, hogy az árvíz sújtotta területe­ken épült lakások még a tél be­állta előtt tető alá kerülhesse­nek. gääMMüBss q 1970. JÚNIUS 5. U

Next

/
Thumbnails
Contents