Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Gyula pénteken lépett be az árvízvédelembe A múlt hét csütörtöki felhő- szakadás után már nem volt kétséges, hogy a Körösökön egymást érő árhullámok nagy veszélyt rejtenek. Riasztó hí­rek érkeztek Aradról és Nagy­váradról. A hírek igaznak bi­zonyultak és a kialakult hely­zetre való tekintettel, pénte­ken megérkezett a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság terü­letére az árvízvédelmi kor­mánybiztos. Gyula város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága ugyancsak pénteken a déli órákban kapta meg a rendel­kezést a III. fokú árvízvédel­mi készültségre és a közerő mozgósítására. Beindult a gé­pezet és óraműpontossággal hozzáláttak a súlyos köteles­ség teljesítéséhez. Riasztás éjszaka Az első 160-as közmunka- erő-igény pénteken éjszaka ér­kezett a tanácsházára, perce­ken belül már vitték is az írásbeli felszólításokat az üze­mek, vállalatok vezetőihez. Ezt újabb 360-as igény követ­te és szombaton' reggel a ki­tűzött időpontban együtt volt a szükséges létszám, sőt töb­ben jelentkeztek, annak elle­nére, hogy a szabad szombat miatt otthonukból kellett be­hívni az embereket. Pontosan jelentkeztek a teher- és sze­mélygépkocsik is, így minden fennakadás nélkül kezdődhe­tett el a közerő helyszínre szállítása. A pénteken délben kiadott utasítás értelmében Gyulának az esetleges kiürítések miatt mintegy 3500—4000 személy és tekintélyes állatállomány el-1 helyezésére kellett felkészül- j nie. Az első kiürítettek, szám- szerint hetvennégyen, még pénteken éjszaka megérkeztek Űjszalonta és Sarkad külterü­letéről. A főhadiszálláson a tanács vb-elnöki irodában és a la­káshivatali részben péntek dél­től állandó az ügyelet. Szom­baton délelőtt körülbelül 5—6 ezer sertés, 900 szarvasmarha, 133 ló, 17 ezer baromfi és 396 méhcsalád elhelyezéséről kel­lett gondoskodni. Ez a fel­adat a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályra hárul. Az állatok gépjárműveken és vas­úton érkeztek, három helyen állítottak fel ügyeleti szolgá­latot az osztály dolgozóiból és állatorvosokból, így az irányí­tás tökéletesen és fennakadás nélkül siker-ült. Besegített a megyei tanács is, a sertések elhelyezésébe, engedélyt adott arra, hogy Újkígyósra és Sza­badkígyósra is irányíthattak, s az ÁFÉSZ eleki hizlaldája is vállalt 800 sertést. Szíve­sen vállalta az állatok tartá­sát a három mezőgazdasági üzem és a SERKÖV is. Éjszakai kiürítés A város lakossága elisme­résre méltó fegyelemmel, se- gíteniakarással fogadta a tra­gikus híreket, amiket csak fo­kozott a Fekete-Körös vizének szinte állandó emelkedése. Már szombaton délelőtt bizo­nyosra volt vehető az érdekelt községek kiürítése. Sarkadon közölték a lakossággal, hogyké­A BllßMfMS 1970. JÚNIUS 16. szüljön fel, ugyanilyen utasítá­sokat kaptak a környező köze­gek is. A kiürítési rendelkezés szombaton éjszaka érkezett meg, a következő percekben már indultak is tehergépkocsik, pótkocsis vontatók az érintett községekbe. A sok ember elhe­lyezését is nagyszerűen megol­dotta a vezetés, még szombaton kiürítették az összes iskolákat A szanatórium, a kórház, a szo­ciális otthon, az MHSZ ágyak­kal, matracokkal, lepedőkkel, takarókkal segített megoldani a nehéz helyzetet. S vasárnap hajnalra, amikor az első autók befutottak a városba, már csak­nem 2000 ágy, kempingágy vár­ta az otthonukat elhagyni kény­szerűiteket. Az együttérzésnek, a segíteni- akarásnak nagyszerű példáival találkozhattunk Gyulán ezek­ben az órákban is. A gimnázi­um igazgatósága szombaton szinte percek alatt toborzott össze majdnem százfőnyi cso­portot zsáktömésre. Vasárnap újra mintegy félszázan jelent­keztek önként, köztük lányok is. Lankadatlan szorgalommal rakták az agyagos földet a zsá­kokba a sarkadi Lenin Tsz földjén és még a szomjúság el­len sem panaszkodtak. Vasár­nap kora reggel hatvanon felüli idős bácsi is jelentkezett a ta­nácsnál, kérve, küldjék őket is, mert dolgozni akarnak. Több mint négyezerrel nőtt a város lakossága Vasárnap estig Gyulán csak a középületekben, iskolákban és intemátusokban 2600 ember kapott gondosan előkészített el­helyezést.* Ezek között nem sze­repel az a több mint 1000 sar­kadi, aki' itteni rokonoknál, is­merősöknél kapott szállást. Dél­után 3 óráig Kötegyánból ezren felül, Üjszalontáról 194, Körös- ladányból 16. Méhkerékről 172, Gyula környékéről 59 embert helyeztek el. A mozgás egész nap tartott, így a Gyulán elhe­lyezettek száma jóval megha­ladta vasárnap este a négyez­ret. Mint már említettük, a sar- kadiak nem szerepelnek a kö­zületi elhelyezettek között, ők magánházakban találtak átme­neti otthonra. Az együttérzés­nek itt is nagyszerű példáival találkozhattunk. Czirle László például törökzugi házában 47 rokonának adott helyet, a ta­nácstól csupán 10 takarót és némi szalmasegítséget kért. Töb­ben fogadtak be 30—16, vagy en­nél kevesebb kitelepítetted Nagyszerűen megszervezték az étkeztetést is, gondoskodott a tanács a főzésről. Ebben ko­moly szerepet vállalt a napkö­zis konyha, a húsüzem, a szak­munkásképző intézet, a Strand- a Komló-, a Park-étterem és a kertészeti technikum. Hasonló nagy gondossággal szervezte meg az egészségügyi ellátást Gyula város főorvosa. Gondoskodott az egészségügyi osztály a csecsemőkről és a szoptatós anyákról is, őket a kastélyban működő egészség- ügyi szakiskola helyiségeiben helyezték eL. A munkásőrök helytállását mutatja, hogy az egyik csopor­tot például vasárnap délelőtt, 28 órai szolgálat után váltották le a Fekete-Körös gátján és alig pár órás otthoni tartózkodás után már ismét ott voltak ké­szenléti helyükön. Iván László Gyoma 8000 embert fosadott Gyom ára szombaton ko­ra délután futották be az első, a körösladányiakat menekítő au­tóbuszok. Rendben, az előzetes tervek szerint történt az elhe­lyezés. A nagyközség lakói dicsé­retes módon kivették részüket a ladányiak segítéséből. Éjfélig mintegy 5 ezer embert helyeztek el Gyomán, az isko­lákban, a gimnáziumban és a kültúrotthonban. Éjféltől, főként vonaton, 3 ezren érkeztek Déva- ványáról. Délután és éjszaka is — jóformán mindenki az utcán tartózkodott — a község vezetői kidoboltatták a legfrissebb híre­ket, s felhívták a lakosság fi­gyelmét, hogy fogadja házába a kitelepítetteket. Így aztán a kö- rösladányiak és a dévaványaiak (főként az öregek és a gyerekek) jelentős része az első éjszakát magánházaknál töltötte. Vasár­naptól már napi háromszori ét­kezést biztosítottak a jövevé­nyeknek az iskolák és az ÁFÉSZ konyháin. A helyi termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaság azonnali segítséget nyújtottak, hogy az élelmiszerellátás zavar­talan legyen. Meayeri Sándor tanács­elnök mondta: — A hangulat a nehéz hely­zetben is jó. Jelesre vizsgáztak a község lakói. A kitelepítettek biztonságban vannak. Élelmezési gondjaink nincsenek. Az állato­kat is átszállítottuk Dévaványá- ról és Körösladányból a csuda- ballai, illetve a kösaégi legelők­re. Gyomára vasárap délelőtt kétéltűek és nehéz munkagépek érkeztek. Az ügyeletesek állan­dóan ellenőrzik a gátakat. A víz nagy. de a töltések szilárdak. Vasárnap reggelig óránként 5— 6 centimétert emelkedett a víz, de azóta áll, Veszélyes góc csak a vasúti hídnál alakult ki, de a vonatközlekedés továbbra is za­vartalan és Gyoma. mint foga­dó község, biztonságban van. Igaz, a VII. kerületben, vala­mint a tanyákon felkészítettük az embereket a kiköltözésre. GVOm Ón soha nem látott forgalom fogadja a látogatót. Az élelmiszerüzletek és a posta vasárnap is nyitva volt. A állomáson sokan várakoznak a vonatra, van. aki továbbuta­zik az ismerősökhöz. A7 állo­másról a helyi üzemek gépko­csijain kívül békéscsabai, szol­noki, budapesti járművek hord­ják a követ, homokzsákot. Hosz- szú idő után végre kisütött a nap, de feltámadt a szél, s a Körös addig nyugodt vize za­varossá, nyugtalanná vált. Dél­után futballmeccset rendeztek a sportpályán. B. I. A lakosság nagy szeretettel és gondossággal veszi körül kato­naijait, akik a Körösök árvízvédelmében hősiesen dolgoznak. Az átázott töltést a védett oldalon homokzsákokkal erősítik Békésnél. Áramlik az anyag a Sebes-Körös körösladányi szakaszára. Amikor a Fekete-Körös a remetei hídnál tetőzött, a híd pilléréből a korona sem látszott ki. Ilyen magas vízoszlopot az ember itt még nem látott. Résen kellett lenni, hogy a jobb és bal partot megvédjék, A védelmi munkák azonban még ne m fejeződtek be.

Next

/
Thumbnails
Contents