Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
fl jugoszláv General Turist sajtótájékoztatója A General Turist jugoszláv utazási iroda és a Zágrábi Idegenforgalmi Hivatal vezetői pénteken asjtótájékoztatót tartót, talc a Mtagyar Sajtó Házában. Alfred David, a General Turist vezérigazgató-helyettese ismertette a magyar—jugosdáv idegenforgalom növelésére irányuló elképzeléseket. Idei újdonságuk: gyermekek tengerparti gyógyüdültetése. Milivoj Kujundzic, a Zágrábi Idegenforgalmi Hivatal főtitkára elmondotta: tárgyalnak a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal, lal a Budapest és Zágráb közötti közvetlen idegenforgalmi kapcsolatok kialakításáról. Terveik között szerepel, hogy Zágrábban budapesti heteket, a magyar fővárosban pedig zágrábi heteket rendeznek. Piackutatás Olaszországban Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Gazda Tamás főosztályvezető pénteken Olaszországba utazott Rómában, Velencében, Milanóban. és Torinóban felkeresik a magyar kereskedelem legfontosabb partnereit megismerkednek az olasz fogyasztási cikk- kínálattal. A tíznapos piackutató körút során azt vizsgálják, hogyan, mivel lehetne bővíteni az olasz importáruk körét, választékát, a hagyományos cikkeken kívül milyen újabb olasz termé. kék bevezetésére van lehetőség a hazai piacon. Javul a cigányok helyzete Körösnagyharsányban (Tudósítónktól) Körösnagyharsányban 13 cigánycsalád él és helyzetük javítására a községi tanács nagy gondot fordít. Jelenleg 6 családnak van olyan lakása, amely kifogás alá nem esik, megfelel a mai követelményeknek. A község vezetői felmérték a családok körülményeit, s elhatározták, hogy 1975-re felszámolják a telepet is, és segítik a rossz körülmények között levő családok lakáshelyzetének javítását. Javult a munkához való viszonyuk is, 8 család tagjai már rendszeres munkát végeznek a tsz-ben, s a többiek is dolgoznak. A7 59 fő közül 31 jól ír és olvas, nagyobb részük újságot járat és két helyen van tv-ké- szülék, valamint több családnál rádió. Szakmunkástanulónak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÖ GÉPMESTER és KÉZISZED0 szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő elmen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél. Gyula. Jókai u. 5—7. x Félmilliárddal több lehet a termelési érték Részletek a mezőkovácsházi járás ötéves mezőgazdaságfejlesztési irányelveiből Az országos és a megyei át-1 tagnál jóval több termett tavaly holdanként minden főbb nö- vényből a mezőkovácsházi já- | rásban. Búzából 20,1, kukoricá- | ból 31,2 (morzsolt), cukorrépából 216, napraforgóból 9,3, kenderből 47, lucernából 29 mázsa. A járási pártbizottság és a járási tanács vezetőit nem ragadtatták el ezek a számok. Még az évi egymilliárd körüli halmo. zatlan termelési érték sem. Azért, mert a járás adottságai jóval több érték elérésére adnak lehetőséget. Ezek kihasználására azonban nem törekedtek egyforma szívósággal minden nagyüzemben. A búza termésátlaga 16 és 24, a kukoricáé 18 és 40 mázsa között váltakozott. Ebben a járásban ugyan nem lehet gyenge adottságokról beszélni, mégis gyenge jelzővel kénytelenek Illetni néhányat a 22 termelőszövetkezet közül. Az sem megnyugtató, hogy közülük egyik-másik minden távlati megfontoltság, jelentősebb gazdaságfejlesztési beruházás nélkül csak a tagok évi minél magasabb jövedelemének kigazdálkodására törekszik, már hosszabb idő óta. Bár törvény kötelezi a szövetkezeteket arra, hogy távlati tervet készítsenek és annak alapján állítsák össze az éves termelési és üzemi terveiket. A közös gazdaságok egy része egyáltalán nem, más része pedig csak tessék-lássék célok alapján állította eddig össze távlati tervét. Ezért határozta el együttesen a járási pártbizottság és a járási tanács, hogy a IV. népgazdasági 5 éves terv időtartamára kidolgoztatja a járás mezőgazdasági termelésének távlati fejlesztési irányelveit A tervezet már elkészült s most a két irányító szerv arra ösztönzi a szövetkezetek mindegyikét, hogy ennek alapján határozzák meg öt évre előre termelésük, gazdaságfejlesztésük irányát. irányt mutató, gondolatokat, felelősséget. tettrekészséget keltő tervezetről van szó. Ilyen hatással van egyébként azokra is, akiknek úgymond, nem „ingük" ez a tervezet. Sommázva ugyanis az a cél, hogy a járás átlagában 1968-ban 100 forint munkadíj ellenében elért 247 forint halmozatlan termelési érték, ennyi költség ellenében, 370 forintra, a járásban 2 éve elért 787 millió forint össz halmozatlan érték pedig legalább 1,2 milliárd forint, ra növekedjen 1976 végéig. Búzából 21, kukoricából 32, cukorrépából 250, kenderből 50, takarmánygabonából 23, lucerna- szénábój 35 mázsa holdanként! átlag a járási cél, A szarvasmarha-állomány növekedését 20, ezen belül a tehénállományt 27, a hízómarha-állományt 17, a sertésállományt 45 százalékkal tartja lehetségesnek ég szükségesnek növelni a tervezet. A baromfitenyésztést a szükségletek kielégítése szerint ösztön», juhokbói pedig a sepregető nyá. jak tartását, lehetőleg minden nagyüzemben. Ezek ismeretében a hogyanról faggattuk Kaskötő János elvtársat, a járási pártbizottság munkatársát. Okfejtései közben újabb és újabb hogyan merült fel. Ugyanis az eddigi 50, egyetemet és 157, közép- és felsőfokú technikumot végzett szakember mellé 1975-ig további 86 mérnököt, 86 felsőfokú és 172 középfokú technikumot végzett szakembert igyekeznek a gazdaságokba irányítani. A már folyamatban levő szakmunkásképzést úgy szorgalmazzák, hogy a IV. ötéves terv végére 1200 gépész, traktoros, 400 állatte- j nyésztő, 600 növénytermesztő. 300 baromfitenyésztő és 150 kertész szakmunkás dolgozzon a szövetkezetekben, háromszor annyi, mint jelenleg. EJ akarják j érni addigra, hogy legalább technikumi végzettségű legyen minden egyes brigád vezetője. A tervezet realitásáról csak annyit, hogy a járás egészének s a 7 egyes gazdaságok adottságait, lehetőségeit is jól ismerő 20 szakember dolgozott rajta három hónapig. Az egyes célkitűzéseket is s az egész tervezetet is többször megvitatták egymás között, mielőtt a járási pártbizottság és a tanács vb együttes ülése elé terjesztették. Az elérhető célok rögzítésénél figyelembe vették az ötéves népgazdasági terv irányelveit, a járásban felvásárló és termeltető vállalatok távlati igényeit is. Mielőtt a két irányító szerv által jóváhagyott tervezetet sokszorosították és kiadták volna, a gazdaságóknak, értekezleten ismertették, vitatták meg a nagyüzemek vezetőivel, szakembereivel. Hangsúlyozták, hogy nem helyettük kidolgozott, lemásolni való tervről, hanem A Szarvasi Óvónőképző Intézet pályázatot hirdet általános előadói munkakör betöltésére. Feltétel: középiskolai végzettség, gépírói gyakorlat Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: az intézet igazgatójánál. Mindezt egyrészt több növényfajta (a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a lucerna) termesztésének komplex gépesítése indokolja. Másrészt az, hogy az összterület 70 százalékán termel kukoricát, napraforgót, borsót és burgonyát kapálás nélkül, vegyszeres gyomirtással termesszék. Eddig ezeknek a növényeknek alig 20 százalékát permetezték vegyszeres gyomirtó szerrel. A szakemberek számának nagymérvű növelését az is indokolja, hogy az eddigi hol. dankénti 110 kilogramm hatóanyag helyett 200 kilogrammot tartanak szükségesnek felhasználni. Természetesen úgy, hogy a talaj táperő felhasználását a növények igényeinek szakszerű megállapítása és talajvizsgálat előzze meg. A talaj művelés, a szükséges tőszám kialakítása, a GYULA ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET gyulavári üzemébe szakképzett cukrászt keres felvételre Jelentkezés: személyesen, ÁFÉSZ központi iroda, Gyula, Árpád u. 2. x növények szakszerű ápolásának irányítása is együk jelentős indók a képzett emberek számának növelésére. Ez még nem minden, amit a termésátlagok növelésének legfőbb biztosítékaként jelöl meg a tervezet. Szükségesnek tartja, hogy a következő években 22 ezer holdon pótolják a gazdaságok a talaj mészhiányát. Továbbá azt, hogy a veszélyeztetett területek még hátralevő 40 százalékán is oldják meg a belvíz- védelmet. Emellett állandóan tartsák karban és ahol szükséges, korszerűsítsék, tökéletesítsék a már meglevő belvízvédelmi csatornahálózatot. Az állatállomány növelésének hogyanjáról elmondotta Kaskötő elvtárs, hogy a termelőszövetkezetek máris elég jó ütemben korszerűsítik állattenyésztési telepeiket. A IV. ötéves terv végére legfeljebb csak 1—2 szövetkezet mondhatja, hogy még nem rendelkezik szakosított szarvas, marha-teleppel. A sertésállomány jelentős növelését 8 új szakosított telep is biztosítja majd a rendelkezésre álló férőhelyek mellett. Rövid beszélgetésünk alatt (az árvízvédelemből a járás vezetői és férfilakói is derekasan kiveszik részüket), Cseszkó Sándor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára és Győri Imre elvtárs, a járási tanács elnöke is ajánlásnak nevezte az elkészült tervezetet. A megfelelő számú szakemberről rendelkező, a holnappal eddig ts törődő, az elért eredményekkel meg nem elégedő szövetkezetekben már hozzáláttak a távlati terv kidolgozásához a járási pártbizottság irányelvei alapján. Saját érdekük, s elkötelezett hivatásuk is az, hogy adottságaikat, lehetőségüket mind jobban kihasznál, va, egyre többet termeljenek távlatokban is területeiken, tagjaik és a népgazdaság javára. A szövetkezetek pártalapszer- vezeteinek, valamennyi kommunistáinak ebből fakadó kötelezettsége szorgalmazni a megvalósítható, szorgalmas munkára, erőfeszítésre ösztönző távlati tervek elkészítését. Aztán az lesz a feladatuk, hogy ne csak segítsék, hanem időről időre behatóan ellenőrizzék is, hogy helyes irányban halad-e a célkitűzések megvalósítása. Az ez év áprilisában megtartott mezőkovácsházi járási párt- aktíva-értekezlet vitaindító előadásában többek között a következő sokatmondó figyelmeztetés is elhangzott: „A föld a legfontosabb termelőeszközök egyike s egyben nemzeti vagyon is. Ezért nem mindegy, hogyan gazdálkodunk rajta, hogyan hasznosítjuk.” A járás vezetői megmutatták a hogyant, ezen túlmenően sok segítséget is adnak a tervek valóraváltásához. A szövetkezetek vezetőin, tagjain. kommunistáin múlik, hogy saját maguk és a népgazdaság érdekében a lehető legjobban használják-e ki az idén is, a jövőben is az adottságokat és a lehetőségeket. Kukk Imre BÉKÉS HCOms^n g 1970. JÜNIUS 20. II negyedik ötéves terv lakásépítési programja Az 1961-ben indult 15 éves lakásépítési terv befejező s egyben legfontosabb ötéves szakasza kezdődik 1971. január 1-én. A 15 évre előirányzott egymillió lakásból 1970 végéig 600 000 épül fel, s a kővetkező öt évben tető alá hozzák a további 400 000 lakást. Az építkezések ütemét tehát lényegesen növelni kell ahhoz, hogy évi átlagban az eddigi 60 000 helyett 80 000 lakás készüljön el, s ezzel az európai országok felső régiójába kerüljünk. A program előkészítése két és fél évvel ezelőtt indult. A megyei tanácsok felméréseik alapját két variációját dolgozták ki lakásépítési tervüknek. Az egyeztetések lényegében befejeződtek. 15 megyei, illetve megyei jogú vároai tanáccsal már megállapodtak a lakásépítés ötéves programjában, további 9 tanáccsal még több kérdés tisztázásra vár. A tervkészítés egyik vezérelve, hogy a lakások nagyobb része — 60—70 százaléka — a városokban éptlljttn fel, a a lakásszempontból különösen elmaradott főváros és több vidéki Ipari város helyzetét javítsák. v A tervjavaslatok értelmében jelentős mértékben előretör az új épftkezést technológia, a 180 000—190 000 állami lakás közül 145—150 ezret előregyártott elemekből, panelekből szerelnek össze. Az új ötéves tervben épülő lakások átlagos területe a jelenlegi 48 négyzetméterről 53 négyzet- méterre nő, nagy többségük kétszobás, 20 százalékuk háromszobás lesz. Viszonylag kevés lesz az egymásfél szobás. Az építés gyorsítására a terv az ipari háttér jelentős erősödésével. az építőipori és az építőanyagipor eddiginél lényegesen gyorsabb ütemű fejlesztésével számol. Az építés-szerelés teljesítményét 40—42 százalékkal, az építőanyagipar kapocitását 50— 52 százalékkal bővítik. A negyedik ötéves terv lakásépítés! programjának előkészítése most már befejezéséhez közeledik. Ahol a terveket már egyeztették, a megyei tanácsok máris megkezdhették tárgyalásaikat az építő- és egyéb vállalatokkal a kiviteli szerződések megkötéséről. Recenzió Házunk tája Most indult és máris népszerű a Szabad Föld c. hetilap Házunk tája rovata. A háztáji gazdálkodás termelési lehetőségeinek jobb kihasználása, amellett, hogy népgazdasági érdek, a kistermelők nem lebecsülhető- jövedelemforrása is. Épp ezért nem lehet közömbös a szövetkezeti tagok, a kerttulajdonosok százezrei számára, hogy mennyi a háztáji gazdaság hozama, haszna. A Szabad Föld Házunk tája rovatában hétről hétre megtalálja az olvasó a háztáji növénytermesztés és állattenyésztés legjobb módszereit bemutató írásokat, a gazdálkodást köny- nyítő rendelkezések ismertetését. ötleteket, kezdeményezéseket, az agronómus jótanácsait, mindazt, ami a Házunk tája valóban jövedelmező gazdálkodását elősegíti. Figyelje a Szabad Föld új rovatát! Minden héten, a lap 4. oldalán!
