Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-16 / 139. szám
Éjszakai riadó Sarkadon! Pénteken éjfélkor jött a parancs. Az alakulat vonuljon Biharugrára. A Békés megyei Polgári Védelmi alakulat katonái 7 óra 30 perckor már a biharugrai általános iskola tantermeiben pihenik ki a Tisza és a Maros árvízvédelmi munkálatainak fáradalmait. Nem sok ideig. Riadó! S a Békés megyei katonák kocsijai robognak a megvadult Fekete-Körös felé. Szombat, hajnali 3 óra. Sarkadon, a kapuk előtt riadt tekintetű asszonyok, gyerekek és öregek állnak. A férfiak a tanácsháza udvarán gyülekeznek. Az úton állatokkal megrakott autók robognak Békéscsaba irányába. Megkezdődött a részleges mentés. A tanácsházán kialvatlanságtól karikás szemű emberek irányítják a munkát. — Édes lelkem! Ugye nem kell elmenni a házunkból, ugye megállítják a vizet? — kérdezi parancsnokunkat az idős asz- szony. A válasz .mi lehetne más, mint biztatás. S az aggódó idős nő megnyugszik. A Gyula felé vezető úton haladunk. A Fekete-Körös hídján egymást érik a gépkocsik. A gátak koronájából már csak mintegy 70 centiméter látszik ki. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság épületében a Körösök árvízvédelmére létrehozott parancsnokságon egyszerre három telefonon beszélnek a főtisztek. Feszült, de magabiztos légkör. A parancsnokra várakozó egységek főtisztjei nehéz szemhéjakkal, fáradtan nézik a térképet Kolonosák főtiszt arca gondterhelt. — A Békés megyei és a Szolnok megyei alakulat a malomfoki gátőrházhoz vonul. A védelem vezetője Nádházi András mérnök. Minden erőt be kell vetni Sarkad védelmére. Ez most a legfőbb feladat. Mondják meg a katonáknak, hogy a megye lakossága számít rájuk. Még néhány részletkérdés és a gépkocsi ismét Sarkad felé fordul. Délelőtt fél 9. A Fekete-Körös gátkoronájából már csak mintegy 50 centiméter látszik ki a hídfőnél. Homokzsákokból és terméskőből azonban már készen van a nyúlgát Szembe velünk néhány lófogat jön, mögötte szarvasmarhák. Hajtójuk gyorsabb mozgásra ösztökéli őket. A templom kapuján fehér papírlapon kiabáló felírat: „8-as számú gyülekezőhely”. Előtte néhány idős asszony, fiatal anyák, kézen ülő vagy éppen csak tipegő gyermekekkel, batyukkal. A forgalmat irányító rend- őröknék jócskán akad dolguk, de minden az előírtak szerint történik. A máskor csendes főútvonalon egymást érik a járművek. Dübörgésüktől alig lehet szót érteni. De nem ez az oka az emberek hallgatásának. Féltik vagyonkájukat és életüket. Persze tudják, hogy mindaz, amit az állami szervek s a fegyveres alakulatok tesznek, őértük történik. Sárgás-vörösen hömpölyög a Fekete-Körös, s a víz egyre emelkedik. Délutánra a feltámadt szél tarajos hullámokat ver a partok felé. A buzgárőrök néhány helyről már át- szivárgást jelentenek. A megyei polgári védelem és a szolnoki polgári védelem katonái megfeszített erővel dolgoznak a román határtól néhány száz méterre azon a gátszakaszon, amelyen csúszás veszélyével számolnak a szakemberek. Sarkadon még tart az állatok kitelepítése. A község lakói viszont már nincsenek az utcákon. Az első órák nehéz félelme elmúlt. Látják a nagy erőt, amely most mindent az emberért tesz. A malomfoki szivattyúháztól délkeletre Túri Miklós főépí- tésvezető, a védelmi törzs helyettes vezetője, Nagy főtiszttel, az egyik megyei műszaki egység főtisztjével és Koncsek főKét százalékkal túlteljesítették az idei nyereségtervet Három megye postásai csatlakoztak a Szegedi Konzervgyár Yosztok brigádjának felhívásához A közelmúltban közöltük lapunkban a Szegedi Konzervgyár Vosztok brigádjának az ország ipari és mezőgazdasági üzemeihez intézett felhívását. Abban arra kérték az üzemek dolgozóit, hogy idei munkájukkal segítsék elő a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelését. A felhíváshoz megkaptuk a Sze. gedi Postaigazgatóságtól azt a csatlakozást, amelyet Fodor István igazgató, Nagy Albert, az MSZMP postás csúcsvezetőség titkára, Keresztes Mihály, a Postás Szakszervezet Területi Bizottságának titkára és Fábián László, a postaigazgatóság KISZ-titkára írt alá a dolgozók nevében. Értesítjük a szerkesztőséget — írják levelükben —, hogy a Szegedi Postaigazgatóság a Rács-Kiskun, a Békés és a Csongrád megyében szolgálatot teljesítő postás dolgozók kezdeményezése alapján csatlakozunk a Szegedi Konzervgyár Vosztok brigádjának felhívásához. A postások a rendkívüli árveszély- lyel járó nemzeti jövedelem kiesésének pótlásara a postaigazgatóság, az MSZMP szegedi postás csúcsvezetősége, a párt- szervezetek, továbbá a Postás Szakszervezet Területi Bizottsága és az igazgatóság KlSZ-alap- szervezete egyöntetű támogatósával, a végrehajtó szolgálatban dolgozó társadalmi szervek segítségének igénybevételével vállalták, hogy az idei nyereségtervet két százalékkal túlteljesítik. Reméljük, hogy az árvíz okozta károk mérhetetlen veszteségeit saját területünkön erőnkhöz képest mi Is csökkenteni tudjuk azáltal, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodásával ellensúlyozhatjuk az árvíz okozta országos veszteségeinket. A Berettyó Szeghalomnál áthágta volna a töltést, ha nem építe""'*- nviít—s*»t. Az éjszakai munka után jólesik egy kis pihenő a vasút51 l'id mellett. tiszttel, az alakulat parancsnokával tart rövid tanácskozást. A megcsúszással fenyegető gátoldal lokalizációs munkáinak ütemét beszélik meg. — Kérem az elvtársakat, tolmácsolják a katonáknak, hogy a tiszai és a marosi he^tállá- sukró! 0 at hallottunk, tudjuk, hogy itt is mindent megtesznek — mondja Túri Miklós. A töltés megtámasztása rengeteg erőt igényel, de sikerrel járt. Nem tört át a víz. Éjjel 11 óra 30 perc. Sarkadon a félrevert harangok kon- gása reszketted a levegőt. Rövid idő múlva felüvöltenek a szirénák. Az utcák megtelnek szaladó asszonyokkal, emberekkel. Gyermeksírás. S ahogy elhalkul néhány percre a vész jel, már csak a kutyák vonítása hangzik. Az előre kijelölt gyülekezőhelyeken rövid idő múlva már gépkocsin van az első csoport. Reflektorok fényei hasítják az éjszaka sötétjét, s a megtelt au-1 tóbuszok, tehergépkocsik Békéscsaba felé veszik az irányt. Minden az előre kidolgozott terv szerint történik. Vasárnap éjjel 2 óra 20 perc. A község lakossága közül már csak azok láthatók, akik a visszamaradt háztáji állatokat gondozzák, s a karhatalom katonái, akik a kiürített község vagyonára, rendjére vigyáznak. Az alakulat parancsnokát kérik a telefonhoz! — Parancsnok elvtárs, rendeljen el riadót! Alakulatával Békésre vonul. Minden szabad erőt bevetni! Részletes tájékoztatást a békési hídtól balra eső terület védelemvezetőjétől kap. — Értem! Vasárnap délelőtt 10 óra! Buzgár tört fel a nagyzugi gátnál. Egymás után robognak a homokzsákokkal rakott teherkocsik, billenősek. Katonákat kémek a buzgár elfogásához. S a katonák megfeszített erővel dolgoznak, mellettük a közerőik. Helikopter köröz a levegőben, követve a Kettős-Körös vonalát. A gátőrház mögött leszáll. Dégen Imre kormánybiztos érkezik a veszélyeztetett területre. Jelentések és parancsok. Néhány szó a védelemben dolgozó katonákkal, emberekkel, s a helikopter továbbszall. A buzgár körül határolva, elfojtva sunyit a homokzsákok gyűrűjében. Úrrá lett rajta az ember, az életet védő akarat. Botyánszki János Üjabb erősítés érkezett Körösladány védelmére. A töltést vasir- nap 1400-an védték a községgel szomszédos folyószakaszon. Az MHSZ könnyűbúvárai is a Körösökre érkeztek. Eddig a Marosnál és a Tiszánál segédkeztek. A na«) fénypontjában a leszúrt bot. Vajon apad-e a Kettős- Körös? Ezt nézik Békésen a kikötő környékén. És apadt, de csak néhány centimétert..
