Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
(Folytatás a 2. oldalról) sí formákhoz: a városi, többszintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy a® építtetők nagyobb mértékben saját megtaikarításaikat használják fel és érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésében. A lakások elosztási rendszerének javítása A- lakások igazságosabb “r*jF 3 elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni és áj ígénynyilvántartást. valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni. OA A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakasviszo- nyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, kiválasztási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják ei minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg hogy 1975-ig kinek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 97 A lakásalap jobb kihasz- “ • *nálása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Üj, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat. OO Ösztönözni kell a családi ház tulajdonosokat arra, hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbeadják. Ilyen esetben jelentős adókedvezménnyel vagy más pénzügyi eszközökkel támogassa az állam a lakástulajdonost. OQ Olcsóbb lakások és meg- felelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása Of| A társadalmi viszomya- *^'-'*inknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnak (a házastársak, az együttélő gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással, (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. ‘)1 A személyi tulajdonú bér- ^ • lakások bérlőd és tulajdonosai közötti jogviszony rende- valamint e lakásállomány Az MSZMP KB és a kormány határozata megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felszabadítását, hosszúlejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fejlesztése Q9 Növekvő figyelmet kell “•fordítani a meglevő lakásalap megóvásárai, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban. a tulajdonosok, és a bérlők fokozottabb érdekeltségét megteremteni: az állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A negyedik ötvéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését QQ Az állami lakások ferm- tartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására— a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához. Q/J Az állami lakóházak ke- -"zelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonosit (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt. A lakbérek jövőbeni bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és település-csoportok szerinti elhelyezését fi gy elembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. *Í7 Az új lakbér-tarifát a ’r 4 ‘kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenlegi lakbérpótlék rendszer megszűnik. Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségei Bérbeadók és bérlők fenn- •tartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségein és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakásokon belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék. A lakásokon kívüli épület- karbantartási és az épületfelújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében, a bérbeadók viseljék. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányo- sabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérie- ményekre is kiterjesztendő. A kötött pérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan, célszerű szabályozni. A jövőben, bérbe adandó, valamin^ azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás érvényesült, ezt a rendszert célszerű fenntartani. /ifi A lakbérek emelését 1971. •július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy, hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit. III. Állami intézkedés a lakbéremelésről származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására A bérlakásban éiő csalá- * dók jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami hozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában miár főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt — lak bérterhei k nőnek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. Az ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere /|9 A lakbéremelés 1971. júli- ■"•“•us 1-én egyszerre életbelép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben — az állami lakibérhozzájárulás fokozatosan csökkenjen; — a bérlakásokban lakó nyugdíjasok. csökkent munkaképességűek, keresőképtelenek méltányos lakásjogosultságuk mértékéig a lakbéremelés teljes ösz- szegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés időpontja után nyugdíjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre folyósított lakbérhozzájárulást. — A szabad foglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak lakbérénél általában nem indokolt az ellensúlyozás, amennyiben az államtól kedvezményt kémek, úgy maximum két évre lehet eltolni a teljes bevezetést úgy, hogy fokozatosan félévenként a teljes különbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni. Az állami lakbér-hozzájárulás kifizetését a következő módon kell szabályozni /IQ A lakbéremeléssel érintett lakásoknál a bérlő az emelés teljes összegét lakbér- hozzájárulás címén munkahelyén fizetéskiegészítéskóppen névre szólóan megkapja. A munkáltatók a hozzájárulásról személyenként nyilvántartást vezetnek, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egyösszegben nyújtja a térítést. — A lakbérhozzájárulást a családon belül a kereső családfő és a feleség (vagy második kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés időpontjától kezdve munkahelyükön havonta kapják, melyet az állami költség- vetés a munkaadónak megtérít. — A rendezést követő időszakban a bérlőik fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A keresetnövekedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évemként vagy félévenként kerüljön sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg.- IV. A Központi Bizottság kötelezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propagandamunkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozók jó felkészülését a határozat végrehajtására. A Központi Bizottság felkéri a szakszervezeteket, a többi tömegszervezeteket, hogy támogassák a határozat megvalósulását. A Központi Bizottság és a kormány felkéri az illetékes állami szerveket, hogy a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket dolgozzák ki és jóváhagyásra terjesszék a kormány élé. (MTI) A Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáseloszlás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére rendszere és mértéke A lakásépítés, elosztás és * fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újra rendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházaik folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. A lakbéremelést országos •érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő fel- szereltségú (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítési és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére. A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő bérbeadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen: Összkomfortos lakások esetében, négyzetméterenként 6,— Ft, komfortos lakások esetében 5,40 Ft, félkomfortos lakások esetében 3,60 Ft. A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéke nem változik, mindaddig, amíg az állami szervek a lakást komfortossá nem alakítják. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasznosított kötöttbérú lakások lakbérét az állami tulajdonban levő bérlakásokra előírt méretéhez igazodóan lehet megállapítani. A korábban bérbeadott olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás rendszere érvényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál a szabad lakbérmegállapodás rendszerét kell tovább is fenntartani. Az új lakbérek bevezetésével a jelenlegi lakbérpótlék-rend- szer megszűnik. A lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztése, továbbá a lakbérek rendezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtására, a szükséges jogszabályok, intézkedések előkészítésére a kormány, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyeztető bizottság létrehozását rendelte el. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a lakáselosztás új rendszere, továbbá a lakbérrendezés bevezetése érdekében szükséges előkészítőmunkálatok (bérlakások felmérése, komfortkategóriába sorolása, stb.) megtételérő' saját hatáskörben gondoskodjék. (MTI)
