Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Köszönjük Békés megyének Németh Sándor, a fehérgyarmati községi tanács vb elnöke Amiken- az árvíz sújtotta Fe­hérgyarmat községi tanácsának nevében köszönetét mondok Bé­kés megye vezetőinek, üzemei­nek, intézményeinek, lakosságá­nak a tőlük kapott gyors se­gítségért, érzem, hogy a ma­gyar nyelv, amely különben ki­fejezésekben olyan gazdag, most mégis szegény. Legfelső fokon is csak érzékeltetni tu­dom, hogy községünk 6600 la­kosa, téglagyára, két termelő- szövetkezete, egy kisipari szö­vetkezete, több intézménye mi­lyen módon értékeli Békés me­gye áldozatvállalását az árvíz­károk utáni élet újrakezdésé­ben, a helyreállítási munkák szervezésében és megvalósításá­ban. Azért mondom mindezt, mert a községet ért nagy katasztrófa utáni napokban Békésből olyan segítséget kaptunk, mellyel hoz­záfoghatunk a lakosság vissza­telepítésének előkészítéséhez. Az élet újraindítása nem volt könnyű. Mi, fehérgyarmatiak jóformán csak most fogjuk fel ésszel, hogy mi is történt. A köz­séget ért károsodást viszonyít­juk a 38 települést ért árvíz pusztításához. Fehérgyarmaton ezer lakás újjáépítéséről, fel­újításáról kell gondoskodnunk. Ez kereken 10 százaléka annak, amit a Szamos áradásával a Szatmári .részen megrongált, romba döntött. Bennünket most leginkább az foglalkoztat, hogy miként tud­nánk az esős ősz beálltáig 1000 családnak olyan házat, lakást építeni, melyből télire egy szo­ba lakható. Az ezzel kapcsola­tos gondjaink nagyok. Sok eset­ben „meredek fallal” találjuk szemben magunkat, amikor ar­ról beszélünk, hogy az új laká­sokat beton vagy kőtalapzatra téglából építsék. Ezek az épü­letek ugyanis a 2—2,5 méter magas vízoszlopnak is ellent- álltak. Amit nem így építettek, mind elpusztult. Mindezek el­lenére nagyon, nehéz megértetni az emberekkel az árvíz ilyen irányú tanulságát. A szatmári földbe mélyen gyökeresedtek a családi hagyományok, a ház körüli almás, és szilváskertek varázsai. A károsultak nem­egyszer azt mondják, hogy ezen a varázson tompítani akarunk. Ez távol áll tőlünk. Amikor a beton- vagy kőalapra épített téglaház mellett szólunk, akkor tulajdonképpen azt szeretnénk, hogy a község lakossága ilyen árvíz után is, mint amilyen most volt, házépítés nélkül foly­tathassa életét az előbb emlí­tett varázslatos környezetben. Ebben a munkában segít ben­nünket Békés megye. Ezért most lapjuk hasábjain szívből jövő köszönetét mondok. Németh Sándor Lassan visszazökken régi ke­rékvágásába az élet Fehérgyar­maton. A községen áthaladó úton nagy a forgalom. A fehér- gyarmatiak gyakran megfordul­nak a tanács környékén, néze­lődnek, érdeklődnek, hol mit osztanak, mihez lehet hozzájut­ni. De sok itt az idegen is, a kí­váncsi ember. Járják az utcákat, nézik a nagy árvíz katasztrofá­lis pusztítását. Vannak utcák, ahol egyetlen ház sem maradt talpon. Vannak épületek, me­lyek csak megrongálódtak, de a helyreállítási bizottság határo­zata alapján a műszaki álla­pot életveszélyes, így hát le kell bontani. Helyükbe újat kellene építeni. A családok, szomszédok, jó barátok kalákába szerveződ­ve tisztogatják az építendő csa­ládi házak környékét. Csak kézi erővel tudnak dolgozni, mert a talaj annyira át van itatódva vízzel, hogy agyig ülnek a gé­pok benne. Az udvarokon a gyors segítség nyomai láthatók. Sátrak, víkendházak, lakókocsik és bódék. Ezek nyújtanak védel­met az időjárás viszontagságai elől. Errefelé is sok eső jár. A község vezetőit most az új­jáépítés gondjai foglalkoztatják. Nagy ez a gond. Kétszáz olyan idős, elhagyott család él Fehér­Szaímárban mélyek a gyökerek Agárdi Gyula, az Űj Élet Tsz mezőőre rendezgeti romba dőlt házának maradványait. Megérkezett a szénaszállítmán y az orosházi Dózsa Tsz-ből. Szalai Antal, Szűcs Sándor, Űj Antal Mester Károllyal, a Győzhetetlen Brigád Tsz főálla ttenyésztőjével az átadás pil­lanat ában. gyarmaton, akiknek feje fölül az árvíz vitte el az otthont. Va­jon hogyan kaphatnak, rakhat­nak új családi fészket? Mások egyszerűen tiltakoznak a korsze. rű lakás építése ellen. Azt mondják, nekik megfelel a vá­lyogtéglából készült lakás is. Hallani sem akarnák arról a határozatról, melyet a községi tanács végrehajtó bizottsága hozott, mely szerint csak beton­vagy kőalapra szabad építkezni, kizárólagosan téglából. Az így rakott házra az OTP 25 évre szóló kamatmentes hitelt bizto­sit. Sokan figyelmen kívül hagy­ják ezt az ajánlást. A község élete — olyan, mint egy felbolygatott méhkas. Mi legyen és hogyan legyen? A párt községi bizottsága és a községi tanács figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz azért, hogy a helyzet valóságos felismerésé­hez elvezesse a fehérgyarmatia­kat. Ma még sokan saját érté­keik mentésével vannak elfog­lalva és várnak valamilyen he­tedik csodát, mely végül is komfortos lakásokat repít a le­omlottak helyére. Ez egyáltalán nem lehetséges. A családi háza­kat, a családi otthonok békéjét, nyugalmát Fehérgyarmaton csak a fehérgyarmatiak munkájával lehet megteremteni. Az a segít­ség, ami ide áramlik Békésből és az ország különböző részéből: csak segítség. A fehérgyarmati­aknak kell hasznosítani, kama­toztatni mindezt, hogy a tél be­álltáig minden családnak legyen egy lakószobája! Az üzemekben és a tsz-ekben is lassan bontakozik a közösségi élet. Bár a határt elvitte a víz, a helyzet mégsem olyan remény­telen, mint mondják. A közös jószágállomány takarmányozásé, hoz naponta érkezik Orosháza és Békéscsaba környékéből szál­lítmány. A Körösök Vidéke Tsz. Szövetség éppen a napokban utalt át 400 ezer forintot az Üj Élet Tsz számlájára, az eddig szerzett munkaegységek után járó kereset kifizetésére. To­vábbi anyagiak érkeznek a Győzhetetlen Brigád Tsz-be is, hogy a víz elvonulása után a közös munka saját bevétel hiá­nyában ne rekedhessen meg. Tulajdonképpen a következő év alapozását szorgalmazzák tsz- szövetségeink, amiben a TOT és a helyi tsz-ek vezetőivel is meg­állapodtak. Békés megyében átéltünk né­hány árvizet, s jól tudjuk, hogy a segítségadáshoz hogyan zár­kóznak ' fel a bajba jutott üze­mek. A fehérgyarmati tsz-ek és intézmények vezetői haszno­sították ás hasznosítják tapasz­talataikat. Az emberek között azonban a megértés hiánya mi­att kissé aggasztó a hangulat. Megítélésünk szerint azért, mert a vezetőt éppen úgy nyom. ja a hajléktalanság gondja, mint tsz-tagot, ktsz-dolgozót. A ba­jon könnyebben tudnának felül­kerekedni, ha az embereket meggyőznék a község újjáépíté­sének formáiról, módjairól, az érdekeltek tennivalóiról. Mire gondolunk? A lakásépítés aján­lott formái közül valamelyiket el kell fogadni, mert csak így lehetséges a hitel felvétele és az építési szerződés megkötése. Az építőipari kapacitás és a társa­Csatári Béte Supsla Pál és Ne ,neth Sándor a segítségadás to­vábbi módozatait beszéli meg. Élet a község központjában. IFotó. Dement Gyula) dalmi munkafelajánlások igény- bevételére máéként nincsen mód. Aki tehát gyorsan cselek­szik, annak hamarább lesz fedél a feje fölött, mint annak, aki a felajánlott lehetőségek közül hosszasan választ. Tulajdonképpen ezek a gon­dolatok hangzottak el azon a megbeszélésen, melyen Fehér- gyarmat vezetői tanácskozásra ültek össze Csatári Bélával, a Békés megyei tanács vb-elnök- helyettesével; Supala Pállal, a párt Békés megyei bizottságá­nak osztályvezetőjével és dr. Takács Jánossal, a Békés me­gyei tanács osztályvezetőjével. Békés megye belvizes gondjai­nak ellenére segít, sokat nyújt ahhoz, hogy Fehérgyarmat talp­ra állhasson. S ha hatékonyan hasznosítják az ideáramlő anya­giakat, szakértelmet és építő ka­pacitást, akkor ezek összhangba hozásával jó alapot teremthet­nek ahhoz, hogy a tervezett program év végéig valóra vál­hasson! Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents