Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Riportereink jelentik: Az első átvirrasztott éjszaka Szombatra virradóra senki sem aludt ágyban Sarka­don, Kötegyánban és Űjszalon- tán. Mindhárom községben az utcákon gyülekezett a lakosság, figyelte a hangos bemondót, hall­gatta, mikor verik félre a ha­rangokat, hogy időben menekül­hessenek az árvíz elől. A lakosság és értékeinek me­nekítése azonban nem olyan spontán alakul, mint azt Sáriká­don, Kötegyánban, Űjszalontán várták. A megyei árvízvédelmi operatív bizottság pénteken déli 12 órakor határozatot hozott ar­ra, hogy Sarkad, Kötegyán és Üjszalonta tanyavúlágát a bel­víztől amúgyis sanyargatott és egy esetleges árvíztől veszélyez­tetett körzetből el kell szállítani védett helyre. Gyula és Békés­csaba fogadja a kitelepítettékef! Ezután nyomban munkához láttak a megyei tanács végrehaj­tó bizottságán. Az árvízvédelmi ügyeletet teljesítők megtervez­ték és megszervezték a kiürítési határozat végrehajtását. Amikor Jamdnáiból már hetek óta nyugtalanító hírek érkeztek. — A küszöbig ér a víz... Csak gumicsizmában tudok át­menni a szomszédba ... Adja­nak szivattyút __ Nedvesek a f alak. Köhög a gyerek. De ezek a panaszos hangok el­vesztek a szabolcsi meg a sze­gedi, makói küzdelem zajában. Békéscsabán még egy valamire való folyó sincs. A Tisza, a Ma­ros, a Kraszna partot szakító, hatalmas árjához képest semmi­ségnek tűnt a belvíz. 1. Szerdán este 6 óra körül kez­dett esni az eső. Másnap már vízben álltak Jarnina legmélyeb­ben fekvő részei: a Szegfű utca, Rózsa Ferenc utca környéke és a Pajtás sor. A család férfi tag­jai ugyanúgy, mint máskor, dol­gozni mentek, s napközben csak az asszonyok és a gyerekek vol­tak otthon. Otthon? Kinn álltak az utcán, mezít­láb, a vízben topogva Idegesek voltak, ingerlékenyek. Csak a gyerekek és a kacsák élvezték a vizet 2. Rózsa Ferenc utca 31. Ala­csony, megroppant gerincű vá­lyogház. Hugyecz Pálné nem en­gedve ei maga mellől gyerekeit, erőnek erejével a szobába hív. Az ágy vetetlen. Az éjjeli­szekrény előtt jókora tócsa. Nem is víz, inkább sár. A szo­ba földes. Kéri, hogy fényképez­zünk le mindent. Nem dühöse inkább elkeseredett. A ház ol­dalán a vályogokat félig kimos­ta a víz. A fotóriporter, térdig tűrt nadrágban, egyensúlyozva a jár­dán, alig győz kitérni a meghí­vások elől. Szomorú bizonyság­ként a legtöbb ember meg akar­ja örökíttetni víz áztatta portá­ját. Valóságos karaván halad az úszó Szegfű utcában. A sor vé­gén termetes asszonyság lépked. Kezében lóbálva, mint valami szatyrot, a fotóriporter cipőjét viszi. Kattog a gép. A celluloid sza­lagra újabb és újabb mozzana­tok kerülnek. Fehér, drótszőrű kutya álldo­gál egy kövön. Mintha azon töprengene, hogy vállalja-e in­kább a tétlenséget, mint a kény­szerfürdőt. Arrébb csak koroná­ját mutatva meggyfa piroslik. 3. Kován Jánosék panaszkodnak. — Új házban lakunk, de a ■zoba még földes. Sár van oda­bent. A sarokban, az ajtó mö­gött lóbogarak tanyáznak. Ösz­együtt voltak a gépjárművek és rendbe hozták a fogadóhelyeket, riasztották a baromfifeldolgozó vállalatot, Békéscsaba, Gyula termelőszövetkezeteit, állami gazdaságait, hogy hathatósan működjenek közre a veszélyez­tetett területről elhozott értékek elhelyezésében. Minden szinte gombnyomásra ment. A bizottság olyan ala­pos munkát végzett, hogy az ál­latokat ivaruk és hasznosításuk szerinti csoportosítással helyez­te él. A BOV orosházi és békés­csabai gyárában elrendelték a munkát a feldolgozható ba­romiak vágására. A szűz-gulyát az alsóvégi legelőre terelték Bé­késcsabán. A szállítmányokat a békéscsabai Gyulai út torkola­tánál — a tervezőirodával szem­ben — Deák Antal, a megyei ál­lattenyésztési felügyelőség igaz­gatója és Timkó Rudolf igazga­tóhelyettes igazította útba, hogy mát hova vigyenek. Éjfél után arra járt dr. Földházi Sándor állami állatorvos is. sze-vissza csipkedték a gyereket. Nézzék meg! Szunnyadó kisgyereket takar­nak ki a dunna alóiL Amint az egy csecsemőhöz illik, békésen alszik. Arcán, kezén csípések nyomai. 4. A város vezetői terepjárón cikáznak ide-oda a veszélyez­tetett utcák között. Szivattyúk motorja berreg s a tűzoltók nagy, piros kocsija már szinte hozzátartoznak az utcaképhez. Csütörtökről péntekre virradó éjjel a hivatásosok melllett ISO fős üzemi véderő teljesített szol­gálatot Átvágták a Kazinczy és Szarvasi utat, hogy a meglevők mellett újabb vezetékeken ára­molhasson a jaminai víz a csa­tornába. Gép van, ember van, homok­zsák van. Csak eső ne legyen. Szegfű utca 79. Tóth András, MÁV-al kai mázott bosszús moz­dulattal tolja feljebb őszülő fe­jén a kalapot. A jószág már vízben áll. A tizennégy kisma­lacot a kukoricagóréba me­nekítette. Ott talán nem éri el a visító kis jószágot a víz. 5. A fiatalabbak a táskarádiót is magukkal hozták. Végle a tánc­zenének. Híreket mondanak: árad a Kraszna, harmadfokú ké­szültség a Körösökön, Szeged­nél sok ezer ember őrzi a gáta­kat az árvízsújtotta Szabolcs­ban teljes erővel folynak a hely­reállítási munkák. A felhők mögül végre előbú­jik a Nap. Egy szőke kisfiú gri­maszokat mutat vízben tükröző­dő képmásának. 6. A főhadiszálláson, a városi tanácsnál szinte percenként cseng a telefon. Rövid katonás vezényszavak hallatszanak. Lenn, az udvaron egy csoport férfivel készenlétben áll a gép­kocsi. A kárbejelentőnél egymásnak adják a kilincset. 7. Jaminai helyzetjelentés szom­bat délben: A szivattyúk teljes erővel dol­goznak. A házak nagy többsége megszabadult a víztől. A hely­zet megnyugtató. A békéscsabai főhadiszállás első számú gondja most már nem a belvíz, hanem a Körös mentén veszélyeztetett falvak lakóinak befogadása és elhelyezése. A Szegfű utcában süt a Nap. Brackó István Az esőtől és a belvíztől ala­posan átázott sarkad! kötött, fe­kete földben a gépkocsik önma­guk erejétől nem gurultak. SZ— 10Q-asok vonszolták az állatok­kal megrakott teherautókat a Gyulát Sarkaddal összekötő mű­útra. Bondár Imre lánctalpas traktorvezető éjszakája a bot­kormány mellett telt el. Ö sem tudja, hogy hányszor fordult a Lenin Tsz baromfitelepe és a műút közötti részen. I Sarkadtól néhány kilo­méterre fáklyák lobogtak. Több százat gyújtottak meg, hogy a kivezényelt közmunkaerő nap­pali fény mellett tölthesse a ho­mokzsákokat. Túri Miklós, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főépítésvezetője irányította a munkát. Szombatra virradóra 80 ezer zsákot kellett megtölteni és a helyszínről a Fekete-Körös jobb oldalának védvonalára szállítani. Ez rendkívül nagy feladat. A zsáktöltésben sarka- díak, sarkadkeresztúriak szor­goskodtak. Ott volt közöttük Szatmári Miklós bácsi nyugdí­jas tanító, önként jött. Hatvan­nyolc évét meghazudtoló fürge­séggel dolgozott ő is, mint Be- reczki Imre, P. Nagy Albert és rajtuk kívül még négyszázan. Sarkadon a községi tanács épülete előtt Vozár István. Pe­rei László, Szatmári Mihály, Klakos Sándor, Bánszki György gépkocsivezetők elmondták, hogy három héten át a Maros­nál és a Tiszánál teljesítettek szolgálatot. Csütörtökön a késő esti órákban érkeztek Békés­csabára, szeretteik körébe. Az éjszakát azonban nem tudták végigaludni, mert a Fekete-Kö­rös áradása miatt ismét volán mellé ültették őket. Várják a parancsot, hogy mit csináljanak. Trib Ferenc forgalomirányító kiadta az utasítást, mely szerint a Lenin Tsz lábasjószágait men­ták Békéscsabára. Máté István, a 8-as AKÖV vezető beosztású dolgozója azt tudatta a gépkocsi- vezetőkkel, hogy szombaton reg­gel a sarkadi tanácsháza előtt műhelykocsit helyeznek el a szükséges javítások elvégzésére. Gyulán, az AKÖV-telepen javít­hatnak, cserélhetnek gumit azok, akiknek erre szükségük van. Késő éjszakára járt az idő, amikor Kocsmáros Pál pol­gárvédelmi őrnagy, Sarkad ki­telepítésének vezetője elmondta, hogy a külterületről már 250 0b tyúkot, 3500 sertést, 1650 juhot és 252 lovat helyezték biztonság­ba. Kötegyánból is jó ütemben szállították él az értékeket. Szombatra virradóra a tanyavi­lágot mentesítették. Fetföldi Mi­hály, a párt községi bizottságá­nak titkára a község többi veze­tőjéhez hasonlóan talpon töltöt­te az éjszakát. Járta az utcákat, beszélt az embereknek a fogana­tosított intézkedésekről, melyek végső soron védelmi jellegűek. Csak így kerülhetjük el a meg­lepetést arra az időre, ha eset­leg a töltés koronáját meghág­ja a víz. Szavait megértéssel fo­gadták. Szombatra virradóra nagyon sok hír terjedt el a Fekete-Kö­rösről. Voltak, akik azt állítot­ták, hogy Antnál átszakadt a töltés. Mások arról beszéltek, hogy ez a töltésszakadás mes­terséges úton állt elő. Monda­nunk sem kell, hogy ezek a hí­resztelések minden valóságos alapot mellőztek. Szombatra virradóra töltésszakadás sehol sem volt! Sőt, nagyarányú vé­delmi munkálatok folytak az or­szághatáron túl is. Az igaz. hogy éjfél körül 3 centit apadt a Fe­kete-Körös, ami lényegében igen kedvező hír. de ebbe az öröm­be nyomban üröm vegyül: a mostani mérsékelt apadásra egy újabb, minden eddiginél na­gyobb árhullám jön! Szombert sorsdöntő nap a Fekete-Körösön! A délutáni órákban eldől, hogy elfér-e a ví,. az árvízvédelmi töltések között vagy pedig nem iroly I Mi újság a Szegfű utcában? Televíziós képernyőn az újszülöttek Csütörtökön délután ünnepé­lyes keretek között adták át rendeltetésének Gyulán a kór­ház szülészeti osztályán a házi televíziót. A megjelentek előtt dr. Jaku- becz Sándor megyei nőgyógyász­szülész főorvos tartott vetített­képes előadást. gyei főorvos felavatta az új be­rendezést. A képernyőn — meg­jelent az első „televíziós csecse­mő”, Horváth István. — Na és — fordult dr. Taby László mosolyogva, dr. Jaku- becz Sándorhoz —, ha az apa meg akar győződni, hogy az új­szülött lány vagy fiú? ... és a képernyőn megjelenik a „csecsemő-sztár” Horváth Istvá nka. kívánják az ország több egész- I en” látszott, hogy valóban fiút ségügyi intézményében. I mutattak be. Ezután dr. Taby László me^J Béla Ottó A kamera.. I — Kettős jelentősége van en­nek az új eljárásnak — mondot­ta. — Egyrészt, hogy a lehetősé­gekhez képest megakadályozzuk az újszülötteknél gyakran elő­forduló fertőzéseket, másrészt a technika segítségével oktatjuk a szülő anyákat a helyes csecse­mőápolásra. Ma már szerte a világon úgy építik az új kórházakat, hogy a szülőszoba minél közelebb le­gyen az újszülptt-csztályhoz, hogy kevesebb megterhelésnek legyen kitéve a csecsemő világ- rajöttekor és minél fokozatosab­ban tudjon alkalmazkodni az új környezethez. Ezért kellett ki­alakítani osztályunkon is az úgy­nevezett szülőszoba — újszülött­osztály — sterilegység-hármast. A korszerűsítéshez tartozott ez a házi televízió „stúdió”, amely­nek segítségével az anyát meg­látogató és a csecsemőre kíván­csi apa vagy a rokonság az elő­csarnokban láthatja meg kép­ernyőn a csöppséget. De fontos szerepet tölt be az anyák neve­lésében is, hiszen naponta egy órán keresztül „szakmai bemu­tatót” tartunk, ismertetve azo­kat a módszereket, amelyekkel az egészségügyi felvilágosítás mellett az újszülötteket szak­szerűen elláthatják. Az Egész­ségügyi Felvilágosító Központ illetékesei megbíztak különböző kísérletek végrehajtásával, ami­nek ‘ tapasztalatait hasznosítani Az osztályvezető főorvos a te­levíziós készülék melletti tele­fon után nyúl és megkéri az újszülöttek szobájában tartóz­kodó nővért a kívánság teljesíté­sére. A képernyőn „meggyőző­— Na és, ha az apa meg akar győződni? — kérdi dr. Taby László.

Next

/
Thumbnails
Contents