Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

Apad a Berettyó Nyúlgátat építettek homokzsákokból az árvízveszély napjaiban a Berettyó szeghalmi szakaszán. Munkában az űrítőbrigádok. Kiszórják a zsákból a földöt, homokot. Értéket mentenek. Elő­készítik a zsákot az aratáshoz. A szeghalmi Rákóczi Tsz majorja vízbe került, miután a Be­rettyót árapasztották. Most már a Berettyó is apad, így a víz lassan levonul a vízládából. (Fotó: Oraszki Ferenc) Elmúlt a közvetlen veszély, ennek ellenére tovább erősítik a Körösök védvonalait Vasárnap este Dénesmajorba, a Fehér­éi Fekete-Körös közé is visszatelepültek A Körösök áradása mólóban van. Ennek ellenére a Sebes-Kö­rösön továbbra is harmadfokú árvízvédelmi figyelőszolgálatot tartanak A Fehér- és a Fekete- Körösön ’az árhullám mind gyorsabban vonul le, így a múlt hét végi harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget másod­fokú figyelőszolgálatra mérsé­kelte Takács Lajos, a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság árvízvé­delmi vezetője. Az árhullám levonulása után nem tartattak pihenőt az árvé­dekezésben résztvevő szakembe­rek. Üjra és újra bejárták a töl­téseket. Különösen a sérült gát­részek műszaki állapotát tanul­mányozták, majd intézkedtek a gátkoronák javítására, a Feke­te-Körös 11 ezer 200 és 15 ezer 200-as szelvényében pedig a vé­dekezés időszakában készített zsákbordázat közé terméskőből újabb terhelést rakattak. A vé­dekezési munkálatok a gátak erősítésével tehát tovább foly­nak. A Fehér- és a Fekete-Körös által határolt területen lényege­sen javult a helyzet, így a kite­lepített lakosság visszatérésére Dénesmajorba és Gyula határá­ba engedélyt adtak vasárnap délután 18 órakor. A Fekete, és a Fehér-Körös határmenti lokalizációs töltése előtt mind nagyobb tömegű ár­víz gyűl össze a Fehér-Körös köröskisjenöi töltésszakadásából. A román vízügyi szervek elfo­gadták azt az ajánlatot, hogy a kintrekedt vizet magyar szaka­szon vezessék vissza a Fehér- Körösbe. A munkálatok gyakor­lati végzéséről tegnap, héttőn délelőtt újabb tárgyalást folyta­tott Takács Lajos, a Körösvídé- ki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke a román vízügyi szakemberekkel. Ezer Békés megyei fiatalt vár jánkmajtisi építőtábor A KISZ hét építőtábort szer­vez a fiatalok részére az árvíz sújtotta Szabolcs megyei közsé­gek helyreállítására. A Békés megyeieket a jánkmajtisi tábor fogadja. A KISZ megyei bizott­ságához ezer fiatal jelentkezése futott be. Az iparitanuló-intéze- tek, középiskolák diákjai négy turnusban, kéthetenként váltva egymást dolgoznak majd. Az Orosházi Táncsics Mihály Gim­názium és Szakközépiskolából ötven, a békéscsabai szakmun­kásképző-iskolából negyven, a gyulaiból harminc, az orosházi­ból 25, a békésiből ‘ 20 fiú uta­zik majd. turnusonként Jánkmaj­tisra. A tábomyitó június 28-án lesz. A második csoport július 12-én, a harmadik július 26-án, a ne­gyedik augusztus 9-én kezdi meg a munkát. A viharsarki diákok természetesen nemcsak Jánk- majtison, hanem a környező községekben is segítik a mielőb­bi helyreállítást Ha a Tisza szomjas fenne... A Hármas-Körös és a Horto- bágy-Berettyó vízhozama a szarvasi vasúti hídnál másod­percenként 1600—1700 köbméter. Amikor Budapestnél a Duna mp-kémt ezer köbméter vizet szállít, aikkor • a vízellátásban gondok jelentkeznek. Ha viszont 2 ezer köbméter vizet sodor a Duna, akkor Budapesten nincs különösebb ivóvízgond. A szarvasi híd alatt tehát egy kö­zepes vízhozamú Duna hömpö­lyög, azaz áll, mert az elmúlt 24 órában mindössze 6—7 centi­métert apadt. A most már leg­nagyobb vízoszlop 954 centimé­terről már csak 864 centiméter. Ha a Tisza „szomjas” lenne, ak­kor ezt a másodpercenkénti 1600 —1700 köbméteres vízhozamot egy-két nap alatt elkortyolgat­ná. Csakhogy a Tisza nem szom­jas. Hónapok óta magasan áz­tatja a töltéseket. A csongrádi tiszai víz hatása, sajnos, a szarvasi hídnál is érződik. Betovios András, az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság szarvasi szakaszmérnökségé­nek vezetője említette, hogy 1919-ben 894 centiméteres víz­magasságot mértek a vasúti híd­nál elhelyezett állami vízmér­cén. Néhány héttel ezelőtt, ami­kor a Túr és a Szamos, valamint a Tisza árhulláma Szolnok felé tartott, azt az utasítást kapta, hogy 10 méteres víz átbocsátásá- ra készüljön fel. Megtette az intézkedést. Megtöltöttek 360 ezer homokzsákot, leterítettek 8 ezer négyzetméter fóliát, a bé- késszentandrási duzzasztó mel­lett levő szivattyútelepet pedig 600 tonna kővel támasztották meg, A folyó védtöltésébe he­lyezett műtárgyak — szivattyú­telepi csövek, szivornyák — az 1919-es 894 centiméter maximum fölé voltak beépítve, melyek most szintén víz alá kerültek. A csövek környékén a szivárgást cement és bentonit injektálás­sal szüntették meg. Ezt a kor­szerű módszert most alkalmaz­ták először. Tulajdonképpen Endrődöt is egy ilyen injektálás mentette meg az elöntéstől. Fűz- fászugnál ugyanis már 20 centi­méter átmérőjű résen . ömlött Erjdrőde a víz, amikor elejét vették a gát elmosásának. A Hármas-Körös teljes hosz- szában ezekben a napokban csak figyelőszolgálat őrzi a töltése­ket. Gátcsúszások nem voltak. Ha továbbra is tartós lesz a magas víz, akkor is megmarad a töltések között., mert itt a véd­vonal már tiszai méretű. Hartyányi László, az ÖRKI igazgatóhelyettese a védelmi mun­kák egyik irányítója Falus Andrással, a szentandrásl tanács vb- elnökével és Laczkó Józseffel, a községi pártbizottság titkárá­val a további feladatokat beszéli meg. Most már apadásról beszél Bállá Sándor és Bontovics Ferenc. Mindketten munkásőrök, A vasárnap délutánt verőfényben a gát tetejéről nézték hogyan vonul a víz. A békésszentandrási duzzasztó árvízkapuját felemelték. A kapu alját súralja az árhullám. Itt is volt, meleg helyzet Ezt tanúsítja a felvétel. A szentandrási szivattyútelepet kellett meg­védeni a víz nyomásától.

Next

/
Thumbnails
Contents