Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
Amire a nemzeti jövedelem 11 százalékát fordítjuk Békés megye társadalombiztosítása 1969-ben Vasárnap is teljes műszak volt a belvízvédekezésben Hazánk társad alomfoi ztosítási szolgáltatásainak további fejlődéséről és egyben igen magas színvonaláról tanúskodik a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Főigazgatóságának a napokban közzétett 1969. évi statisztikai jelentése. A társadalombiztosítás az ország lakosságának 97 százalékára terjedt ki, és a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítottuk kiadásaira. A múlt évben a dolgozók jogosultságéit több új jogszabályi rendelkezés bővítette, első alkalommal fizettek például táppénzt a nyereségrészesedés után — olvastuk a jelentésben, amely sok figyelemre méltó adatot közölt Békés megyéről is. A statisztikai jelentés szerint megyénkben a táppénzre jogosultak száma 112000, a betegellátásra biztosítottak száma pedig avasutas dolgozókkal együtt 238 ezer. 1989-ben országosan 5,0 százalék volt a táppénzes betegek aránya és ez az el rá ült évek legmagasabb szintje. Béké6 megyében a táppénzesek aránya 4,0 százalék volt, ami az országos átlagtól elmaradt ugyan, de az előző évhez képest jelentős emelkedést mutatott. A jelentés szerint 0,4 százalékkal Békés megyében volt legmagasabb a táppénzesek arányának növekedése, ennek ellenére mégis úgy tűnik, az ország' „egészségesebb” megyéi közé tartozunk, hiszen ennél kisebb százalék csak Tolna (3,2) és Vas megyék (3,5) mutattak. A megye gyógyszerfelhasználása valamivel több az átlagnál. Az egy gyógyszervényre jutó költség 18,02, az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség pedig 387 forint volt (Az országos átlag 17,44, illetve 370 forint.) A főbb gyógyászati segédeszközökAz új lanév előkészítésén dolgoznak A békéscsabai zeneiskola nagytermében . július elsején, szerdán tartanak egynapos értekezletet az 1970—71-es tanév előkészítéséről megyénk járásainak és városainak művelődési osztályvezetői és az általános felügyelők valamint az általános szakfelügyelők. Július 3-án pedig ugyancsak a zeneiskolában beszélik meg az új tanév problémáit a megye középiskoládnak igazgatód és szakfelügyelői. bői Békés megye minden 1000 biztosítottjára 129,6 szemüveg, 35,1 gumiharisnya, 3,5 haskötő, 3,8 orthopéd cipő és 17,8 pár lúdtalpbetét jutott. Figyelemre méltó adat: az egy biztosítottra jutó útiköltség az iparban 26,97, a mezőgazdaságban 24,39 forint volt. jóval több mint az ország többi megyéjében. A statisztikai jelentés szerint Békés megyében minden 100 biztosítottból az iparban 14,7, a mezőgazdaságban pedig 15,5 a családi pótlékban részesülő családok száma — majdnem azonos az országos átlaggal. Érdekes képet mutat a gyermekgondozási segélyezés. 1968-ban 449 millió, 1969-ben pedig 870 millió forintot fordítottunk erre a célra, az 1970. évi költségvetési előirányzat már 970 millió forint. Ennek a segélyezési rendszernek is tulajdonítható, hogy a múlt évben az élveszületések száma — 1966-hoz képest — majdnem húszezerrel növekedett. Megyénkben az iparban dolgozó nők az országos átlagnál kisebb, a mezőgazdaságban pedig nagyobb arányban vették Igénybe ezt a segélyezést. Az iparban 3730-an, a dolgozók létszámának 3,3 százaléka, a mezőgazdaságban pedig 1340-en, a létszám 1,5 százaléka részesült gyermekgondozási segélyben. (Ez utóbbiban — 2,2 százalékkal — csak Szabolcs megye előzi meg Békést.) Jelentős összeget tett ki az egyéb segélyezés is. A többi között Békés megye minden 1000 ipari biztosítottjából 26,0 — mezőgazdasági biztosítottjából pedig 17,6 kapott anyasági segélyt. A nők elet- és munkakörülményeiben történt alapvető változást példázza, hogy 1950- ben az élveszületések 48, a múlt évben pedig már 92 százaléka esetében fizettek anyasági segélyt. 1950-ben a tagsági segélyek részaránya 27, 1969ben pedig már 75 százalék volt, azaz minden négy szülő nő közül három dolgozott A nyugdíjban — járadékban részesülők a múlt évben az ország lakosságának 13,4 százalékát tették ki, 0,6 százalékkal többet, mint 1968-ban. A nyug- dijköltségek 10,3 milliárd forintról 11,2 milliárdra emelkedtek. (1970 márciusától újabb, mintegy 900 millió forinttal növekednek a juttatások, az alacsonyabb összegű nyugdíjak és járadékok kiegészítése miatt.) Békés megyében 55 300 a nyug- d í jasok - j ára dékosok száma, a lakosság 12,4 százaléka. Az arány itt is kisebb az országos átlagnál. A megyei SZTK 1969- ben az iparban 2195, a mezőgazdaságban pedig 1757 öregségi, rokkantsági és baleseti nyugdíj és 89, illetve 50 baleseti járadék-teljesítő határozatot hoAutósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort Néhány kocsi típusokhoz formált, feltöltött — kívánságra beszerelt — akkumulátor áraink egyéves garancia mellett: 12 V-os akku. Warszavához, Moszkvicshoz, Wartburghoz 520,— Ft 12 V-os akku. Skoda MB 1000-eshez 650,— Ft 6 V-os akku. Wartburghoz, Opelhez 450,— Ft A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk Közületek részére árjegyzék! árat számítunk fel Megrendelésre készítünk és javítunk bármilyen savas akkumulátort. Vállalunk akkumulátor-formálást és -töltést. Használt akkumulátorokat megveszünk. Javítás idejére kölcsönakkumulátort ingyen adunk. Gyulai Vasipari Szövetkezel Gyula. Blanár L. u. 3 sz. Telefon: 248.____________ _ z ott. Megjegyzésre érdemes, hogy a nyugdíjhatározatok átlagos ügyintézési határideje jóval több az országos átlagnál, mint ahogy a társadalombiztosítási panaszos levelek számában is „előkelő" a megyei helyezés, hiszen 10 000 biztosítottra Békéscsabán 37, Gyulán pedig 36 levél jutott és ez országos sorrendben a negyedik, illetve a hatodik helyet jelenti. Érdemes elgondolkodni az statisztikai jelentésen, hiszen adatai, számai mindennél szemléltetőbben tanúsítják, hogy hazánkban milyen nagy gondot fordítunk az emberek, a dolgozók egészségének megóvására, szociális ellátottságuk állandó javítására. K. A. Az árvíztől és belvízitől megrongált házak helyreállításához és újjáépítéséhez szeptember közepéig 66 millió égetett téglát szállítanak az árvíz sújtotta területekre a Tégla és Cserép- ipari Egyesülés vállalatai. Így naponta 950 000—1 000 000 téglát kell vagonba rakni és útinak indítani. A rakodáshoz, a gyárból a vasútállomásra történő szállításhoz azonban csak nagyon kevés munkaerő és szállítóeszköz áll az üzemek rendelkezésére, 's ezért támogatásért fordultak a termelőszövetkezetek és különböző vállalatok vezetőihez. Tél vége óta szakadatlan küzdelmet folytatnak a belvíz ellen a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói, valamint a mezőgazdasági üzemek. A rendelkezésre álló technikai berendezésekkel általában nyolc-tíz nap alatt leszivattyúzták a belvizet, csakhogy ez több hullámban jelentkezett. Tulajdonképpen most is ez történt. Az árvíz elleni védekezés mérséklődése után ezernél is több vízügyi dolgozó váltott át belvízvédekezésre. Ideiglenes szivattyúállásokat hoztak létre, hogy a belvíztől sanyargatott Körös menti részeket mentesítsék. Vasárnap teljes Az év elején a kedvezőtlen időjárás nagyban hátráltatta a tégla termelését, s további gondot okozott az árvíz idején, hogy víz alá került a fehérgyarmati téglagyár, további három téglaipari vállalat több gyáregységében pedig azért szünetelt a termelés, mert a dolgozók a gátakon segítettek a védekezésben. A termeléskiesést túlmunkával, elsősorban szabad szombati és vasárnapi műszakokkal pótolják. Ennek alapján eddig 6,7 millió égetet tégláit és 17 millió nyerstégláit termeltek. j műszak volt a belvízvédekezés- ! ben. A vízügyi igazgatóság dolgozói márciustól kezdődően folyamatosan dolgoznak naponta tíz-tizenhat órát is, hogy a lakóházaik környékéről és a mezőgazdasági művelés alatt álló • területekről a tulajdonosok elvezethessék a vizet. Vasárnap negyvenegy szivattyútelep, huszonegy szivaty- tyúállás és 75 hordozható szivattyú üzemelt. Ezekkel másodpercenként 103 köbméter vizet továbbítottak a nagyobb csatornákba, illetve a Körösökbe. A védekezés jól szervezett. Ebinek tudható be, hogy 48 óra alatt csaknem háromezer hpld- dal csökkent a belvízzel borított vetés területe. A belvízvédekezés hatékonyságának növelésére újabb intézkedéseket tettek. A bőfoki legelőn — Békésen — magasítják az övgátat, hogy az itt összegyűlt víz ne áraszthassa el a vetett területet. Békés lakott területén az anyagárok vizét az Élővíz-csatornába, illetve a téglagyári anyagárokba szivattyúzzák. így a múlt heti felhőszakadás miatt bekövetkezett katasztrofális helyzet las. san Itt is enyhül. Több csatornát a torkolati részen kotrógépekkel iszaptalanítottak. Legtöbb helyen most már csak kisebb foltokban található víz a tsz-ek és állami gazdaságok földjein. Túlmunka, szombat-vasárnapi műszakok az árvízkárok enyhítésére Újra szántanak, vetnek a zsadányi határban A Biharugrai Halgazdaság Zsadányi Üzemegységében a belvíz pusztított földeket újra művelik: disztillerekkel gyomtalanítják, lazítják a talajt, majd rövid tenyészidejű, bő hozamú kölest vetnek; kétszázharminchat hold belvizes földet munkáltak, vetettek újra eddig. A köles, mint emberi táplálék, a rizs olcsóbbodása miatt csaknem kiszorult, de kitűnő haltáplálék, melyet a gazdaság a hizlalt hal alakjában ad a fogyasztóknak. ♦
