Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÜNIUS 26., FENTEK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM MA: TALÁLKOZÁSOK (4. oldal) NEM CSAK SZÓVAL (4. oldal) LEHET BALESET NÉLKÜL IS (5. oldal) CIKKÜNK NYOMÁN (5. oldal) Már 5 és egynegyed millió köbméter árvíz került vissza a Fehér-Körösbe Műszaki intézkedések a belvízvédekezés gyorsítására Az árvívédekezés időszakában Köröskisjenő fölött 8 kilométerrel átszafcadt a Fehér-Körös jobb parti töltése. A víz néhány nap alatt lejutott a ha- tármemti lokalizációs töltésig, s innen a román vízügyi szervekkel folytatott tárgyalás után a Fehér-Körös magyar szakaszon levő töltését átvágták és visz- szaeresztették a vizet. Eddig 5 és negyed millió köbméterre becsülik a visszavezetett árvizet A Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körös árhulláma annyira mérséklődött, hogy most már csak elsőfokú figyelőszolgálatot tartanak. A Sebes-Körösön másod-, a Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón továbbra is harmadfokú figyelőszolgálat őrzi a töltéseket. A belvízzel elöntött terület 22 ezer holdra csökkent. Ebből a vetés még mindig igen sok, 13 ezer hold. A többi szántó-^ legelő- és egyéb művelés alatt álló terület A belvizek mind gyorsabb visszavezetésére több intézkedést tett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Mentesítették a Hortobágy-Berettyó ment szivattyútelepeket, s így az itteni belvizeket a Sárkányfoki- csatomán át a Peresd- holtágba eresztik, innen pedig a sziget- deréfci szivattyútelepen kerül a Folyáséri csatornába Az árvé- defcezéis időszakában több szivattyútelep működtetését megtiltotta az Országos Vízügyi Hivatal. A töltésbiztonság fokozása volt akikor a feladat. Azóta, ahogyan a nagy vizek elvonultak, most már ismét engedélyezték a híd-szegá a kdri- tói szivattyútelep és a vasút- sarki szivattyú beindítását. Gondolkodtak a Gyula—Sarkad vasútvonaltól keletre eső terület belvízmentesítéséről is. Meggyorsították a Pehér-Köröe mentén, szerelés alatt áHó CSK—800-as szivattyútelep műszakba állítását. A Gyula— Sarkadi múút menti terület mentesítésére hordozható szivattyúkat helyeztek üzembe. Most már a kígyósd legelőről is elkezdték a visszatartott víz lassú leeresztését. Intézkedés történt a Budapest—Békéscsaba-i vasútvonaltól délre eső területen összegyűlt belvíz elvezetésére is. A sarkadi szakaszmérnökség árapasztó csatornát készít a Var- sányhelyi és a Gondfoki-csatorna mentén. A vízügyi igazgatóság felnyitotta a hosszú- fotoi-szivattyútelepre folyó csatornák összes tiltóit, így visz- szatartás nélkül e térségből is mindenhonnan akadálytalanul folyhat a víz a szivattyútelepre. A békési hídnál, a Kettős- Körös jobb oldalán szivattyúállást szerelnek fel, hogy a termelőszövetkezetek, gazdaságok a helyzetnek megfelelő létszámmal sürgősen kezdjék meg a belvizek leeresztését árkokba» csatornákba, szervezzék meg a Körösök mentén keletkezett fakadó vizek szivattyúzását is. Ezzel a munkával jelentősen csökkenthetik a jelenlegi belvízhullám okozta károkat. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a múlt esztendőről kirajzolódó kép kedvező. A gazdaság egyensúlya szilárdult. Az 1969. év gazdálkodásának jellemző vonása a hatékonyság fokozatos, szolid javulása volt. Az értékesítés növekedése csaknem mindenütt meghaladta a termelés emelkedését. Érzékelhetővé vált a termelési szerkezet átrendeződése is — a hatékonyabb területek javára Csökkentek a termelés fajlagos anyagköltségei, ennek következtében a nemzeti jövedelem gyorsabban nőtt, mint a társadalmi termék. A társadalmi munka hasznosságának javulását jelzi az is, hogy az elmúlt évben a készletképződés 6 milliárd forinttal kisebb volt, mint 1968-ban, és ez önmagában 2 százalékkal növelte a fogyasztásra, beruházásra és kivitelre fordítható termékek mennyiségét. A készletek 1969. évi alakulása ezért általában dicséretre méltó eredmény, noha a készlet- növekedés lassulása egyes területeken — így a belkereskedelemben, az építőanyag-forgalomban — fokozta az ellátási gondokat. Elmúlt évi gazdasági fejlődésünkben különösen jelentős az a változás, amely külgazdasági kapcsolatainkban ment végbe. A múlt esztendőben létrehozott nemzeti jövedelem ugyanis nemcsak a hazai fel- használást elégítette ki, hanem kiviteli többletet is lehetővé tett és mind szocialista, mind tőkés viszonylatban javult az ország nemzetközi fizetési mérlege. Nem tudtunk viszont teljes mértékben úrrá lenni azokon a nehézségeken, amelyek immár hosszabb idő óta a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang hiányában mutatkoznak. Az 1968. évihez képest alig javult az élőmunka felhasználásának hatásfoka: az egy teljesített munkásórára jutó termelés emelkedett ugyan, az egy főre jutó termelés azonban stagnált mert a munkaidő csökkentését a vállalatok nem ellensúlyozták a termelékenység növelésével. A vállalatok és a szövetkezetek 1969-es gazdasági tevékenységének eredményeit leginkább az fejezi ki, hogy az általuk realizált jövedelmek gyorsan nőtÜnnepi fesztivál"nyitány a Jókai Színházban A II. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál megnyitó ünnepségének elnöksége. Molnár János művelődésügyi miniszterhejjyet tes köszönti a találkozó résztvevőit. (Képes tudósítás a 4. oldalon.) tek: az 1968-ast több mint 16 százalékkal haladták meg. A költségvetés helyzetét rontotta, hogy a jövedelmek kö- pontosított része kisebb volt a tervezettnél, pl. az eszközlekötési járulék alacsonyabb összege miatt. Ez a hiány az egyébként kedvező készletalakulás miatt keletkezett. A vállalatok és szövetkezetek 1969. évi nyeresége 83 milliárd forint volt, 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. A nyereségből 40 milliárd forint jutott érdekeltségi alapok képzésére. A vállalati alapok közül a fejlesztési alapok nőttek a leggyorsabban. A vállalatok az 1969-ben keletkezett nyereségükből 8,6 milliárd forint részesedési alapot képezhettek. Ez a bérköltség 12 százaléka. 1969. második felében a vállalatok jelentősebb béremeléseket hajtottak végre a részesedési alapjukból. Ennek eredményeként a bérszínvonal növelésére fordí. tott összeg az 1968-asnak több mint három és felszeresére nőtt. Ezért a vállalatok év végi részesedésre kisebb összeget tudtak csak felhasználni. A lakosságnak a szocialista szektorból származó pénzbevételei 1969-ben csaknem 10 százalékkal, az előző évinél gyorsabban nőttek, az egy keresőre jutó reálbér — az iparban és az építőiparban bevezetett munkaidőcsökkentés mellett — 5 százalékkal emelkedett; a paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme is ugyanilyen mértékben nőtt. A fogyasztási cikkek iránt a múlt évben erőteljesen növekedett a kereslet. A kiskereskedelmi áruforgalom a lakossági pénzbevételekkel azonos ütemben nőtt. Az élelmiszerellátás az év elején gyengébb volt, majd fokozatosan javult és az év végén már kielégítően alakult; csupán a (Folytatás a 2. oldalon!) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány nevében előterjesztem az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A jelentés megvitatására hosz. szabb időszakra kiterjedő, széles körű gazdasági elemzések és gazdaságpolitikai elhatározásaink kialakításának időszakában kerül sor. Társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális fejlődésünk értékelését a kormány elnökének az országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott beszámolója tartalmazta. A közeljövőben az országgyűlés elé kerül a IV. ötéves tervről szóló javaslat, s akkor tájékoztatást nyújtunk a III. ötéves terv teljesítéséről is. Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt oett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az ország- gyűlés két tagjának, Veres Péternek és Váci Mihálynak az elhunytéról. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a márciusi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte Kállai Gyula, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen a benyújtott törvényjavaslatot kézhez kapták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Javasolta, hogy az ország- gyűlés tárgyalja meg az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután megkezdődött a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Elsőnek Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Vályi Péter beszéde Tisztelt Országgyűlési Hz 1969. évi zárszámadást tárgyalja az országgyűlés
