Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
i-e a párldemokrácia a bék H\me zfigazda sági gépgyí, t an? Beszélgetés őri Lajos pártcsoportvezetővel — Mi járatban vagy Bélkésen? — kérdezte régi ismerősöm, őri Lajos. Azt feleltem, hogy írni akarok erről és arról. Aztán kiderült, hogy ő a riportalanyom. Egyrészt azért, mert egy tíz tagú pártcsoport vezetője. Márpedig egy pártcsoportnak nagy szerepe van a vezetőségválasztás előkészítésében. Másrészt, őri Lajosnak sokkal több munkabeosztása van a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyárában, mint amennyit a Munka Törvénykönyve, és több társadalmi funkciója, mint amennyit a megyei pártbizottság határozata megengedne. — Miért vállaltál ennyi elfoglaltságot magadra? — kérdeztem. Erre aztán elsorolta, hogy üzemrendész, üzemgondnok, és tűzrendész eéyszeméiyben, ezenkívül még legalább nyolc társadalmi funkciója van. — Rámsózták ezeket a beosztásokat az üzemben, mert olcsóbb, ha * három státuszban egy ember tevékenykedik. Nem nagyon szabadkozhattam e sok beosztás ellen, mert már figyelmeztettek, hogy a gyár vezetői adják nekem a kenyeret és könnyen meg is tagadhatják. Ezért, őszintén szólva, nem is nagyon örülök a faggatásodnak. — Talán van valami kifogás a munkád ellen? — Még nincs! De könnyen találhatnak. Kaptam én már írásbeli figyelmeztetést olyan hibáért, amit a helyettesítőm követett el szabadságom ideje alatt. Gyakran már-már olyan érzés kerít hatalmába, mintha a gyár, a társadalom ellensége volnék. Ezt pedig nehéz lenne elhitetni vele is és mindazokkal, akik év. tizedek óta ismerik. A felszabadulás előtt szűkös kenyéren élt hat testvérével együtt. Őri Lajos egyike azoknak, akik nagyon fiatalon léptek a kommunista pártba. Alig múlt 15 éves, amikor 1945 márciusában felvették. Nem a kort nézték abban az időben, hánem azt, hogy sok tettre- kész párttagra van szükség a tengernyi feladathoz. Alig érte el a sorköteles kort, máris tiszti iskolára küldték. Onnan a párt központi vezetőségének kérésére falusi pártmunkára került, pontosabban párttitkámak a Dévaványa határában levő Kőszigeti Állami Gazdaságba. Az ellenforradalom ott is csakhamar felszínre vetette a szélsőséges elemeket, akik őri Lajost is elüldözték. Az elsők között jelentkezett a karhatalomba. Leszerelése után a békési járási vöröskeresztes szervezet titkára lett. Közben — és azóta is — munkásőr, önkéntes rendőr, MHS-oktató, a tartalékos tisztek klubjának titkára, a járás népfrontbizottság tagja, a honvédelmi ismeretek előadója az iparitanuló-iskolában. Egyszóval túlzói! az igénybevétele. Akkor került a békési gyárba, amikor az megalakult. Az akkori 18 párttag két csoportban volt, s az egyik őt választotta vezetőjének. Őri Lajosnak is érdeme egy kicsit, hogy most már hatvan tagja van a gyár pártalapszervezetének. Ennyien kés zülnek mast a vezetőségválasztásra. A pártcsoportok tagjai már kijelölték azokat, akik szerintük megbízhatóan jelölik ki az új vezetőség tagjait — A ti pártcsoportotok milyen aktivitással segíti a vezetőségválasztás előkészítését? — Erre a kérdésre csak óvatosan kellene válaszolnom. Ugyanis kaptam mér olyan figyelmeztetést, hogy az igazgató tudta nélkül ne közöljek semmit senkivel. De hát az igazság az ő tudta nélkül is igazság. A pártcsoport tagjai elég vegyes érzed, mékkel készülnek a vezetőségválasztásra. Azt mondják, hogy mi megvitatunk, elhatározunk ezt is, azt is, pártcsoport-ülésen és taggyűlésen, aztán vagy sem. mi, vagy minden éppen ellenkezőleg történik Legutóbb is a párttagok egyetértésével jelölte ki a jelölőbizottság a pértveze- tősóget. A többség továbbra is Salamon Istvánt akarta alapszervezeti titkárnak, aki több mint tíz évig töltötte be ezt a tisztséget. Három nappal a vezetőségválasztó taggyűlés előtt kijött a járási pártbizottság egyik munkatársa, és egy olyan elvtársat jelölt titkárnak, aki addig szóba sem került erre a posztra. Azzal indokolták ezt, hogy a régi titkár lemaradt a fejlődésben, nem tanult. Az igazság az, hogy a gyár vezetői nem szerették az addigi titkár szókimondását. Többek között Salamon élvtárs nem tűrte egyes középvezetők diktatórikus hangját. Ugyanis ők nem vitatják, nem magyarázzák meg, hogy va. lam.it miért így, vagy úgy kell megcsinálni. Kurtán, furcsán odavetik: Ha nem tetszik az utasításom, akkor menjenek a munkakönyvükért. — Most a legutóbbi párttaggyűlésen, a pártdemokrácia érvényesülésének megvitatása köz. ben nem került szóba az ilyen hangvételű irányítás? — Nem nagyon. Eléggé ellanyhult a párttagok aktivitásaAzért, mert hiábavalónak tartanak minden véleménynyilvánítást, és bírálatot. Azért, mert nem látják hatását és foganatját. Példát is mondok erre. Szervezett a pártszervezet tavaly egy kérdezz—feledek pártnapot. Előtte írásban juttatták el az üzemben dolgozó párttagok és pártonkívüliek a pártmunkával és a gyár vezetésével kapcsolatos kérdéseiket. Utána azzal rontottak neki még azoknak is, akiknek semmi közük sem volt an nak a pártnapnak a megszervezéséhez, hogy csupán az igazgatót akarták vizsgáztatni a beküldött vaskos kérdésekkel. További faggatás helyet töprengeni kezdtem. Többek között azon, hogy a termelés irányításánál sem a diploma a minden. Ugyanis nem mindegy, hogy az goromba vagy az egyszerű embereket lenéző és sértegető vala- lakinek a tulajdonában van-e, s emiatt ideges, kedvtelen hangulatban dolgoznak-e a környezetében. A pártmunkához pedig elsősorban szív, lélek és minél több gyakorlat szükséges. A járási pártbizottságon beszélgettünk a vezetőségválasztásba történt eddigi beavatkozás, ról. Kassai János elvtárs elismerte: a járási pártbizottság apparátusa eddig túl sok feladatot vállalt magára. Emiatt elaprózódott az ereje és néha elhamarkodottan intézkedett több, fontos kérdésben. Jó néhány eset. ben az alapszervezetek tagjainak, vezetőinek meghallgatása nélkül tette ezt. A demokratikus centralizmus és a pártdemokrá- cia alapszervezetenkénti megvitatása óta jó néhány tanulságot vontak le. Ezekről a tanulságokról bővebb részletességgel írunk a közeli napokban. Kukk Imre Müködnak az „Iható vizű tó” buzgóra! Békés msgvóhen Tiszántúl talán legnagyobb tava az orosházi járásban fekvő Kardoskút község határában levő Fehér-tó. Hossza négy kilométer, szélessége 500—1000 méter között mozog. Dr. Radnai Mikes, békéscsabai amatőr At- tila-kutató tanulmányában azt bizonyítja, hogy a tó azonos az i. sz. után 448-ban hun fővárosban járt Priszkosz bizánci történetíró útleírásában szereplő „iható vizű tóval”. Vízrajzi érvanyaga szerint ezen tó medrét kizárólag az ott csoportosan feltört bugyforrások hozták létre és táplálták artézi víz tisztaságú vizükkel. Jóllehet az elmúlt he. tek rendkívül csapadékos időjárása a Maros—Körös közét megkímélték az árvizes és talajvizes nagyobb elárasztástól, a Fehér-tó bugyforrásad, (valóságos szárazföldi „buzgárai”) mégis intenzív működésbe lép_ tek. A tó partjain és főleg medrében csoportosan is kimutatható buzgárok is üzembeléptek, a nádas részeken valóságos iszapkúpokat képeztek ki feltörésük helye felett és a tó medrében olyan magas vízállás képződött ki, hogy gátakkal kellett kiáradását megakadályozná. A tó partján két szárazföldi bugy- forrás napjainkig is állandóan artézi víz tisztaságú és ízű vizet ad az otüakóknak. Fúrat nélküli artézi kutak. Dr. Radnai érvelése szerint Priszkosz útleírása alapján a kardoskúti Fehér-tó mellett volt Attila testvérének és társikirályánalk. Budának szálláshelye. a villanyszerelők A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzletigazgatóságának tanácsterme néhány napra átalakult vizsgateremmé. Itt tettek tanúbizonyságot tudásukról a békéscsabai iparitanuló-intézethez tartozó villanyszered ő tanulók. Összesen 97 fiú vizsgázott, s a vizsgabizottság véleménye szerint jó felkészültséggel. A vállalat 19 ipari tanulója különösen szép eredménnyel zárt, hasonlóan jól vizsgáztak az építőipari vállalat tanulói is; A tapasztalatok szerint, ahol bevezették az emeltszintű és csoportos oktatást, ott sokkal jobb eredménnyel zártak év végén. Többnyire magasabb képzést, sokoldalúbb oktatást kaptak a tanulók, mint más munkahelyeken. Az emeltszintű oktatás egyik feltétele például, hogy három napot az elméleti résszel, három , napot pedig a gyakorlati foglalkozással töltenek el hetenként, s így alaposabb szakmai ismereteket szereznek. Komódiból, Szeghalomból, Vésztőről, Békéscsabáiról és még jó néhány községből vállalatok, kisipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek és magánkisiparosok tanulói adtak számot most a vizsgabizottság előtt felkészültségükről. Különösen jől szerepelt a DÉMÉSZ tanulója, Galovicz András, Vésztőről; Borbíró István, Öcsödről pedig Murányi Gábor. Ezenkívül még jó né- hányan az átlagosnál jobb eredményt értek el, s a vizsgabizottság dicséretben részesítette őket. A vizsgázott tanulók most már szakmunkásak, elhelyezkedése, munkalehetősége mindenütt biztosítva van. • «■■■BM«BBBBn«II*BB*aBBBBBlMBRRlBBBBBBllHllHlHlBlHlSlRRlllBlBBlRlHBlRBllBHHlllHll|lllllH: aBflBafllflBBBflBBflflBBiaBaaBBllllBlflllliailBaiBBl Ilyen ez a krónika... PRECÍZ DON JUAN Adolf Peter heidelbergi férfi eddig 347 győzelmet aratott a szerelem csatamezején, s minden győzelmét, tökéletes német pedantériával leírt a naplójában, mellékelve a boldogított hölgyek fényképét. Az atomkor Don Juan-ja mellékesen házasságszédelgéssel is foglalkozott. Most elcsípték és a tárgyaláson négyévi börtönre ítélték. Az ítélet kihirdetésekor vállat vont: — Ogyis szükségem van már egy kis pihenőre ■— mondotta. A VERSENY GYŐZTESE Londonban megrendezték a borkóstolók versenyét, amelyet Ralph Mapley valóban különleges teljesítménnyel nyert meg. Három óra 15 perc leforgása alatt nem kevesebb, mint 420 borfélét kóstolt meg és állapította meg szinte matematikai pontossággal fajtájukat. Teljesítményéhez jól illik a győztesnek járó jutalom is: egy 300 literes hordó legkedvesebb borával töltve és egy láda finom francia pezsgői CSENGÖGYÜJTEMÉNY különleges gyűjteményre tett szert tizenkét év alatt Lev Gogyin moszkvai lakos. Különféle harangokat és csengőket gyűjt: hajdani postakocsik, lószerszámaira erősített csengőket, vészharangokat. Némelyiken érdekes felírás olvasható: .,Végy meg, ne sajnáld a pénzt, ha utazol, muzsikálok én", „Csilingelek annak, akit szeretek”. Egykoron városon és falun egyaránt készítettek ilyen csen. göket, s a közeledő járművet ezekkel jeleztél ELTŰNT ITALOK Patrice Pottier genfi újságíró pincéjéből a minap jó néhány palack kitűnő itóka tűnt el titokzatos módon. A publicista megértő ember lévén, azonnal nyílt levelet közölte- tett egy napilapban, mely szó szerint így szólt: „Melegen ajánlom a mélyen tisztelt, ismeretlen eltulajdoní- tónak, hogy a zöld színű címkével ellátott, 1951-es évjáratú bort csupán osztriga és hal mellé szíveskedjék fogyasztani, a kétszínű címkés, 1949-es évjáratú bort pedig saját érdekében néhány hónapig pihentesse, mert szállítás közben valószínűleg felrázódott és az ital ilyen körülmények között nem nyújtja a tökéletes élvezetet fogyasztójának!’’ GYÁSZMENET A napokban a korzikai postahajóval szomorú rakomány is érkezett Mgrseille-be, egy koporsó. Tizenegy feketébe öltözött gyászoló követte, amikor kocsira rakták. Mindenki meg- illetődve nézte a menetet, csak a szolgálatos vámtiszt fogott gyanút és felnyitatta a koporsóti A vámtisztnek igaza lett, mert a koporsó teli volt rablóit holmival, főleg ékszerekkel. A feketébe öltözött gyászolók szomorú ábrázata még gyászosabbá vált. Amikor újságírók megkérdezték a vámtisztet, árulja él, mitől kapott ötletet, azt felelte: — Egysezrű, uraim! Láttak már Önök olyan gyászmenetet, amelyben egyetlen nő sincs?.! IGAZSÁGTALANSÁG Howard Davis tengerész, a chepeni kikötőbe érkezve a hajóról egyenesen az önkiszolgáló mosodába tartott> ott
