Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Marikán, a másodikos tanítványomon, már elsős korában észrevettem az év eleji beszélgetéseknél, hogy igen jól tájékozott a természeti dolgok körében. Pontosan tudja az évszakok sorrendjét és igen gazdagok az egyes évszakokra vonatkozó megfigyelései. Személyes élményei vannak olyan dolgokról, amelyekről társai csak hallottak. olvastak, vagy amelyeket a tévében, esetleg képen láttak. Ismeri az erdei állatokat, bogarakat, fákat, virágokat.

Családlátogatáskor derült fény arra. hogy családjuk úgynevezett „kiránduló” család. Az apa és az anya egész héten ülőmunkát végeznek (az apa szövetkezeti cipész, az anya tűzőnő), s jólesik, ha vasárnap mozoghatnak egy kicsit a természetben. Elmondották nekem, hogy ők már hétfőtől kezdve tervezgetik, hová is menjenek a következő vasárnap. A két gyermek — a nagyobbik fiú — és az apa kiránduló- és útikönyveket böngésznek. Közben a gyerekeknek így is bővül az ismeretkörük. Állandóan találkoznak valami új fogalommal a könyvekben is. Megtanulnak térképről olvasni, megismerik a turista j elzéseket.

Az egész heti készülődésből azután mindenkinek jut feladat is. Az egyik gyerek a hátizsákokat és a pokrócokat készíti össze. A másik gondja a labda, az ugrókötél és a „gyűjtő- tasaikak, zacskók, dobozok elkészítése. Édesanyjuk úgy készül, úgy vásárol be, hogy csomagolható élelmet is készíthessen, de rossz idő esetén otthoni ebédet is rögtönözhessen. Vasárnap korán kelnek és indulnak a hét folyamán megtervezett útvonalon. A könyvből rendszerint már előre tudják, hogy mi minden érdekeset látnak majd.

Munka és

A MTESZ megyei szervezetiek kebelében működő Nyugdíjas Műszakiak Klubjának májusi összejövetelén igen érdekes előadást tartott dr. Bereczky Zsolt orvos: Munka és idegesség címmel. Békéscsabán, a Technika Házának előadótermét teljesen megitöltő nyugdíjasok nagy figyelemmel hallgatták az előadó érdekes fejtegetéseit, annál is inkább, mert bőven szólt azok idegállapotáról is, akik hosszú élet munkája után — többé-kevésibé megviselt idegzettel — immár nyugdíjas éveiket töltik.

Korunk nagy lendületű technikai fejlődése igen sok helyen állít mindnyájunkat olyan viszonyok közé, melyek idegeinket erős próbára teszik — mondotta az előadó. A zsúfoltságot, a zajt, a rohanást lehetne első helyen említeni, de még számos olyan hatásnak vagyunk kitéve, melyek idegeinket feszültségben tartják. Ezeket velünk született adottságaink szerint viseljük el, de helyes életmóddal / és kellő figyelemmel ellenállóképességünket erősíthetjük.

AZ ÖREGEK idegrendszerének reakciója általában meglassul. A fiatalkori rugalmasságot merevség váltja fel. Az is igen gyakori, hogy egyes részek funkciója erősen megromlik. Erre beáll az öregkor legjellegzetesebb jelensége: beszűkül az alkalmazkodó képesség Akik ezt nem veszik figyelembe: hamarabb kihullanak az élők sorából. Akik óvatosabbak, sokáig élhetnek így is.

Ma még az orvos is nehezen tudja megállapítani, hogy az

Egész úton beszélgetnék, a kezében egyiküknek sincs semmi csomag, mert turista módra hátizsákkal vágnak neki az útnak, a kirándulásnak.

A gyerekek az úton Is minden alkalommal tanulnak valami újat Tudják, hogy mit jelent a meredek, a lejtő, az ösvény, a lankás, a tisztás, avagy a völgy, az orom, a csúcs, a gerinc és mit a hegy lába kifejezés, azután a patak, a forrás és így tovább. Útközben növényt gyűjtenek, amit a gyerekek a növényhatározó könyvükben azonosítanak, s azután lepréselnek maguknak. A kis zacskókba, dobozokba mindig valami más kerül. A fiúnak már szép rovargyűjteménye 1® volt a vasárnapi kirándulások eredményeként. Gyűjtöttek érdekes kavicsokat, szép apró köveket, csigákat, különféle leveleket, terméseket. Megtanulták, hogy a fákat, bokrokat tördelni lelketlen dolog, Ezt hal. látták kis koruk óta.

Megtanulták — «mit

sajnos, nagyon kevés gyerek tud — (az iskolai kirándulásokon tapasztaljuk), hogy „turista”

nem eszik és iszik rendszertelenül össze-vissza hanem csak a végcélnál, hosszabb út esetén a tervezett pihenőnél. Iskolai kirándulásaink hangulatát sokszor megrontja a folytonos nyafogás vízért, ezért-azért, ami nem más, mint fegyelmezetlenség.)

Marikáék, mint elmondották, a végcélnál szoktak ebédelni. Ví7 közelében telepszenek le. Gondolnak a kézmosásra. Édesanyjuk nagyjából mindig el is mosogat. Ebéd után a szülők pihennek, a két gyermek pedig játszik, vagy gyűjtenek ezt-azt, amit előre elhatároztak. Nyugodtan elengedhetik Őket, mert tudják, hogy csak annyira szaidegesség

idegrendszeri elváltozások milyen mértékben vezethetők vissza az élet folyamán elszenvedett testi-lelki megbetegedésekre, avagy az oly gyakran észlelhető érelváltozásokra, s mi az, ami igazán „öregedés”. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy szervezetünk működése körfolyamat. Egyik szervünk hibája kihat a másikra és fordítva.

IDEGÁLLAPOTUNKAT lelki, állapotunk is befolyásolja. De lelkiállapotunk is függ idegállapotunktól. Ezért, okvetlenül szükséges, hogy az idősebbek ne hagyják el magukat, ne vonuljanak magányba, ne hagyják teljesen abba a munkát, a mozgást, a fáradozást. a törődést. Erről sokan megfeledkeznek. Ezért vannak az örökké mosolygó, vidám, tevékeny öregek mellett bogaras, morcos, kellemetlenkedő és el éged etle n k ed 5 öregek is. Ez a helytelen életszemléletből fdkcid

AKIK FIATAL korukban kiegyensúlyozott életet éltek, s akik idősebb korukban sem szűnnek meg tevékenykedni, azok általában hamar megismerik az öregkor jellemző gyengeségeit, s szembe tudnak nézni az öregedés tényével. Ezek szinte öntudatlanul konzerválják magukat, s örökös tevékenységükkel meggátolják ides- seitjeik időellőtti öregedését. Mert bebizonyított tény, hogy a használt idegsejtek lassabban öregednek. A tudományos és művészeti élet kiválóságai közül feltűnően sokan érnek meg t'c'sszű életkort.

Pataky László

bad eltávolodniuk, ameddig látják szüleiket. Mérges bogyó, vagy gomba veszélyére sem keli már figyelmeztetni őket, ezt már régen megtanulták.

Mi, tanítók, a gyermekeik hétfői élménybeszámolóiból tudjuk, hogy melyik gyermek, illetve család hogyan tölti a vasárnapját. Az utóbbi időben sajnos mind kevesebben keresik a természetben a hétvégi pihenést. Sokan szórakoznak inkább a tévé mellett és megelégszenek a kisebb, ház körüli sétával. Igaz. a tévé nézése közben is tanul a gyermek, a ház körül Is levegőn van, mégis valami más az, ha kirándul a család, ha megismeri lakóhelyének környékét, sőt távolabb is eljut onnan.

Szeretnénk ha a nyár folyamán, a szünidőben is, mind kevesebb család tudna ellenállni a természet csábításának. Mind többen találnák a legjobb idegnyugtatónak is a madárdalos erdő hangját, a vízpartok üdítő hatását (természetesen fü. rödni csak ott szabad, ahol erre kijelölt hely van), és mind többen indulnának ismeretszerző körútra közeibe és távolabbra is, hazánk szép tájainak megismerésére.

Dr, Gergely Károlyné.

Sima kötésű, karcsúsított szabásvonalé, fiatalos kötött ruha. A csipővonaltól lefelé a szoknyarész horgolt virágmintákból áll.

Mexikói poncho, fehér-piroskék színösszeállításban. Tervezője magas, vékony nőknek ajánlja elsősorban.

][ mmm

1SK0. JÚNIUS 14.

KINEK Ml ILLIK?

Nagy divat a kötött, horgolt holmi, legyen az ruha, kosztüm, kabát, pulóver, s a legtöbb nő nagyon szereti is. Ám akik egy kissé molettebbek, akik akarva nem akarva néhány felesleges kilót magukra szedtek, gyakran, csak fájó szívvel nézegetik

szított kabáttal, vagy mellény* szoknya együttest, szintén hosz- szított mellénnyel.

— Milyen újdonságokat tervezett még tavaszra?

— Tunikás-nadrágos együtteseket, mexikói ponchot (ejtsd:

***w***

■ ,*•*•*-; ******

'*****+*«

************

'**♦****♦*■>»

"***♦*♦#♦*♦*

*♦***#•****«

■******♦****]

**♦**♦*•**♦♦*

ff ******

■■,

4 *******

Két jellegzetes darab a tavaszi újdonságokból: mintás kötésű együttes, maxi szoknya és hosszú mellény. Az egyes darabokat külön is viselhetjük: a szoknyát széles sima övvel és pulóverrel, és divatos trapézvonalú nadrággal.

a kirakataikban a sok szép kötött, horgolt portékát Vannak, akik ugyanis azt mondják, és azt vallják magukról is kissé elkeseredetten, hogy nékik sem a kötött ruha, sem a kosztüm nem áli jól, mert erősítenék, s még kövérebbeknek látszanak benne, mint amilyenek a valóságban.

Igaz volna mindez? Válaszért Küzdy Évához, a Kézműipari Vállalat kötöttáruinak tervezőjéhez fordultunk, aki ezen a területen elismert szaktekintély.

— Kötött ruhát rrmdenki hordhat. Ez nincs alakhoz, vagy korhoz kötve, de hogy előnyös-e az a gyártási, készítési módtól, a fazontóí és a színtől is függ. Amikor a gyártási módot említem, arra gondolok, hogy a nagyszemű, durva kötésű, vagy horgolású ruha és kosztüm valóban erősít,’ különösen ha a színe világos. Ezért telt alakúak inkább finoman kötött vékony ruhát csináltassanak, vagy vásároljanak és lehetőleg sötétebb tónusú színben, méretben pedig mindig akkorát, hogy az ne feszüljön az alakra. Magas, sovány alakon viszont jól mutat a vastagabb kötésű, világos színű ruha és kosztüm is, melyek valóban előnyösen erősítenek egy kissé.

— Az új tavaszi modellek

között sok kötött nadrágkosztümöt is láttunk. Ezek viseletére mit tanácsol?

— A nadrágkosztüm minden változata nagyon divatos, de ennek a viselete függ a kortól is 'inkább a fiatalabb korosztálynak való), és az alaktól, testmagasságtól is. Alacsony, molett nőknek nem alánlom. Nekik inkább kiskosztümöt ajánlok hosz.

poncsó), amely most nagyon divatos, nadrágoka* hosszú kötött

mellénnyel és sok-sok ruhát; Maxi ruhát, maxi szoknyát a fiataloknak, térden alul érő midit a felnőtteknek. Megemlítem egyébként, hogy díszítőelemként nagyon divatos kötött ruhákon, mellényeken és kiskosztümökön is a népi hímzés, például a bu- zsáki. Szintén újdonság a kö- tött-horgolt kombináció is. Terveztem például alkalomra olyan ruhát, amelynek oldala, hátrésze sima kötésű, s a horgolt csipke az elejét, vagy az alját díszíti. Divatos a fémszállal átszőtt, horgolt, virágminta is, melyet a ruhán különböző helyeken alkalmazhatunk.

— Hogyan gondozzuk a kötött ruhákat?

— Legjobb tisztíttatni, mert a gőzpadon visszakapja formáját, de ha erre nincs mód, különösen a műszálasakat, alkalmas mosószerrel otthon is kimoshatjuk. Mosás után többszöri öblítés szükséges, s ne vállfán, vagy kötélen lógatva szárítsuk, hanem törülközőre fektetve. Szekrényben se lógassuk vállfán a kötött holmikat, hanem szépen összehajtva, fekvő állapotban tartsuk.

Még egy tanács: a kötött holmit ne viseljük napokon át egyfolytában, kifényesedik, megkopik, elveszti formáját és testszagot is kap. Hagyjuk pár na- po* szellőzni is. Jó tárolás, gondos használat mellett a kedvenc kötött holmijaink sokáig megőrzik frisseségüket. eredeti formájukat.

Alföldi Erzsébet