Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) megyei, Horváth Sándorné, a Somogy megyei, Nagypataki Imre Fejér megyei, Szabó Mátyás Baranya megyei, Bariba István Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Dimény Imre beszéde Az elmúlt év eredményeiről szólva kiemelte a miniszter, hogy néhány élekniszerci'kík kivételével megszűnt a hiánygazdálkodás, s most már a minőség javítása, a választék bővítése keirül előtérbe. A gazdálkodás egészében, vagy egy-egy termelési ágban mind több állami gazdaság éri el a nemzetközi színvonalat. Az állami gazdaságok tavaly kereken kétmilliárd forint nyereséget értek el. A mezőgazdasági tsz-ekben tovább erősödtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás elemei, szélesedett a szövetkezeti demokrácia. A tsz-ek közös vagyona tavaly 15,5 százalékkal, a közös gazdaságból származó személyes jövedelem egy tagra számítva 12 százaikkal nőtt. A tagság szociális és kulturális helyzete tovább javult, nőtt a bizalom a közös gazdaságok iránt. Az élelmiszeripar helyzetéről szlóva a miniszter kijelentette, hogy terméked mindinkább felveszik a versenyt a külföldi cikkekkel, ezért fokozódik exportképességük. Kedvező jelenség, hogy fokozatosan növekszik a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok feldolgozó tevékenysége, ezzel bővül a választék, gazdagszik a piac, kibontakozik a verseny.; Az élelmiszer és a fa-gaz- daság összeségében eredményes gazdálkodása ellenére megmaradtak, illetve keletkeztek bizonyos feszültségek. Lényeges feladat például a húsellátás, elsősorban a kiegyenlítettebb sertéshús-ellátás megoldása. A gazdasági ösztönzők fogyatékosságai és az 1968. évi állaitA miniszter ezután arról beSzünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. betegségek miatt nem nőtt, sőt a háztáji gazdaságokban jelentősen csökkent a sertés- állomány. Mint ismeretes, a múlt év végén a kormány számos intézkedést tett az állattartás mújszaki és anyagi feltételednek javítására. A zöüdsógellátás folyamatosságának javítására és idény- szerűségéndk mérséklésére szintén további intézkedésekre van szükség: a sörellátásban — mondotta — alapvető változást nem ígérhetünk, mert ehhez új gyárak telepítése és a meglevők rékonstrúkoiója szükséges. Fokozatos javulás azonban a következő esztendőkben, de már az idén is lesz. Néhány gyár rékonstrúkicója befejeződik, másrészt két-három év múlva üzembe helyezik a Borsodi Sörkombinátot. Ezenkívül az import növelésének lehetőségeit is keresik; — Élelmiszergazdaságunk a fogyasztó-centrikus törékvósek jegyében fejlődik tovább — mondotta. A feladat: mennyiségben, minőségben és választékban kielégíteni a hazad és a külföldi vásárlók igényeit. Ezért fejleszteni akarjuk a nyersanyag-termelő üzemek és a feldolgozó élelmiszeripari vállalatok ma még nem mindig zökkenőmentes együttműködését. Továbbra is arra ösztönözzük a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy önállóan, vagy társulásokban növeljék a nyersanyagok feldolgozását, fokozzák termékeik közvetlen értékesítését. Ez a termelő- üzemnök ég a fogyasztónak közös érdeke. dél-vietnami felszabadító harcosokat és ezen a címen állandósította a katonai beavatkozást Laosz területén. Laird amerikai hadügyminiszter a napokban ezt nyíltan beismerte. A Dél-Vietnamban elszenvedett amerikai vereségek adtaik alkalmat az amerikai imperialistáiknak arra is, hogy Kambodzsa belső fejlődésébe beavatkozzanak. Kambodzsában 1954. óta Norodom Szihanuk herceg vezetésével, függetlenséget hirdető kormány intézte az ügyeket. Ezért visszautasította az ország függetlenségét veszélyeztető amerikai segélyt. A nagy amerikai nyomás ellenére megőrizte semlegességét és függetlenségét. Ilyen körülmények között buktatta meg az Egyesült Államok aktív támogatásával Szihanuk herceget egy Amerika- barát csoport, a Lón Nol-Sirik Matak klikk. Támogatására ez év május 1-én amerikai és délvietnami csapatok hatoltak be az ország területére. Azon a címen folytatnak most ott hadműveleteket, hogy megakadályozzák a „kommunista behatolást”. Mindez ideig azonban semmi olyan eredményt nem tudtak felmutatni, amely állításukat igazolná. Elpusztítottak azonban számos virágzó kambodzsai falut, feldúlták erdőket, szántóföldeket és megsemmisítettek pótolhatatlan kulturális kincseket. Az amerikai beavatkozás Nixon. úgynevezett guami doktrínája alapján történt, Dél- Vietnam és Laosz után, most Kambodzsában akarják helyi erőkkel, de amerikai katonai nyomással a maguk uralmát megerősíteni. Ezt a célt szolgálta a május közepére Indonéziába összehívott nemzetközi értekezletük is, amelyen csak Amerika-barát bábkormányok képviseltették magukat. Az amerikai diplomaták nem is titkolják, ho'gy egy Dél-Viet- namon, Kambodzsán, Laoszon és Thaiföldön át húzódó új szövetség létrehozásán munkálkodnak. Ez az államszövetség tenné lehetővé az Egyesült Államok számára, hogy „civilizálja” az egykori Indokína országait, más szóval beillessze a szocialista országok éllen irányuló katonai tömbbe. A közös ellenség támadása azonban újra közelhozta egymáshoz Vietnam, Kambodzsa és Laosz népét. A már régebben működő Vietnami Hazafias Front, a Laoszi Hazafias Arc- vonaj mellé, az imperialista támadás hatására létre jött az eltávolított kormányfő, Norodom Szihanuk vezetésével a Kambodzsai Nemzeti Egységfront is. A három szervezet megállapodott egymással, hogy erejüket egyesítve harcolnak a teljes szabadságért, a „civilizátor” képében jelentkező új, hódító, az Egyesült Államok és támogatóik ellen. E térség története bizonyítja, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek összefogása minden időkben győzelemmel végződött. Az Egyesült Államok és szövetségeseik ellen folyó harcuk is igazgaiságos háború. Ezért áll most is mellettük minden haladó ember, minden demokratikus szervezet az egész világon.(Vége) szélt. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek általános megszilárdulása ellenére továbbra is problémát jelent a mostani természeti és közgazdasági adottságokkal gazdálkodó tsz-ek helyzetének, az ott élő dolgozó emberek sorsának alakulása. Bár ezen a területen is van már fejlődés, általános, megnyugtató megoldást még nem sikerült elérni. Ezért a negyedik ötéves terv kidolgozásakor megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szövetkezetek és állami gazdaságok erősítésére. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaságban, ha nem is kielé. gitő mértékben, de javult a munka termelékenysége. Az élelmiszeriparban és a faiparban azonban a termelékenységben visszaesés tapasztalható, amin változtatni kell. Nem kielégítő a munkavédelem sem. Pedig a technikai fejlődéssel, a vegyianyagok elterjedésével egyre több a balesetforrás, ezt csak a megelőző rendszabályok fokozott érvényesítésével, a szakértelem növelésével lehet mérsékelni, illetve felszámolni. Ezután Dimény Imre a bel- és árvízkárokról szólt, amelyek legnagyobb mértékben a mező- gazdaságot sújtották. E károk miatt az ország mezőgazdasági termőterületeinek mintegy hat százalékáról egyáltalán nem vagy csak csökkent mértékű termést várhatunk az idén. E veszteséget az ország többi területén az előirányzatok túlteljesítésével kell pótolná, mégpedig oly módon, hogy az élelmiszergazdaság is hozzájárulhasson az idei nemzeti jövedelem előirányzatának legalább 1 százalékos túlteljesítéséhez A miniszter elismeréssel szólt az árvízsújtotta területeken dolgozók önfeláldozó munkájáról, a vagyonmentésben, a károk helyreállításában elért eredményeikről. — Az idei esztendő — mondotta — a szokásosnál nagyobb próbatételt jelent az élelmiszer- gazdaság dolgozói számára. A tervteljesítés kilátásai biztatóak. Bár mintegy félmillió hold- nyi földet az isimért okok miatt nem vetettek be, minden megművelhető területet megműveltek, jó minőségben és időarányosan végzik munkájukat az élelmiszergazdaság dolgozód. Az év eddigi részében az élelmiszerek nagy többségéből kiegyensúlyozott volt az ország ellátása, sőt több Cilikből, mind az ellátást, mind az árat tekintve a tavalyinál kedvezőbb helyzet alakult ki. Állatállományunk biztató fejlődésnek indult, ez a húsellátásban a következő években érezteti majd hatását. Remélhető, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok állattenyésztésének fejlesztését segítő kormányzati intézkedések is tartós eredményeket hoznak. A következő hetek nagy vizsgatétele lesz az ár- és belvízsújtotta területek újbóli megművelése, bevetése, a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, a termékek szervezett feldolgozása és felvásárlása. Annak ellenére, hogy a kenyérga- bonavetés egy része kipusztult, a terméskilátások jók. Kenyér- ellátásunk biztos alapúkon nyugszik. Hasonlóan a kolászos takarmánygabonák, a szálas takarmányok, a késő tavaszi, nyári zöldség- és gyümölcsök terméskilátásai is. Összegezésként a miniszter kiemelte, hogy a magyar élelmiszergazdaság helyzete, eredménye a gondok ellenére összességében kedvező. Ezután dr. Vámosi Erzsébet Pest megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel véget ért. Pénteken délelőtt 10 órai kzedettel folytatják az 1969. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját. (MTI) Nincs béke Húsz esztendővel ezelőtt a 38. szélességi fok teljes hosszában megdördültek az ágyúk: rohamra Indultak Dcl-Korea felől az agressziós csapatok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság meghódítására. Megkezdődött a második világháború utáni időszak egyik legvéresebb háborúja, a világimperializmus nagy kísérlete a történelem visszaforgatására. A koreaiakra a háború méi- hetetlpn szenvedést zúdított: száz- és százezrek pusztultak el, városok dőltek romba, milliók váltak hajléktalanokká. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén hatszázezer lakóházat, ötezer iskolát, ezer kórházat, 8700 ipari létesítményt romboltak le a támadók. A hivatalos washingtoni indok így hangzott: „Meg kell állítani a kommunizmus előretörését”. A valóságos cél pedig az volt, hogy a népellenes és elnyomó Li Szin Man- rendszert és ami vele egyet jelentett: az Egyesült Államok katonai hatalmát előbbre vigyék a 38. szélességi foktól a népi Koreát Kínától elválasztó Jaiu- folyóig vagy ha lehet, azon is túl. A háború azonban, amelyet húsz esztendeje robbantottak ki a KNDK ellen, nem hozott győzelmet az agresszornak: a támadók céljaikból semmit sem tudtak megvalósítani. Minden erőfeszítésük megtört Eszak-Korea népének hősiességén, s a szocializmus erőinek nemzetközi szolidaritásán, összefogásán. Nemsokára már annak is tizenhét esztendje lesz, hogy a fegyverszünetet aláírták, de ennek ellenére ma sem honol béke Koreában. A demarkációs vonal által kettévágott panmindzsoni tárgyalóasztalnál állandóan szó esik a dél-koreai provokációkról, fegyveres kihívásokról. Hivatalos adatok szerint a fegyverszünet megkötésének napjaSzolidaritási A szalkiszervezetek budapesti tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága csütörtökön koreai szolidaritási nagygyűlést rendezett a MÁV Törekvés Művelődési Központjában. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Nagy Richard, a budapesti pártbizottság taigja, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára és Mátyás László, a Hazafias Koreában tói csupán 1968 júniusáig az amerikai és a dél-koreai katonák 59100 esetben szegték meg a fegyverszüneti egyezményt. Az amerikaiak 1955 óta mintegy hárommilliárd dollár értékű katonai fejlesztési kölcsönt adtak a szöuli rezsimnek, s így a dél-koreai rezsim csapatait több mint hatszázezer főre duzzasztották fel, s viszonylag korszerűen felfegyverzett hadsereggé tették. A népellenes rendszer csapatainak zömét: 20 hadosztályt, továbbá tábori tüzércsapatainak 90 százalékát és harckocsizócsapatainak 80 százalékát már évek óta a demarkációs vonal mentén állomásoztatja. Ilyen méretű és évek óta meglevő agresszív csapatösszevonás egy szuverén állam határai mentén — a Föld egyetlen térségében sincs. A KNDK az elmúlt esztendőkben nagy tiszteletet vívott ki azzal, hogy sorozatos kezdeményezéseket és javaslatokat tett Szöulnak a két Korea békés egyesítésének előmozdítására. E javaslatok szilárd alapja az a követelés, hogy az amerikai hadsereg vonuljon ki Dél-Ko- reából. Miként a KNDK vezetői rámutatnak: ennek ugyanúgy elengedhetetlenül meg kell történnie, mint ahogy a háború után a kínai népi önkéntesek elhagyták Észak-Koreát. A koreai nép — s ez nyilvánvaló — csakis akkor fejezheti ki akaratát, ha az amerikai megszállók eltávoznak Dél-Koreából. A szöuli rezsim is tudatában van azonban annak, hogy az amerikai csapatok távozása után megtartott választáson Dél lakossága'a diadalmasan fejlődő Északra szavazna. Ezért mond újra és újra nemet minden északi kezdeményezésre, s folyamodik a provokációkhoz, hogy elmérgesítse a helyzetet, s így „indokolhasa” az amerikai csapatok jelenlétét. A. I. nagygyűlés Népfront Országos Tanácsának titkára .továbbá Kim Dók Szón®, a KNDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték a budapesti vasút- igazgatóság dolgozói. A nagygyűlést a koreai és a magyar Himnusz hangjai vezették be, majd Gál László, a SZOT titkára és Kim Dók Szong mondott beszédet. (MTI) Negyedszázados az ENSZ Egymás után érkeztek a pbh-, tikusok, diplomaták, közéleti személyiségek San Francdscoba, ahol csütörtökön kezdődtek az ENSZ negyedszázados fennállásával kapcsolatos ünnepségek. A San Francisoo-i operaházban ülésezett ugyanis 1945. április 25 és június 26 között az az értekezlet, amely lerakta a világ- szervezet alappilléreit. A konferencia végeztével 50 ország képviselői írták alá a hivataloElutazott a szudáni állam- és kormányfő Csütörtökön délelőtt elutazott Magyarországról Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni Demokratikus Köztársaság I forradalmi parancsnoki tanácsának elnöke, minszterelnök, aki Losonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyaroszágon. Aj megbeszélés után közös közleményt adtak ki. (MTI) 1 san „Egyesült Nemzeteknek” nevezett szervezet alapokmányát, amelyben ünnepélyes kötelezettséget vállalnak, hogy az eljövendő nemzedékeket megmentik a háború borzalmaitól. Az ENSZ-nek jelenleg 126 tagállama van. Valamennyi képviselteti magát az ünnepségeken, kivéve a Phnom Penh-i rendszert, amely a súlyos kambodzsai helyzetre való tekintettel lemondta részvételét. Az ünnepi ülést pénteken délután tartják a városi opepraház épületében. Az emlékülés főszónoka U Thant ENSZ-főtitkár lesz, kívüle beszédet mond többek között két olyan államférfi is, aki annak idején az ENSZ alapokmányát aláírta: Carlos Romuló fülöpszigeti külügyminiszter és Feridum Cérnái Ér- kin volt török külügyminiszter. (MTI) mMsms 3 1970. JÚNIUS 26.
