Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! MPUJSAC 1970. MPÄJTFS 10., VASÄRNAP Ara: 1,30 forint XXV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYORS NYOMOZÁS UTÁN KÉZRE KERÜLT A BETÖRŐ (5. oldal) PIACI JELENTÉS (5. oldal) TARKA OLDAL 12. oldal) Áz MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes ülésének határozata a lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Mun-' káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott és úgy döntött, hogy a lakásépítés, -eloszlás és -fenntartás kérdéseit rendező állásfoglalást, e hónapban nyilvánosságra keli hozni, valamint az állami intézkedésről tájékoztatást kell adni. Az alábbiakban közöljük az együttes ülés határozatáti *•» A Központi Bizottság és a kormány megvizsgálta dolgozó népünk lakáshelyzetét, a jövőbeni fejlődés irányát, feltételeit és anyagi forúj rendszerére rásait. A vizsgálatokból és tanácskozásokból arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a tervszerű fejlődés érdekében a közeli jövőben újonnan, komplex módon kell szabályozni a lakásépítést, a lakáselosztást és a lakásalappal való gazdálkodást. A Szakszervezetek Országos Tanácsának véleményét, valamint a budapesti és megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságokkal, a társadalmi és állami szervekkel folytatott széles körű konzultáció tapasztalatait figyelembe véve határozza meg a szükséges tennivalókat. L Ä Központi Bizottság és a kormány megállapítja, hogy a lakáshelyzet hazánkban javuló. Az elmúlt két évtizedben, 1950 és 1970 között egymillió új lakás épült, a családoknak majdnem egyharmada költözött új lakásba, csökkent a lakások zsúfoltsága, kedvezőbb a lakás- állomány minőségi összetétele, felszeredtségi szintje. A lakások oeszmennyisége azonban ma te elmarad a lakásigények mögött. Részint még mindig jelentkezik a hatása azoknak az éveknek, amikor nem folyt érdemleges lakásépítés, a háborús időkben és a helyreállítási időszakban, továbbá a szocialista építés első éveiben, amikor a termelő beruházások elsőbbséget élveztek a lakásépítéssel szemben is. Részint pedig a reáljövedelmek viszonylag gyors növekedésének hatására az adott elosztási rendszerben gyorsan nőnek a pótlólagosan jelentkező éj lakásigények. 1957 óta a gazdasági fejlesztésben nagyobb szerepet kap a lakásépítés, növekszik az állami befektetés és bővülnék a források a lakosság anyagi eszközeinek bekapcsolásával. Így jóváhagyásra kerülhetett az 1961—1975. évékre szóló 15 éves terv egymillió új lakás fel. építésére. Ez a terv megvalósulóban van. 1975-ig megépül a 15 éves lakásépítési programban kitűzött egymillió lakás, ettől azonban nem várhatjuk az igények teljes kielégítését, mert közben a városiasodás folyamata is felgyorsult és a városokba a lakásépítés nem növekszik a lakásigények teljes kielégítésének mértékéig. Reálisan kell számolni azzal, hogy a lakáskérdés teljes megoldása a számítottnál hosszabb idő alatt — a népgazdaság fejlődésével összhangban — lehetséges. . A mai elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásépítés és elosztás adott rendszerét tovább kell fejleszteni, bizonyos részeit pedig gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy a mainál gyorsabban haladhassunk az igények kielégítésének irányába. A lakásépítés és elosztás mai rendszerének legfőbb problémája az, hogy a jelentős lakásépítés ellenére rendszeresen újratermelődik a lakáshiány, ez fékezi bizonyos rétegek szociális helyzetének javulását és negatívan hat a népszaporulatra. ^2 állandósult lakáshiány körülményei között kialakultak az elosztásban, a fenntartásban a „hiánygazdálkodás” jellegzetességei, a bürokrácia, az állam és a lakosság gazdasági ellen- érdekeltsége, s ezek a politikai elégedetlenségnek is táptalajt nyújtanak. A helyzeten úgy kell változtatni, hogy reálisan szembenézünk a tényékkel és megoldjuk az airra érett problémákat. A fő problémák a gyakorlatban a következőkben jelentkeznek: — a nemzeti jövedelem, s azon belül a beruházási eszközök növekedéséhez képest egyenetlenül alakult egyes években elmaradt a lakásépítésire fordított állami eszközök növekedése, s ez különösen a városi lakásépítést fékezi; — a lakosság jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a családok nagy részének fokozódó részvételét a lakáskérdés megoldásában, de a lakossági erőforrások bevonása ez ideig csak a magánlakásépítésben megoldott, az állami és szövetkezeti lakásépítésben elmarad a lehetőségektől s ez is fékezi az építés ütemét; — a lakásépítés és elosztás, valamint a fenntartás jelenlegi rendszere a társadalmi egyenlőség és igazságosság szempontjából széles körben vitatott. Aránytalan a lakosság különböző rétegeinek tehervállalása. Egyes családok ingyen jutnak olcsó bérű lakáshoz, míg mások lakásépítéssel, illetve vásárlással jelentős terheket vállalnak; — a lakásforgalom és a lakáscsere mai rendszere korszerűtlen, nem ösztönöz a lakáscserére s ezzel hiányteremtő tényezővé válik. Hiányzik a lakásbérlet értékének elismerése. Egyes családok több lakással is rendelkeznek. A bérlők nem érdekéitek a lakásalap megfelelő kihasználásában, a lakás.- tar tál ékok felszabadításában; — a lákásellátás támogatási rendszerében nem jutnak kellően érvényre a párt szociálpolitikai elvei. A lakásépítéssel és vásárlással összefüggő kedvezmények nincsenek helyes elvi alapon rendezve, az elosztásnál nem veszik figyelembe a tényleges rászorultságot. Az állami dotáéió az építési formához és a lakás méretéhez kapcsolódik; — nem biztosítottak a lakásalapban megtestesülő nemzeti vagyon állagának fenntartásához szükséges közgazdasági feltételek. A lakbér a Legszükségesebb fenntartási munkálatokra sem elegendő és az egyre fokozódó fenntartású célú dotáció más területekről — így a lakásépítéstől — von el jelentős eszközöket. A főbb problémákat a lakásépítés és elosztás, a támogatás, valamint a fenntartás és a lakbérek rendszerének új elveken alapuló komplex rendezésével kell megoldani. Olyan gazdaságpolitikai feltételek kialakítása szükséges, amelyek a lakáskérdés megoldásában fokozott érdekeltséget teremtenek mind az állam, mind a lakosság oldaláról. A lakáshelyzet jövőbeni javítását, az új módszerek bevezetését a part életszínvcmal(Folytatás a 2. oldalon) Megszűnik az üzemi Vendéglátóipari Tröszt A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a gazdasági bizottság tavaly októberben jóváhagyta a gazdasági verseny kibontakozását célzó kereskedelem-szervezési elveket. Ennek alapján egyebek közt elrendelték, hogy június 30-án megszűnik az Üzemi Vendéglátóipari Tröszt. A vállalatok közvetlenül miniszterhelyettesi irányítás alá kerülnek. Dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket az új vállalatirányítási rendszerben a vállalatok alapvető tennivalója egyebek között az olcsó, kulturált tömegétkeztetés szélesítése, ezen belül az önkiszolgáló éttermek hálózatának bővítése. Miután a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a korábbi kötöttségek megszűntek, a július 1-től önállóan működő üzemélelmezési vállalatok — amelyek rendelkeznek minden szükséges feltétellel — komoly versenytársaivá válhatnak a kereskedelmi vendéglátó üzemeknek. Magyar vezetők távirata szovjet áHamférfiakhoz a fasizmus elleni győzelem negyedszázados jubileuma alkalmából L. 1. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A hitleri Németország felett aratott győzelem 25. évfordulóján mély hálával emlékezünk a hős szovjet népnek a fasizmus szétzúzásáért, a népek szabadságáért folytatott önfeláldozó harcára. A Szovjetunió, a szovjet nép és a szovjet hadsereg oroszlánrészt vállalt abból a küzdelemből, amelyet a világ antifasisztái, a haladó emberiség vívott a hitleri Németország és szövetségeseinek világhódító törekvései ellen és mérhetetlen áldozatokat hozott annak érdekében, hogy Európa népei felszabaduljanak a fasizmus igája alól. A szovjet nép világ- történelmi jelentőségű győzelmének eredményeképpen Európa jelentős részben lehetőség nyílt arra, hogy a népek a haladás útjára lépve hozzálássanak a békés alkotómunkához és hozzákezdjenek a szocialista társadalom felépítéséhez. Világtörténelmi győzelem eredményeként jött létre, szilárdult meg, s halad előre magabiztosan a szocialista országok közössége, amely szilárd támasza Európában és az egész világon mindazoknak, akik a szocializmusért, felszabadulásunkért, az emberiség haladásáért, a békéért harcolnak. A magyar nép e közösség részeként a szocializmus teljes felépítésén dolgozik, s a fasizmus elleni győzelem 25. évfordulóján is hitet tesz azon őszinte és határozott törekvése mellett, hogy állandóan erősíti együttműködését és testvéri barátságát felszabadítójával, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, s velük összeforrva harcol a béke megszilárdításáért, a népek haladásáért, az imperializmus minden mesterkedése ellen. A haladó emberiség nagy ünnepén, a fasiszta Németország felett aratott győzelem 25. évfordulóján forró szeretettel küldjük Önöknek és a hős szovjet népnek legjobb kívánságainkat. ---------K ÁDÁR JANOS, LOSONCZ1 PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Elnöki Központi Bizottságának első titkára Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke ÜB.Ä.1LL Fotó: Demény Gyula
