Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
(Folytatás az 1 oldalról) politikájával összhangban, vagyis az életszínvonal további emelésének közepette kell elvégezni. A munka szerinti elosztás elvévéi összhangban el kell érni, hogy minden állampolgár lakásigényének anyagi teherbíróképességének megfelelően vállaljon részt a lakásépítés fenntartás költségeiből. Az állami és magánlakásépítés növelésével elő kell segíteni az ellátás ás az igények közötti feszültségek csökkentését, a fennálló társadalmi és szociális problémák megoldását. Ennék érdekében növelni kell a központi költségvetés lakásépítésre fordítandó eszközeit, egyidejűleg fokozni kell a tanácsok saját, valamint a vállalatok és a lakosság erőforrásainak bevonását a lakáskérdés megoldásába. Biztosítani kell a meglevő lakásvagyon állagának fenntartását és az ehhez szükséges műszaki-gazdasági háttér megtermtését A lakásellátásban a terhek arányosabbá tételénél, a kedvezmények tekintetében nagyobb szerepet kell biztosítani a szociálpolitikai szempontoknak. Kifejezésre kell juttatni, hogy a kedvezmény alapja elsősorban a család nagysága: a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma, a családalapító fiatal házasok, továbbá a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek támogatása. Egységes elvek alapján rendezni kell a lakbéreket. Elvi alapnak kell tekinteni, hogy a lakbérbevételek fedezzék vagy közelítsék meg a lakóépületek fenntartási költségeit, ezzel megteremtődjön a folyamatos és színvonalas karbantartás anyagi forrása, az állami dotáció pedig szűnjön meg. A lakbérekben sem amortizációt, sem pedig nyereséget nem szabad kalkulálni. A lakások építésében, elosztásában, valamint a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok kapjanak nagyobb szerepet. A lakásépítés fejlesztésével, a lakáselosztás és gazdálkodás új rendszerével kapcsolatban a központi bizottság és a kormány szükségesnek tartja, hogy az intézkedések a negyedik ötéves terv keretében megoldási nyerjenek, úgy, hogy már a tervezésben vagy a végrehajtás kezdeti időszakában érvényesítsék a párt határozatát. II. A lakásépítés jövőbeni Az MSZMP KB és a kormány határozata programja 1 A lakásépítési feladato- kát jelenleg öt évre kell megszabni. A kiinduló alap a 15 éves lakásépítési program teljesítése legyen, vagyis az egymillió lakás építésének befejezése a tervezett időre. Ehhez a negyedik ötéves terv időszakában 1975-ig legalább 400 ezer lakás építését kell biztosítani, vagyis az utóbbi évek 63 000-es átlagáról évi 80 000-re kell növelni az építést. E feladat megvalósításának döntő feltétele, hogy a lakásépítésre, a közművesítésre és a hozzákapcsolódó iparú és szolgáltató háttér fejlesztésére fordított eszközök hányada és összege a népgazdasági beruházásokból növekedjék. Ez a gazdaságpolitikai követelmény egyik kiin- dulóponja legyen a negyedik ötéves tervnek és ugyanerre kell törekedni a kidolgozás alatt álló, 1985-ig terjedő távlati gazdaságfejlesztési koncepció elkészítésekor. 2 A legégetőbb szociális fel- “* adat a fővárosban és a vidéki városokban lakó munkáscsaládok és a családalapító fiatalok lakáshelyzetének javítása. A negyedik ötéves tervidőszak lakásépítésének elsősorban e feladat megoldását kel] szolgálnia Az állami lakásépítés jelentős növelésével el kell érni, hogy az össz-la- kásépítésnek közel a fele állami (központi költségvetési, tanácsi és vállalati) erőforrásokból valósuljon meg. A központi költségvetésből és a tanácsok lakásépítési célú helyi bevételeiből, továbbá a vállalatok, intézmények eszközeiből összesen 180—200 ezer állami (bér. és szolgálati, valamint értékesítés céljára szövetkezeti) lakást kell megépíteni. A magánlakásépítés növelése céljából törekedni kell a lakosság erőforrásainak és a vállalatok törvényesen erre for. ditható eszközeinek a lakásépítésbe való fokozott bevonására. A lakosság részéről várhatóan jelentkező saját lakásépítési (vásárlási) igények kielégítésére úgy kell felkészülni, hogy a lakossági építésen belül növekedjék a korszerű, többszintes és telepszerű építés aránya. A szükségletekkel összhangban a fővárosban, a vidéki városokban és a kiemelt településeken az össz-lakásépítésnek mintegy kétharmada épüljön meg az állami lakásépítés és társasházépítés jelentős növelése útján, döntően többszintes lakóházakban. A fővárosban olyan mértékű lakásépítés feltételeit kell megteremteni, hogv a lakáshelyzet az országos átlagot meghaladó mértékben javuljon. Q A negyedik ötéves terv1,1 ben a harmadik ötéves tervhez képest lényegesen — mintegy 100 ezerrel — növekvő lakásmennyiség megépítéséhez biztosítani kel] az építőipari szervezetek lakásépítési és közművesítési tevékenységének fejlesztését, az építőanyagtermelés fokozását, az épület- szerkezetek és szerelvények megfelelő mennyiségű és választékú kínálatát. /T A lakásépítési feladatok gazdaságos megoldása érdekében erőteljesen fokozni keli a tömegszerű, koncentrált lakásépítés arányát. Az össz-lakásépítésnek legalább 55—60 százaléka korszerű építési technológiával épüljön. Megfelelő segítséggel lehetővé kell tenni, hogy az állami építőipar mellett a szövetkezeti építőipar is fokozottabban alkalmazza a korszerű építési módokat. Az építési igényekkel összhangban fenn kell tartani a lakosság és a kisiparosok lakásépítő tevékenységét és a lakosság építőanyag-keresletének folyamatos kielégítésére kell felkészülni. Ezekkel a célokkal összhangban kell megvalósítani a kapcsolódó iparágak fejlesztését. Cl A negyedik ötéves terv- ben az állami lakások átlagos nagysága két szobát érjen él. A lakások technikai fél. szerel tsége és a házak átlagos eméletn a gysága tekintetében pedig tartani kell a kialakult színvonalat. Indokolt, hogy a lakosság differenciáltan jelentkező igényeihez és teherviselő képességéhez igazodó, különböző felszereltségű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Külön elő kell segíteni azt, hogy a fiatal házasok, nyugdíjasok egyedülállók növekvő hányada szabadulhasson meg a drága albérletektől, s ehhez hasonló jellegű kulturált és olcsóbb lakószobához juthassanak. A A lakásépítési program megvalósításában olyan irányítási és szabályozási módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi önállóság kiszélesítését. Ugyanakkor biztosítják a központi fejlesztési célok megvalósítását. A tanácsok önállóságát a lakások építésében elő kell segíteni azzal, hogy az államtól kapott központi pénzeszközök, valamint a lakásépítési célú tanácsi pénzügyi alapok mikénti felhasználásáról a tanácsok maguk dönthessenek. Helyes orientálásukat központi irányelvekkel kell elősegíteni. A tanácsok a lakásépítéssel kapcsolatos központi előírásoktól annyiban térhessenek el, amennyiben a saját elhatározásaikon alapuló fejlesztések anyagi fedezeteve# rendelkeznek. “7 A lakásépítési program a * • tanácsok számára megnövekedett feladatot jelent. Szükséges, hogy a tanácsok a területükön élő lakosság lakás- problémáinak megoldásával, az állami vállalati és magánlakásépítéssel komplexen foglalkozzanak és a feladatokra felkészüljenek. A lakásépítési program megvalósítása érdekében megfelelő és időben történő területelőikészítéssel, előköz- művesítéssel, aktív területgazdálkodással tegyék megalapozottabbá és szervezettebbé a lakásépítkezést. A tanácsok, a vállalatok és a lakosság lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez intézményes segítséget kell biztosítani. E célra szolgáltató jellegű szervezeteket (szövetkezeteket, irodákat, vállalatokat) lehet létrehozni, vagy e feladatokkal meglevő szervezeteket kell megbízni. A lakásépítési formák fejlesztése Q A lakásépítés továbbfej- lesztése keretében ezután is többféle formát kell alkalmazni, hogy lehetővé tegyük a lakásépítési program biztonságos teljesülését, a központi, a tanácsi, a vállalati és a lakossági erőforrások leghatékonyabb felhasználását és ezzel a lehető legtöbb építési és vásárlási igény kielégítését. A lakásépítés rendszerének lehetővé kell tennie, hogy a családok a különböző konstrukciókban jövedelmi helyzetüknek és igényeiknek megfelelően elégíthessék ki lakásszü'kségletüíke't. Ezért a lakásépítés jövőbeni rendszeréiben indokolt fenntartani az állami, a szövetkezeti, a vállalati lakásépítési formákat, továbbá a lakossági építkezést és az értékesítésre történő öröklakásépítést. Q A tanácsi lakásépítés ke- cetében megvalósuló lakások legalább egy harmadát — megyei szinten — a tanácsok szövetkezeti lakásként értékesítsék, de legalább 40 százaléka bérlakás legyen. Az értékesítés meghatározott arányának növelésében a tanácsok legyenek érdekéitek azáltal, hogy az egyharmadon felül értékesített lakások utáni készpénzbevétel (előtörlesztés) a tanácsokat illesse meg és ezekből növeljék a lakásépítkezések pénzügyi alapját. | fi A mai lakásszövetkeze- ték mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetkezeti formát is ki kell alakítani. Ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit és kezdeményezni kell azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forrna mielőbb az igényeknek megfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakásépítő szövetkezetek tagjaik számára biztosíthatják a fenntartással és a lakással összefüggő szolgáltatásokat. Azok számára, akik — főleg fiatalok — keresetükből csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges hozzájárulást, előta- karékossági rendszert kell létrehozni. 11 Az építési formák között ‘ kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, üzemek és intézmények lakásépítése, a jelenlegi keretek és feltételek kiszélesítése. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támogatása mellett célszerű a vállalati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb együttes felhasználására törekedni. 1 O Számszerű korlátozás nél- A"‘kül kell továbbra is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formáit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett (vállalati, OTP, valamint a személyi kezdeményezésű társasházépítés arányát. A vidéki lakás- helyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családi- házépítésnek. A fővárosban és nagyobb városokban a lakossági építkezés fő formája a többszintes társasházépítés legyen. 1 Q A lakásellátás társada- lom politikai jelentősége, a lakásra való előtakarékosság, a lakásépítésre és vásárlásra való felkészülés biztonsága érdekében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerűségét biztosítani kell. A lakások átadási (eladási) árai fejezzék ki a lakások használati értékének — méretének, felszereltségének, területi fekvésének stib. — különbözőségét. A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvásárlójára a hatósági áremelkedésekből eredő többletköltségeket. Az illetékes állami szervek a lehetőségeinket meghaladó korszerűsítés. építési szintszám növelés* stib. címén jelentkező áremelkedéseknek vessenek gátat. Az állami lakások átadási árainak színvonalában átlagosan legfeljebb évi 1—2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabilitására való törekvés ne korlátozza a kivitelezők anyagi érdekeltségét, ugyanúgy jobban ösztötözzön a költségek csökkentésére. Á lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása 1 A Meg kell teremteni a ■'•mainál lényegesein nagyobb érdekeltséget az önkéntes lakáscserére, mert ez az országos lakásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakás, igényék jobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakásátadó, mind a lakásátvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezi a lakbérek arányosságát, a tényleges használati értékhez való igazodást, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését 1 51 Mind a lakáscserére ösz- tönzés, mind pedig az arányosabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a bérlakás-ellátásban részesülők se jussanak minden ellenórték nélkül lakáshoz. Ebből a célból indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér. és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lakás- haéználatbavételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének különbözeiét térítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok számára biztosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján (szociálpolitikai érdekből) a régi, megüresedő komfort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek. 1 fi Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltan — központi irányelvei*- figyelembevételével — 10—14 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti különböze- tet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben igényt tarthat a lakás bérleti értékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. *1 *2 A lakásalap jobb hasz- -*■ * * nosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakosság csereigényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscserealap szüksége®. 1 O A lakásforgalom és a la- 'I‘*J*káscserélj fokozottabb ki- szélesítésére a szövetkezeli lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakás- tulajdonosok lakáscseréjének új szabályait. Állami kedvezmények a lakásépítés és elosztás terén IQ A lakásépítés fokozása ér- •* dekében az állam a lakosság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 20 Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve vásárló család részére kell nyújtani! A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel. illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma legyen. 2"| A városokban és a ki- “ A * emelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépítésben részt vevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árengedményt illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig —J előlegezni lehet 22 A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20_ 25 százalékot A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható. 23 A lakásépítés hitelezése L,i a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően differenciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénzelőtakarékosság, kamat, hitelösszeg, törlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családi ház építésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges megállapítani. Az OTP által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a kereslet-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakáskonstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők. 24 Az építési és lakásvásárlá- *si hitelek után minden lakásépítési formában mérsékelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezzék ki a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét. továbbá az egyes épfté(Folytatás a 3. oldalon)
