Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-23 / 145. szám
Mégis lesz bábfesztivál Interjú Szemenkár Mátyással, a fesztivál titkárával Sokait beszéltünk róla az utóbbi hónapokban, hetekben. Idézgettük két évvel ezelőtti hangulatát, ízét, zamatét, zaját, forgatagát, soknyelvű, zsibongó bábeliét, örültünk, hogy újra részesei lehetünk annak a különleges élménynek, amelyet csak az olimpiák, világbajnokságok résztvevői élvezhetnek. Aztán kétségbeestünk, örömből a bánaltba, szép reményből a reménytelenségbe... Víz. Áradó folyó, seivárgó gátak, tízezrek csatája elveszettnek hitt községekért, kitelepített falvak lakóinak ezrei Gyulán, Gyulaváriban és Békéscsabán, itt a leendő fesztivál színhelyén is. Bizonytalanság. Akik átélték a háborút, ők bizonyíthatják, hogy milyen feszült, figyelő csend telepedhet egy városra, amíg a rádióban megszólal a nyugodt férfihang: „Helyzetjelentés. A Körösök vízgyűjtő területén to. vábbd esőzések. A lehullott csapadék mennyisége...’! Most már tudjuk, mit jelent aggódni egy városért, egy országért, mit jelent félteni százakat, ezreket, tízezreket. Azok is tudjuk, akik először érezték, élték át ezt a megrendítő, kollektív aggodalmat, féltést, összetartozást. A víz elment. Süt a nap. Mégis lesz fesztivál Békéscsabán. Most, alig néhány nappal az idei seregszemle rajtja előtt a Megyei Művelődési Központ vérbeli fesztiválhangulatról árulkodó irodájában Szemenkár Mátyással, a Művelődési Központ igazgatóhelyettesével, a fesztivál titkárával idézgetjük a békéscsabai bábostalálkozók történetét, visszhangját, és persze a mostani előkészületeit, gondjait. — A fesztivál megnyitójának és előadásainak színhelye? — Június 24-én délelőtt Len- kefi Konrád bábművész kiállítása már a megnyitó eseményedhez tartozik. A hivatalos megnyitóra szerdán este 8 órakor kerül sor a Jókai Színházban. Megnyitó beszédet dr. Molnár János művelődésügyi miniszter- helyettes és dr. Prof. Jan Marik, az UNIMA, a Nemzetközi Bábszövetség főtitkára mond. Ezt követően a békéscsabai Napsugár bábegyüttes Bartók: Magyar táncok című művének bábválto- zatát mutatja be. — Honnan érkeznek vendégek? — Finnországból, Olaszországból, Angliából, Üj-Zélandbód, a környező szocialista államokból és természetesen nagyon sok érdeklődő az ország különböző tájairól. — Hol kapnak szállást a fesztivál vendégei? — A város két szállója, de legtöbb kollégiuma is foglalt lesz öt napig. Közismert, hogy az árvíz sújtotta községek lakóit a város iskolái és diákotthonai fogadták be( s hogy ugyanezek a kollégiumok a fesztivál résztvevőit is fogadni tudják, ahhoz nagy erőfeszítést igénylő munka kellett. Köszönjük a szloa 25. ipari vásárra £ 3 I». NÉM2ÉTKÖZI BABFES2tlVAL 1 Hi "" 2" II. INTERNATIONALE. PUPPENSPIELTAGE iiKfSMÄ. 1971., jililS M 21. Fesztivál Ábris, a a második Nemzetközi Bábfesztivál négynyelvű feliratával. vak és középiskolás leánykollégium, a város és a megye vezetőinek, hogy segítségük nyomán esztétikailag is kifogástalan környezet várja majd vendégeinket, akik aligha "veszik észre, hogy szálláshelyükön egy héttel korábban rendkívüli állapotok uralkodtak. — Mit tart legjelentősebbnek a mostani fesztiválon? — Magát a rangot adó eseményt elsősorban, Továbbá azt, amit a báb- és pedagógia kapcsolatában jelént. Vitathatatlan ugyanis, hogy különös jelentősége van annak a" pedagógiai munkának, amely a gyermekek érzelmi, esztétikai nevelését célozza. A gyermekeket tartjuk legfontosabb közönségünknek, akik amellett, hogy a bábnak, mint műfajnak is értőivé válnak, egyúttal jó alapozást és inspirációt kapnak a színház szeretetéhez is... Végül pedig azt kívánom, hogy ne kizárólag a gyerekek, de a felnőttek ne csak a bábosok, hanem a meghívottak is élvezzék a fesztivált. Azt szeretnénk, hogy az ötnapos bábünnepek alatt mindenki érezze jól magáit. B. Máté Megjelent a TIT „Komplex ismeretterjesztő témajavaslatok” című kiadványa 4 SBSMSMSSf 1970. JÜNIüS 23. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei elnöksége két kötetben, sokszorosító eljárással kiadta a Békés megyei szakosztályok vezetődnék „Komplex ismeretterjesztő téma- javaslata”-it. A kiadvány a szervezet tartalmi és módszertani munkájának további javítását szolgálja és az 1970—71-es oktatási évadra új, változatosabb, differenciáltabb témajavaslatokat kulturális, közgazdasági, jogi és más egyéb ismeretter j esztésá ágazatokban. Az elnökség a kiadványhoz írt tájékoztatójában hangsúlyozza, hogy az új, minőségileg is más formák jobban hozzájárulnak a korszerű ismeretterjesztés követelményeinek teljesítéséhez és az előadóknak is hatékony segítséget tudnak nyújtani az előadások vázlatainak kidolgozásakor, általában a felkészüléshez. A komplex témajavaslatok a rendezvény címét tartalmazzák, majd elemzik a témajavaslat tartalmát, rávilágítanak a javasolt közlési forma előnyeire, felsorolják a szemléltetési lehetőségeket és az adott téma irodalmát. Az elnökség tájékoztatója felhívja az eladók figyelmét arra is, hogy a szemléltetéshez nagy mennyiségű diafilm áll rendelkezésükre a TIT megyei titkárságán, a téma irodalmában felsorolt könyveket pedig a megyei könyvtárban vagy a köz. művelődési könyvtárhálózat más könyvtáraiban & megkaphatják. A komplex témajavaslatban egy-egy szakosztály csak 2—5 témával vesz részt, de — a tervek szerint — a következő évadokban ezeket újabb anyagokkal bővítik. A kiadvány első kötetében a társadalomtudományi és a természettudományi szakosztályok témajavaslatait, a második kötetben csak a természettudományi szakosztályok téma- javaslatait találják az érdeklődők. Szeged minden nyáron több hétig az ország közvéleménye érdeklődésének előterében áll. Az ünnepi hetek időszakában tízezrek keresik fel a Tisza parti várost, hogy megtekintsék a Dom-téren a szabadtéri játékok előadásait. Az idén a szokottnál hamarabb kezdődött a város iránti fokozott érdeklődés. A Maros, majd a Tisza teremtett figyelemre méltó helyzetet. Sok ezer ember és gép segít elhárítani az árvízveszélyt. Szeged védekezik és egyben készül az ünnepi hetekre. Néhány napja megkezdték a Szegedi Ipari Vásár előkészületeit. Már több héttel ezelőtt lezárták a jelentkezéseket, s most is, mint már az elmúlt évben, több vállalat kérését vissza kellett utasítani, helyhiány miatt, pedig bővült a vásár területe. 1968-ban még csak 2700 négyzetméter, egy évvel később 2800 négyzetméter fedett terület állt a kiállítások rendelkezésére. Az idén már 4580 négyzetméter fedett területen mutatják be a termékeket. A vásárhoz tartozó nyitott területen, iskolaudvarokon, utcákon, mintegy 2 ezer négyzetmétert foglalnak el a bemutatott termékek. Az idén 51 a Csomgrád megyei kiállítók száma, 63 a vidéki, illetve fővárosi és több mint 50 a jugoszláv kiállítók száma. A legnagyobb számmal a vas- és fémipari cikkeket előállító vállalatok szerepelnek. Ezt követi a textilipar, a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a szőrme-, bőr-, valamint a vegyi- és Több előadás, kevesebb hallgató A TIT Békés megyei elnöksége július 26-án délelőtt Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban tartja következő ülését, melyen Elek László elnökhelyettes az esztétikai ismeretterjesztés hely. zetéről tart tájékoztatót. A beEgyüttműködési egyezmény Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián Lengyel Béla akadémikus és Giuseppe Schia- vtnato, az olasz nemzeti kutatási tanács elnökségének tagja aláírta a két intézmény két évre szóló tudományos együttműködési egyezményét. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Köpeczi Béla főtitkár-helyettes, valamint a Magyar Tudományos Aákadémia több tagja. Ott volt volt M. Fiore, az olasz nagykövetség kultúrattaséja, a budapesti olasz kulturális intézet igazgatója. A lakosság szolgálatában vízvezetékszerelési, műköves (betonkerítések, lapok), épületbádogos szerelési munkákat vállalunk RÖVID HATÁRIDŐVEL. Mezőkovácsházi Építőipari ütsz számoló szerint Békés megyében nőtt az ismeretterjesztő előadá. sak száma, viszont a hallgatóság létszáma csökkent. Így az ebből adódó, feladatokról is sző lesz az ülésen. Érdemes megemlíteni, hogy éppen az esztétikai előadások a leglátogatottabbak és ezek iránt van a legnagyobb érdeklődés. Az 1970—71. évi témavázlatokat dr. Krupa András megyei titkár terjeszti elő. műanyagipar. Először jelennek meg termékeikkel a többi között a szegedi vásáron a Férfifehér. neműgyár, az Alumíniumgyár, a Mtohácsi Farostlemezgyár, Me- kalor Mechanikai Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Magyar Édesipar és a Magyar likőripari Vállalat. A jugoszláv vállalatok között ma már nemcsak vajdaságiak szerepelnek. Szinte egész Jugoszlávia területéről képviseltetik magukat a szegedi vásáron a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok, hogy felajánlják a kisha tármenti forgalom kiszélesítésére termékeiket. A kiállító vállalatok közül több mint száz pályázik a vásár díjaira. Különdíjat ad ki a Szeged Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezenkívül két vásári nagydíjat, öt aranyérmet, 9 ezüst- és 20 bronzérmet ítél majd oda a legkiválóbbaknak a vásár zsűrije. Valamennyi díjjal együtt emléktárgyakat és oklevelet adnak a kiállítóknak. Az árvízhelyzet a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság előtt Dr. Jávor Ervinnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság kedden kezdődő, 13. ülésszakára. A jelenlegi árvízhelyzet tapasztalatait felhasználva tárgyalnak a két ország vízügyi együttműködésének továbbfejlesztéséről. Napirendre tűzik a vegyipari együttműködés több időszerű kérdését, s megvitatják, hogy milyen módon segíthetik a két ország vállalatai, intézményei közötti szerződéses kapcsolatok erősítését. (MTI) A katasztrófa vámszedői Történelmünkből és saját életünkből tudjuk, hogy minden katasztrófának megvannak a maga vámszedői. Sajnos ezekben a kritikus napokban, hetekben a szennyes árral együtt megjelentek a katasztrófa hiénái. Különböző fondorlatokkal igyekeztek saját javukra, hasznukra fordítani mások baját. Alig talál papírra vethető jelzőt az ember ezekre a két lábon járó szörnyetegekre. Foglalkozásomból eredően sok emberrel találkozom — egyébként meg vonaton utazom mindennap a munkahe. lyemre; láttam, hogyan járt kézről kézre az újság, hallottam, hogyan sóhajtottak, amikor olvasták: „még mindig fennáll az árvízveszély”. Olykor köny- csepp is gördült az arcokon. Ki tudja, a rokon, a barát vagy éppen az ismeretlen honfitársainak szenvedése csalta ki szemükből. De ítéletet is mondtak, amikor arról olvastak, hogy a gát védéséhez szánt homokot a gépkocsivezető eladta vagy a verejtékező gátvédőknek drágábban adta el a hűsítőt a mozgóboltos, hogy hamis papírokkal „árvízkárosult” címen pénzt, ruhaneműt csaltak ki az önzetlenül segíteni akaró asszonyoktól; jól lehet, férjük és fiuk ott állt helyt az áradó folyó gátjain. A becsületes emberek gyűlölete, megvetése kíséri az ilyen emberi mivoltukból kivetkőzött, semmirekellőket. Felháborodásuk jogos, hiszen míg mások a gáton, ők forintjaikkal, az egyszázalékos termelékenység nőve. lésével vívják áldásos harcukat a nagy csapás enyhítéséért. A csalók kevesen vannak, ám csalárdságuk szinte megbocsáthatatlan bűn. Hiszem és állítom, hogy ez így van. Erre hadd éljek egy hadifogoly-tábori példával: A lágerben szinte szálanként osztottuk ki a cigarettadohányt, hogy egyformán jussán mindenkinek. Ha elfogyott, türelmesen vártuk a következő osztást. Ám, ha valaki csak egy cigarettára valót is ellopott, legalább háromhónapi különböző formájú büntetést kapott. És itthon, szabadon még egy doboz cigaretta „eltűnésére” is csak legyintünk. Azért említettem ezt a példát, hogy érzékeltessem: mit jelent a kiszolgáltatottság! Nem az igazságszolgáltató szervek figyelmét akarom felhívni a büntetések milyenségére — ehhez ők jobban értenek —, csupán vissza akartam adni a becsületes emberek hangultát, mély megvetését a bajbajutottak vámszedői iránt. Rocskár János
