Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Forgaloniszánt Iál ás Hétfőn városi tanácsülés Békéscsabán A Békéscsabai Városi Tanács Vérgehajtó Bizottsága a várost tanács ülését június 29-én dél­előtt 9 órára összehívta. Napi­renden szerepel az ipari, keres­kedelmi állandó bizottság tevé­kenységéről szóló beszámoló; Bakó Ignác, az állandó bizott­ság elnökének előterjesztése alapján. A második napirendi pontban Babák György vb-el- nökhelyett.es ad tájékoztatót a tanács alá rendelten működő vállalatok és intézmények dol­gozóinak munka- és egészségvé­delméről, a balesetvédelmi és a balesetelhárító tevékenységről. Ezt követőem Uhljár Mihály vb- elnök vitára és jóváhagyásra bocsátja a tanács, a végrehajtó- bizottság és az állandó bizott­ságok második félévi munka­tervét. Eredményes évzárók az M$IW Békés megyei Oktatási Igazgatóságán Augusztusban 33-an kapnak főiskolai oklevelet Az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságának veze­tői és tanárai sikeresnek tartják az 1969—1970-es oktatási évet. Az évzárás mérlege azt igazol­ja, hogy a Célul tűzött oktatási feladatokat sikerült megvalósí­tani. Az államvizsgázók, a sza­kosító osztályok, valamint a 3 éves általános tagozatok hall­gatói kitettek magukért. Bízó. nyíték erre az év végi vizsgák eredménye. Augusztus első felében 38-an kapnak főiskolai oklevelet az államvizsgázók közül. A 3,8 át­lageredmény hűen tükrözi azt a lelkes munkát, amelyet a főis­kolások három éven át végeztek. A szakosító osztályok hallgatói A héten csütörtökön a KPM Tanácsi Közlekedési Főosztályé­nak utasítása alapján hazánk minden városában forgalom- számlálást tartottak. Reggel 6- tól este 6-ig jegyezték a forga­lom-számlálók — többnyire diá­kok — az előttük elhaladó gya­logosok, kerékpárosok, motoro­sok, autóöok számát. Fotónk Bé­késcsabán készült, ahol a város 53 helyén végeztek forgalom- számlálást. Az előrenyomott Űr­lapok adatait óránként és jár­műfajtánként összegezték és az így nyert statisztikai kimutatást az Ütügyi Kutató Intézethez küldték. Legközelebb október I4-én végeznek hasonló felmé­résit, s az akkor nyert adatok is segítik majd az új, eddiginél egységesebb forgalmi rend ki­alakítását. Zöldoltási bemutató Ma délelőtt 10 órakor előadás­sal egybekötött zöldoltási bemu­tatót tart Füri József, az Orszá­gos Szőlészeti Kutató Intézet munkatársa, Reich Rudolf kert­jében Békéscsabán» a Berényi u. 28. szám alatt. * III. Nem hagyják magukat A KEDVEZŐTLEN Időjárás miatt jó két héttel később kezd­hették el a borsó feldolgozását a Békéscsabai Konzervgyárban, j Zelenyánszky György igazgató szaval szerint eleinte csak ép­pen kóstolgatták, mert a beta­karítást: a kaszálást, szállítást és a cséplést hátráltatta az át­ázott talaj. Emiatt tulajdonkép­pen csak június 22-ével kezdő­dött el a negyvennapos borsó­szezon. A tervezett 360 vagon­ból szerdáig mintegy 74 vagon­nyit dolgoztak fel. Most napon­ta 13—14 vagon nyersanyag ér­kezik a gyárba. A rossz időjárás, több helyütt pedig a belvíz mgtizedelte a termést. Ennek pótlására és a kapacitás jobb kihasználására néhány kon zv er gyártól: a hat­vanitól. a nagykőrösi tői és a kecskemétitől Is átvesznek sze­mesborsót. Ez a besegítés jól jön a testvérvállalatoknak is, mivel a zöldborsó gyorsan romló, de a csabaiak gondján is enyhít Am, nemcsak nekik okoztak az elmúlt hetek és tartogatnak az elkövetkezők fejtörést, ha­Ifi. ötéves tervben is bekövet­kezett; öt esztendőire összesen a nemzeti jövedelem 20—25 szá­zalékos növekedését terveztük — előreláthatóan 40 százalékos gyarapodást könyvelhetünk el. Ebben természetesen már szere­pe van a harmadik éve funkcio­náló új gazdaságirányítási rend­szernek)» Az egészséges arányok kere­sése — s persze nemcsak a nem­zeti jövedelemnél — már az in­duláskor alapvető cél volt: ki­induló pont. A IV. ötéves terv összeállítása mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdődött: termé­szetesen a koncepció meghatáro­zásával. Ebben meghatározták, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gazdasági egyensúly kiterjesztéoe, stabili- zályása, s ez lesz a gazdaság fej­lesztésének is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, illet, ve megteremtése a lakossági piacon, a fizetési mérlegben, a beruházási piacon s általában az egészséges arány kialakítása a felhalmozás és a fogyasztás kö­zött Az egyensúly a lakossági piacon megteremtődött, már a, III. ötéves terv második felé­ben — a mennyiségek szempont­jából. A választék, a minőség még kívánni valót hagy maga után —|• a most következő terv­időszakra. A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően alakult 1969-ben, sőt ezen belül — s er­re régóta nincs példa — tőkés fizetési mérlegünk is aktívum­mal zárta az évet. Ezt kell tar­tósítani 1971-től. A beruházási piac egyensúlyának megterem­tése az, ami most a legfontosabb feladat lesz a következő évek­ben. A másik lényeges momentum, amit a tervezőknek már az in­duláskor el kellett határozni, hogy az egyensúlyra alapozva — sőt ezt előfeltételként értékelve —» életszínvonal emelkedését legjobban szolgáló tervet készít­senek. Ebből a megfontolásból kiindulva határozza meg a terv- javaslat az árak és a jövedel­mek alakulását vagy pl. az épí­tőipar és az építőanyagipar fej­lesztését — a lakásprogramnak megfelelően, vagy — ebből indul ki még pl. az a gondolat is, miszerint az úgynevezett nem termelő ágazatok (lakásépítés, egészségügy stb.) beruházásai gyorsabban növekedjenek az ed­diginél. Még egy döntő körülmény megfogalmazódott az induláskor, ! éspedig az, hogy épp az életszín- j vonal orientáció, s a beruházási * piac egyensúlya érdekében a • beruházások, fejlesztések szá- j mát, helyét, arányát a szüksé- ; gesség határozza meg. A népgaz- J dasági szükségesség s nem az § esetleges helyi' igény, amely ter­mészetesen lehet jogos, de mert az adott lehetőségek mégis meg­követelik a rangsorolást, a szűk. j séglet helyett a szükségesség le- ; gyen a döntő. Ezek az elvi elhatározások — • amelyeket 1969 augusztusában : a párt Központi Bizottsága is • újólag jóváhagyott, kijelölvén ■ most már a tervezési munka [ konkrét gazdaságpolitikai irá- ; nem azoknak a termelőszövet­kezeteknek is, ahová Zele­nyánszky elvtárssal ellátogat­tunk. ŰkÖzben megtudtuk, hogy a gyár 19 kihelyezett borsócsép­lőgépe dolgozik a gazdaságok, ban. A dobozi Petőfi Tsz-ben, kőrútunk első állomásán, két gép csépelte a termést. — Jó növény a borsó — di­csérte Lábos László főagromó- mus —, a búzának kiváló előve- teménye. Annál kevésbé elégedettek a korai borsófajták termésével, amely messze alatta marad a tervezettnek. Egyik-másik jó, ha a tavalyi átlagnak a felét adja. A víz sokat ártott itt, s mintegy 5Q holdat el is vitt. A tsz veze­tőinek: Jámbor Ferenc elnök­nek, Lábos László főagronó- musmak, Földvári József üzem­gazdásznak és Futató Imre párttitkámak szavaiból tó-ki- csendült az aggodalom. A KÖZÖS GAZDAI azonban nem hagyják magukat, mert amit csak lehet — mint monda­ni szokták — igyekeznek meg­fogni. Lucemaszárítójukban most a borsószalmát szárítják, majd finom lisztté őrlik és pa­pírcsíkokban tárolják. Ezt a fe­hérjében gazdag borsólisztet így akkor hasznosíthatják, amikor szüleiben lesznek a zöldtakar­mánynak. Sőt, a felesleg értéke­sítését is tervezik. Lám, egy kis leleményességért nem mennek a szomszédba. Az ember úgy segít magán, ahogy tud. A gyulai Munkácsy Tlsz veze­tőit: Sótyi János elnököt, Vég­vári József főagronómust és Gyarmati János növénytermesz­tési égazatvezetőt sem találtuk rózsás hangulatban. A belvíz őket is szorongatja. A kétszáz- hatvan hold borsóból hatvanét puszított ki. Az elmúlt hetek esőzései, majd a hirtelen jött hőség miatt ők sem számítanak jó termésre. Csak a borsó mint­egy egymillió forint bevételki­esést okoz. A VÍZ A PARTOSABB ré­szeken is meglepetéseket tarto­gat. Amikor a szövetkezetben jártunk, hallottuk, hogy a Dut- ra a dombon elsüllyedt, ahol pedig azt hitték, hogy bizton­ságban dolgozhat. A belvíz sok vetésüket sanyargatja. Nemré­giben még csak 6 millió forint kárral számoltak. Most már a tízmilliónál tartanak. Ezért is mondták, hogy elkel a segítség. Minél előbb jön, annál jobb, mert később kevesebbet ér. Idő­ben kellene injekciózni! — je­gyezték meg. És igazuk van. Nem sokkal jobb a helyzet Eleken sem. Makkos István, a Lenin Tsz elnöke, Rocskár Já­nos, a szövetkezet párttitkára a következőképpen jellemezték a közvéleményt: kissé nyomott a hangulat a tagság körében. A víz sajnos itt is megtette a magáét. A borsó sem hoz any- nyit, mint amennyire számítot­tak. Tavaly hatvan vagon ubor­kát szállítottak a konzervgyár­ba. Az idén jó, ha harminc te­rem. A gondokat még csak te­tézi, hogy itt-ott a kukoricán is áll még a víz, sőt 300 holdat újból kell elvetni. S ez csak egy baj a sok közül. Mennyire így van, íme egyet­len adat: legalább 6 millió fo­rint veszteséggel számolnak. Hogy mennyi lesz valójában? Ki tudja. Lehet több, lehet keve­sebb, mert az emberek itt sem hagyják legyőzni magukat. Legalábbis ezt láttuk, hallottuk a cséplőállomáson. Cslaki And­rás gépkezelő újságolta, hogy a két cséplővel reggel 6-tól este 6-ig 90 mázsa szemes borsót fej. tenek ki. • BORSÖBETAKARITASI kör­útra Indultunk a konzervgyárból három szövetkezetbe. S hogy tsz-ekben nemcsak erről beszél­tek, az a legtermészetesebb, Mint ahogy az az elszántság is, ahogy ezekben a közős gazdasá' gokban próbálják menteni a menthetőt. Ha ez nem is pó­tolhatja teljesen a vesztesége­ket, sokat javíthat a helyzeten. S most erre van a legnagyobb szükség! P. P. Pusxtaföldvári újdonságok Üj zöldséges üzletet nyitott Pusztaföldváron a Dózna Ter­melőszövetkezet. Bár helyben nem sok zöldséget termesztenek, g így egyszerű társulásba léptek az ! orosházi Dózsa Tsz-él, amely ezentúl ellátja a pusztaföldvári lakosságot is. Az üzletet a hét első felében nyitották meg. Az­óta mindennap háromezer forin. ton felüli zöldséget értékesíte­nyait — képezték azután a most | nek. Pusztföldvari fennállása óta már aH^toVb-Rn is fogalmazó tér* * most jutott elcVször önálló zöld­vezás alapjait. Gerencsér Ferenc ; (Folytatjuk) ség- és gyümölcsholthoz, Lesz már konkurrense a Csa- nádapáca és Környéke ÁFÉS2­nek Pusztföldváron is. A Dózsa Tsz vezetősége toz-büfét nyit a községi tanácstól kapott épület­ben. Afféle tsz-klubnak szánják, ezért a Dózsa Tsz vezetősége kü. lön klubigazolványokat nyomta, tott, hogy a büfét csak tsz-tagok, illetve klubtagok látogathassák. Az új toz-klubban játéktermet alakítanak ki. Biliárdasztal, sakk és különböző társasjáték áll majd a pusztafö'dváriak rendel­kezésére. A Dózsa Tisz most tagtoborzást tart. A klub iránt a község értelmisége is érdeklő­dik. is jó felkészültségről tettek ta­núbizonyságot, hiszen 3,8 átla­gos eredményt értek el. Az öt- hónapos pártiskola szóbeli ösz- saefoglalói és írásbeli dolgozatai is jó felkészültségről tanúskod­nak. Az Oktatási igazgatóság veze­tője Juhász József és Karkalik András Igazgatóhelyettes el­mondták, hogy ebben az okta­tási évben mintegy 800 párt-, gazdasági és állami vezető ta­nult és vizsgázott a marxista— leninista esti egyetemen, Illetve középiskolán Békés megyében. S hogy az érdeklődés tovább nő a politikai oktatás iránt, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az 1970—71-es oktatási évre felvehető létszámot, kétszeresen meghaladja a jelentkezők szá­ma. A felvételi vizsgák már le­zajlottak. Erről, Illetőleg az eredményekről, a jelentkezők jövő hónapa 15-ig kapnak írás­beli értesítést, Arról is beszámolt a két ve­zető, hogy az esti egyetem mel­lett két turnusban propagandis­ták képzése indul speciális te­matikával, körülbelül 200 hall­gató részére az 1970/71-es okta­tási évben. A nagy érdeklődés a marxista—leninista iskolák iránt arra késztette az igazgatóságot, hogy a vezetési Ismeretekből és a pártépítésből speciális kollé­giumi oktatást szervezzen. Ezt az oktatási formát a jövőben az igényeknek megfelelően tovább kívánják fejleszteni. B. I. Jogszabály a munkaviszonyban áliák tanfolyamairól A szakmunkásképzésre vonat, kozó Jogszabályok átfogó rende­zésének utolsó láncszemeként megjelent a munkaügyi minisz­ter utasítása. A munkaviszony­ban állók és a szövetkezeti ta­gok részére szervezett szakmun­kásképző tanfolyamok rendjé­ről. Mint ismeretes, az országgyű­lés az elmúlt évben hozta meg a szakmunkásképzésről szóló, VI. sz. törvényt. Ez kimondja, hogy a már munkaviszonyban állók­nak is lehetőséget kell nyújtani arra, hogy — jogszabályban meghatározott iskolai végzett­ség, életkor és szakmai gyakor­lat alapján — szakmunkásképző tanfolyamon vagy egyéni felké­szüléssel elsajátíthassák a szak­munkásképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A törvényben fog­laltak végrehajtásáról a mun­kaügyi miniszter 1969 végén ren­deletben intézkedett. A rende­let részletesen foglalkozik a dol­gozók tanfolyami képzésének feltételeivel, a felvételi követel­ményekkel, a képzés tartalmi kérdéseivel, a tankönyvellátás­sal és a költégek viselésével. A rendelet 94. paragrafusa utal arra is, hogy a szakmunkáskép­ző tanfolyamok működési rend­jét a munkaügyi miniszter kü­lön szabályozza. A Munkaügyi Közlöny 19—2f számában megjelent újabb rr* niszteri utasítás ennek a köve telménynek tesz eleget. BmjmK£a 5 1970. JÚNIUS 28.

Next

/
Thumbnails
Contents