Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
Befelezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) betegségeik közé sorolva, a lista harmadik helyén állnak. Ezért az egészségügy és szociális bdDr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter péntek délelőtti hoz- zászólalásában beszámolt arról, hogy 17 intenzív terápiás osztály és számos részleg működik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életveszélyes betegek ápolására és ehhez jelentékenyen hozzájárultak a múlt évi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. A negyedik ötéves tervben tovább növelik ezeknek a részlegeknek a számát. Ami pedig a mentőkocsikat illeti, az országgyűlés által tavaly megszavazott 30 millió forint pótlólagos költségvetési juttatás jó részét, 180 Új kocsi beszerzésére használták fel. A kedvezően növekvő külkereskedelmi lehetőségeket érintette felszólalásában Nagy Miklós' Pest megyei képviselő, a kultúrkapcsolatok intézetének elnökhelyettese, aki tagja volt annak a delegációnak, amelyet a pénzügyminiszter vezetett nemrég három dél-amerikai országban, Bolíviában, Peruban és Venezuelában. Elmondotta a képivselő, hogy miután ezekben az országokban nagy lehetőségek vannak a gazdag nyersanyagkincs nagyobb arányú hazai feldolgozására és a mezőgazdasági termékhozam növelésére, a magyar ipar szerszámgépek, bányászati és kohászati berendezések, oktatási valamint egészségügyi felszerezottság véleményét tolmácsolva nagyobb számú, lehetőleg gyorsjáratú mentőgépkocsik beszerzését javasolta. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költségvetés növekedésének eredményekép. pen javult a kórházak gyógy- szerellátottsága, létszámellátottsága és jelentős mennyiségű értékes műszert szerezhettek be. Siófokon, Kazincbarcikán és Dombóvárott, 1600 ággyal, új kórházat avattak. Ezzel országosan 83 600 ágy áll rendelkezésre, de mivel a betegek száma kisebb arányban növekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még mindig igen nagy a zsúfoltság. Bővült a rendelőhálózat is, ám az igénybevétel csak Budapesten csökken, vidéken emelkedett. Természetesen a pénteken felszólalt képviselők is visszavisszakanyarodtak azokra a gazdasági kérdésekre, amelyek már a csütörtöki vitában erős hangsúllyal szerepeltek. Balogh László gyáregységvezető, Csongrád megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk az ipari vállalatok, a különböző nyereség-csökkentő intézkedések ellenére, növelték nyereségüket, ami jó munkájuk beszédes bizonyítéka. A megyében erőteljesen nőtt az export is, a vállalatok, a ktsz- ek mintegy fele dolgozik exportra is, ám a termelés még mindig nem kellőképpen veszi figyelembe a hazai és külföldi piaci szükségleteket lések, valamint vágóhidak és hűtőházak szállításával, esetleg közös vállalkozásokkal részt vehetne az ottani fejlesztésben. A beruházások hatékonysága A felszólalók sorában dr. Havasi Béla miskolci képviselőt, a városi pártbizottság első titkárát, továbbá Weisböck Rezsőné győri képviselőt említjük, akik főleg az előző nap már oly sokoldalúan érintett, beruházási kérdésekkel foglalkoztak. Havasi dr. elmondotta, hogy noha Miskolcon is küzdenek a szűk építési kapacitással, számottevően fejlődött az építkezés. Több lakást építettek, mint tervezték, csak az a baj, hogy még mindig túlságosan hosszadalmaaan épülnek a lakások. Weisböckné a szintetikus szálak gyártásának nagyobb arányú fejlesztésére, ezzel összefüggésben a Magyar Viscosa Gyárnak a tervezettnél nagyobb szabású bővítésére tett javaslatot. A pénzügy- miniszter válasza A kora délutáni órákban került sor a pénzügyminiszter válaszadására. Elsősorban a beruházási feszültségekkel kapcsolatos megjegyzésekre reagált. A feszültség csökkentésére, mondotta, komoly lépések történtek már eddig is és várhatunk a jövőben is. De teljesen kielégítő megoldás egy-két év alatt rém lehetséges. Mindenekelőtt megfelelő korlátok között kell tartani a beruházási keresletet és párhuzamosan bővíteni kell az építőanyagipart, valamint az építkezési lehetőségeket. Ugyancsak számos képviselőt fogalkoztat a vállalatok fokozottabb pénzügyi együttműködésének problémája, aminek érdekében a kormány további intézkedéseket készít elő. Az a terv — mondotta Vályi Péter —, hogy hatásosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki az eszközök megfelelő átcsoportosításával, közös vállalkozásokkal, a vállalatok kölcsönös hitelügyleteinek engedélyezésével. Végül az árellenőrzéssel kapcsolatos képviselői megjegyzésekre válaszolt, mondván, hogy az utóbbi időben ismételten előfordult, hogy több millió illetéktelen hasznot elvontak olyan vállalatoktól, amelyek jogtala. nul számláztak munkát, amelyet el sem végeztek, avagy árut, amelynél silányabbat szállítottak. összegezésül a pénzügyminiszter megelégedéssel nyugtázta, hogy a képviselők egyetértettek a múlt évi gazdálkodással és azokkal a kedvező változásokkal, amelyek gazdaságunkban végbementek. Egyszermind rámutattak azokra a gazdasági problémákra is, amelyek jelenleg elsősorban foglalkoztatják a gazdaságvezetést. Az országgyűlés tudomásul vette a múlt évi költségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót. Ezzel az ülésszak véget ért. Dr. Szabó Zoltán felszólalása Külkereskedelmünkről Tartalékosok, akik az árvízvédelemben részt vettek. Ujabb kormányrendeletei: az újjáépítésről Ülést tartott as országos helyreállítási albizottság Az Építésügyi és Vároefejlesz- I tési Miniszteri um ban pénteken délután ülést tartott az országos! helyreállítási albizottság. Szilá-i gyi Lajos építésügyi és város-! fejlesztési miniszterhelyettes, az albizottság elnöke beszámolt a Szabolcs megyében tartott helyszíni szemlén szerzett tapasztalatairól, megbeszéléseiről. Többek között tárgyalt azoknak a községeknek és járásoknak a tanácsi vezetőivel, lakosainak képviselőivel, amelyeket árvédelmi biztonságból át kellett telepíteni. öt község: Kishódos, Nagyhódos, Garbolc. Komlódtót. falu és Nagygéc ugyanis kívül esik a szamosközi terület védelmére tervezett lokalizációs töltésen és így egy újabb árvíznél még nagyobb veszélybe kerülhet, mint eddig. A tanácsi vezetőket és a helyi lakosok képviselőit tájékoztatta a kormány új rendelkezéseiről, amelyek megkönnyítik az áttelepítést. Ezek a rendeletek pénteken jelentek meg. Az egyik kormányrendelet előírja, hogy ha az árvíz vagy belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épület eredeti helyén nem építhető újjá, akkor a tulajdonosnak lakóháza felépítéséhez az újjáépítésre kijelölt területen ingyen telket juttat az állam. Előreláthatóan 300—550 négyszögölnyi telket kap min-! den áttelepülő család. A károsultaknak azoban a régi telek, is tulajdonában, használatában miarad, tehát nem csereie- lekről van szó. A kormányhatározat lehetővé teszi azt is, hogy a korábbi rende kezesek ben engedélyezett 130 helyett 150 ezer forintig terjedjen az újjáépítéshez nyújtható kamatmentes állami kölcsön. Ezeket a rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a tulajdonosnak az építési tilalom alá eső területen álló háza nem semmisült meg de azt lebontja és áttelepül a biztonságosabb, az újjáépítésre kijelölt területre. A pénteken megjelent kormányrendelet a kihirdetéssel már életbe lépett. További kedvezményt jelent, hogy azok a községek, melyekbe áttelepülnek a veszélyeztetett falvak lakói, november 7-ig tör- pevízművet kapnak. Szilágyi Lajos elmondotta, hogy a szabolcsi árvízkárosultak megértéssel fogadták az új rendeleteket, s a pénteken érkezett jelentések szerint eddig több mint százötven család jelentette be áttelepülési szándékát. Pénteken jelent meg az a kormányrendelet is, amely a kisajátításról szóló korábbi jogszabályokat módosítja. Az új Intézkedés a nagy elemi csapások — árvíz, belvíz. földrengés, tűzvész — által okozott károk elhárításához .illetve megszüntetéséhez szükséges ingatlanok kisajátítási eljárását gyorsítja. Ez az intézkedés már a mostani áttelepülés meggyorsítását is jelentősen segíti. Szilágyi Lajos bejelentette, hogy az árvízkárosultak lakóházainak újjáépítéséhez javasolt első két típusterv költségvetése elkészült. Eszerint az egyszobás, összkomfortos lakóház építési költsége 121 000 forint, de a károsult munkahozzájárulását és az állami dotációt leszámítva, »5 000 forint elegendő a beköltözéshez, s később 12 000 forint kell a bevakoláshoz és az egyéb befejező munkákhoz. Végredményben tehát 107 000 forintba kerül ez a lakóház. A B—2 típusú kétszobás, összkomfortos lakóház költsége — a károsult munkájának és az állami dotációnak beszámítása után — 151000 forint. Rövidesen elkészül a többi javasolt lakóház — terv költségvetése is. A Pénzügyminisztérium, a Belekresekdelmi Minisztérium és' az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezte a helyreállítási, újjáépítési munkák árproblémáit. Megállapodtak, hogy valamennyi kivitelező egységes áron kapja az anyagot a TÜZÉP-től. Meghatározták azt is ,hogy az építésért mennyi költséget számíthatnak fel a kivitelezők. Az ülésen tárgyaltak továbbá arról, hogy Csemgeren és Méhteleken — ahol az áttelepülésetk miatt száznál több lakást kell építeni — meg kell kezdeni az utak építését az építőanyag szállításához. (MTI) Rendelet az érés belvízkárok felméréséről és rendezéséről A korábbi kormányhatározat | végrehajtásaként a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelemezésügyi miniszter rendeletben szabályozta az ár. és belvízkárok felmérésének, a károk megállapításának ég rendezésének módját. A rendelet pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető árvíz-, vagy belvízkárnak, hogyan kell a károkat felmérni, azokat jelenteni, s intézkedik a megtérítés módjáról, mértékéről. Kimondja például, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket ért károkat a biztosítási szerződés alapján kel! megtéríteni. Ha a mezőgazdasági nagyüzemnek biztosítási szerződése nincs, úgy a kártérítést az állami költségvetésből fedezik. Az utóbbi esetben az állóeszköz-vagyon- ban keletkezeit kár megtérítésének összege azonos, a foi'gó- vagyon, és a termelést ért kár esetében pedig fele annak az összegnek, amelyet biztosítás esetén fizetne az Állami Biztosító. A járási tanács pénzügyi osztálya az állami költ ségvetésből fizetendő térítést elsősorban a kárt szenvedett I terület, utáni földadó mérséklésével, illetve törlésével rendezi. Ha ez nem volna elegendő a kártérítésre, úgy a fennmaradó részt a helyreállítási pénzalapból vagy az -állami költségvetésből közvetlenül fizetik ki. A károk megtérítéséig a gazdálkodás megindításához, vagy folytatásához a Magyar Nemzeti Bank fiókja rövidlejáratú hitelt folyósít. A rendelet részletesen intézkedik arról is, hogy a költség- vetési szervek és a vállalatok hogyan számolhatják el kárukat, illetve a vállalatok milyen módon igényelhetnek bankhitelt. A rendelet június 26-án lépett életbe, rendelkezéseit azonban az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell (MTI) mssszí 2 1970. JÜNITJS 37.
