Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

Felújítják a szegka'mi járás szociális otthonait Javítják a szociális ottho­nokat a szeghalmi járásban. A járási tanács vb határozata alapján a füzesgyarmati szo­ciális otthon működési épür létének, konyha- és ebédlő részének felújítási munkála­taira 180 ezer forint felújí­tási hitelösszeget engedélye­zett. A vésztői szociális ott­hon az ebédlői rész kialakí­tására, lakószoba és iroda­helyiség padozására 244 ezer forintot, a dévaványai szoci­ális otthon pedig a zuhanyo­zó, WC és vízvezeték felújí­tására 31 ezer forint össze­get kapott. Lottotájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 23. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 86 fogadó ért el, nyereményük egyenként 42 383 forint. Három találata 6715 fogadónak volt, nyereményük egyenként fe71 fo­rint. A kéttalálatos szelvények száma 162 355 darab, ezekre egyenként 14 forintot fizetnek. A szakszervezetek is felelősek a szakmunkástanulók képzéséért és neveléséért Ülést tartott az SZMT elnöksége Kutyahistória-I Egyszer levelet kapott a szer kesztőség egy községből „sür­gős” jelzéssel. Valaki írta: „Orvosunk szörnyű helyzetbe került, elveszett a kutyája. Ezért bezárta a rendelőt és nincs, aki a fájdalmunkat eny­hítse. Türelmetlenül várjuk, hogy mi van a kutyával. Két napja semmi hír róla. Ve az orvosról sincs, aki azóta ku­tyába sem vesz bennünket. Kérjük, sürgősen küldjenek más orvost, vagy segítséget a kutya kereséséhez”. Orvost nem küldhettünk, mert akkor éppen nekünk sem volt. A kutya keresésére el­foglaltságunk miatt nem vállal­kozhattunk. Persze arra is gon­doltunk, hogy a kutya esetleg harap. Pláne, ha nagy, mert akkor az újságírót sem respek­tálja. Június 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. A ta­nácskozáson három olyan témá­ról tárgyaltak, amelyek most és a jövőben nagy feladatokat ró­nak a szakszervezetékre. Az ülésen elsőként az SZMT szervezési és káder munkabi­zottságának a szakmunkáskép­ző-intézetekben folytatott szak- szervezeti munkáról szóló jelen­tését vitatták meg. A beszámoló szerint a megye ipari szakmun­kásképző-intézetedben és isko­láiban az 1909—1970-es tanév­ben 6658-ain tanulnak. A külön­böző szaktárcái képzésben része­sülők száma pedig meghaladja a háromezret. A megye üzemei tehát mintegy tízezer szakmun­kástanulót foglalkoztatnak. A leendő szakmunkások tekinté­lyes létszáma nemcsak megkí­vánja, hanem szükségszerűen megköveteli, hogy már az inté­zetekben és iskolákban szakszer­vezetbe tömöri tsék őket. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ott halad ez kielégítően, ahol a pedagógusok, a szakoktatók és a tanulók egy szakszervezethez, szakszervezeti bizottsághoz tar­toznak. Ahol nem így van, ott a tanulók szervezése az üzemi szb-k kötelessége lenne. S ezt nemcsak a szakszervezeti moz­galom erősítése ' indokolja, ha­nem az is. hogy ily módon töb­bet tehetnének a szakmunkás- tanulók gondjainak megoldásá­ban, nevelésében. Ebben vannak már kedvező jelek. Csak éppen az a baj, hogy a segítés1 mind­máig eléggé rendszertelen. A na­gyobb törődésnek pedig meglen­ne a maga haszna, hiszen azok a szakjnunkésjelöltek, akik már az iskola padjaiban élvezik majda­ni munkahelyük gondoskodását, kevésbé lesznek hűtlenek vál­lalatukhoz. A tanácskozáson felszólalók elmondták: legyenek kezdemé­nyezőbbek a szakszervezetek ab­ban is, hogy a képzésnél rendel­kezésre álljanak a korszerű technikai eszközök és berende­zések, javuljon az üzemi tanmű­helyük felszereltsége, a fiatalok kulturális és sportigényeinek ki­elégítése. Többen helytelenítet­ték, hogy a megyében emeltszin­tű képzésben most végzők csak egy helyen, mégpedig Gyulán folytathatják tanulmányaikat. Márpedig a távolabbi helyekről ide utazóknak ez nagy termeléc- és időveszteséget jelent. Ezért javasolták — jó lenne ezt meg­fontolni —, mindenütt, ahol emeltszintű képzés van, ott le­gyen továbbképzési lehetőség is. Az elnökség ezután az SZMT társadalombiztosítási munkabi­zottságának a megyében élő ci­gánylakosság élet- és munkakö­rülményeinek problémáiról ősz. szeállított jelentését tárgyalta. A rendelkezésre álló adatok szerint megyénkben csaknem hétezer ci­giíny él, vagyie a lakosság 1,6 százalékát teszik ki. A megfi­gyelések és a tapasztalatok alap­ján három csoportba sorolhatók. Az elsőbe, amelybe mintegy har­minc százalékuk tartozik, azok, akik már beilleszkedtek a tár­sadalomba. Rendszeres munka- vállalók, így jövedelmük is meg­felel az átlagosnak. A második csoportba (szintén mintegy har­minc százalék) azok sorolhatók, akiket állandó vagy alkalmi munkavállalás jellemez. A töb­M a gyár vendéglátók Grúziában Szombaton reggel dr. Ságby Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének ve­zetésével magyar vendéglátó- ipari küldöttség utazott Grú­ziába. A magyar delegáció részt vesz Tbilisziben, a ma­gyar gasztronómiai napok ün­nepélyes megnyitásán. A jó hírű magyar vendéglátás — ez­úttal a Hungária szálloda és éttermi vállalat — nemzetközi kapcsolatai új partnerrel, a tbiliszi vendéglátó tröszttel, bővültek. Egy korábbi megál­lapodás értelmében június 20— 30 között Tbilisziben magyar gasztronómiai napokat rendez­nek. Viszonzásul, ősszel, szeptem­berben, Budapesten tartják meg a grúz konyha hetét a Buda­pestiszállóban. (MTI) iBiaaaasiaEaBBaeaiaacacasas. aBaaBBesaaaaiBaa»<«’«aaaaaaaaBaiaaaaBaaaaaaias» Békéscsabád az Állami Népi Eryiiifes SSbrsV I Ahogy lapunkban már tájékoztattuk olvasóinkat, a világhí ű Magyar Állami Népi Égj ülte: rövidesen Békés megyébe érkezik. Jeles napok című műsorukat, amely a magyar folklór leg­szebb zene. és tánckincsét használja fel, Rábai Miklós, az együttes Kossuth díjas vezetője ren­delte. A remek élménynek ígérkező eseményre június26-án, pénteken este a békéscsabai sza­badtéri színpadon kerül sor. bjek, akik a legmostohább lakás, körülmények között érnek, egy­általán nem, vagy a jelentés sze­rint csak alibinek vállalnak mun­kát Egy részük még most is vándorol. A legtöbb tennivalót ők adják jelenleg és a jövőben- Természetes, a többiekről sem lehet és szabad megfeledkezni, A szí .-zarvezeti bizottságok általában állandó feladatuknak tekintik a dolgozó cigányok élet- és munkakörülményeinek javí­tását. Példák tanúsítják, hogy sok esetben megkülönböztetett anyagi és erkölcsi elismerést is alkalmaznak gondjaik enyhíté­sére és a munka megszeretteté­sére. Sőt, több vállalat szakszer­vezeti ailapszervezete a vezetés­be is bevonja az arra érdeme­seket. S hogy méltók a bizalom, ra, bizonyítja: az ilyen tisztség- viselők megállják a helyükéit. Több üzemben, vállalatnál — mondták el a vitában — a szo- cialicta brigádok védnökséget vállalnak egy-egy többgyerme­kes cigánycsalád felett, segítik őket a fészekrakásban. Az elnökség elhatározta, hogy a cigánylakosság élet- és mun­kakörülményeinek javítására, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére a közeljövőben in­tézkedési tervet készítenek. Ezután a szakszervezeti bizott­ságok munkavédelmi tevékeny­ségéről szóló jelentést tárgyalták meg. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a szakszervezeti bizott­ságok kezdeményezésére az élet. és munkakörülmények javításá­ban tervszerű és jelenten a fej­lődés. A megyében 482 szákszer­vezeti társadalmi munkavédel­mi felügyelő dolgozik, akiket csaknem háromezer munkavé­delmi őr segít. Növekszik azok­nak a száma is, akik munkavé­delmi újításokat dolgoznak ki, s ezzel járulnak hozzá a bizton­ságosabb termelési teltételek megteremtéséhez. A vállalati szakszervezeti bizottságok zöme rendszeresen napirenden tartja a munkavédelmet. Az utóbbi esz­tendőkben — bár még nem vált ez a gyakorlat általánossá —, beszámoltatják a ^vállalat igaz­gatóját, főmérnökét vagy a ter­melőegységek vezetőit a munka- védelem javítására, vagy a bal­eseti veszélyforrások megszün­tetésére tett intézkedésekről. Az SZMT munkavédelmi bi­zottsága a társadalmi munkavé­delmi felügyelők képzőjéről is megfelelőképpen gondoskodott. Az idén négyszáz tisztségviselő vett részt különböző időtartamú tanfolyamon, gyarapította isme. reteit. Minden valószínűség sze­rint ez is hozzájárul a további eredményen munkához. Ezt se­gíti elő többek közt az is, hogy mind gyakoribb az üzemekben a munkavédelmi vetélkedő és rejtvénypályázat. Ezeken a kö­zelmúltban több ezren vettek részt. Remélhető, hoszv a jó kez­deményezés folytatódik. P. P. A kutatók egyötöde nő Adatok a tudomány munkatársairól A tudományos kutatók szá­ma hazánkban megközelíti a 60 ezret — tehát általában minden századik dolgozó tudo­mányos kutatással és fejlesz­téssel foglalkozik — a legutób­bi statisztika adatai szerint. A kutatók több mint fele műszaki vagy mezőgazdasági végzett­ségű. A vállalati és egyéb ku­tató-fejlesztő intézményekben a kutatók 29 százaléka gépész- mérnök, 23 százaléka villamos- mérnök. Az egyetemi, főiskolai tanszékeken sok az orvosi dip­lomával rendelkező kutató — 27 százalék —, a vegyészek aránya H százalék. Érdekes, hogy a jogászoknak csak alig több, mint 40 százaléka talál­ható az állam- és jogtudomá­nyokkal foglalkozó kutatóhe­lyeken, jelentős számban a közgazdaságtudományi ágozat- ban dolgoznak, továbbá el­szórtan a műszaki, az agrár-, illetve a társadalomtudományok különböző területein. Megvizsgálták a kutatók kor­szerinti összetételét is, amely a távlati tervezés szempontjá­ból fontos. Ugyanis a követke­ző 15 évben nyugdíjazás, elha­lálozás és egyéb okok miatt fokozatosan, mintegy 8000 ku­tatót kell majd pótolni. Az ada­tok szerint jelenleg a kutatók­nak mintegy kétharmada 4Ó éven aluli. Egyébként a kuta­tók közül a legidősebbek a jo­gászok, 46 év átlagos élet­korral, a legfiatalabb a közle­kedési üzemmérnökök: átlagos életkoruk 32 év. A legtöbb fia­talt az alapkutatások területén, a kémia, fizika, elméleti orvos- tudományok, gyógyszertan-ága­zatban, az alkalmazott és fej­lesztési kutatások területén pe­dig a gépiparban foglalkoztat­ják. A 40 éven aluliak aránya ezeken a helyeken meghaladja a 70 százalékot. A gépiparon belül az automatizálás terén dolgozó kutatók több mint négyötöde 35 évnél fiatalabb. A tudományos kutatásban dolgozó nők száma meghalad­ja a 4 200-at, ami 21 százalé­kos aránynak felel meg. Lénye­gében tehát minden ötödik tu­dományos kutató nő, viszont a tudományos fokozatok elnyeré­séig már jóval kevesebben jut­nak el. Például a kandidátusi fokozattal elismert kutatók kö­zű] minden tizenkettedik, a tu­dományok doktorai közül min­den huszonötödik nő. Ezen belül tudományszakok szerint is jelentősek a különb­ségek. A gyógyszerész végzett­ségűek közül minden második, a vegyészmérnökök és az egye­temet végzett biológusok, filo­zófusok, történészek közül min- dep harmadik, ugyanakkor a mezőgazdasági gépészmérnö­kök, a bányamérnökök és ál­latorvosok közül csaknem min­den huszadik kutató nő. (MTI) A holnap autója — akár egy kirakójáték — ösz- szerakható, a mai kocsik bevált alkotóelemeiből, amelyek a leg­különfélébb típusokban megta­lálhatók. Sok fényképpel erről szól a Delta Magazin új szá­mának egyik vezető cikke. Is­merteti a lap a csillagászat szenzációját, az ..önműködő csil­lagkeresőnek” elnevezett, kom­puterrel összekapcsolt robotké­szüléket, amely óránként ezer csillag méretét, sűrűségét, fé­nyességét és égi koordinátáit méri meg nagy pontossággal. Az atomfizika „nehéztüzérségéről” szólva, a lap beszámol a 114. rendszámú, transzurán elemmé] tartó kutatásokról. Cikket közöl a háztartás automatizálásáról, a szuperképlékeny („felfújható”) fémekről, a műholdak rádióinak kipróbálására épített „süketszo­bákról”, a negyedmillió párbe­szédet centiméteres mikrohullá­mon továbbító csővezetőről, új építészeti kísérletekről, mexikói régészeti felfedezésekről, az or­vosi használatra kidolgozott „hőmérő” borogatásról és vér- rög-felderitő ultrahangról s a háziporban rejtőző asztma- okozó élősdiek elleni védekezés­ről. BftíSMSŰlM'ml 5 19<0. JUNIUS 21.

Next

/
Thumbnails
Contents